Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

A LAKÁSÜGY - TÁRSADALMI Ü6Y de fékezte a minőségi javulást Diákok üzemlátogatáson Pályaválasztási kiránduláson tekintették meg a Káímáncsai Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói az Epületgépgyártó Vállalat barcsi telepét. A diákok a forgácsoló előtt. A siker összetevői Közismert, hpgy a la­káshelyzet, a lakásellátás az életszínvonal alakulásának egyik legfontosabb tényezője. A lakások száma, nagyságé, fölszereltsége, építésük minő­sége és elosztása a társadalom különböző rétegei, között köz­vetlenül befolyásolja az em­berek életmódját, életnívóját Minél magasa]^ egy ország la­kosságának éfwszínvonala, ál­talában annál nagyobb az or­szág lakássűrűsége, . kevesebb az egy lakószobára jutó lako­sok szama, több a komfortos lakás, és magasabb színvonalú a kommunális ellátás is. Nem végleges adatok szerint az ország lakásállománya 1970. január 1-én, a népszámlálás idején 3 millió 157 ezer lakás volt. Húsz év alatt, 1950 és 1970 között összesen 1 millió 65' ezer új lakás épült az or­szágban, s a családoknak majdnem egyharmada költö­zött új lakásba. Az építés szempontjából ez a húsz év nem volt egyenletes. A gazda­sági tervekben az 1957-et kö­vető évek' óta kapott nagyobb szerepet a lakásépítés, nőtt az állami befektetés is, a lakos­ság jelentősebb anyagi erői kapcsolódtak be az építésbe. Az 1 millió 65 ezer új lakás­ból a két évtized alatt 315 ezer állami, mintegy háromnegyed millió pedig magánerőből, il­letve hitellel támogatott ma­gánerőből készült. Persze, a több mint egymil­lió új lakásból csali 830 ezer a tiszta szaporulat; 170 ezerrel a lebontott régi lakásokat kel­lett pótolni. 1970. január elsején 400 ezerrel, 15 százalékkal volt több lakás Magyarországon, mint tíz évvel korábban. A szobák száma, pedig ma megha­ladja az 5 millió 200 ezret, ami 1 millió 150 ezerrel — 28 szá­zalékai — több, mint tíz évvel ezelőtt volt. így az utóbbi év­tizedben csökkent — az 1960- as 61 százalékról 47 százalékra — az egyszobás lakások ará­nya: a kétszobásoké viszont a tíz évvel ezelőtti 32 százalék­ról 43 százalékra emelkedett. Nőtt a három-, illetve több szobás lakások aránya is. Mivel a lakásnövekedés üte­me nagyobb volt a népszapo­rulatnál, s mivel nagyobb, kulturáltabb lakások épültek MEGVÁLTOZOTT világot talált Nemes János, amikor kor 1945 végén hadifogságból hazaérkezett balatonkeresztúri otthonába. Látta, hogy a hoz­zá hasonló, egyszerű paraszt­embereknek sorsában, életé­ben jelentős változás történt. Ezért is kapcsolódott be ha­marosan az UFOSZ, majd a FÉKOSZ munkájába, s lett ezeknek egyik vezetője. Már gyermekkorában az volt a vágya, hogy kikerüljön abból a szűk falusi környezetből, amely minden, embernek azo­nos sorsot, lehetőséget kínál. Ennél többre, különbre, vá­gyott. A hajózási. i pedig a vasútnál válla -lkát. Pá- lyamuníkásként uszony alapo­san meg kellett dolgoznia a kenyérért. 1947-ben úgy érez­te, neki is á kommunisták so­raiban a helye. Nemsokára a munkahelyén lévő MKP-szer- vezet titkára lett, s közben a szakszervezet vezetőségében, is helyet kapott. Küzdött társai bérének, megélhetésének javí­tásáért. Amit a múltban tanulhatott, kevés volt ahhoz, hogy hasz­nosan segíthesse- az ország fejlődését. Ezért minden le­hetőséget felhasznált tudásá­nak, ismereteinek gyarapítá­sára. Különösen a párt politi­kájának, céljainak megisme­rése sarkallta. Ez vezette ak­kor, amikor 1948-ben egy rö­videt*, 1950—51-ben pedig egyéves pártiskolára jelentke­zett. 1961—62-ben elvégezte a kétéves pártfőiskolát — Valahogy így lettem párt­munkás. Vonzódást éreztem ez után a munka után, snagy megtiszteltetésnek találtaim, amikor 1950-ben a megyei ma kényelmesebben, jobb kö­rülmények között lakunk, mint eddig bármikor. Jellem­zi ezt,, hogy a száz lakásra ju­tó népesség száma — országo­san — mintegy 10 százalékkal; a 100 szobára jutók száma pe­dig mintegy 20 százalékkal csökkent az elmúlt évtized­ben. 19'60-ban — mint az előzőén közölt adatok bizonyították — a lakásépítésben eredményes évtized kezdődött Akkor meg­értek a feltételei annak is, hogy a párt- és kormányszer­vek kidolgozzák a 15 éves la­kásfejlesztési tervet, amely szerűit 1975. végéig 1 millió új lakást kell megépíteni. Ebből 600 ezer lakás az év végére kész lesz, a következő 5 éves tervben pedig befejeződik a nagyszabású program. A tervezők 1960-ban úgy látták, hogy 15 év alatt megszüntethető az országban a lakáshiány. Ez a számítás azonban nem bizonyult reális­nak. Miért? Minden ország lakásszükség­letét három alaptényező ala­kítja. Ezek a népszaporulat­ból, a lakásállomány pusztulá­sából, a megfelelő lakás nél­kül élők elhelyezéséből eredő szükségletek, s ide kell so­rolni a belső vándorlásból, a lakosság átrétegeződéséből eredő szükségleteket is. A 15 éves lakásterv ezeket a tényleges szükségleteket alá­becsülte; kevesebb családdal (nagyobb családnagysággal); kisebb arányú lakásavulással; lassúb átrétegeződássel, illetve kisebb városi lakossággal szá­molt. így az 1 millió új lakás felépítése 1975-ig nem oldhat­ja meg, csak enyhítheti a la­káshiányt. Az utóbbi évtized nagy erő­feszítései ellenére még mindig kevés lakást építünk. Az ezer főre jutó, évente épülő új la­kások száma 1957 óta 5,8—6,1 körött ingadozik. Az európai országok átlagában viszont 1000 főre számítva évi kb. 8, a Szovjetunióban évi 10,3 új lakást építenek. A hazai alacsony lakásépí­tési arány miatt az elavult, bontásra érett épületeknek is csak mintegy egynegyedét szá­moltuk fel. Ez ugyan átmene­tileg mérsékelte a lakáshiányt, pártbizottság mezőgazdasági osztályára kerültem, majd an­nak vezetője lettem.. 1954-ben Fonyódra javasoltak a járási pártbizottság első^ titkárának. Nemes János egyike azok­nak, akik a legnehezebb idő­szakban, akkor lettek párt­munkások, amikor e feladat rengeteg áldozatvállalással, le­mondással járt Ű szívesen, örömmel, eredményesen vé­gezte, s ez a párt ügyéért ér­zett felelősséget mutatta. A pártmunkánák a Balaton mellett sajátos feladatai is vannak, különösen azóta, amióta az idegenforgalom fel­lendült Pártszervezeteinket, kommunistáinkat nemcsak a vendéglátás színvonalának emelésére kellett fölkészíteni, hanem arra is, hogy küzdje­nek azok eilen, akik nyaraló- naík, turistának álcázva, az imperialisták fellazítási takti­káját akarják érvényesíteni, a nacionalizmust terjeszteni, vagy a fiatalokat, felnőtteket a .nyugati lehetőségekkel el­szédítve elégedetlenséget kel­teni. A FONYODI JÄKÄS so­káig nem fejlődött kellő ütemben. Szórakozóhelyei, üz­létéi nem biztosították zavar­talan nyaralást, pihenést. Jó néhány olyan tanácskozáson vettem részt, amelyen Nemes János szenvedélyesen küzdött azért, hogy a járás előbbre lépjen. Legutóbb például a táskái meleg víz hasznosításáról ta­nácskoztak a Balatoni Intéző Bizottság, a különböző mi­nisztériumok és a megye kép­viselőivel. Színesen ecsetelte a lehetőségeket., hogyan gazda­godhat Fonyód, amellett a já­rás mezőgazdasága is hatal­és növelte az amúgy is elha­nyagolt lakáskarhantartás- fehijítás költségeit. Ennek az elmaradásnak az értéke csak az állami bérlakásoknál az utóbbi húsz évben becslések szerint mintegy 12—13 mil- liárdra halmozódott A jelen­legi alacsony lakbérek viszont nem teszik lehetővé a felújí­tási hátralék csökkentését, sőt a folyamatos javítások kiadá­sait sem fedezik teljesen. Hát­ráltatja a felújítást az állandó építőipari kapacitáshiány is. Itt utalni kell arra: a házgyá­rak és az új technológiák tér­hódítása ellenére az építőipar és az építőanyag-ipar részben még ma sincs kellően felké­szülve a lakásépítési és fel­újítási igények kielégítésére. Végül is azonban 1950 óta több mint egymillió új lakás került tető alá, s ha hagy ne­hézségek közepette; is, de ered­ményesen halad a 15 éves la­kásépítési program megvalósí­tása. Hogyan állunk tehát a való­ságos lakáshiánnyal, vagyis a családok számának és a lakás- állománynak a különbségével? Lássuk az' adatokat. 1951-ben országosan mintegy 450 ezer volt a hiányzó lakások száma, másként kifejezve: ennyi csa­ládnak vagy családtöredéknek nem jutott önálló, megfelelő lakás. Budapesten 1951-ben csaknem 170 ezer, a városok­ban kb. 100 ezer; a községek­ben több mint 180 ezer volt a hiányzó lakás. Es ma? Az or­szágos hiány csaknem 350 ezer lakás, ebből a budapesti meg­közelítően 150, a városi 140, a községi hiány pedig 60 ezer lakás. Amint látható: az el­múlt két évtizedben a lakás­hiány jelentősen csökkent a községekben, de Budapesten alig javult a helyzet, a váro­sokban pedig még romlott is. A lakáshelyzet általá­nos javításán belül is most és a következő években a legége­tőbb társadalompolitikai és szociális feladat a fővárosban és a vidéki városokban élő munkáscsaládok és családala- pító fiatalok lakáshelyzetének a javítása. Sz. S. Amikor ezt mondja, saját munkájának értelmét is látja benne. S emellett naég renge­teg más feladat megoldása is terhelte: a termelőszövetkeze­tek segítése, a kis községek közigazgatási egyesítése, a Balatontól távolabbi falvak­ban lakók élet- és munkakö­rülményeinek megjavítása. Hét éven át oktatott az esti egyetemem, hogy minél több embernek segítsen a marxiz­mus megismerésében, s a já­rási v*b- és tanácstagságon kívül megyei tanácstag is volt, vezette az üdülőhelyi ál­landó bizottságot. Tizenhét éven át volt Ne­mes János a Fonyód! Járási Pártbizottság első ■ titkára. So­kat fáradozott azért, hogy a párt politikája érvényesüljön. E munkájáért többször része­sült elismerésben: két esetben Kiváló vállalat A megtisztelő címet elnyerte a Balatoni Halgazdaság is. Tervszerű munka, a távlatok figyelembevétele, alapos át­gondolása előzte meg ezt az ünnepi aktust, melynek erköl­csi jelentősége, hatása lemér­hető a gazdaság dolgozóin. A múlt év elején nagy változá­sok történtek a Balatoni Hal­gazdaság szerkezeti felépítésé ben. Hozzájuk csatolták a volt Felső-somogyi Halgazdaság te­rületét, tayait. A megnöveke­dett feladatoknak fokozott fe­lelősséggel, még intenzívebb munkával kezdtek neki. Az eredmény, ahogy a meghitt ünnepeken Tobak István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkatársa is elmondta, nem maradt el. Szilágyi István főkönyvelő­vel a siker összetevőiről be­szélgettünk. A gazdaságnak kitüntették a Szocialista Munkáért Érdemrenddel, leg­utóbb pedig a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát kapta meg, valamint a Tegyünk többet Somogyért! kitünte­tést. NÉHÁNY NAPJA új be­osztásban van, a Siófoki Kő- olajvezeték Vállalat személy­zeti vezetője. Felelősségteljes ez a munka is, hiszen 4200 munkásuk szinte az egész országban, tizenöt megyében tevékenykedik. Amikor először találkoztam Nemes Jánossal, sűrű hajában alig volt ősz szál. Most csali- nem hófehér. Ötvenéves, és ebből majd negyedszázad fe­lelősségteljes pártmunkával telt el. Lelkesedése azonban mit sem változott. Szalai László háromszáz dolgozója van. Többségükben halászok. A balatoni részhez öt telep: a siófoki, a balatonszemesd, a fonyódí, a keszthelyi és a ti- ' hanyi tartozik, öt halászbrigá­dot alkotnak, két-két motoros hajóval halásznak. Köröttük ezerméteres háló feszül, gyak­ran tele ezüstösen megcsilla­nó halakkal A halgazdaság országos méreteket tekintve a középszintű vállalatok közé tartozik 38 889 000 forint hal­mozott termelési értékévéL A halastavak vízfelszíne 1282 hoidnyi terület. Az egyesülés előtt ehhez a számhoz viszo­nyítva a Balatoni Halgazdaság jelentéktelen tófeiülettel ren­delkezett. A bensőséges ünnepségen nemcsak a vállalatot ünnepel­ték, hanem azt a hét embert, aki megkapta a Mezőgazda­ság kiváló dolgozója címet, és azokat (huszonegyen voltak), akik kiváló dolgozók lettek. Halászat — sláger az angolna Ha nem is úgy, mint az is- 'kolában a gyerekeket, de a gazdaságban is osztályozzák a halakat. A és B minőségűek. Az előbbiekből 20—21 vagonnal értékesítenek, az utóbbiakból 120 vagonnyit fogyasztásra, hetvenet pelig konzervf eldől - gozásra szállítanak. A fogas, a süllő, a ponty, az angolna, az előkelő A minősítést kapja, míg például a keszeg, a garda, és a kárász a B kategóriába tartozik. Érdekesen alakult a süllőszaporulat az utóbbi években. Az 1965-ös tömeges pusztulás után emelkedni kez­dett, s bár még nem éri el a régi szintet, a felfutás mégis biztató. A mostam szép sikerhez, a Kiváló vállalat cím elnyerésé­hez hozzájárult a tervszerű baltelepítés is. A fogas ivása- kor borókacsomókat helyeznek ki arra a területre, többnyire a sziklás, köves vízfenékre, ahol ezek a halak ívni szok­tak. Selejthálókból bojtokat is készítenek, ezek telítődnek ik­rával A felszedés után a kel­tetőállomásra szállítják a há­lókat, ahol permetkamrába kerülnek. Mielőtt az ikrák ki­pattannának, már újra a Ba­latonba, védett területre viszik őket. A szélviharoktól felkor­bácsolódó víz így nem sodorja a partra a kis halakat. Ilyen' tervszerű munkával iktatják ki a halgazdaság dolgozói a kedvezőtlen körülményekét. Az állandó, növekvő halállo­mány biztosítása egyik fontos feladatuk. A sláger, amint a televíziófelvétel és a rádiótu­dósítás is igazolta, az angolna; A gazdaság 1961-ben telepí­tett először ebből a kigyó hosszúságú, fürge mozgású halból ötvenezer darabot a Balatonba. Tavaly már 810 ezer ivadék került vízbe. Ak­kor alkalmazták először siker­rel a csapdás halfogást. 256 mázsa angolnát fogtak ki így. Az idén ezzel a módszerrel már a 270 mázsánál tartanak. Ezek'a halak olykor egy mé­ternél hosszabbra is megnő­nek. A Balatoni Halgazdaság egy osztrák céggel áll kap­csolatban, attól kapják kihe­lyezésre az angolnákat, s ki­fejlett állapotban az is vásá­rolja vissza. Kisebb mennyi­ség hazai piacra kerül. Ivarerett korban vándorlási ösztönük a vízfolyás irányába hajtja az angolnákat. A Sió- csatoma megnyitott zsilipéinél »gyanútlanul« úsznak a rájuk váró csapdákba. Érdekességként azt is meg­említette Szilágyi István, hogy a gardának értékes pikkelye van. A »halpénzjjől« a Szegedi Universal Ktsz megfelelő eljá­rással gyöngyház fényű kö­römlakkot készít. Kiegészítő ágazat — kacsa-, csirkenevelés A siker egyik összetevője., a kiegészítő tevékenység is. Ta­valy 170 000 kacsát értékesí­tettek a húskombinátnak. Az egyik legdinamikusabbun fej­lődő ágazat ez. 1971-re már 400 ezer kacsa tenyésztését tervezik. Épül a 4000 férőbe-' lyes törzskacsaszáílás, a kelte- tőürömet pedig tíz . darab tízezres egységgel bővítik. Húscsirkéből 542 mázsát érté­kesítettek. Naposcsirkéfiét ne­velnek, átlagban 1,40 kilo­gramm súly eléréséig. Egész tucatnyi táviratot kap­tak a megtisztelő cím elnye­résékor. tír. Dimény Imrének, a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszternek és Kovács Istvánnak, a MEDOSZ főtitká­rának üzenetéből idézünk: »Tevékenyt; Ígükkeí k iérde­melték a társadalom elismeré­sét. Kívánjuk, hogy az 1970-es jubileumi évben még tovább fejlesszék eredményeiket, és még nagyról-» 'sí";-.veket érje­nek el.« Lesfeó László (Folytatjuk.) Emlékezés ötvenévesen meg­Fo­jmajat léphet előre, ha segí­tik az eddig kihasználatlan természeti kincs feltárá­sát, hasznosí­tását. — Talán ha­marosan változik nyód képe. Készülnek a tervek, tudo­másom szerint 5 millió forin­tot adták egyelőre a me­leg víz elveze­tésére, hasz­nosítására. Ha ez sikerül, Fo­nyód nemzet­közi hírű nyá­ri-téli fürdő­hely lesz. ói:;5 ■MM:­.. J. ,v* lilllllili-í X - §§& • \ ,' i- s- ■>> • -s ^ •> 0 ■ ÍH«- S H JjjjBtts SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. május 15. ✓ I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents