Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

- . J VliAG PROLETÁRJAI. E G Y E S ö L J ET E K ! ; t'i K öi *£*. XXVI. évfolyam, 148. szám Ára: 80 fillér 970. június 26., péntek Az 1969. évi költségvetés végrehajtását tárgyalja az országgyűlés Tegnap délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáé iái képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend előtt kegye- letes szavakkal emlékezett meg az országgyűlés két tagjának, Veres Péternek és Váci Mi­hálynak az elhunytéról. Az or­szággyűlés néma felállással adózott emléküknek. Kállai Gyula ezután bejelen­tette, hogy az országos válasz­tási elnökség benyújtotta az időközi országgyűlési választá­sokról szóló jelentését. Ezt dr. Prieszol Olga ismertette. Az elnök ezután közölte, hogy a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, és az ügy­rendnek megfelelően, a válasz­tási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta Sárvári István, dr. Szabó Kálmán és dr. Traut- mann Rezső országgyűlési képviselők megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevelek a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért javasolja a képviselők igazolását. Az or­szággyűlés a három képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az elnök ezután bejelentet­te, hogy a Népköztársaság El­nöki Tanácsa a márciusi ülés­szak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta. A je­lentést a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Javasolta Kállai Gyula, hogy az országgyűlés tárgyalja meg az 1S69. épi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot. Az országgyű­lés a javaslatot elfogadta. Ezután megkezdődött a múlt évi költségvetés végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Elsőnek Vályi Péter pénzügyminiszter emelkedett szólásra. vekedett szociális kiadásokról, valamint az esedékes negyedik ötéves terv ilyen vonatkozású célkitűzéseiről. Ezek is mutat­ják, hogy életszínvonal-politikánk a személyi jövedelmek rend­szeres növelésére, a kere­seteknek a tényleges mun­ka szerinti differenciálá­sára törekszik, i olyan mó­don, hogy ez a fejlődés ta­lálkozzék az emberek igazságérzetével. A felszólaló képviselők, az említett kérdéseken túlmenően természetesen széles körben foglalkoztak a miniszteri be­számolóban hallottakkal, a ta­valyi költségvetés végrehajtá­sának egyéb figyelemre méltó tapasztalataival, egyebek kö­zött mezőgazdasági kérdések­kel, a külkereskedelem külö­nösen biztató eredményeivel és a nemzetközi fizetési mér­leg ezzel kapcsolatos meg­nyugtató alakulásával. Bartha István, Hajdú me­gyei képviselő a vállalati nyereségek alakulásának érde­kes tapasztalatairól tett emlí­tést. Ami a legelgondolkozta- tóbb; egyáltalán nem biztos, hogy az a vállalat dolgozik gazdaságosabban, amely több nyereséget könyvelhet el. r. Árvíz és segítőkészség Dr. Fekszi István képvise­lő, a Szabolcs megyei Tanács elnöke, a képviselők nagy fi­gyelme közepette számolt be a szabolcsi súlyos árvízkárokról, a rendkívül hatásos segítség­ről, amit már eddig kaptak, és amire a továbbiakban is szá­míthatnak. Nagy elismeréssel szólt az egyöntetűen megnyil­vánuló társadalmi segítőkész­ségről, valamint a nemzetközi emberbaráti intézményekről, elsősorban a szocialista orszá­gokból érkezett hathatós támo­gatásról. Azt kérte csupán, hogy ez a segítőkészség a to­vábbiakban se csökkenjen, hi­szen még ugyancsak szükség van rá. Egyébként a pénzügyminisz­ter is behatóan foglalkozott a belvizek és az árvíz okozta sú­lyos károkkal, amelyek termé­szetszerűen befolyásolják pénzügyi helyzetünket és a szükséges intézkedéseket. El­mondotta, hogy a károk és a védekezés költségei az eddigi szá­mítások szerint megköze­lítik a 3,3 mi’liárd forin­tot, amely összegből a helyreállítással kapcsola­tos munkák előrelátha­tóan mintegy 2 milliárd forintot igényelnek. A teljes kárbecslés azonban majd csak az ár végleges el­vonulása után lesz lehetséges. Nagy elismeréssel adózott a miniszter a nagy természeti katasztrófánál tapasztalt helyt­állásnak, s megjegyezte, hogy enélkül a károk többszörösen nagyobbak lettek volna. Emlé­keztetett a vállalati felajánlá­sok fontosságára, amelyet a kormány ismeretes felhívása már szorgalmazott, valamint arra a rendkívül jelentős moz­galomra, amelynek célja, hogy — a termelés, a termelékeny­(Folytatás a 3. oldalon.) Vályi Péter expozéja A pénzügyminiszter beveze­tőül összefoglalta az elmúlt év gazdasági eredményeit, és megállapította, hogy a legfőbb célkitűzéseket, nevezetesen a gazdasági növekedés folyama­tosságát, a jövedelmezőség és a népgazdasági egyensúly ja­vítását, az ipari munkaidő csökkentését, s mindezek mel­lett a reform további kibonta­koztatását sikerült megvalósí­tani. Az 1969. évi gazdálkodás­ra a hatékonyság fokozatos, szolid javulása volt jellemző. Részletesen foglalkozott a miniszter a beruházások, és ezekkel összefüggésben az építkezések helyzetével. Annak ellenéire, hogy a beruházások hosszú idő óta évente mintegy 7 szá­zalékkal növekednek, a beruházási piac feszültsé­geit még nem sikerült fel­oldani. Ez a helyzet kö­vetkezetes intézkedéseket sürget. A kérdésre, érthető módon, a csütörtöki ülésen felszólalt képviselők többsége visszatért. Elsőként Riss Jenő, a terv- és költségvetési bizottság előadó­ja tért ki bővebben a beruhá­zások, illetőleg az építőipar egyik legtöbb gondot okozó problémájára, az építőanyag- ipar termelésének tavaly ta­pasztalt visszaesésére, amely számottevő cementhiányra ve­zetett. Javasolta, hogy a gé­pesítés, különösen a Szocialis­ta országokból lehetséges gép- beszerzés megkönnyítésével ösztönözzék jobban a gépi be­ruházásokra a vállalatokat. Dábrónaky Gyula dr., állam­titkár, a KNEB elnöke a le­folytatott vizsgálatok eredmé­nyeit összegezve mintegy rangsorolta a beruházások meggyorsításához és megjaví­tásához nélkülözhetetlen in­tézkedéseket. Ezek: csökkente­ni a nagy beruházások számát; gyorsabban fejleszteni az épí- tőanyag-ipartí az építőipart — intenzívebb műszaki beavatko­zással — igazi nagyiparrá fej­leszteni. Az állmtitkár egyéb­ként, bírálva egyes építőipari vállalatokat, több olyan esetet is felsorolt, amikor a vállalko­zók teljesen illetéktelenül és jogtalanul, kihasználva az épít­tetők szorult helyzetét, sok százezres, sőt milliós össze­geket 'fizettet­tek ki. Vaskó Mi­hály Borsod megyei ’ képvi­selő ugyancsak nehezményezte az építőipari árak túlzott növekedését, s ennek megfé­kezésére ru­galmasabb »kí­nálat« megte­remtését java­solta. Végezetül még Szabó Mátyás Bara­nya megyei képviselő, tsz- elnök, a mező­gazdasági épít­kezések nö­vekvő árairól tett említést, minek folytán nem lehet azon hogy a miniszterek széksorá­ban Bondor József építésügyi Vályi Péter pénzügyminiszter. csodálkozni, miniszter megkülönböztetett figyelemmel kísérte a felszóla­lásokat. Ésszerű átcsoportosítás A pénzügyminiszter beszá­molója, a múlt évi költségve­tés elemzése természetesen nem csupán a beruházási kér­dések megvitatására nyújtott jó alkalmat. Foglalkozott a mi­niszter a termelés egyéb, ak­tuális feladataival is, a többi között azokkal, amelyek vál­lalati hatáskörben teremtenek új lehetőségeket és — kötele­zettségeket. Voltaképpen itt is a beruházásokról van szó, de elsősorban pénzügyi vonatko­zásban. Azt tervezik ugyanis, hogy nagyobb szabadságot en­gedélyezzenek a fejleszté­si eszközök vállalatok kö­zötti átcsoportosítására, hogy eredményesebben le­hessen koncentrálni az erőket a legfontosabb és legkecsegtetőbb beruházá­sokra, adott esetben több vállalat kö­zös érdekeltségével vagy vál­lalkozásával. Nagypataki Imre Fejér megyei képviselő, gyár­igazgató, látható .érdeklődéssel szólt hozzá a pénzügyminiszter javaslatához. A képviselő igen nagy jelentőségű intézkedés­nek tartaná, ha a vállalatok és a termelőszövetkezetek más, őket érintő gazdasági terüle­ten is • megteremthetnék saját érdekeltségüket, példának okáért az őket érintő nyers- anyagyártásban, vagy a ter­mékeikkel kapcsolatos javító szolgáltatásban. Véleménye szerint a munkaerő már meg­valósult szabad áramlása mel­lett az eszközök vállalatok kö­zötti szabad átcsoportosítása igen fontos lépés lesz az egészséges gazdasági folyama­tok kibontakoztatására. A pénzügyminiszteri beszá­moló jelentős teret szentelt az életszínvonal kérdéseinek is. A lakosság pénzbevételei a szocialista ágazatokban csak­nem 10 százalékkal gyorsab­ban nőttek 1989-ben az, előző évinél, az egy keresőre jutó reálbér hasonlóképpen, a pa­raszti reáljövedelem pedig mintegy öt százalékkal emel­kedett. Szólt a pénzügyminisz­ter a fogyasztási cikkek árá­nak védelmére és az áruellá-’ tás javítására tett intézkedé­sekről, a múlt évben ismét nö­Meggyorsult a Tisza apadása Szeged térségében Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán Csong- rád megyébe látogatott. Szegeden Simád! Béla, az I. számú körzet vezetője tájékoztatja a védelmi munkákról. (MTI fotó — Vigovszki Ferenc felvétele) A nyugat felől érkező ziva­tarok ezideig csak szórványo­san érték el a Tisza völgyét, és a védelem munkáját alig hátráltatták. Szeged térségé­ben meggyorsult a folyó apa­dása: egy nap alatt 17 centi­métert apadt. Szolnok és Sze­ged térségéiben még lassú az apadás. Az árveszélytől mentesülő szakaszokon megkezdték a védelmi anyag összegyűjtését és a védművek helyreállítá­sát. Szolnoktól az országhatá­rig a magas vízállás miatt továbbra is éber a figyelőszol­gálat, az NDK-ból érk/ezett ár­védelmi osztag a még mindig veszélyeztetett körtvélyesi szivattyútelep térségében se­gíti a helyi védekezést. Tervszerűen csökkentik a védekezésiben részt vevők és a gépek számát: csütörtökön mintegy 20 000 ember dolgo­zott a gátakon. Csütörtökön a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­ban megbeszélést tartottak a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek titkárai. Be­számoltak az árvízkárosultak megsegítésére egy hónappal ezelőtt megindult mozgalom eredményeiről. Elmondották, hogy a Minisztertanácsnak az árvízkárosultak megsegítésére vonatkozó felhívása után rö­vid néhány nap alatt 55—56 millióról 103 millió forint fölé emelkedett a felajánlott pénz­ben! és természetbeni segít­ség Az eddig összegyűlt pénz­összeg 43,8 millió forint, a természetbeni adományok ér­téke pedig megközelíti a 60 millió forintot. A természetbeni adományok túlnyomó része takarmányga­bona, szálastakarmány, alom- szalma és élelmiszer. Az or­szágban legnagyobb károkat szenvedett szatmár—'beregi területi szövetséghez tartozó termelőszövetkezeteknek azon­nali segítségként 11 500 mázsa burgonyát, 10 850 mázsa ab­raktakarmányt, 7880 mázsa szénát, 2025 mázsa szalmát és sok egyéfb terményt küldtek. Az ország 52 termelőszövet­kezeti területi szövetsége kö­zül 36-nak van közvetlen pat­ronált termelőszövetkezeti partnere. így a területi szö­vetségek természetbeni ado­mányaikat a számúkra kije­lölt . termelőszövetkezetnek közvetlenül juttathatják el, míg a többi területi szövet­ség adománya a központi alapba kerül, és elosztását a TOT koordinálja. Elutazott hazánkból a szudáni állom­ás kormányfő Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagy, a Szudáni De­mokratikus i Köztársaság - for­radalmi parancsnoki tanácsá­nak elnöke, miniszterelnök — aki Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá­sára hivatalos látogatást tett Magyarországon —, valamint kísérete tegnap délelőtt eluta­zott Magyarországról. A baráti szudáni nép kép­viselőit a Ferihegyi repülőté­ren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnö­ke és több más magyar köz­életi személyiség búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képvi­seletek sok vezetője és tagja is. Az ünnepélyes búcsúztatás során Gaafar Mohamed Nime­ri és Losonczi Pál búcsúbeszé­det mondott. Déliben Budapestről Prágába érkezett a szudáni államfő, aki Ludvik Svoboda köztársasági elnök meghívására négynapos hivatalos látogatást tesz Cseh­szlovákiában. A repülőtéren Nimeri vezérőrnagyot Ludvik Svoboda köztársasági elnök és Lubomir Strougal miniszterel­nök fogadta. Szolidaritási nagygyűlés A szakszervezetek budapesti tanácsa és a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága csü­törtökön koreai szolidaritási nagygyűlést rendezett a MÁV Törekvés Művelődési Központ­jában. Az elnökségben foglalt helyet a többi között Nagy Richárá, a Budapesti Pártbi­zottság tagja, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára és Mátyás László, a Hazafias Népfront országos tanácsának titkára, továbbá Kim Dók Szong, a KNDK budapesti nagykövetségének tanácsosa. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötték a budapesti vas- útigazgatóság dolgozói. A nagygyűlést a koreai és a magyar himnusz hangjai vezet­ték be, majd Gál László, a SZOT titkára, és Kim Dók Szong mondott beszédet. A beszédek elhangzása után a MÁV dolgozóinak képvise­lői. ajándékot adtak át a ko­reai vendégnek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents