Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

123 órás fogság után Ismét Mnhri-t választották az Osztrák KP elnökévé Kedden megtartotta első ülését a XXI. pártkongresszus óta az Osztrák Kommunista Párt .új Központi Bizottsága. A résztvevők ismét Franz Muhrit választották meg a párt elnökévé. A Központi Bi­zottság titkárává Erwin Schar- fot és Walter Wachsot válasz­tották meg. A párt lapjának, a Volksstimmének a főszer­kesztője Hans Kait leit. Az Ülésen ezenkívül megválasz­tották a 10 tagú politikai bi­zottságot. Az Osztrák KP Központi Bizottsága megvitatott néhány időszerű politikai kérdést is. (MTI) KAMBODZSA A népi erők csapatai behatoltak Kompong Chnang-ba Ehrenfried von Holleben brazíliai nyugatnémet nagykövet rendőri kísérettel hazaérkezik. (Telefotó: AP—MTI—KS) A gerillák betartották sza­vukat, és a szerdára virradó éjszaka szabadon bocsátották Nyugat-Németország brazíliai nagykövetét, Ehrenfried von Hollebent. A diplomatának semmi baja, csak öltözékén látszott meg a 123 órás fog­ság. Éjjel fél 12 után öt perccel (magyar idő szerint szerdán 3.30 órakor), Rio de Janeiro Tijuca nevű külvárosában ha­zafelé tartott egy zöld Volks­wagenben Sergio da Costa Apolinari 29 éves portugál ügyvéd. Ö látta meg előszóra napszemüveget viselő nyugat­német diplomatát, aki a ko­csit taxinak vélve, leintette a járdaszélen. Több mint 199 újságíró várta a nagykövet hazatérését a rezidenciára, miután ismeretessé vált, hogy a gerillák megígérték: hama­rosan szabadon bocsátják a diplomatát, mert követelései­ket teljesítették. Amikor a villa elé a kocsi begördült, a fényképészek és filmesek va- kui nappali fénybe borították az utcát. Von Holleben az új­ságírók tülekedő sorfala kö­zött könyökével csinált ma­gának utat, hogy üdvözölhesse feleségét. Aztán elmondotta a riportereknek, hogy fogvatar­tói nem bántak rosszul vele. A hírügynökségek egyelőre nem tudják, hol tartották a gerillák Hollebent. Minden­esetre 24 óra telt el a 40 po­litikai fogoly szabadon bocsá­tása és Holleben hazaérkezése között. A gerillák körülbelül egy órán át autóztatták a diplomatát, mielőtt az egyik utcasarkon kitették volna a kocsiból. Egyes jelentések le­hetségesnek tartják, hogy Hollebent nem is Rio de Ja- neiróban, hanem Sao Pauló- ban rejtegették. A nagykövet elrablása a Népi Forradalmi Élcsoport nevű földalatti szervezet ed­digi legnagyobb szabású ak­ciója volt, s a gerillák abban a manifesztumban, amelynek közzétételére valósággal köte­lezték a kormányt, értésre adták azt, hógy nem ez lesz az ilyen utolsó cselekedetük. Céljuk ugyanis az, hogy ki­csikarják bebörtönzött har­costársaik kiszabadítását. El- bricks amerikai nagykövet visszaadása fejében 15 fogoly nyerte már vissza szabadsá­gát, Okucsi japán konzulért pedig 5 foglyot kaptak, míg most — mint ismeretes — még szenzációsabb volt az ár: A kambodzsai népi erők szerda délelőtt behatoltak Kompong Chnangba, a Phnom Penihtől északra fek­vő tartományok egyikének székhelyére. Elfoglalták a piacteret és több környező házat — közölték a főváros­ban. A felszabadító erőknek az az alakulata, amely szerda hajnali akciójával elvágta a Phnom Penh—Bangkok-i vas­útvonalat, két vonatot — egy teherszerel vényt és egy sze­mélyszállító vonatot — tartóz­tatott fel, és 1200 tonna rizst zsákmányolt. A támadó ala­kulat kilőtte mindkét szerel­vény mozdonyát, s miután az utasokat kiszállították és a tehervagonokat kirakták, mindkét vonatot felgyújtot­ták. (MTI) Külpolitikai vita a Bundestag-ban A bonni Bundestag tegnap egésznapos ülésen folytatta a május végén megkezdett kül­politikai vitát. A vita nyu­godt légkörben kezdődött, ké­sőbb azonban ismét kitűnt, hogy nem várható a nézetek közös nevezőre hozása a kor­mány és az ellenzék között. Bázel, a CDU—CSU parla­menti frakciójának elnöke mindenesetre kijelentette: nem kíván szavazást, hanem meg­elégszik azzal, ha a problé­mákat a külügyi bizottság előtt vitatják meg részletesen. A vitát Brandt beszéde ve­zette be. A kancellár főleg azt húzta alá, hogy kormánya semmiféle blyan egyezményt nem fog kötni a szocialista or­szágokkal, amelyek ellentét­ben állnának az NSZK alkot­mányával. Hangoztatta: az erőszakról való lemondás tár­gyában kötendő egyezmények nem helyettesítik a békeszer­ződést. Ilyen egyezmények azonban csak akkor javíthat­ják meg a kapcsolatokat Bonn és a szocialista országok kö­zött, ha a konkrét európai adottságokon alapulnak. Ebből kpvetkezik, hogy az erőszakról való lemondással együtt a szerződő feleknek kötelezniük kell magukat a területi integ­ritás és a fennálló határok sérthetetlenségének tisztelet­ben tartására is. A vitába bekapcsolódott Scheel külügyminiszter is. A kormány — mondotta — gon­dosan értékelte a legutóbbi tartományi választások ered­ményét »Az értékelés eredmé­nye az, hogy a kormányprog­ramot, amelyet a közvélemény elé tártunk, fokozott energiá­val fogjuk végrehajtani« — mondotta. — Scheel hangoz­tatta: ha az NSZK elmulasztja az alkalmat és nem tart lé­Szabadon bocsátották a gerillák a nyugatnémet nagykövetet . 40 fogoly piheni ki szenvedé­seit kedd óta Algériában. Miután ezek a menekültek a nyilvánosság elé tárták, milyen kínvallatásoknak ve­tették alá őket a brazil bör­tönökben, a nyilatkozatok fel­derítésére kedden' Algériába érkezett Maurice Butin, a pá­rizsi fellebbviteli bíróság jog­tanácsosa. Butin az algériai rádió tudósítójának kijelen­tette, hogy »-mélységesen meg­rázták« a hallottak, s a látot­tak. A volt foglyok testén ugyanis ott találhatók a kín­zások félreismerhetetlen je­lei. (MTI) LahjfarúBó-viláabajnokság A világbajnokság középdön­tőjébe jutott négy csapat há- zatájáról az alábbi értesülése­ket közölték a hírszolgálati irodák a szerdai találkozók előtt. URUGUAY A csapat körében igen nyu­godt a hangulat, annak elle­nére, hogy csaknem százszáza­lékos már: Rocha ezúttal sem állhat rendelkezésre. Rocha még június 2-án, az Izrael el­leni mérkőzés 10. percében sé­rült meg, s azóta mindössze egv edzést tartott — kedden délután. — Nem merem megkockáz­tatni a beállítását — mondja fíohbcra —, legfeljebb mint csere jöhet számításba, ha baj lesz. Juan Lopez, a csapat techni­kai tanácsadója, aki 20 évvel ezelőtt a váratlan világbajnok­ságot nyert uruguayi csapat edzője volt, ígv vélekedik: — Nekünk jó kabala a jú­nius 17-e. Rio de Janeiróban 1950-ben éppen ezen a napon győztük le a brazilokat. S miért ne ismétlődhetne meg ez Guadalajarában is? Nem mon­dom, Rochával nyugodtabbak lennénk. BRAZÍLIA Zagallónak ez a véleménye: — Nem kétséges, hogy az uruguayi védelem a vb egyik legjobban szerepelt hátsó alak­zata, de nem tudom elképzel­ni, hogy olyan csatársorral szemben, amelyben Jairzinho, Pelé és Tostao szerepel, tarta­ni tudják formájukat. Ez a há­rom játékosunk eddig tíz gólt rúgott a VB-n, s ott van mö­göttük még Gerson, Rivelino és Everaldo is. OLASZORSZÁG Ríva, aki két gólt lőtt a va­sárnapi mérkőzésen, nagyon magabiztosan nyilatkozott. — Ha úgy megy a játék a csatársorunknak, mint a me­xikóiak ; ellen, akkor csak mi kerülhetünk a döntőbe. S ha oda eljutunk, akkor már haza­visszük a kupát is. Remélem, továbbra is megy majd a gól- lövés, s ebben jó segítőtársaim lesznek Rivera, Domenghini és Boninsegna, aeasm NSZK A németek a pueblai edzés során elégedetten állapították meg, hogy »mindössze-« 25 fo­kot mutatott a hőmérő higany­oszlopa. — Ha az Azték-stadionban is ilyen lesz az idő, nem lesz baj — mondta Seeler. Az NSZK játékosai közül — érthetően — Müller áll az ér­deklődés középpontjában. Nyolc góljával vezet a VB gól­lövőlistáján. Arra a kérdésre, hogy hányat tartogatott az olaszok éllen, ezt válaszolta: — Nagyon ‘boldog lennék, ha kettő sikerülne. Az szerintem azt jelentené, hogy a döntő­ben is folytathatnárh Fontaine »üldözését-«. Mint ismeretes, a VB-gólre- kordot a francia Fontaine tart­ja, aiki az 1958. évi svédországi VB-n 13-szor volt eredményes. pést a fejlődéssel, akkor mind Keleten, mind Nyugaton el­szigetelődik. Nimeri és Tito tárgyalásai A hivatalos látogatáson Ju­goszláviában tartózkodó Ni­meri szudáni államfő és Tito elnök tárgyalásainak első sza­kaszában a két ország vezetői — jugoszláv és szudáni forrá­sok szerint egyaránt — azo­nos nézeteket vallattak az alapvető fontosságú nemzet­közi kérdésekben. Ez elsősor­ban a Közel-Keletre, az indo­kínai válságra, valamint az el nem kötelezett országok szep­temberi lusakai csúcsértekezle­tének előkészületeire vonatko­zik. Tito és Nimeri elítélte az Egyesült Államok dél-vietna­mi és kambodzsai agresszióját, hangoztatva, hogy ez az inter­venció az egész délkelet-ázsiai térséget fenyegeti. A két elnök tájékoztatta egymást az afrikai, illetve az európai helyzetről is. Nimeri belgrádi tárgyalásai­nak befejeztével Szarajevóba utazott. Nimeri péntekig ma­rad Jugoszláviában. A EAK gazdasági fejlődése AZ EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG, a második világiháború után függetlenné vált afrikai államok egyik leg- idősebbike, június 18-án emlé­kezik meg a köztársaság szü­letésének 17. évfordulójáról. Bár a fiatal állam a monar­chia megdöntése, illetve a köz­társaság kikiáltása . óta eltelt időszakban két ízben volt há­ború, agresszió áldozata, az öt­venes évek kezdete óta nap­jainkig elismerésre méltó ha­ladást ért el gazdaságának fejlesztésében. Ez a fejlődése egyaránt tük­röződik a tulajdonviszonyok átalakításában és a termelő­erők, a gazdasági potenciál nö­vekedésében. A több lépcsőben végrehajtott agrárreform fel­számolta a feudális nagybirto­kot, s a termőterület zömét a földet művelő fellahok tulaj­donába juttatta. A mezőgazda­ságban egyidejűleg kibontako­zott a kormány által támoga­tott szövetkezeti mozgalom is. 1960-ban államosították az egyiptomi burzsoázia fellegvá­rát, a Miszr bankot, majd az ország valamennyi bankintéz­ményét, biztosító társaságát, a nagyipart, a külkereskedelmet, a kereskedelmi hajózást, s leg­végül — 1967-ben — a nagyke­reskedelmet. Az EAK gazda­ságában ma már az állami szektor dominál. A második világháború utá­ni első évtizedben a mezőgaz­daság stagnált, termelése mindössze 10 százalékkal múl­ta felül a háború előtti időszak átlagát. A tulajdon-, a birtok­viszonyok megváltoztatása, a termőterület bővítését célzó beruházások, továbbá a hazai műtrágyagyártás és az öntöző csatornarendszer bővítése ked­vező feltételeket teremtett az agrárszektor fejlődéséhez. A monarchia megdöntése és az 1967. évi agresszió közötti más­fél évtizedben a mezőgazda­ság termelése mintegy 80 szá­zalékkal emelkedett. VALAMENNYI ARAB OR­SZÁG közül az EAK rendelke­zik a legszámottevőbb ipari potenciának Az ötvenes évek elején az ország iparának mintegy 70 százalékát a rész­ben kézműves jellegű könnyű- és élelmiszeripar alkotta. A nemzeti ipar szélesebb alapok­ra való helyezése a köztársa­ság kikiáltása után kezdődött, s erre a célra külföldi kölcsö­nöket is igénybe vettek. 1960-ig mintegy 370 millió egyiptomi font (kb. 800 millió dollár) kül­földi kölcsönt vettek fel ipar­fejlesztésre. Ebben az időszak­ban a Szovjetunió és a többi szocialista ország 180 millió rubel kölcsönt nyújtott. 1958- ban a Szovjetunió 700 millió rubel gazdaságfejlesztési köl­csön folyósítását kezdte meg, egyebek között 65 ipari üzem létesítésére. Az EAK mai ipari, struktúrájában már számotte­vő részesedéssel — kb. 40 szá­zalékkal — képviselteti magát a kőolaj- és a vegyipar, a vas- és fémkohászat, valamint a gépipar. Ez utóbbi iparág egye­bek között Fiat licence alap­ján személygépkocsikat, omni­buszokat, camion tehergépko­csikat, Diesel-motorokat, elekt­romos és orvosi műszereket, s különféle háztartási villamos­gépeket, tartós fogyasztási ja­vakat gyárt. Az EAK nemzeti jövedelme 1952—1967 között több mint kétszeresére — 800 millióról 2 milliárd egyiptomi fontra — nőtt. A gazdaságfejlesztés ered­ményei a nemzeti jövedelem struktúrájában is tükröződnek: az ipar és a mezőgazdaság nemzeti jövedelméhez való hozzájárulásának aránya ma már nagyjából azonos. AZ 1967. ÉVI HÁBORÚ — a Sinai-félszigeten levő olajbár zis elvesztése, a Szuezi-csator- na forgalmának megbénítása, az idegenforgalom kiesése — mintegy 170 millió fonttal csökkentette az EAK bevéte­leit. Az ország gazdasági fej­lődése e jelentős anyagi-pénz­ügyi veszteség ellenére sem tört meg. Középtávú fejlődésének ob­jektív feltételei bizonyos érte­lemben kifejezetten kedvezőek. A geológiai kutatások számos ásványi kinpset tártak fel — kőolajon kívül további vasér­cet, foszfátot, bauxitot stb. —, az asszuáni gát és vízierőmű teljes üzembehelyezése olyan villamosenergia-többlethez, fe­lesleghez juttatja az országot, amely lehetővé, sőt szükséges­sé teszi a villamosenergia igé­nyes nehézipari bázis megte­remtését. A további erőteljes iparosítást a demográfiai adottságok is igénylik, a több milliós munkaerőtartalék, s nem utolsósorban a nagyará­nyú népszaporodás. Harold Wilson brit miniszterelnök, a Munkáspárt vezére felesége társaságában beszédet mond választóihoz. (Telefotó: AP—MTI—KS) A Munkáspárt győzelmét várják a mai angliai választásokén A mai angol parlamenti vá­lasztást megelőző napokban más-más arányiban ugyan, de a lényeget illetően egybe­hangzó módon munkáspárti győzelmet jósoltak a közvéle­ménykutatások. A Times-bam közölt Marplan -f ebneres sze­rint a Munkáspárt országszer­te 8,7 százalékos, Észak-lror- szágot leszámítva 9,6 százalé­kos vezetésre tarthat számot. Ez áttörő erejű győzelmet je­lentene, és több mint 150 mandátumos többségihez jut­tatná Wilsanékat (1966-ban 97 mandátumos többséget kap­tak). A Daily Expressben közzé­tett Harris-felmérés szerint a Munkáspárt csak két száza­lékkal vezet. Ez is elegendő lenne — igaz, kisebb arányú — abszolút többséghez. Szerdán Wilson Manches­terben azzal vádolta Edward Heath konzervatív pártvezért, hogy vesztét érezve, már mindén szalmaszálba beleka­paszkodik, s eközben az angol vafuta jó hírével és értékálló­ságával sem törődik. Heath ugyanis kedden este azt állí­totta, hogy munkáspárti győ­zelem esetén küszöbön áll a font sterling újabb leértéke­lése (legutóbb 1967-iben de­valválták a fontot). 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. június 18.

Next

/
Thumbnails
Contents