Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
I SOMOGY! SíEPL.AP Eedd, lm júnlaa Z, Békenagygyűlés a Csillagvárban Kisdobos- és úttöröavató — Megúsztok az esőt — Majális kétezer részvevővel BALATONSZENTGYÖR- GYÖN a Csillagvárhoz vezető úton jó néhány gépkocsi és autóbusz kerülgette vasárnap a tél nyomait, a gödröket és a,felfagyásokat, mert az egész napos program olyan szórakozást ígért, amilyet kár lett volna elszalasztani. A délelőtt a járási és a megyei MHSZ- rendezvényeké volt, lövészversenyek, honvédelmi összetett verseny, motoros ügyességi verseny zajlott le a vár körül. És hogy a délután se maradjon izgalom nélkül, a kultúrműsor előtt a Somogyvári Általános Iskola rakétamodellező pajtásai álmélkodtatták el a kétezres nézősereget. Délután két órakor térzenével kezdődött a program. A virágzó akácfák pompás illatot árasztottak a színpad körül, kellemesen sütött a nap, a vízparton dühöngő szélből csak enyhe fuvallat jutott el a várhoz, s azt a néhány eső- felőt, amely néha eltakarta a napot, a sok-sok mérges tekintet elzavarta a Balaton túloldalára. Kellemes idő, jó hangulat, a lacikonyhák felől ínycsiklandó illatok vonzották ide nemcsak a környékbelieket, hanem a távolabb élőket is. A bekenagygyűlés ünnepélyes megnyitója után Szigeti István, a megyei párt-vb' tagSzdgeti István vörös nyakkend ja, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra: — A háború befejezése óta huszonöt év telt el, és ez alatt az idő alatt megfakultak az emlékek, helyüket egyre inkább a termelőmunka eredményei fölötti öröm foglalja eL Mi idősebbek azonban még jól emlékezünk a borzalmakra: Elsirattuk félmilliónyi halottunkat, elpusztult a nemzeti vagyon negyven százaléka, mégis volt erőnk felépíteni az országot. A szovjet felszabadító harcosok élete árán a szabadságát megkapó magyar nép hatalmas eredményeket ért el a békés alkotómunkában, a kizsákmányolástól mentes szo- lialista társadalom megteremtésében. Szigeti István ezután a negyedszázados út egy-egy állomásáról beszélt, majd így folytatta: — Á világ népeinek többsége — tartozzék az bármilyen nemzethez, legyen a bőre színes vagy fehér — mind békés életre vágyik. Erről .tesznek tanúbizonyságot tüntetéseken, békemeneteken, konferenciákon és a háború elleni tiltakozó gyűléseken. S ez a béfcemozgal om egyre terjed, egyre nagyobb ■tömegeket, kapcsol magához. Ebben mi is részt veszünk. A népeknek le hell fogniuk a harmadik világháború kirobbantásán öt kap. spekuláló imperialista ag- resszorok kezét, és mindenekelőtt ki kell oltani a Vietnamban lobogó háborús lángokat. Az erőviszonyok a szocialista országok javára tolódtak el a múlt negyedszázad alatt, s ennek köszönhető, hogy Európában 25 éve béke van. Ezt azonban veszélyeztetik az agresszív erők új tea-vei. Tudjuk, hogy a háború nem elkerülhetetlen, nem természeti csapás, hanem a tőkések mesterkedése. A szocialista társadalom fejlődésével, a világ békeszerető embereinek harcával el lehet kerülni és meg lehet szüntetni az oktalan vérontásokat. Bízunk abban, hogy sikerül elhárítani a háborús veszélyt, és biztosítható lesz az alkotó béke — fejezte be Szigeti István. Az ünnepi beszed után kisdobos- és úttörő-avatásra került sor. Az immár kék és piros nyakkendős pajtások kórusban mondták a fogadalom szövegét dr. Palkó Jenő rendőrezredes után, aki egyúttal kitüntetéseket, okleveleket adott át a legkiválóbb pajtásoknak. Kedves epizódja volt a nagygyűlésnek, amikor az elnökség néhány tagját tiszteletbeli úttörővé avatták. Piros nyakkendőt kötöttek a pajtások Szigeti István, dr. Palkó Jenő, Balassa Béla, Tóth József és Stier Sándor nyakába. Az ünnepség után a részvevők »megrohamozták« a lacikonyhákat és a büfét, mialatt a színpadon már a BM Tánc- együttes zenekara hangolt, s a táncosok. a csúszós deszkát próbálgatták. Produkciójukat nagy siker kísérte, de gyakran hangzott fel a taps a honvédség Apolló tánczenekarának egy-egy száma után is. ■ SZÍNES, ÉLVEZETES, jól sikerült nap volt a vasárnapi. A járási pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront, az MHSZ, valamint a KlSZ-esek és az úttörők jó szervezésének köszönhető a csillagvári. -győzelem«. S. G. MAI KOMMENTÁRUNK Expressz Is Sikere van a Somogy expressznek. Vasárnapra — az első útjára l— mar szombaton csaknem minden helyjegyet eladott a kaposvári vasútállomás. Ez jó. A vasútnak is, az utasoknak is. Kényelmesen, gyorsan jutnak el a , fővárosba, s a. MÁV is kihasználja a szerelvényt. Hogyan válik be? Jóslásokba — az első napok tapasztalatai alapján — nem lenne célszerű bocsátkozni. Az örömbe azonban üröm is vegyül: bosszankodnak az utasok. Nem azok, akik a Somogy expresszel ménnek, hanem azok, akik az expressz miatt megszűnt gyorsvonattal jártak eddig. Somogy- szobról és az utána követke- , zö állomásról a reggeli gyors munkásjáratként közlekedett: zsúfolt kocsikkal érkezett Kaposvárra, s a megyeszékhelyen csaknem teljesen kicserélődték az utasok. Az utána érkező személyvonat többnyire diakokat, s munkásokat hozott azokról az állomásokról, amelyeken a gyors nem állt meg. Ez a szerelvény is zsúfolt volt. m A május 31-én életbe lépett menetrend óta pedig még zsúfoltabb. A reggeli gyors utasait is ez a vonat hozza, mert az expressz — érthető okokból — korábban közlekedik. No és a bejáró munkások semmiképpen sem engedhetik meg maguknak, • hogy naponta vegyék meg a helyjegyet. Egyszóval: hiányzik a reggeli gyors és kevés a hely a személyvonaton. Növeli a zsúfoltságot az is, hogy a reggeli, a Szombathely—Pécs között közlekedő gyorsvonat későn érkezik Kaposvárra, s nem áll meg még azokon az állomásokon sem, ahol például a Somogy expressz. Mit lehetne tenni? A vasútnak érdemes figyelemmel kísérnie a vonatok kihasználtságát, ,s jó lenne, ha több kocsival indítaná a reggeli személyt. De arra sem fizetne rá, ha az elmaradt reggeli gyors '•— legalább Kaposvárig — az expressz ju tán újra közlekedne. Egy új menetrend első hibája ez.'Érdemes rá felfigyelni és korrigálni. Ha lehet. K. I. Takarékos úttörők A tanítás utolsó hetében a szokásnak megfelelően országszerte megkezdődött az ifjúsági takarékbetétgyűjtő lapok visszaváltása az OTP fiókjaiban és a postahivatalokban, A takarékos tanulók az 1969— 70. tanévben a korábbi évekét jóval meghaladó összeget, mintegy 140 millió forintot gyűjtöttek össze. Az előző tanévhez képest mintegy 10 millió forinttal többet takarítottak meg az iskolások a nyári kirándulásokra, táborozásra vagy egyéb terveik valóravál- tására. A pódiumon a BM Táncegyüttes lányai Hétezer dolgozó fóruma A politizálás formáivá fejlődtek a társadalmunk időszerű kérdéseivel foglalkozó tanfolyamok az 1969—1970-es oktatási. évben. Egyetlen számmal bizonyítható, hogy valóban a véleménycsere fontos műhelyei voltak a szemináriumok: a szakszervezetek több mint hétezer-négyszáz dolgozóval tarthattak állandó és rendszeres kapcsolatot ebben a formában, A tanfolyamokon megismerhették a véleményüket, mindenről tájékoztathatták őket, ha voltak kételyeik, akkor eloszlathatták, s ami a legfontosabb, ezzel elősegíthették politikai fejlődésüket. Az SZMT elnöksége, amely a napokban értékelte a szak- szervezeti tömegoktatást, elismerte, hogy az oktatási forma megszilárdult három év alatt; tartalmasabbak, színvonalasabb, s ami szintén fontos, szemléletesebbek voltak a foglalkozások. Ezt a helyszíni tapasztalatok is igazolták, hiszen az oktatási év folyamán négyszázhét A rossz bizonyítvány árnyéka T opasztalt határőr _ tisztek mondják, a »forgalom« mindig pontosan jelzi, ha közeledik a bizonvítványosztás ideje az iskolában. Ilyenkor rendszerint feltűnik néhány csellengő gyerekember a határövezetben, akiknek szinte az orrukra van írva, miben törik a fejüket. Persze vannak »dörzsöltebbek« is — vagy legalábbis akik annak hiszik magukat —, ám határőreink és az őket segítő határmenti lakosság éberségét kijátszani roppant nehéz. A vállalkozások rendszerint már a kezdeti stádiumban kudarcba fulladnak, a világgá indulók a legtöbb esetben el sem jutnak a határig, ha pedig olyan szerencséjük van, hogy mégis sikerül, a modem technikai eszközökkel dolgozó határőrség hallatlan biztonsággal lefüleli őket. Ahány eset, annyi kis dráma. A kihallgatások, beszélgetések során elmondott indítékoknak azonban van egy figyelemre méltó közös vonása: a rossz bizonyítvány vagy a bukás réme mögött szinte mindig kísért a bomlott családi élet, a gyakran rideg, elviselhetetlen környezet. A közelmúlt napokban négy pórul járt gyerekkel beszélgettem egy határőrlaktanyában. Három fiú — mindhárom tizenhat éves ipari tanuló — meg egy lány. Ő tizenöt éves, hetedik általánosba járna, ha járna, de akkor már két hete feléje se nézett az iskolának. Az egyik bányászvárosból indultak a nyugati határ felé azzal a szándékkal, hogy átszöknek Ausztriába, és... és... azután minden további ködbe vész, megállt a tudományuk. Amikor a hogyan továbbra kérdeztem — akár odakint, akár itthon —, csak elkerekedett szemek néztek vissza rám. »Azon még nem gondolkoztam.« »Valami majd csak lesz.« Képtelennek tűnő, mégis gyakrarj ismétlődő válaszok. A három fiú kollégiumban lakott, a lány a szüleinél. »A szüleim válnak, idegileg kivagyok, nem bírom a. tanulást« — mondta. “-Apámról nem tudom, hol van, anyám alkalmi munkás. Amit nappal keres, este elissza. Szakrajzból meg matekból bukásra állok. Gondoltam, úgyis meghúznak, most már mindegy'“ — vonta fél a vállát az egyik fiú. »Fegyelmi úton ki- tettek a kollégiumból. Ügy tudom, a szüleim valahol Angliában élnek. 56-ban disz- szidáltak« — így a másik. »Tizenhárom éves karom óta állami gondozásban vagyak. Eddig mindenhonnan megszöktem. Nem szeretek tanulni. Semmi értelme...«Így a harmadik. Erősen az iskolaév végén járunk. • A bizonyítványok előrevetik árnyékukat. Az el- könnyélmüsködött, • ellógott hónapok következmenyeivel szembe kell nézni. Az éretlen homlokok mögött tehát ott dörömböl a félsz, most mi lesz? És mindig akadnak, akiknek félrehord a logikájuk. Ügy gondolják, hogy a hibákat egy még nagyobbal el lehet törölni, kis vétségeiktől bűn árán akarnak megszabadulni. T anárok, nevelők, szülők ezekben a napokban nagyobb figyelemmel kísérjék a gyerekek, különösen a nehezen nevelhető, rosszul tanuló gyerekek viselkedését, környezetét. Szükség esetén ne fukarkodjanak a biztató szóval, az okos, meggyőző tanácsokkal. Sok mindent meg lehet és meg kell nekik magyarázni. Többek között azt is, mi a haza... V. =L foglalkozásra látogattak el az SZMT és a szakmai megyei bizottságok tagjai és aktívái. Különösen kiemelkedett a KPVDSZ, a HVDSZ és a ME- I>OSZ megyei bizottságának ellenőrző tevékenysége. A szakszervezeti tanfolyamokon elhangzó vitaindító kiselőadások színvonala javult. A propagandisták felhasználták a Táncsics Könyvkiadó gondozásában megjelent szemléltető tablókat, a SZOT, az MSZBT felszabadulási és Le- nin-centenáriumi tablóit, á Munka című folyóiratban megjelent módszertani cikkeket, az Űtközbent és a megyei pártbizottság oktatási segédanyagait. Bevált az a módszer, hogy egyes szakkérdésekben az igazgató, a főkönyvelő, a munkaügyi vezető tartott előadást, s a vitát is ő vezette, mint a téma legjobb helyi szakértője. Ez azért is gyümölcsöző volt, hiszen a tanfolyamok középpontjában állt a gazdaságpolitikai kérdések megvitatása. A foglalkozásokon a helyi, üzemi problémákról is sok szó esett, amikor a munka szerinti elosztást, az anyagi érdekeltség szocialista elvét tárgyalták meg a hall-, gatók. Az időszerű politikai, gazdasági feladatok megismertetésével együtt megszerezték a politikai és gazdasági ismeretek mélyebb elméleti alapjait is. A témák közül kettőt érdemes még kiemelni, ezekkel ugyanis sokoldalúan és szemléletesen foglalkoztak a tanfolyamokon, s összességében is hozzájárultak az oktatás sikeréhez. A moszkvai tanácskozás dokumentumainak, a szovjet népgazdaság fejlődésének megismertetése nagyon gazdagította a hallgatók ismereteit, s elmélyítette a magyar—szovjet barátságot is. A Lenin-cente- náriummal és a felszabadulás negyedszázados évfordulójával érdekesen foglalkoznak a propagandisták. Bemutatták a felszabadulás óta megtett utat. gazdagon szemléltették a huszonöt év eredményeit. E fog- lalkozásokon a megye és a munkahely fejlődését- beágyazták az országos előrehaladásba. A szakszervezeti oktatás fejlődésének. egyik forrásaként könyvelhető el a propagandisták alapos kiválasztása és felkészítése. A tanfolyamok rangját bizonyítja, hogy nagyon sok propagandista vezető beosztású: igazgató, főkönyvelő, osztályvezető, tanácselnök, művezető, kelületvezető stb. A másik, hogy a szakszervezeti bizottságok nagy gondot fordítottak az oktatás megszervezésére. Nagyon helyes például, hogy a ruhagyár Kadarkúton, a 13. sz. AKÖV Marcaliban és Nagyatádon is jól megszervezte a tanfolyamot. Az SZMT elnöksége nagyra értékelte a szakszervezeti propagandisták tevékenységét, s mindegyikük- __ nek köszönetét mondott áldozatos és színvonalas tanfolyamvezetésükért. A szakszervezetek az eddigi eredményekre és tapasztalatokra építve az új oktatási évben tovább kívánják emelni a színvonalat, szélesíteni az oktatásban részt vevők körét. Elsősorban az új dolgozókkal, a bejáró munkásokkal és a munkásszállásokon élőkkel szeretnék gyarapítani a szak- szervezeti oktatás hallgatóinak a számát. Már az 1969—1970-es oktatási évben két tematika között választhattak a szervezett dolgozók, az ősszel pedig két önálló tanfolyam indul, kielégítve a dolgozók eltérő érdeklődését. A szocialista demokratizmus kérdései tanfolyamon a hallgatók megismerkednek a szocialista demokrácia lényegével, a jogaikkal és a kötelezettségeikkel. Időszerű gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak majd A társadalmunk időszerű kérdései tanfolyamok, mélyén, széles összefüggésben tárgyalják a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseket. Az előző tanfolyamot azoknak szervezik, akik először vesznek részt a szakszervezeti oktatásban, az utóbbit pedig azoknak, akik eddig is jártak tanfolyamra. Mindkét önálló tanfolyam ■ azt szolgába, hogy a hallgatókat mozgósítsa az időszerű politikai, gazdasági és kulturális feladatok végrehajtására. L. G. .
