Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

NEVELÉS Irigy ez a gyermek! A GYERMEKBŐL már egé­szen kis korában válthatnak ki irigységet, haragot, félté­kenységet képzelt sérelmek, látszólagos megkülönbözteté­sek. Nem egy felnőtt szájából hallani, hogy a testvérét vagy testvéreit jobban szerették a szülét Azokkal többet törőd­tek, többet megengedtek nekik. Te vagy a nagyobb, mondták neki, ha tilalmasat cseleked­tek, több eszed lehetett volna. Ő a kisebb, engedj neki! Őt megverték, a kisebbet nem. Ezek a sérelmek aztán komoly alapjai leshetnek későbbi nézet- eltéréseknek a testvérek, a szülők és gyerekek közt. Ma­ma csak menjen az öcsémék- hez, úgyis az volt mindig a legkedvesebb — mondta egy fiatalasszony az anyjának. Elkeseredve mesélte egy niama, hogy milyen irigy és komisz az eddig olyan aranyos kislánya. Nagyon szeretett vol­na kistestvért. Lelkesülten vár­ta, hogy meghozzák a babát a kórházból. Igen boldog volt, hogy a testvérke belefér a ba­bakocsijába. Pár nap múlva már olyan volt, mint akit ki­cseréltek; Sértődötten hallga­tott vagy feleselt. Egy óvatlan pillanatban megverte a kisba­bát. Mert rossz volt, megérde­melte, mondogatta csökönyö­sen. Mikor a szülők meg a roko­nok örvendeztek a babának, hogy milyen értelmes, milyen okos, a kislány dühösen kia­bálni kezdett. — Buta ez a gyerek! Még beszélni se tud. Vigyétek visz- sza a kórházba. Nekem nem kell! Naponta hallotta a becézést. A ház a csöppség köTül for­gott. Vele látszólag nem törőd­tek. Ügy érezte, hogy nem sze­retik, csak a kicsit, aki pedig rossz, folyton sír, és - semmi olyan okosat nem cselekszik, amiért őt azelőtt megdicsérték. — De gyönyörű kislány! — mondta egy ismerős. — Ritka szép baba! A kislány magán­kívül követelte, hogy a pólyást cseréljék ki azonnal Zsuzsiká­val. Számtalanszor hallotta, hogy a szomszéd Zsuzsika mi­lyen csúnya kisbaba. Az édes­mama kétségbeesett elkesere­désében. PEDIG EZ A KISLÁNY nem rossz, nem irigy. Csak azt látja, érzi, hogy eddig ő volt a legkedvesebb, a legszebb, a legokosabb. Most pedig látszó­lag senki se szereti, nem tö­rődik vele. Még rosszabb a helyzet, ha nagyobb a korkü- lönbség a testvérek között. Le­het és kell is ezen segíteni, de a szülő erre legtöbbször nem gondol. A szeretet utáni vágy természetes igénye a gyerek­nek. Ezen a nélkülözhetetlen szereteten nem akar osztozkod­na. Magának akar minden si- mogatást, becézést. És még azt se mondhatjuk rá, hogy önző. A szeretet mértéke nem vál­tozott, a mennyisége sem, még­is a gyermek úgy érzi, hogy az megoszlott, és ő húzza a rö- videbbet. Kisebb-nagyobb lel­ki sérülések sokszor vezethe­tők vissza ilyen látszólagos sé­relmekre. A kislányoknak amúgy is ve­leszületett hajlandóságuk a babázás. Hogy elszeretgetik, gondozgatják a babájukat. Könnyű ezt átvinni arra a ba­bára is, aki valóban eszik és sír. Segíthetnek fürdetésnél, etetésnél, bármilyen csekély is ez a segítség. A mai mamák ideje percre kiszámított, mégis bele kell férjen a dicséret is. Érezze a gyermek, hogy a baba körüli munkája milyen fontos, milyen nélkülözhetetlen. Han­goztassuk, hogy a baba milyen tehetetlen, gyámoltalan; el­pusztulna, ha nem szeretnénk, nem féltenénk olyan nagyon. Hadd élje ki a mamáskodó hajlamát az igazi babán, ak­kor nem lesz semmi baj. A TAPASZTALAT szerint a fiúkkal ilyen téren kevesebb a gond. A férfiúi mivoltukra va­ló hivatkozás nagyban növeli önérzetüket, és szívesen gyá- molítják a kisebbeket. Nem látnak vetélytársat bennük így, mert nem érzik azt, hogy a testvérek kiszorították őket ed­digi egyeduralmi helyzetükből. Mihályi Margit A Delta legújabb számából Vérrögleleplező ultrahang Sikerült műtétek után nem­egyszer zavarja meg a gyó­gyulást, hogy a beteg szerve­zetében, a mélyen fekvő visszerekben — főként a comb mélyvénáiban — vér­rög, vagyis trombózis kelet­kezik. Néha tekintélyes hossz­ban elzárja az érpályát, még­is alig okoz panaszt, s csak következményei fenyegetnek megdöbbentő fejleményekkel. Könnyen előfordul ugyanis, hogy a vérrögből leszakad egy vagy sorban egymásután több darab, majd a szív jobb felén keresztül a tüdőbe sod­ródik, és ott érelzáródást, az életet is fenyegető tüdőembó­liát okoz. A hosszan ágyba kényszerí- tett, főként idősebb betegek­nél műtét nélkül is előfordul vérrög a mélyvénákban és tüdőembólia. Nem ritka, hogy kezdetben álarcban jelentke­zik, és nehezen leküzdhető tüdőgyulladás tünetei mögé rejtőzik. Korszerű gyógymó­dokkal sok beteg átvészeli ezeket a veszélyeket. Az ide­jekorán fölismert mélyvénás trombózis következményeit meg is lehetne előzni, például kisebb műtéttel. A korai fel­ismerés azonban nem könnyű. A trombózis földerítésére ma még elsősorban a fle- bografia szolgál, aminek lé­nyege, hogy az ereket rönt­gen kontrasztanyaggal töltik fel. Minthogy az elzáródott érbe nem jut az anyagb az elzáródott érszakasz nem lát­ható a képen. Másik módszer az izotópot tartalmazó oldat befecskendezése, amihez azon­ban költséges izotóplaborató­riumra van szükség. Egyéb­ként mindkét eljárás költsé­ges, és az erekbe adott in­jekcióval is jár, ami nagyon kellemetlen lehet a súlyos vagy lábadozó 'betegnek. Ezért látszik jelentősnek dr. David S. Evansnak, a lon­doni St. Thomas Hospital ér­kutató laboratóriuma munka­társának új, ultrahangos diag­nosztikai eljárása. Az erede- detileg a magzati vérkeringés vizsgálatára szolgáló készülék megfelelő frekvencia változ­tatásával olyan berendezést sikerült szerkesztenie, amely­nek segítségével a talptól a hasig meg lehet vizsgálni a beteg vénás vérkeringését. A Sonicaid D. 205 jelzésű ké­szülék doboza erősítőt és két megahertz frekvenciájú ult­rahangrezgéseket produkáló generátort tartalmaz. A ké­szülékhez kapcsolt két kris­tály egyike az ultrahang-nya­lábot bocsátja ki, a másik a visszaverődő impulzusokat fogja fel. Vizsgálat közben a betegek ágyukban ülnek, s lábukat k'nyújtják; talpukat alátá­masztják, hogy a vénák jól megteljenek vérrel. Az egyik kristályt a vizsgált véna fö­lötti bőrfelületre helyezik. A kristály alatt a végtagot eny­hén összeszorítják, mire az ép vénán gyorsabb és több vér áramlik át. Átjárható vé­na esetén a szorítás hatására az erősítő jellegzetes morajt hallat. Ha a véna elzáródott, a hang elmarad. A kristály és a szorítókötés helyváltoztatá­sával lehet megállapítani az esetleges vérrög alsó és felső határát. Minimális gyakorlat­tal három percbe kerül egy beteg megvizsgálása, és egy kisebb sebészeti osztályon egy óra leforgása alatt akár na­ponta ellenőrizhetik vele va­lamennyi ágyban fekvő beteg lábát. Dr. Sz. A. „Fény és árnyék Gaz és kenyérdarab. Csendélet a Múzeum parki medence közepén. Szomorúan tekint rá a festő. Most már visszavonhatat­lanul megjött a nyár. Igaz, gyakran sötét felhők árnyé­kolják be az eget — de még­is nyár van! Kell a hús, zöld, a pihen­tető árnyék. Vajon megkapja-e a kapos­vári ember? Végigjártuk a parkokat, és a tapasztalatok nem mindig szívet gyönyörködtetőefe. Sok szemét hever szanaszét, sok a foghíjas, piszkos pad. A Jókai liget rendezett út­jai és a strand medencéi kö­zött romhalmaz éktelenkedik. A parkőr a Szabadság park­ban és a Színház parkban felháborodottan figyelmezteti a fűre lépőket, de a kavicso­kon zsíros papírok hevernek. Azt hiszem, a közpiszkossági rekordot a Múzeum park tartja Persze nem ártana, ha többször »-zsűrimének«... (Majláth—Tröszt) De ml, parkba járók sem vagyunk angya­lok. Mert ugyan miért is ülnénk a pad ülő­kéjére, ha az egyszer arra való? És ha pisz­kos, miért Is ne tennénk még piszkosabbá? Végre nyár van. Meg zöld, meg meleg, és jó űrhajózni az ágak között. Pályázat fiatal kutatóknak A Magyar Tudományos Aka­démia Pécsi Bizottsága a Dél- Dunántúlon élő, tudományos kutatásokkal foglalkozó fiata­loknak pályázatot indít. Ezzel kezdeti eredményeiket kíván­ják támogatni. A pályázaton csak tudományos fokozattal nem rendelkező kutatók ve­hetnek részt. A pályatételek egy része kifejezetten Dél-Du- nántúlhoz (Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megyé­hez) kapcsolódik. A huszonnégy pályatétel kö­zül néhány cím: Egy dunántúli mezőgazdasági üzem történe­tének feldolgozása a felszaba­dulástól nap fáinkig; Tanul- i mányok a költő Zrínyiről; A tulajdonjog polgári jogvédel­me a szocializmusban; Egy du­nántúli megye bűnözési prob­lémái; A Mecsek és környéké­nek természetvédelme; A Du­nántúl zárt településeinek ge­netikai vonatkozásai; A távlati vízigények vizsgálata a Dél-Du- nántúlon stb. A pályázatok beküldési ha­tárideje témánként változó: 1971 márciusától 1972 októbe­réig. A kutatómunkákat a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának kell benyújtani. Itt adnak részletes tájékozta­tót és útmutatást is a pályáza­tai kapcsolatban. Nem lapidárium és nem is absztrakt kiállítás, hanem rom­halmaz a Jókai liget mellett. p it r **|r ••• // Felkészülés a jovo iskolaszezonra Alig száradt meg a tinta a gyermekek bizonyítványán, a kereskedelem már a jövő is­gyszer esik esztendő- — H. ben »paidagogosz«­J—' nap! — rikkantott be a terembe Létrányi enyhén félspicces hangon, miközben a tenyerén egyensúlyozott konyakosüveget bámulatos biztonsággal feldobta, majd elkapta. A zárt körű társaság kitö­rő örömmel üdvözölte. Csak­úgy, mint Létrányi valahány mondását, határozatát, utasí­tását stb. Létrányi mint az összes Kották Tárának őre — nagyhatalom volt. ötleteit és tetteit illett megéljenezni. A pódium jobb sarkában méltósággal és nemes tartás­sal ott büszkélkedett a Zenei Tanoda új százezer forintos Bösendorfere. Ügy állt ott, mint akinek ehhez az egész­hez pemmi köze. Egykedvűen és titokban egy kis csalódott- sáogal nézte a vidám társa­ságot. Az új fekete zongora még szűz volt. Néhány hete, amikor ide szállították, másra számított. Valamennyi húrja boldog iz­galommal megremegett arra a gondolatra, hogy itt, a muzsi­ka szentélyében már nincs messze a pillanat, amikor egy igazi művész — a Hangszer és a Muzsika iránti illő tiszte­lettel és felkészültséggel — hangversenyzongorává avat­ja Amikor majd feltárulkozó testéből a közönség előtt elő­ször dübörögnek, hömpölyög­nek elő Beethoven, Chopin vagy Liszt megejtő dallamai. Nem így történt. Azon túl, hogy páran mellé ültek és né­hány akkord, néhány futam vagy részlet erejéig megcsil­lantották előtte a boldog be­teljesülés — távlatait. Most itt csivitelnek, kacag­nak körülötte. Ünneplésen, felszabadultan, vidáman. Ele­inte azt hitte, tényleg lesz valami... Bejöttek, leültek a széksorokba és beszélgettek sok mindenről, még a zenéről is. Azután poharak csendül­tek, nevetés gyöngyözött, tánc­zene harsant a teremben. »Ezek itt ünnepelnek, de saj­nos magukat ünneplik, nem engem« — gondolta szomo­rúan a fekete Bösendorfer, majd érdeklődéssel figyelte az újabb fejleményeket. Létrányi madzagért szalasz­totta Kercseligeti Pintyőkét, a csembaló tanszék vezetőjét. A madzagot a konyakosüveg nyakára, másik végét pedig egy feltámasztott kottaáll­vány tetejére hurkolta buzgón és nagy élvezettel. Művész­nyakkendője félrecsúszott igyekezetében, arca kipirult, és látszott: minden idegszálá­val erre a műveletre koncent­rál. A társaság lelkes együttér­zéssel szemlélte, nem titkol­va e ragyogó ötlet feletti örö­mét. Még Fejes kartárs, a Központ zenei intendánsa is jóízűen göcögött a látottakon, elpöccintve egy apró pihét mindig elegáns öltönye zakó­járól. A művelet végeztével Lét­rányi csendet kopogott a pul­pitus tetején. A hirtelen be­állott »generálpauzában« jobbjában meglóbálta a zsi­nóron függő konyakosüveget, és nagyot toppantva széles ív­ben nekivágta a Bösendorfer oldalának. Az üveg élesen csattant, de nem törött össze. Létrányi fo­gadta a tapsot és a gratulá­ciókat. Hiszen nem minden­napi tettet hajtott végre. Nemcsak »felavatta« o Zenei Tanoda új hangversenyzongo­ráját, de az üveg ital se ve­szett kárba. Hosszan ünnepelték ezért. Nem is vették észre, hogy ünneplés közben, fejük fölött, Liszt Ferenc szigorú tekintetű portréján egy pók mászik. A pók aligha volt egészen szoba­tiszta, mert ahogy végigkú­szott a Mester ábrázatán, egy apró, mikroszkopikus méretű csíkot hagyott maga után. A pák egy egészen ki­csike pók volt. Jósze­rével a csecsemőkor­ban még; illemre, jó ízlésre senki sem tanította. S külön­ben is, amit tett, emberi do­log. Neki megbocsátható. Wallingcr Endre kolaszezonra gondol: biztosíta­nia kell az 1970—71-es okta­tási év tanszer ellátását. A fo- fogyasztási szövetkezetek vi­déki bolthálózata is felkészül az új tanévre. A tájékoztatás szerint előreláthatólag bővül a választék, egyebek között fa­mentes iskolafüzetekkel. Tar- tósabb lesz a füzetek fedél­lapja is. Iskolatáskából is több féle kerül majd forgalomba a múlt, év végén rendezett országos árubemutatón sikerrel szere­pelt modellek közül. A félíves rajztáblákból valószinűleg na­gyobb mennyiséget importál­nak. A kisebb méretű rajz­táblákból a belföldi gyártás ki tudja elégíteni az igénye­ket. Fa- és. műanyag vonalzók­ból, fából, műanyagból és bőr­ből készült tolltartókból nem lesz hiány, s elegendő írószer rajzeszköz jut a vidéki diákok­nak is. Egyebek között új faj­ta patronos töltőtollat hoznak forgalomba. A toll mellé pót­patront is adnak, ami jól el­fér a tolltartóban. vr' SOMOGYI NÉPLAP jOMtörtók, 197«. június 18. 5

Next

/
Thumbnails
Contents