Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

A megyebizottság ülése n y © mán

A nőmozgalom helyzete, jövője Somo

»A nők teljes egyenjogúságáért telt erőfeszítéseket nem tekinthetjük befejezettnek: a

nők egyenjogúsága politikai és közjogi értelemben biztosított, ugyanakkor szemléletbeli problémák, gazdasági lehetőségek korlátozzák érvényesülésüket: nem adottak még a feltételek jogaik teljes érvényesüléséhez« — mondja ki a Központi Bizottság állásfoglalása. Jórészt e gondolat köré csoportosult a megyei pártbizottság elmélyült, felelősségteljes vitája. Nem véletlen, hogy a felszólalók többsége a nehézségeket, a gondokat tárta fel. A nők politikai, gazdasági és szociális helyzetén csak úgy változtathatunk, ha felismerve a bajok indítóokát, minden erővel megszüntetésükön fáradozunk.

Elvek és gyakorlat

Amikor megállapítjuk, hogy az egyenjogúság elve nem érvényesül teljes egészében, akkor nyomban hozzá kell tenni azt is, hogy nem magában az elvben vagy a politikában van a hiba, hanem a gyakorlatban. Részben szemlélet-, gondolkodásmódbeli, részben gazdasági tényezők játszanak közre abban, hogy az egyenjogúság sok vonatkozásban csak elv maradt.

A maradi nézetek, a szemléletbeli hibák gyakran súlyos következményekkel járnak. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy csorbát szenved az »egyenlő mimikáért egyenlő bért« törvénye. Megyénkben az iparvállalatoknál és a kisipari szövetkezeteknél a férfiak átlagjövedelme 1937, a nőké 1338 forint. A tsz-ben dolgozó férfiak átlagosan 1649, a nők 922 forintot keresnek. Igaz az, hogy a nők többsége olyan ágazatokban dolgozik, ahol a keresetek alacsonyabbak, hogy nagy részük betanított munkás — tehát ezek a bérkülönbségek bizonyos mértékig indokoltak. Ám azt nem magyarázza semmi, hogy azonos munkakörben dolgozó férfi és nő munkabére között különbség legyen! Sajnos, ezzel a jelenséggel mégis találkozhatunk.

Bántó megkülönböztetés — ezzel a két szóval összegezhetjük a nők vezetésben, közéletben való részvételének tapasztalatait. Annak ellenére, hogy a dolgozók többsége nő — mind az iparban, mind a mezőgazdaságban —, az első számú vezetők között csak elvétve találjuk meg képviselőiket. Rengeteg példát lehetne sorolni ennek bizonyítására. Ezúttal a párttoizottsági ülésen felszólaló Szerecz László szavait idézzük: » .. .a villamossági gyárban húsz osztályvezetői rangú beosztás van, s ebből mindössze négy tisztséget tölt be nő, jóllehet a dolgozóknak fele asszony és lány.« Ez az arány általános, némely helyen még rosszabb. Például a megye párttitkárai- nak mindössze 7,4 százaléka nő. Elgondolkodtató, figyelmeztető tények ezek, olyan hibák, melyek gyökere ugyancsak gondolkodásmódbeli fogyatékosságokra vezethető vissza. Az okokat elemezve kettős problémával találkozhatunk: a női vezetővel szemben gyakran előítélettel viseltetnek, a vezetésre való felkészítésük, továbbképzésük nem biztosított, másrészt a nők körében is lehet találkozni olyan jelenséggel, hogy nem szívesen vállalnak vezető beosztást. A két tényező lényegében ösz- szefügg egymással. A kedvezőtlen helyzeten változtatni csak úgy lehet, ha nagyon céltudatos erőfeszítéseket teszünk az előítéletek megszüntetéséért, a nők képzéséért, vezetői munkára való felkészítésükért. A nők társadalmi szerepe szükségszerűen megkívánja, hogy mindenütt ott legyenek a közéletben, a politikai szervezetekben, az állami, a társadalmi, a gazdasági, a kulturális élet irányításában.

Szociális körülmények

A dolgozók nők elfoglaltsága kettős. Ezt a tényt messzemenően figyelembe kell venni. amikor a nők helyzetéről szólunk, hiszen sok gondnak, nehézségnek, fékező erőnek éppen ez az eredője. A megyei pártbizottság ülésén alig volt felszólaló, aki erről, a jövő szempontjából annyira fontos körülményről ne mondta el észrevételét, javaslatát. Ami országosan jellemző, az alól nem kivétel Somogy sem: az ipari és a mezőgazdasági üzemekben dolgozó nők számszerű gyarapodásával együtt nem javultak a szociális körülmények. Gondolunk itt! elsősorban az orvosi ellátásra, a gyermekintézmények, óvodák, bölcsődék helyeinek növelésére, rendszeres orvosi ellátás több szempontból is fontos, nélkülözhetetlen. Utalt erre a vitában többek között Szerecz

László, a villamossági gyár tapasztalataira hivatkozva: »Dolgozóink egészségét védjük, igy, betegségeket előzünk meg, munkaidőkiesést kerülünk el. Mindez végső soron hat a termelésre, és természetesen legközvetlenebb érdeke a dolgozónak.«

A nők szociális helyzetének javítása anyagiakat is igényel. Akkor, amikor új követelményeket, nagyobb feladatokat állítunk önmagunk elé, feltétlenül számolni kell azzal is, hogy nemcsak következetes, céltudatos, szervező, politikai munkára van szükség, hanem jelentős anyagi befeketetések- re is. Eredményt csak úgy érhetünk el, ha a kettőt egymással párhuzamosan valósítjuk meg.

A munkakörülményekkel kapcsolatban szólhatnánk még a munkahely hangulatáról, légköréről, az emberséges bánásmódról — ezek a gondolatok mind felvetődtek a megyei pártbizottság tanácskozásán —, de ez a szociális helyzetnek csak az egyik része. Nem alakult kedvezően a családon belüli munkamegosztás sem, a háztartási munkák túlnyomó többségét ma is a nő végzi. Olyan hagyomány, tradíció ez, melynek változásával nem számolhatunk. Viszont éppen ezért hatványozott szükség lenne az ipar, s vele együtt a kereskedelem fokozottabb segítségére: több, megfelelőbb,

praktikusabb háztartási gépre. Olyan eszközökre, melyek nemcsak könnyítik, hanem gyorsítják is a háztartási munkát. Csalt így juthat több ideje a dolgozó nőnek az érdeklődésének megfelelő önképzésre, önművelésre, továbbtanulásra — és végső soron a közéletben való aktívabb részvételre.

V. M.

Kötéséi tapasztalatok:

Nagyobb

NÉHÁNY HÓNAPOS párttitkári múltra tekint csak vissza Schumann Vilmos, a kötcsei Jóre- miónység Tsz, illetve a falu közös pártszervezetének vezetője. Februárban lett a 30 tagú alapszervezet titkára, de a vezetőségbe már nyolc évvel ezelőtt beválasztották. Ezért jól ismeri azokat a gondokat, amelyek a kötcsei kommunisták és a szövetkezet munkáját nehezítik, s helyesen látja az ebből adódó feladatokat is.

— Sok agronómus volt az utóbbi években szövetkezetünkben, gyakran váltakoztak. Akadt olyan köztük, aki jó szakembernek bizonyult, de nem tudott az emberekkel bánni. A másik értett ugyan az emberek nyelvén, ellenben a szakértelmével volt baj. A következő megfelelt volna minden tekintetben, azt viszont elvitték más beosztásba. A jelenlegi — Nagy Lajos — fiatal, tehetséges, reméljük, bizonyítani tudja majd rátermettségét a tagság előtt. Ez a sok változás nem használt a szövetkezet fejlődésének — mondja elgondolkozva.

Szóba kerül a vezetőséggel való együttműködés, a munkafegyelem és a szövetkezetnek a jövőbe tekintő, az eredményeket javító terve is.

— Schmidt Gyula elnök maga is páAtag. A szövetkezet és a pártszervezet vezetősége a közösséget érintő minden kérdésben szót ért. De jó lenne, ha apró dolgokban a tsz-veze- tés határozottabb, következetesebb lenne, merne az embereknek nemet is mondani. Gyakrabban kellene beszámoltatni a brigádvezetőket. Szorgalmas nép él Kötésén. Szívesen, lelkesen dolgoztak akkor is, amikor 17 forintot ért egy munkaegység, s ma sem lehet munkájuk minőségére, az akarásra panasz, amikor egy nap 78 forintot kereshetnek.

Nem kicsi és nemcsak Kötésén jelentkező gond ez, amiről a párttitkár beszélt. Különösen a Balatonhoz meg a városokhoz közeli falvakban jelentkezik az emberekben ez a szemlélet, amely bizony visszaveti, hátráltatja a közös gazdaságok fejlődését. De ezen a tsz-vezetőség csak akkor tud változtatni, ha létszámban erős, a feladatokat jól látó pártszervezet áll mellette.

A Jóreménység Tsz 2700 holdon — ebben benne van az erdő, a rét. és a legelő is •— gazdálkodik, a tagság száma 450. A napi munkában 360 ember vesz részt. Ehhez viszonyítva kevés a tsz-ben levő huszonegy kommunista. S különösen kevés a női parttagok száma, mindössze egy van, az is a falutól távol, hét kilométerre egy tanyán él, a párt- szervezet munkájában, asz- szcmytársai szemléletének formálásában nem tud részt venni.

S ha a pártépítő munkát nézzük, akkor nem lehetünk elégedettek a pártvezetőség ilyen irányú tevékenységével. Legutoljára 19S8 elején volt tagfelvétel, akkor fogadták a kommunisták soraiba Reinhardt Sándort és Dénes Józsefet.

— Munkájuk alapján volna több, erre érdemes ember a szövetkezetben. Nehezíti viszont törekvésünket, hogy eléggé vallásosak, lassan érlelődik csak meg bennük az az elhatározás, hogy a pártszervezethez, a kommunistákhoz tartozzanak.

Valóban, ezt a szemléletet nem könnyű megváltoztatni.

Vannak azonban a tsz-ben szép számmal fiatalok is, köz-; zöttük kellene a pártépítő tevékenységet kifejteni. S az asszonyok, leányok soraiban is, hiszen az állandóan dolgozóiknak csaknem fele közülük kerül ki.

Sürgetővé teszi a pártépítést, a kommunisták számának növelését, hogy egyes területeken az el nem végzett munkáért, illetve a le nem dolgozott órákért is bért követelnek az emberek. Például az állat- tenyésztésben, ahol ugyan nem töltik ki a napi hét órájukat, mégis ennyi után követelik a díjazást. Joggal kifo- fogásolják ezt a fejők és a többi munkaterületen dolgozók is.

A PARTVEZETŐSÉG és

Schumann Vilmos párttitkár is jól látja, hogy többet kell törődni az emberek nevelésével, ami fontos előfeltétele a pártépítő munkának. Ezért is hoztak létre nemrégen az állattenyésztésben, a gépműhelyben dolgozók és a növényápolók között pártcsoportot, hogy a kommunisták hatásosabban végezhessék a közös gazdaság fejlődését gátló szemlélet megváltoztatását,

Szalai László

Hasznos közvélemény-kutatás

Minden párttaggal beszélgettek a pártcsoportbizalmiak, a vezetőségek tagjai a közelmúltban. Megyénkben is hagyománya van annak, hogy a személyi adatok egyeztetésekor, amikor, rögzítik az iskolai végzettségben, a beosztásban, a családi állapotban bekövetkezett változásokat, megkérdik a kommunistákat: mi foglalkoztatja őket, mik a gondjaik, mi a véleményük a pártFelajánlások a fejlesztési alap terhére

Mint ismeretes, a Minisztertanács legutóbbi ülésén fontos döntéseket hozott az árvízkárok helyreállítására. Megállapította, hogy országszerte széles körű mozgalom indult a károsultak megsegítésére. Intézmények, vállalatok, szövetkezetek és a lakosság úgyszólván minden rétege önkéntes felajánlásokat tettek. A károk mértéke azonban olyan nagy, hogy az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekre van szükség.

A nemzeti jövedelem egyszázalékos túlteljesítése lehet az egyik alapja a hatékonyabb segítségnek. Jobb munkaszervezéssel, a termelékenység szüntelen növelésével év végére elérhetik ezt a vállalatok és a szövetkezetek. A múlt évi nyereségükből képzett fejlesztési alapjuk felajánlásával, szükség szerint a tartalékalap felhasználásával is járuljanak hozzá az árvízkárok helyreállításához és a meginduló újjáépítéshez.

Ezekről az intézkedésekről tanácskoztak tegnap a megyei pártbizottságon a meghívott vállalati vezetők. A vállalatok nagy többsége megértette a felhívás lényegét, s — bár pontosan kidolgozott elképzelése csak kevésnek volt — egyöntetűen csatlakoztak az egyszázalékos túlteljesítés tervéhez, azonkívül öt százalékot felajánlottak a fejlesztési alapból. A helyzetet bonyolítja, hogy néhány kaposvári gyár nem tud pontos adatokkal szolgálni addig, amíg nem egyeztette azokat a fővárosi központtal.

A ruhagyár a fejlesztési alap öt százalékát, mintegy 500 000 forintnyi összeget ajánlott fel. Nagyon szép és mindenképpen követésre méltó az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncső Gyárának hasonló listája. A részesedési alap terhére 70 000 forintot, a 2,5 százalék helyett 4 százalékkal csökkentett önköltség különbözeiét és a 110 milliós beruházásból megtakarított 600 000 forintot kívánják

az árvízkárosultak javára fordítani. A Gabonafelvásárló Vállalat 84 000 forinttal terheli a részesedési alapot, továbbá a nyereségelőirányzatot 600 000-rel növelte, s ezzel segíti a mozgalom céljait. Félmillió forintot szánt az árvíz- károsultaknak a VBKM Kaposvári Villamossági Gyára a fejlesztési alapból, s a második félévi tervet 20 millió forinttal emelte meg. Az ebből képződő hárommilliós tiszta nyereség egy része szintén az árvízkárosultak számlájára kerül.

A megye kisipari termelő-, fogyasztási és értékesítő szövetkezetei az országos központok, az OKISZ és a SZÖVOSZ által szervezett akciókban vesznek részt. A Tejipari Vállalat 100 000, az Erdőgazdaság pedig 200 000 forintot ad fejlesztési és részesedési alapjából.

A vállalások és a felajánlások a különböző alapoknak körülbelül az öt százalékát teszik ki.

csoport, a pártszervezet munkájáról.

Ennél jobb alkalmat nem lehet találni arra, hogy minden kommunistával beszélgethessenek, megismerhessék a véleményét. A vezetőségválasztás előtt azért is nagy segítség ez az általános közvélemény-kutatás, mert a pártvezetőség összegezheti a véleményeket, a javaslatokat, amelyek a bensőséges és őszinte beszélgetéseken elhangzanak.

A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában, a Kaposvári Villamossági Gyárban vagy például a Lakberendezési Ktsz-ben is pontos képet adott a személyi adatok egyeztetése a párttagok általános, műszaki és politikai műveltségének emelkedéséről, megmutatta, mi foglalkoztatja a kommunistákat, felhívta a vezetőség figyelmét e beszélgetések revén több hiányosságra is.

Minden vállalatnál, üzemben, intézményben nekikezdenek a vezetőség beszámolója elkészítésének. Ezt a munkát megkönnyíti, hogy felhasználják az összegezett véleményeket és javaslatokat, elemzik azoknak a hiányosságoknak az okait, amelyekre a párttagok hívták fel a figyelmet, s természetesen javaslatot tesznek a megoldásukra.

Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy ott hasznosíthatták a pártvezetőségek ezt a forrást, ahol jó előre fölkészítettek minden aktívát a beszélgetések irányítására. Még mindig van idő, éppen ezért érdemes élni a lehetőséggel azokban a pártszervezetekben is, amelyekben nem léptek túl az előírt adategyeztetésen.

L. G.

Jubileumi bronzplakell a tanácstagoknak és a tanácsi vezetőknek

Ebben az évben ünnepeljük a tanácsok megalakulásának húszéves jubileumát. A megyei tanács legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy ebből az alkalomból emlékplakettet alapít. »A Somogy megyében végzett tanácsi munkáért« elnevezésű emlékplakett bronzból készül, s a téglalap bal felső részén ötágú csillag domborodik, amelyben középen a »Tegyünk többet Somogyért!« kitüntető jelvény kisebbített mása található színezett fémből. A bronzplakett jobb oldalán két szám emlékezett a jubileumra: 1950 —1970. A téglalap alsó felét a domborított felirat tölti ki: »A Somogy megyében végzett tanácsi munkáért.«

A megyei tanács 1/1970. számú rendelete szerint azok a tanácstagok, tanácsi dolgozók, vb-vezetők, szakigazgatási szervnél főfoglalkozású állást betöltő alkalmazottak kaphatják meg az emlékplakettet, akik az 1950. október 22-i válaszidők óta napjainkig folyamatosan tagjai a választott

testületnek, illetve a tanácsnál dolgoznak.

Az eltelt két évtizedben a tanácsok sikeresen megoldották — a lakosság alkotó együttműködésével — a szocializmus építésének társadalmi, gazdasági és művelődési feladatait. A tanácstagok és a tanácsok apparátusaiban dolgozók ebben a munkában becsülettel helytálltak. Sokan közülük a tanácsrendszer létrejötte óta intézik az állampolgárok ügyeit, szíwel-lélekkel fáradoznak a megye fejlesztéséért. A megyei tanács ezt az értékes és kiemelkedő munkát kívánja megköszönni és elismerni az emlékplakettel a tanácstagoknak és a tanácsoknál dolgozóknak.

A plaketteket a húszéves jubileum tiszteletére rendezett ünnepélyes tanácsüléseken nyújtják át a kitüntetetteknek. Jegyzőkönyvben örökítik meg ezeknek a tanácstagoknak és tanácsi dolgozóknak a nevét és a közösség érdekében kifejtett tevékenységüket.

Költségvetési üzem Bogláron

Üj költségvetési üzemmel gyarapodik a Balaton déli partja. Bogláron eddig csak egy építőipari brigád tevékenykedett, azonban, nem tudta kielégíteni az egyre növekvő igényeket Ezért határozta el a bogiári tanács a járás és a megye egyetértésével a költségvetési üzem létrehozását.

Százhuszonnégyen dolgoznak majd az üzemben a különféle részlegeknél. Hogy milyen feladatok várnak az építőipari

brigád utódjára? A közterületek tisztán tartása, a szemét elszállítása, parképítés és -gondozás, vízügyi munkák, a tanács kezelésében lévő épületek karbantartása, javítása, átalakítása, az utak, hidak és járdák karbantartása és javítása. Gépjavító műhely, kertészet is tartozik majd az üzemhez. Ha lesz szabad kerete, akkor más tanácsnak, közületnek is végez majd munkákat a költségvetési üzem.

SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970, titulus 24-