Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-18 / 141. szám
A megyebizottság ölese nyomár* fMAI KOMMENTÁRUNK Termelőüzemek és termelőeszközök Ez az, amit önerőből teheA „másol! liszak” értéke A háztartási munka azért A harmadik ötéves terv során, illetve a legutóbbi pártértekezlet óta termelőszövetkezeteink vagyona jelentősen gyarapodott. A tagok szorgalmas munkája, a termelésben elért eredmények, a gazdasági és társadalmi intézkedések nyomán javult anyagi-műszaki ellátottságuk. Elegendő megemlíteni, hogy ebben az időszakban 1,1 milliárd forinttal emelkedett szövetkezeteink termelési értéke, ennek megfelelően egymilliárddal nőtt árbevételük. Háromnegyed milliárddal több tsz-eink közös vagyona, és 1,2 milliárd forinttal több a tiszta vagyonuk, mint 1965-ben. Olyan eredmények -ezek, amelyek, alapján méltán állapíthatjuk meg: erősödött, fejlődött szövetkezeti mozgalmunk. Ám éppen a jövő, a holnap feladatai azt kívánják tőlünk, hogy ezeket az eredményeket kritikusan — és önkritikusan — vizsgáljuk meg, s a fejlődés elismerése mellett azokra a gondokra fordítsuk figyelmünket, melyek akadályozzák, nehezítik munkánkat. Súlyos gond a tőkeszegénység Termelőszövetkezeteink a harmadik ötéves terv során 1,4 milliárd forint beruházást irányoztak elő. Az év végéig ezlt mintegy fél milliárd forinttal túlteljesítik. Önmagukban dicséretes adatok ezek, de a számok mögött látni kell azt is, hogy ez a fokozott mértékű beruházás egy meglehetősen nagyfokú elmaradottságot igyekezett megszüntetni. Szövetkezeteink anyagi, műszaki ellátottsága még igy is elmarad az igényektől, és az országos átlag alatt van. Tőkeszegénység — tömören így fogalmazhatjuk meg a gondok, a nehézségek indítóokát Igaz az, hogy fölismerve ezt a körülményt, megindult megyénkben egy kedvező folyamat: az elmúlt három évben jelentős területi és tőkekoncentráció ment végbe, és jól megfigyelhető, hogy nagyobb beruházásokat ma ezek az egyesült szövetkezetek valósítanak meg. Ezenkívül több társulás jött létre, és folytat eredményes tevékenységet. Tények ezek, de ahogy megállapította a megyei pártbizottság, éppen a jövő érdekében további társulásokra lenne szükség. Ez az egyik módja annak, hogy a tőkeszegénységből fakadó nehézségeket áthidaljuk. Porrogon és Porrogszentki- rályon régóta probléma a víz. A kutak egészségügyi szempontból nem megfelelőek, s az utóbbi öt-nyolc évben épülő házak vízellátása sincs megoldva. A két községben 1963 óta tervezték a törpe vízmű építését, de a tervek megvalósítására csak a tanácsok összevonása után került sor. Először is a munka pénzügyi alapját kellett megteremteni. A két falu községfejlesztési alapjából 150—150 ezer forintot fizetett a közös kasszába, s a megyei tanácstól is ugyanennyit kaptak. A két termelőszövetkezet is jelentősen hozzájárult a költségekhez: a porrogi 150 ezer, a porrogszentkirályi pedig 200 ezer forinttal. A megalakuló vízműtársulat pénztárába . a Gabonaíelvásárló Vállalat 600 ezer és a Tejipari Vállalat 62 ezer, a Csurgói ÁFÉSZ 50 ezer forintot fizetett be mipt tag. Ugyanakkor a lakosság pénzbeli hozzájárulása az átlagosnál kevesebb; a vízmű társulat egy-egy tagjára 2500 forint jut, amit tízéves időszak alatt törleszthetnek. Jetünk szövekezeteink gyorsabb ütemű fejlődése végett. Emellett azonban szükség lenne egyéb intézkedésekre is. Többen is hangsúlyozták a megyei pártbizottság ülésén, hogy nagymértékben nehezíti a megye helyzetét az érvényben levő hitelsorolási, versenyeztetési rendszer. A somogyi szövetkezetek éppen tőkeszegénységük miatt nem tudnak eredményesen versenyezni a tőkeerős, nagy szövetkezetekkel. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik az is, hogy a beruházási támogatási rendszer egyoldalúan az építési beruházásokra ösztönözte termelőszövetkezeteinket. Emiatt a gépesítésben meglehetősen súlyos helyzet következett be és bizonytalanná vált a munkák optimális időben való elvégzése. Szövetkezeti tagságunk elöregedése, a termelékenység fokozása szükségszerűen megkívánja a munkafolyamatok teljes gépesítését. Jól látják ezt nagyüzemeink, ám mind a tapasztalatok, mind a megyebizottsági vita is azt igazolják, hogy a cél elérését több tényező akadályozza, fékezi. A tőkeszegénységről szóltunk. Ezt tetézi, hogy kevés és meglehetősen drága a gép, nincs kellő választék, hiányoznák fontos betakarító gépsorok, nem egy esetben hiányos az alkatrész- ellátás. Hangzott él javaslat komplex gépesítési brigádok létrehozására, esetleg társulásos alapon. Hasznos, jó kezdeményezés ez, de emellett az igény változatlan: a negyedik ötéves terv feladatainak végrehajtásához szövetkezeteinknek több gépre, illetve több hitelre lesz szükségük. Növelni kell az üzemi vezetés színvonalát A korszerű termelés, a gazdálkodás fejlesztése elképzelhetetlen megfelelő színvonalú szakmai irányítás nélkül, öt év alatt hatszázról kilencszáz- ra nőtt a megye szövetkezeteiben dolgozó felső- és középfokú végzettségű szakemberek száma. A fejlődés elismerése mellett a helyzet távolról sem megnyugtató, a számok messze elmaradnak az igények mögött. Igaz, hogy van egynéhány olyan szövetkezetünk, mint1 a hetesi, ahol tíz, a nagybajomi, ahol kilenc, egyetemet végzett szaklentős viszont a társadalmi munka: értéke meghaladja a 100 ezer forintot. Amikor megalakult a viz- műtársulat és elkészültek a tervek, a községi tanács vezetői kivitelező után néztek. Sikerült megegyezniük az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat komlói egységével. Így a múlt év novemberében megkezdődött a munka, de a rendkívül kemény tél miatt több nehézség is adódott. A földmunkák csaknem lehetetlenné váltak, ráadásul a beszereléseket gátolta a csőhiány is. Végül ;s sikerült jugoszláv importcsőhöz jutni, s tavasztól megindulhatott a vízvezeték építése. Felépült a tároló Porrogoh, lefektették a csöveket, s jelenleg az árkok betemetése folyik. Ezt már a lakosság végzi társadalmi munkában. A két községben — számítva arra, hogy a lakások 75 százalékában egy-két év alatt bevezetik a vizet — tíz közkutat fognak létesíteni. A porrogiak és a porrogszentkirályiak bíznak benne, hogy .még ez év augusztus 20-ára sikerül átadni és üzembe helyezni a törpe vízmüvet ember es ennél meg több technikus dolgozik, de kevés az ilyen jó példa. Megyei átlagban több mint kétezer hold jut egy egyetemet végzett szakemberre. Az említett és a hozzájuk hasonló néhány szövetkezet tapasztalatai bizonyítják: a szellemi tőke — éppúgy, mint az anyagi■ tőke — nélkülözhetetlen a termeléshez, és sokszorosan visszatérül. A szákemberhiány megszüntetése elsősorban szövetkezeteink feladata. El is készítették felmérésüket — üzemenként saját maguk —, hogy mennyi szakemberre lesz szükségük' az idei, illetve a negyedik ötéves terv feladatainak végrehajtásához. Az ösz- szesítésből kiderül, hogy 423 egyetemi, 211 felsőfokú és 498 középfokú végzettségű szakemberre lenne szükségük. Szándékosan írtuk így, hogy »lenne«, hiszen a szövetkezeti sevel bízta meg tavaly az öreglaki Kertészeti Termelő- szövetkezet a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat Somogy megyei kirendeltségét. Ez egy hároméves, nagyszabású munka első lépcsője. A következő feladat a termelőszövetkezet területének felén az útrendszer kiépítése volt. Ezt adták át tegnap a mezőgazdasági üzemben. Tóth Dániel, a MEZÖBER tervezőmérnöke, a munka műszaki ellenőre elmondta, hogy a terv és kivitele előfeltétele a vízrendezésnek. Az a cél, hogy műiéi nagyobb területeket kapjon vissza hasznosításra a mezőgazdaság. Az új utak kialakításával mód nyílt a táb- lásításra is. A tervnek a gazdálkodás irányát meghatározó szerepe van. Pethő Sándor, a Pogány- völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat • műszaki vezetője, aki a kivitelező szervet képviselte, arról beszélt, hogy a termelőszövetkezettől minden segítséget megkaptak a munka végzéséhez. Nehéz dolguk volt, mert fás, bokros részeken kellett az utakat ki»Amikor az országban elterjedt annak híre, hogy a Tisza és mellékfolyói milyen sok kárt, szenvedést okoztak az ott élő embereknek, mi, a Barcsi Általános Iskola tanulói is elhatároztuk: csatlakozunk az árvízkárosultak megsegítésére indított országos mozgalomhoz. A 7 B osztály kezdeményezésére zsebpénzünkből, a tízóraira otthon kapott pónzNÉHÁNY ÉVE MÁR, hogy megszületett a KISZ kb és a TIT közös határozata: az ismeretterjesztő programokat szélesebb körben kell népszerűsíteni és megszervezni. Ám az országban és megyénkben sem tettek mindenhol egyformán lépéseket a határozat érvényre juttatásáért. Ezért is dicséretre méltó a nagyatádi járási KÍSZ-bizott- ság és a TIT járási szervezetének cselekedete: a múlt év őszén 12 értelmiségi fiatallal létrehozták a járási ifjúsági ismeretterjesztő bizottságot. A bizottság, amelynek titkára Laczkó András nevelőtanár, az iskolai évre programot dolgozott ki, középpontjában a marxizmus—íeninizmus megismertetésével, a tudományos materialista világnézet kialakításával és a politikai, társadalomtudományi ismeretek fejlesztésével. Ezzel párhuzamosan foglalkoztak művészetpolitikai, zenei, h-odalmi, képzőművészeti kérdésekkel is. mozgalom tíz éve alatt mindössze 238 egyetemi végzettségű szakember talált helyet magának szövetkezeteinkben. Joggal vetődik fel a kérdés, hogyan oldhatják meg szövetkezeteink ezt a jelentős, nagy feladatukat? Elsősorban helybeli fiatalok beiskolázásával, de úgy, hogy már az általános iskolában céltudatosan neveljük fiataljainkat a mezőgazdaság szeretetére. Azonban önmagában ez is kevés. Az eddigieknél több türelemre van szükség a fiatal, kezdő szakemberekkel szemben. Ami talán még ennél is fontosabb: letelepítésük érdekében nagyüzemeinknek meg kell oldaniuk a szakemberek lakás- problémáját. Alapvető követelmény ez. Nem tartható az az állapot, ami jellemezte a harmadik ötéves terv időszakát: az előirányzott hetvenöt szolgálati lakásból — az is meglehetősen kevés volt — mindössze harminc épült meg. alakítaniuk. A társulat ebben az évben még kilenc helyen végez hasonló munkát. Elmondta, hogy saját kivitelezésben készült úthengerrel tömörítették a bogárhátúra alakított utak talaját. Kiss Imre, az öreglaki tsz főagronómusa hangsúlyozta, hogy mind a tervek elkészítését, mind a kivitelezést közös munka előzte meg. Az előfel- tételi terv egyik jelentősége, hogy az eddigi szétszórt, nehezein megközelíthető területeket most 80—100 holdas táblák kialakításával nagyüzemi szinten, gazdaságosabban tudják majd megművelni. így a gépek használhatósági időtartamát is javítani .tudják, s a betakarítás is egyszerűbb lesz. Ezután a vendégek megtekintették pz elkészült. 8753 méter hosszúságú, nyolc méter szélességű földutat. A műszaki átadás jegyzőkönyvébe ez került: »Az 1970- re tervezett munkálatokat a kivitelező jó minőségben elvégezte. hibát, nem észleltünk. A létesítményre nyitott állami támogatás folyósításának akadálya nincs.« bői rakosgattuk össze forintjainkat. Így iskolánkban 3000 forintot adtak össze a tanulók, a pedagógusok és az iskolai dolgozók pedig 6000 forintot fizettek be az árvízkárosultak javára. Reméljük, ezzel az ösz- szeggel némi segítséget nyújtottunk nekik.« atádi járás községeit és honvédségi alakulatait járták. A KISZ politikai oktatás keretében, klubfoglalkozásokon és taggyűléseken találkoztak és beszélgettek a fiatalokkal. így például Somogyszoban, Seges- den. Nagykorpádon, Felsőbo- gáton és a Kutasi Állami Gazdaságban. A felszabadulással kapcsolatos országos és helyi eseményekről dr. Abaligeti Gallus ügyvéd, a zenei irányzatokról, a mai modern zenéről Kennedy Tibor zeneiskofai tanár, a filozófiai témákról, a nyugati di ákmozgalmakról és a beatmozgalomról Lackó András tanár tartott előadásokat. A művészetről és álművészetről Rumi Attila képzőművész, a mai magyar irodalom kiemelkedő képviselőiről pedig Ratkó Margit' tanár beszélt a fiataloknak. Az előadásokat magnófelvételekkel, lemezekkel, könyvekhálátlan, mert ha rendszeresen elvégzik, alig van látszata. Szüntelenül ismétlődik, a háziasszony testileg és lelkileg belefárad, de a család látszólag nem lesz tőle gazdagabb. Sok-sok órát, vesződsé- get igényel a bevásárlás, a vacsora vagy az ünnepi ebéd elkészítése, majd volt nincs, s egykettőre elfogyasztják az egészet. Értelmetlen, haszontalan munka — mondják időnként a férfiak jelezvén, hogy nagy részük nem sokra becsüli a házi munkát. Persze ez nem akadályozza meg őket abban, hogy természetesnek tartják, sőt elvárják az ízes falatokat, a rendet, a tisztaságot otthon, a frissen mosott-vasalt fehérneműt. A háztartási munka ’társadalmilag szükséges, hasznos, közgazdasági értelemben is értékalkotó. Az emberiség önfenntartásához, a munkaerő újratermeléséhez egyaránt nélkülözhetetlen, nem is lehet óhajra, parancsszóra megszüntetni. Termelékenységét, hatásfokát viszont nagyon is szükséges emelni. Gépesítéssel, a szolgáltatások, a gyermekintézmények fejlesztésével, az előkészített nyersanyagok, a kész- és félkész ételek fokozott gyártásával. E korszerűbb, termelékenyebb módszerek térhódítását egyelőre azonban nem csupán a létszám- és a kapacitásgondok korlátozzák, hanem a társadalom és a családok anyagi lehetőségei is. A házi munkák üzemszerű végzésénél és költségelszámolásánál derül fény ugyanis a család- fenntartás egyébként rejtett közgazdasági ’ értékviszonyaira. A termelékenyebb, üzemszerű módszerek produktumai (készétel, étterem, kollégiumi neveltetés stb.) ma még gyakran megfizethetetlenek. Vagy legalábbis sajnáljuk a jelentős többletköltségeket, mivei tévesen úgy kalkulálunk, hogy a családban végzett házi munka nem kerül pénzbe. Hagyományos érteAz elmúlt napokban több mint háromszáz szabolcsi gyereket fogadott a Vöröskereszt Somogy megyei szervezete. A gyerekeket a Balaton-parton helyezték el: Balatonmárián, a Balatonújhelyi Állami Gazdaságban és Siófokon, a Dunai Vasmű üdülőjében. Hiányos fölszerelésüket a somokéi és képekkel tették szemléletesebbé. 1969 októberétől ez év júniusáig ötvenhárom ismeret- terjesztő előadás hangzott el a járásban. Az ismeretterjesztő bizottság tagjai a TIT járási szervezetének aktív munkásai lettek. Ifjúsági csoportot alkotva kutatómunkákba, tanulmányok írásába kezdtek. Így tanulmányt készítettek már a nagyatádi földosztás történetéről és Nagyatád fel- szabadulásáról. Rövidesen megalakítják a nagyatádi járás értelmiségi fiataljainak klubját. Szeretnék, ha Vidékről is többen beiratkoznának a klubbá, eddig ugyanis . hiányzott az ismeretterjesztő bizottságból a fiatal agrár- és műszaki értelmiség. A NAGYATÁDI KISZ-es fiatalok törekvése, eddigi fáradozása a nagyobb és szélesebb körű műveltségért — elismerést érdemel B. Zb. ríníokba a második műszak, de lelkiismeretes elvégzése rendszeres levonást jelent az asszonyok, a családtagok pihenésre, művelődésre jutó, ma még nagyon is szűkre szabott idejéből. Napjainkban még gyakran kényszerülünk a háztartási munka mellett kitartani. De ez nem lehet ok lebecsülésére, sőt könnyebben elviseljük, ha felismertük annak szerepét, szükségességét, értékéi. (A főzés például miért csak az étteremben vagy a konzervgyárban értékalkotó?) Ez az első és legfontosabb lépés a megértés, a segítés 'utján. S az a férj tudja igazán becsülni a feleség otthoni munkáját, aki maga is részt vállal belőle. Ez a megértő segítség nyújt védelmet a túlzó igényességgel, kényelemszeretettel, hagyománytisztelettel szemben. Nem tekinthetjük ideálisnak, ha a feleség állása, foglalkozása háztartásbeli, bár ez gyakran elkerülhetetlen. A főzés, a takarítás, a gyermek- nevelés önmagában nem bontakoztathatja ki a nők alkotóképességeit. Az ismétlődő, egyhangú házi munka, a szűk családi környezet az emberi fejlődésnek sem kedvez. De többnyire nem mondhat le a család az anya keresetéről sem. Ezért nem lebecsülhető társadalmi, gazdasági eredmény, ha növekszik a foglalkoztatott nők aránya. Ám a háztartást vezető nők, különösen a gyermekes anyák, ha az első műszak terheit, feladatait teljes egészében vállalják is, annyi megértésre joggal számíthatnak, hogy például ne túlóráztas- sák őket. Ideje lenne a háromműszakos munkahelyeken legalább az éjszakai beosztás terheitől mentesíteni a gyermekes anyákat. Nem 4 kivételezést, de megértésí, segítőkészséget várnak az asz- szonyok, áz anyák, akik legtöbbször panasz nélkül, szinte erőn felüli feladatokai vállalnak a család ellátásából, a társadalom fenntartásából. gyi üzemek és vállalatok egészítették ki. A ruhagyár hetvenöt új öltönyt és ötszáz törülközőt ajándékozott a sza- bolcsiaíknak. A ktsz-ek (Bö- hönye, Barcs, Nagybajom és Kaposvár) gyermekpantallókat küldtek. A Kaposvári Városi Tanács szociális foglalkoztatója 12 000 forint értékű pulóvert és kötött ruhát juttatott el nekik. A Somogy— Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói ruhákat adtak, a Kaposvár és Vidéke ÁFÉSZ központjából pedig tréningruháik és fehérneműk érkeztek. A segítőkészségre továbbra is szükség lesz, hiszen újafbb gyermekcsoport érkezik a megyei tanács balatonmáriai üdülőjébe. Egynapi keresetét, 5750 forintot fizetett be az árvízkárosultak számlájára a Csurgói Községi Tanács V. B. költségvetési üzemének 75 dolgozója. A Tejipari Vállalat dolgozói májusi fizetésűik öt százalékát ajánlották fel. Ez összesen 46 890 forint. A nemes összefogás szép példája, hogy a II. Rákóczi Ferenc, a Komarov, a Kalinyin szocialista brigád még 1800—1800 forintot gyűjtött, így a Tejipari Vállalat 52 259 forintot adhatott postára. Ezenkívül még ruhaneműt is gyűjtötték a munkások, s elküldték a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat címére. Hat gyermek teljes ellátását és gondozását is eiváJMLták. Törpe vízmű épül Porrogon és Porrogszentkirályon V. M. „Sztráda” a Agronómiái előterv készítészántóföldön L. L. Tanulók az árvíz károsultakért (Hangyái János hatodikos tanuló leveléből.) A bizottság tagjai a nagylemben. tényleg nem kerül foK. 3. Somogyi üzemek, szocialista brigádok az árvízkárosultakért SOSO'G'T! »&PBAP Csüiartöfe, 197ö. Jástías SS.
