Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

* fl HAYMARKETTÖL A BUDAPESTI ARÉNÁIG A nemzetközi munkásünnep őstörténetéhez munkások közé lábt- Hatan meghaltak, sokan megsebesül­tek. De ez csak a kezdet volt Másnap a Munka Lovagjai Rendje a forradalmi érzelmű vezető, Albert R. Parsons fel­hívására gyűlést - hirdetett Chi­cago "Széna terén«, a Hay- marketen. • A térre érkező rendőrökre egy provokátor bombát dobott. Hét rendőr, négy tüntető meghalt, a tér maqskakövein sok súlyos sebe­sült feküdt... Sortűz csat­tant . x. A provokáció, amely­hez - hasonló az Egyesült Álla­mok munkasmozgalmáhan az­óta Is gyakran ismétlődött, sir került. Kegyetlen megtorlás következett. Munkások százait hurcolták el összeesküvés cí­mén a műhelyből, az otthon­ból. Egy év múlva a chicagói munkások nyolc vézére: Par­sons, Spies', Engel, Fielden, Schwab, Fischer, Lingg és Neebe bíróság elé került. A vád’ tárgyát- képező május 1-i gyűlésen a vádlottak közül csak a szórtok, Sámuel ,Fielden volt jelen — mégis a nyolc kö­zül hetet halálra ítéltek. Nagy tiltakozás tört ki a világban. Ennek hatására Fielden és Schwab halálos ítéletét élet­fogytiglani fegyházbüntetésre változtatták. Lingg összerop- pánt és1 a börtönben megölte magát Parsonst, Spiest, En- gelt és Fischert azonban 1887. november 11-én kivégezték. mérpsz vagy Petőfi, a május elsejei muhkasünnep eredetét illetően is megoszlanak a vé­lemények. Egyes történeszek a régmúlt idők tavas?ünnepe modernizálásának tartják. Az olasz munkásmozgalom a ma­gáénak vallja a kezdet dicső­ségét; Luca olasz városka se- lyemmunkásai 1531. május el­sején állítólag tüntettek a bér­minimum bevezetése mellett, és emberséges bánásmódot kö­veteltek Ezt követően azon a vidéken mindig megmozdultak a textilmanufaktürák kizsák- mányoltjai május 1-én. Bizonyára így7 volt. De az a sokmilliós tüntetéssorozat, amely évtizedek óta végig­szántja ezen a napon a tőkés világot, az az ünnepélyes munkaszünet, amellyel sok or­szágban megemlékeznek má­jus elsejéről, más eredetű. Mai körülményeink között már kü­lönösnek látszik, de az öntu­datra ébredt, jogaiért váltig harcoló munkásság első példa­képeit a leggyorsabban fejlő­dött tőkés ország, az Egyesült Államok mozgalma adta a nemzetközi proletariátusnak. II Munka Lovagjai Rendje Az Egyesült Államokban az eredeti tőkefelhalmozás külö­nösen riasztó körülmények között ment végbe: a faji és nemenkénti megkülönböztetés embertelen, durva módszerei­nek kialakulásával. A gyárak­ban megjelentek a besúgók, a provokátorok, a bérgyilkosok, akiknek utóbb oly nagy szerep jutott a mozgalmak leszerelé­sében . .1886-ban 11 500 gyár­ban mégis százezrek követel­tek több bért, emberi szót... A segédmunkások szervezete, a Munka Lovagjai Rendje kezdetben békés eszközökkel kísérletezett; Fourier és Cabet hatására munkásszövetkezetek­kel akarta megoldani a ki­zsákmányolás problémáját A szervezet gyorsan erősödött: A chicagói »összeesküvők« kivégzése. Az Amerikai Munkásszövet­séget ez a gyilkosság még nem rendítette meg. 1888 decembe­rében St Louisban tartott kongresszusán a szövetség úgy döntött, hogy a 8 órás munka­idő általános bevezetése és más követelések érdekében 1890. május 1-én országos tün­tetést szervez. A tüntetés mé­retei azonban nem voltak arányban az 1886-os mozgal­makéval: a Munka Lovagjai radt az azóta bekövetkezett óriási változások közepette is. „Körménél" — akadályokkal nek egy része utóbb el is vált a többitől. A kongresszus fö­lött azonban akkor még az egység marxi zászlója lengett. Az emelvény vörös drapériá­ján a Kiáltvány zárómondata állt: »Világ proletárjai, egye­süljetek!« A terem más részén is forradalmi jelszó: »Követel­jük a tőkésosztály politikai és gazdasági kisajátítását, a ter­melési eszközök társadalmasí Az osztrák—magyar mo­narchiában, a »népek börtöné­ben« nagy visszhangot keltett a felhívás: minden nagyobb városban megrendezték a har­ci napot Engels, amikor az első májusi tiintést értékelte, különös elismeréssel szólt a oécsi munkások hatajmas ere­jű felvonulásáról. A magyar munkásmozgalom, érthetően, csak halvány segítője lehetett [ még annak idején az iparoso­dott Ausztria forradalmi moz- I galmának. A magyar nagyipar éppen csak fejlődni kezdett, és az elmaradottság a mun­kásmozgalmon Is meglátszott. Mégis, a rendőrség betiltotta a párizsi felhívás nyomán ter­vezett »körmenetet- Budapes­ten. A Magyarországi Általá­nos Munkáspárt mozgósító fel­hívására válaszul a budapesti térparancsnokság — a rend­őrség és a csendőrség támo­gatására — riadókészültségbe helyezte a fővárosban állomá­sozó valamennyi katonai ala­kulatát. Ezen felül még két ezrednyi gyalogságot rendel­tek Budapest .környékére, és — a Kis Újság szerint — »csak a távirati parancsot várják, hogy Budapestre be­vonuljanak«. Hogy merről sej­tették az »ellenség« megjele­nését, . arra - az említett beszá­moló igv utaft: »Újpestre is megfelelő katonai erőt rendel­nek ki május elsejére. A. két: jdegep ezred, ha közelléte szükségessé válik, a Kőbányai úton fog táborozni.« A nagy készenlét ellenére, az egykori beszámoló szerint egyedül Budapesten 60 ezer ember tüntetett 1890. május elsején. A Népszava beszámo­lójából képet lehet még ma is alkotni az első magyar májusi tüntetésről: »A Ganz-féle wagongyár munkásai jóval többen voltak a bejelentett kétezernél.« »Az óbudai hajógyári’ mun­kásoknak némi összetűzésük volt a rendőrséggel.« »A legújabb jelszó: 8 órai munka, 8 órai alvás, 8 órai szórakozás.« A gyűlés szónoka Engel- mann Pál volt Harmincezer példányban osztották szét a tömeg követelését: 8 órás munka ... kisgyermekek ki­tiltása a munkapad mellől... a női munkások egyenjogosí- tása... A haymarketi követeléseket így visszhangozta akkor Buda­pest ' Máté György tásáfc« Á követelésekkel — legalábbis szóban — egyetér­tettek a küldöttek, és egyhan­gú szavazattal kimondották a később végzetesen félrecsú­szott If. Internacionáié meg­alakulását Ezen a kongresszuson vált május elseje nemzetközi harci nappá Á chicagói vértanúk emlékére, válaszul az említett. St. Louis-ban hozott döntésre, úgy határozott az alakuló, kongresszus, hogy ezen a na­pon a munkásság a 8 órás munkanap általános bevezetése és más munkáskövetelések tel­jesítése érdekében minden or­szágban és minden évben tün­tessen. Ez a határpzát azt a célt szolgálta, hogy a nemzet­közi tüntetés részvevőiben év­ről évre erősítse az internacio­nalizmus érzését Május elsejének története az azóta eltelt nyolcvan év alatt óriásivá duzzadt: a nem­zetközi munkásmozgalom leg­jelentősebb harci napja ma­Rendjét-a- kűlső erőszak és a belső feszítőerők szétbomlasz­tották. Az új, nagy szervezet, az AFL vezetéséibe már a meg­alkuvás szellemet ültette el a mozgalomban... A chicagóiak mégsem ál­dozták fel hiába életüket A nemzetközi munkásmozgalom nem felejtette el sem az ő bá­tor és sikeres harcukat sem a gt Louis-i határozatot A for­radalmi munkásmozgalomban erősödött a nemzetközi össze­fogásra, az új Internacionáié megalakítására való törekvés. A francia forradalom kirob­banásának, a Bastille ostro­mának százéves évfordulójára, 1889. július 14-ére Párizsba összehívták a külörifélé marx­ista irányzatokat követő pár­tok küldötteinek kongresszu­sát A megadott időpontban húsz ország 467 küldötte je­lent meg a kongresszusi csar­nokban. A sokféle párt sokféle irányzatot képviselt, amelyek­1886-ra 700 «zer tagja volt már, közte 60 ezer fekete bő­rű. Más munkásszervezetek is működtek ez időben az Egye­sült Államokban. Voltak bé­kés, megalkuvó csoportok, de a többség tele volt harci kedv­vel 1886. május elsején Chi­cagóban sztrájkba léptek a vasutasok, a villamosvasút dolgozói, a szállítómunkások: 40 ezer ember szüntette be a munkát a városban, százezrek más ipari központokban., A harc eredménnyel járt A? országban 185 ezer mun­kás kivívta a 8 órás munka­napot. Másutt a 12—14 órás napi munkaidőt 9-r-10 órára csökkentették Csaknem min­denütt bevezették a vasárnapi munkaszünetet A munkálta­tók azonban fogcsikorgatva tették ezeket az engedménye­ket Elhatározták, hogy elejét veszik a hasonló »kellemet­lenségeknek«. Május 3-án a rendőrség Chicagóban a mun­kanap csökkentését követelő SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970, mál5* L Az első és a második szakad május elseje-| a-v -| ß május elsejét a XVIV proletár interna­cionalizmus szel­lemében ünnepelték meg a ka­posváriak. Vörösbe öltözött a város. Már az ünnep előtti na­pon szalagozták az ablakokat, lobogózták a házakat, május első reggelén pedig ott díszlett az ablakokban a tavasz muta­tós virága, az orgona. Nem csoda, hogy kitettek magukért a díszítést illetően elődeink, akik közül 1890 óta egyre töb­ben ünnepelték hol nyíltan, hol pedig bujdosva a munkás­ság harcos ünnepnapját A néhány hetes proletárállamot már körülvették a fegyveres burzsoá eUenforradalmárok. s ezért ez az ünnep » ... nem­csak dialaliinnep, hanem har­ci ébresztő is __« (Somogyi V örös Újság, 1919. május 1.) A májusi reggelen zenes éb­resztő és munkásdalárda kö­szöntötte a város lakosságát A Honvéd-laktanyában levő Munkásotthonban ezrek, hall­gatták meg az ünnep szónokát, Göndör Ferenc hírlapírót, a megyei tanács nagytermében Kovács Miksát, a párt megyei titkárát A mai Kapós-szálló helyén levő Gutenberg-szálló nagytermében Markovics bu­dapesti és Szalma István ka­posvári szónak beszélt, a Tu­rul-szállóban (most Béke­szálló) Tóth Lajos és Hajdú Gyula szólt az egybegyűltek­hez. Hajdú Gyula nagy hatású beszédében kijelentette; Má­jus elsején esküt keld tenni, hogy nem nyugszunk addig, amíg a vörös lobogó igazsága be nem következik. A jól sikerült délelőtti ün­nepség után délután a munkás, ság a Munkásotthonból (a mai Honvéd, Április 4., Tóth La­jos, Budai Nagy Antal utca, Petőfi tér, vasúti felüljáró út­vonalon a Jókai ligetbe vo­nult. Mintegy 25 000 ember tüntetett ezen a napon a fel­vonuláson a proletárhatalpm mellett. Két helyen .is beszél­tek az ünnepi szónokok. Az egyik pódiumról Hamburger, Tóth Lajos és Schneller Béla, a másikról Kovács Miksa, Göndör Ferenc és Szalma Ist­ván méltatta május elsejét. E ste a két szállodában és a pártkörben kabaré­előadásokon és tánces­télyeken szórakoztak a kapos­váriak. Azok, akik élnek még a régi harcosok közül, azt Valiját, hogy feledhetetlen ünnep volt az első szabad má­jus elseje. Az 1919-es feledhetetlen munkásünnep után negyedszá­zadon át csak titokban, rend­őrszuronyok árnyékában, lige­tek, erdők, rétek voltak az ünnc egek színhelyei. S a kopók éberségét kijátszva a rövid megemlékezéseken be­széltek egy eljövendő korról, melyben a munka és a munkás szabad. 1945 tavasza hozta meg azt, amiről azelőtt csak suttogva lehetett beszélni. Lovasrend- őr-attakok és sortüzek nélkül a második szabad májust kö­szöntötte megyeszékhelyünk lakossága is. A Somogyvár- megye ünnepi számában Ha­vas Béla vezércikkéiben a kö­vetkezőket írta: ... Új korszak hajnalán ünnepeljük most má­jus elsejét. Az elmúlt korszak romjai fölött, melyet saját er­kölcstelensége, hitványsága és kegyetlensége döntött romba. Űj programot nem kell erre adni. A program kész, és meg fog valósulni. Föld, kenyér és szabadság — ez a program. A munka ünnepén Ka­posvár lakóit cigányze­nés köszöntő ébresztet­te. Népes csoportok igyekeztek az akkori KMTE (most Dózsa) pálya felé, ahonnan a menet fellobogózott, virágokkal dí­szített utcákon át özönlött a Kossuth térne. A koalíciós pár­tok szónokainak beszéde után tizenegy Somogy megyei köz­ség újbirtokosai megkapták a birtoklevelet. A délelőtti ün­nepség legszebb része volt ez a jelenet, s egyben dokumentál­ta már a munkás—paraszt szövetség létfontosságát Délután az MKP és az SZDP ifjúsága műsort rendezett a színházban. Általános sikert aratott a két munkáspárt egyesített szavalókórusa, amely Teknős Péter irányítá­sával már hetekkel előbb ké­szült a szereplésre Akik más­fajta szórakozásra vágytak, azok a mai Szabadság parki Munkácsi Mihály Gimnázium helyén, az úgynevezett virágos pályán találták meg. Itt ren­dezték meg a majálist, amely a korabeli lap szerint »élénk zsivajával a békeevek vurstli­jára emlékeztetett.« A vidám ünnep hangulata este érte el a tetőfokát, ami­kor a Korona szállodában szólt a nóta, folyt a tánc. A felszabadult város lakossága jó hangulatban, vidáman kö­szöntötte a második szabad május elsejét. Fonal László A BALATONBOGLÄRI FtJSZÉRT-FIÖKHOZ gépkocsi áruszállítókat, adminisztratív munkakörbe dolgozókat azonnal felvessünk A fiók telepen kedvezményes áron ebédet, áruszállítók részére vidéki jelentkezők esetében szállást biztosítunk. . Jelentkezés személyesen a fiók igazgatójánál. (9739) ü YHEanyszereltf-ipari Vállalat LÁBATLAN, TATABÁNYA, SZÁZHALOMBATTA DKV, SZENTENDRE munkahelyeire azonnal fölvesz villanyszerelőket, segédmunkásokat, kubikosokat. JELENTKEZÉS: a Lábaüani Vékonypapírgyár építkezés VÍV kirendeltségén, Hársvölgyi Mihály vezető szerelőnél; Villanyszerelő-ipari Vállalat 4. sz. Szerelőipari Üzem, Budapest, VII., Síp utca 23. Lendvainénál (2473)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents