Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-21 / 144. szám
A megyebizottság ülése nyomát! Somagy termelőszövetkezeteinek jövője A széles körű elemzes, a tapasztalatok összegezése alapján méltán íoglalt úgy állást a megyei pártbizottság, hogy megyénk szövetkezeti mozgalma a harmadik ötéves terv során, illetve a legutóbbi pártértekezlet óta jelentősen fejlődött, szép sikereket, eredményeket ért él. Még akkor is elismerésre méltó ez, ha a legtöbb vonatkozásban jóval az országos atlag alatt maradtak a mutatók. Termelőszövetkezeteink gazdasagilag, politikailag megerősödve, megszilárdulva most elérkeztek fejlődésük intenzív szakaszához. A negyedik ötéves terv célkitűzései a mező- gazdaság — ezen belül a termelőszövetkezetek — dinamikusabb fejlődését határozzák meg. Az elemzések, a mozgalom történetének négyéves mérlege egyértelműen rávilágított arra, hogy a gyorsabb ütemű előrehaladás, a gazdálkodás javítása több irányú tennivaló elvégzését kívánja meg. S hozzátesszük mindjárt, hogy nem egy esetiben újabb rendelkezést, intézkedést is igényel. Gondolunk Itt elsősorban arra, hogy szövetkezeteink tőkeszegénységük miatt nem nélkülözhetik az állam sokirányú támogatását. A mostani támogatási rendszer azonban nem ad biztosítékot egy dinamikusabb fejlődéshez. Ezért javasolta a megyebizottság a központi irányító szerveknek, hogy fokozottabb figyelmet szenteljenek megyénk termelőszövetkezeti gazdálkodásának. Növelve a belterjességet Természetesen igen hosszú azoknak a tennivalóknak a sora is, mélyeket ’±t helyben, a megyében magunknak kell elvégeznünk, hogy valóban intenzívebben fejlődhessenek termelőszövetkezeteink- Arra nincs lehetőség, hogy minden feladatot számba vegyünk, így közülük csak a legfontosabbakat ragadjuk ki. A megyebizottság ülésén az egyik felszólaló azt mondta: -Ha őszintén önmagunkba nézünk, mérlegeljük a végzett munkát, az elért eredményeket, akkor önkritikusan azt is meg kell állapítani: többet is tehettünk volna, lehettünk volna bátrabbak, kezdeményezőbbek. Ha ezt kimondjuk, egyben megszabjuk feladatunkat is: tegyen többet mindenki a maga területénSzándékosan idéztük ezt a gondolatot, mert a dinamikusabb fejlődés alapja az, hogy mind a vezetők, mind a szövetkezeti tagok tervszerűbben, céltudatosabban munkálkodjanak, a gazdaságos nagyüzemek kialakításáért, a termelés színvonalának emeléséért. A vállalatszerű gazdálkodás megköveteli a jövedelmezőséget biztosító művelési ágak helyes arányainak kialakítását. Az eddiginél feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítani erre, s a tapasztalar tok szerint jelentős változtatásokra lesz szükség. A szakosítás mértékének, irányának meghatározásánál, valamint a. termelési arányok kialakításánál feltétlenül szükség, van a tudományos intézetek támogatására. Ma már a szövetkezetek nem nélkülözhetik a körültekintő agrár- és közgazdasági elemzésen nyugvó termelésfejlesztési tervet. Támaszt, biztosítékot jelent ez mindennapi munkájukban. ,Az állattenyésztés színvonalának fejlesztése, a megindult szakosodás és koncentráció fontos feladata megyénk me- zőgazdaságának. A feladatok végrehajtását külön intézkedési terv rendszerezi, szabályozza Szükséges azonban megjegyezni, hogy a költséges teleprendszerek építése messze meghaladja szövetkezeteink jó részének anyagi erejét. Ezért kívánkozik ide egyrészt újabb társulások eletre hívásának gondolata, másrészt olcsóbb, komplex teleprendszerű állat- tenyésztési üzemek létesítése. A kaposvári felsőfokú technikum ilyen vonatkozásban már eddig is eredményes munkát végzett. A szövetkezetek érdeke, hogy ezeket a kutatási tapasztalatokat, újfajta módszereket átvegyék, helyesebben: éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Kulcskérdés a gépesítés A megye termelőszövetkezeteinek gépesítési színvonala tíz százalékkal rosszabb az országos átlagnál Emellett az erő- és munkagépállomány jelentős hányada korszerűtlen; a traktorok 42 százaléka például hat évesnél idősebb. A megyei partbizottság a vita során megkülönböztetett figyelmet fordított erre a témakörre. Érthető, hiszen a növekvő termelési feladatok megfelelő gépesítés nélkül nem végezhetők el. Szövetkezeteink helyzete elsősorban azt teszi szükségessé, hogy a következő tervidőszakban megoldódjon a szálas taikarmányok betakarításának és a kukorica termelésének teljes gépesítése. A számítások szerint a gépesítés színvonalának javulásához a negyedik ötéves terv idején 825 millió forint gépi beruházásra van szüksége, ez 325 millióval több, mint amennyit erre a célra a harmadik ötéves terv időszakában fordítottak tsz-eink. Ez az adat önmagában. is jelzi a jelenlegi helyzet súlyosságát és az elvégzendő feladat, a gépi beruházási program nagyságát. Differenciált irányítással A megye mezőgazdaságának gyorsabb ütemű fejlődését fékezheti, ha nem sikerül változtatni a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetén. Agrár- és közgazdasági szakemberek már elemezték ezeknek a gazdaságoknak a körülményeit, és javaslatot is készítették a kivezető útra, a tennivalókra vonatkozóan. A megyei pártbizottság úgy foglalt állást, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben az észrevételek figyelembevétele mellett, csali differenciált irányítással és megkülönböztetett állami támogatással következhet be változás, fejlődés. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gazdálkodásúnak segítése közös ügy, érzékenyen érinti egész szövetkezeti mozgalmunkat — ezért van szükség széles körű társadalmi összefogásra Éppen a megye sajátságos helyzete miatt döntően fontos, hogy jól, illetve jobban használjuk ki az elmúlt években végbement koncentráció és centralizáció eredményeit. A szövetkezetek egyesülése, a különböző célokkal életre hivott társulások csak a feltételét, a lehetőségét teremtették meg az okszerűbb, eredményesebb, jövedelmezőbb gazdálkodásnak. A üzemék párt-, gazdasági és szakmai vezetőinek, a felettes irányítóknak nagyon is lényeges feladatuk, hogy. . minden erővéL, eszközzel segítsék ezeknek a szövetkezeteknek, társulásoknak dinamikus fejlődését A sok tennivaló, feladat közül csak néhányat ragadtunk ki. Eredményes, sikeres, de távolról sem gondmentes négy év van szövetkezeti mozgalmunk mögött, és újabb nagy feladatok állnak előtte. Megvalósításukhoz biztosított a társadalmi, politikai és gazdasági alap, most az fontos, hogy ki-ki a maga területén lelkiismeretesen, következetesen, céltudatosan végezze munkáját. V. M. Július 1-tíSl Toponár, Kaposfüred egyesül Kaposvárral Felszabadulás utáni történetünkre jellemző, hogy a lexikonok adatai néhány év alatt kiöregszenek. Néhány hónappal ezelőtt jelentek meg az idei népszámlálás adatai, s július elsejétől már érvénytelen lesz, amit a megyeszékhelyünkről rögzített Minden város történetében vannak mérföldkövek, s Kaposváréban is nyilván ilyen lesz 1970. július 1-e, ugyanis ettől a naptól az Elnöki Tanács határozata alapján a városhoz tartozik majd Toponár és Kaposfüred. Az ötvennégyezer lakosú Kaposvár a toponári és a ka- posfüredí résszel együtt csaknem ötvenkilencezer lélekszámú várossá fejlődik, s a magyar városok sorában a tizenkettedik helyet foglalja el. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a város csak Szentj aka- bot olvasztotta magába eddig, s a rohamos fejlődése a betelepüléseknek köszönhető. Hogy csak közeli városok példájára utaljunk, Nagykanizsa és Zalaegerszeg is több környező községgel egyesült. Aki figyelemmel kísérte a megyeszékhely, Toponár és Kaposfüred fejlődését, nem csodálkozik a két község idecsatolásán. Már jóval korábban megindult egymás felé a város és a két község, és a felsőfokú mező- gazdasági technikum, a Villamossági Gyár, az AKÖV-telep felépülésével még jobban lerövidültek a távolságok Füred, Toponár és Kaposvár között Az Elnöki Tanács határozata is azt vette figyelembe, hogy a két település és a város szoros gazdasági, szociális, művelődési és egyéb kapcsolata indokolja az egyesülést Kaposvár az ország legsűrűbben lakott városa, s újabb területekre tart igényt, hogy üzemeket iskolákat, lakótelepeket, családi házakat építsen a jövőben. Négy évvel ezelőtt már átcsatoltak Toponártól ki- Iencvenhét katasztrális hold területet. Mindenki tudja például, hogy nincs messze a város és a toponári rész teljes egybeépülésének az ideje. A kölcsönös egymásrautaltságot példázza, hogy csaknem ezer toponári és kaposfüredi jár be mindennap a város üzemeibe. A kaposfüredi felső tagozatos gyerekek a városban tanulnak, s a továbbtanuló fiataloknak is a város nyújt lehetőséget a középiskolai tanulásra vagy valamilyen szakma elsajátítására. Itt vásárolnak, szórakoznak, művelődnek e két terület lakói. S a városnak pedig mezőgazda sagtik termékeit adják a munkaerejükön felüL Két szép bejárattal gyarapodik a város, hi_____szén mind a t oponáriak, mind a kaposfü- rediek lakóhelyüket szerető, érte minden áldozatot meghozó és mindig kezdeményező emberek voltak. Talán a város közelsége is ösztönözte őket, hopr az átlagosnál jobb körülményeket teremtsenek, s amennyire lehet, városiassá tegyék községüket. Ennek is köszönhető, hogy a füredi rész kommunális, szociális és kulturális ellátottsága jó, sőt némely területen még a város peremének ellátási szintjét is meghaladja. A toponári rész szintén rendezett település, ugyanúgy jó az ellátottsága. Mind két helyen most épül a törpe vízmű. Azok, akik a Balatonra utaznak vagy onnan érkeznek gépkocsival a várasba, eddig is nagy elismeréssel szóltak a füredi főutcáról, ezután pedig a város egyik bejáratának tekinthetik a takaros házakkal szegélyezett utat. A város tábláját majd csak július 1-én helyezik —, ____az eddigin él jóval kijjebb, az egyesülés nyitányaként azonban ünnepélyes gyűlést tartottak csüKözösek az érdekek Városias települések Gyorsabb lesz a fejlődés Hinni kell a munkában Hajolnak a derekak. A LEVEGŐ ALL a mező fölött.' Gyomtól megszabadult paprikaszárak egyenesítik derekukat a napfény felé. Surranó. hanggal vág újra neki a kapa, hogy éle megküzdjön a makacskod o gazgyökérrel. Órák telnek el ebben a vi- askodáshan. A kapa nyele még fényesebb lesz, a föld a vágások nyomán még barnább részét mutatja. Oj feltételek között folytatódik a gonosz szomszédságtól megszabadult növények élete. Csak a hátak... A hátak görbülnek, s tompa fájás figyelmezteti az embert, hogy az idő múlik. És még valami. A fiatalabb társak léptei. Könnyűek ezek a léptek* csaknem táncosak. Elhaladnak a kapálok mellett. Egy pillantás utánuk Igen A nem olyan gyors, a a fiatalok! marabb tarad‘ Már végeztek, mennek a kerékpárokhoz, hogy nyergükbe pattanva messze maguk mögött hagyják a mezőt. — Már lassabban megy, mint régen, fiatalabb korunkban — mondja kis szégyenkezéssel a hangjában Szabó Ferencné. — A kéz-— Hinni kel! a munkában — kapcsolódik beszélgetésünkbe Bednek Istvánná is. —- Nagyon kell hinni. A' jól végzett munka kamatozik. Meg aztán nem .fizetnek rosszul bennünket. ' t . — A fiatalok már nem szívesen jönnek kapálni így Szabó néni. — Akik itt dolgoznak velünk, akik lehagytak minket, azok is harmincon túliak. De hát hozzánk képest... — Nem haragszunk mi azokra, akiknek már nem kell a kápa. Dehogy. Miért is haragudnánk? Ha egyszer jobban is élhetnek, mint mi, akkor tegyék. Csak később mi lesz a földdel? Ki műveli majd? Ezen töprengünk, beszélgetünk néha. Lesz-e olyan nagy gépesítés, hogy ne legyen szükség a kapára? — Ne felejtsd el azért, 'Ferikém, hogy ha a gimnáziumból hazatérnek szünetre, nem sajnálják a fáradtságot, jönnek a mezőre. —• Igaz, igaz. Ha elgondolom, milyen is volt a smi életünk! Tizenhárom éves ko- Iáb is ha- runkban már kis cselédek voltunk. Mindenki parancsolhatott nekünk. Látástól va- kulásig kinn a •a földön. Azért i most mégiscsak más. Tizenhat évig napszámba jártam. Nyolc mázsa gabonát meg nyolc pengőt kaptunk hat hő- napra. Mo$t van. olyan nap, hogy ötven forintot is ér a munkánk. És nem a kilenc óra vet haiza bennünket. — Huszonnyolcán vagyunk ebbén az asszonybri- gáában. Czi- póth Lajos a brigádvezetőink. Legtöbben tíz év óta együtt dolgozunk. Tudom, a cselédsorban is együtt voltunk sokan, de az valahogy más volt. Inkább úgy lehetne mondani: egymás mellett dolgoztunk, de nem voltunk együtt MEGLAZÍTJÁK a fejkendők csomóit, valahonnan előkerül egy korsó is. Víz kotyog az alján. A derekak egyenesednek. Verejtékcsep- pektől csillogó arcokat cirógat végig az átsuhanó fuvallat. Félórás pihenő következik az árnyékot adó fák alatt. A kapát mindenki magával viszi. Nyelükön megcsúszik a napsugár. törtökön este Kaposfüreden, pénteken este pedig Toponá- ron. A járás és a város vezetői találkoztak a tanácstagokkal, a vb-vezetőkkel, a pártszervezet és a tömegszervezetek, a termelőszövetkezetek vezetőivel. Bensőséges volt mind a két ünnepség, hiszen a járás átadta a községeket, a város pedig átvette az új városrészeket. A toponári ünnepségen részt vett a megyei párt-vb két tagjá is, Dombóvári László, a járási pártbizottság első titkára és Somogyi József a városi pártbizottság első titkára. Már tavaly megtárgyalta minden fórum az egyesülést a két községben, így a mostani találkozáskor csupán néhány kérés hangzott eh Koletár Jó- zsefné füredi párttítkár, Lapp Károly toponári párttitkár azt kérte, hogy ne torpanjon meg a fejlődésben az ő városrészük. Rostás Károly, a városi tanács vb-elnöke elmondta, hogy az egyesülés után meggyorsul a fejlődés, s még városiasabban élhetnek az emberek. A toponári, a füredi terület nemcsak közigazgatási szempontból lesz része a városnak, hanem a fejlesztés szempontjából is. A megyeszékhely fejlődésének minden áldásából részesülnek. A tanácselnök viszont azt kérte mind a bét rész lakóitól, hogy a most már teljesen sajátjuknak mondható város érdekében ugyanúgy tartsák ébren 1 akoliéi yszeretetüket, mind eddig. Hinni kell a munkában. Nagyon kell hinni. telező napokat. Nemrégen pótoltunk a paiprikaföldön, a dobányültetésben is részt vettünk. Mondom: munka van. Csak egészség legyen. A magamfajta özvegyasszony nem maradhat otthon, a hűs szobában. Majd talán, ha nyugdíjba megyék. — Nem maradsz te otthon, Magdius, akkor sem — szól közbe Horváth József né. — Látod, én is itt vagyok, pedig üldögélhetnék otthon. Aki munkában nőtt fel, annak hiányozna már. No meg már nem olyan gyors, a láb is ‘hamarabb fárad. A háromfai Űj Barázda Termelőszövetkezet táblájának végén állunk. — Munka' pedig van bőven, nem kell attól félnünk, hogy nem tudjuk teljesíteni a köLajoe Géza mindig kell valamire a pénz. Leskó László SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 19?©. június 2L 3
