Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

/ ti I K A.,; ■2 ____ >­f UAG PROLETÁRJAI. EG YE S ö L J ET E K S Ára: 80 fillér Somogyi Néplap M S ZHP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 106. szám 1970. május 8., péntek Párt­és kormányküldöttségünk Csehszlovákiában A Csehszlovákia felszabadu­lási ünnepségein részt vevő magyar párt- és kormánykül­döttség, amelyet Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke vezet, a többi kül­döttség tagjaival, valamint a csehszlovák vezetőkkel együtt csütörtökön délelőtt aegS»- szorúzta a szovjet hősök oka- nyi sírját. A delegáció ezt követően — a többi küldöttséggel együtt — koszorút helyezett el az isme­retlen katona vitkovf emlék­műven. (MTI) I lök életköriilméiYeiiek lazításáról hozott határozatokat a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Á Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott.' Megtárgyal­ta a KGST 24. ülésszakával kapcsolatos kérdéseket és meg­felelő határozatokat hozott. Az ülésszakon részt vevő magyar kormánydelegációt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke ve­zeti; a küldöttség tagjai: Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, Biró József külkereskedelmi miniszter, Bálint József, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok titkárságának vezetője és Papp László, a Magyar Nép­köztársaság KGST-képviselő- ién.ek helyettese. A külügyminiszter beszá­molt az április 26-a és 29-e közötti hollandiai hivatalos látogatásáról. A kormány meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy az őszinte légkörben le­folytatott eszmecserék előmoz­dították Magyarország és Hol­landia kétoldalú kapcsolatai­nak további kedvező fejlődé- I egyetemi jellegű sét és egyben pozitív hozzájá-. rulást jelentettek az európai biztonság feltételeinek megte­remtéséhez. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak a nők munkahelyi felté­teleinek, szociális és életkörül­ményeinek megjavításáról szó­ló irányelvei végrehajtására a kormány — a Minisztertanács titkársága vezetőjének előter­jesztésére határozatokat ho­zott. A Minisztertanács felhívta a vállalatok, intézmények és szö­vetkezetek vezetőinek figyel­mét, hogy az irányelvekben foglaltak megvalósításáért — anyagi iehetöségikhez mérten — felelősség terheli őket. Uta­sította az érintett minisztere­ket, és országos hatáskörű szervek vezetőit, továbbá fel­kérte a társadalmi és érdekkép­viseleti szerveket, hogy tegyék meg mmdazokat az intézkedé­seket, amelyek az irányelvek valóra váltásához szükségesek. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány határozatot hoz arra, 1970. augusztus 1-től tudomá­nyos továbbképzési ösztöndíjat kell létesíteni. Az ösztöndíj célja; fokozott lehetőséget biz­tosítani az arra érdemes fia­tal szakembereknek, hogy ala­posabban felkészüljenek a tu­dományos kutató (fejlesztő, tervező stb.), illetve az egye­temi oktató-nevelő munkára. Az ösztöndíjat pályázat útján lehet elnyerni, s két éven át folyósítják; erre az időre az egyetem és az ösztöndíjas munkaszerződést köt. Az eset­leges korábbi munkaviszony az ösztöndíj folyósításának tarta­ma alatt szünetel. Az ösztön­díj munkabér jellegű, összege havi 1500 forintnál kevesebb és 2500 forintnál több nem le­het. Ezen az összegen felül az ösztöndíjast — a nyelvpótlék kivételével — megilletik a munkaviszonya, Illetve beso- roztatása alapján járó pótlé­kok is. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány elfogadta a Budapesti Nemzetközt Vásár május 22-i megnyitásának programját, hogy az egyetemeken es az majd egyéb ügyeket tárgvalt. főiskolákon I (MTI) 25 éve szabadult fel Csehszlovákia Ünnepi gyűlés a prágai várban A prágai var Spanyol-termeben csütörtökön délután a CSKP es a Csehszlovák Nemzeti Front központi bizottsá­ga, a szövetségi gyűlés és a csehszlovák kormány együttes ünnepi ülést tartott az ország felszabadulasának 25. évfor­dulója alkalmából­Négy óraikor a terembe lé­pő csehszlovák és szovjet ve­zetőket, valamint az ünnep­ségeken részt vevő külföldi delegációk tagjait lelkes taps fogadta. A diszelnökségben foglalt helyet Gustáv Husák, Ludvik Svoboda, Lubomir Strougal, a CSKP KB elnök­ségének és á legfelső képvi­seleti szerveknek a tagjai. Ugyancsak a díszelnökség el­ső sorában foglaltak helyet a küldöttségek vezetői: Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Wladyslaw Gomul- ka, a LEMP KB első titkára, Todor Zsivkov, a BKF KB el­ső titkára, a bolgár minisz­tertanács elnöke, Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és a többi kül­döttség vezetője. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára tartott ünnepi beszédet. Szavait gyakran szakította félbe taps, és az »»Éljen a Csehszlovák Kom­munista Párt!« kiáltás. Utána Leonyid Brezsnyev emelkedett szálasra Beszéde közben többször felhangzott az »Éljen a Szovjetunió!-» kiáltás. A megjelentek hosz- szari tartó tapsával kisért be­széd után a többi delegáció vezetője tolmácsolta pártja, kormánya és népe jókívánsá­gait a felszabadulását, ünnep­lő csehszlovák népnek. A magyar párt- és kor­mányküldöttség nevében Lo­soncai Pál üdvözölte a meg­jelenteket Losonczi Pál üdvözlő beszéde 25 éve szabadult fel Csehszlovákia Nagygyűlés Budapesten • A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanacsa Csehszlovákia felsza­badulásának 25. évfordulója tiszteletére csütörtökön nagy­gyűlést rendezett a MOM Sza- kasits Árpád Művelődési Há­zában. Az elnökségben helyet foglalt Nemes Dezső, a Politi­kai Főiskola- rektora, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, llku Pál művelődés- ügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttag­ja, Peter János külügyminisz­ter. Nagy József né könnyűipari miniszter, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Venéczi János, a budapesti pártbizott­ság titkára. Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Közoonti Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Töb­bek között hangsúlyozta: — Űj reményt, szabadságot — mint Európa annyi más nemzetének, köztük a mienk­nek — a cseheknek és a szlo­vákoknak is a szovjet hadsereg hozta el. Szovjet fegyverek tisztítottak meg a fasiszta hor­dáktól a szlovák hegyeket, a cseh és a morva síkságot, szovjet katonák vere öntözte a földet. Ezekkel a hős szovjet katonákkal harcoltak a cseh, a szlovák és a magyar parti­zánok. Komócsin Zoltán nagy taps­sal fogadott beszéde után fel­szólalt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te is. (MTI) Vigyázzunk a város tüdejére! Tiszta vagy, Kaposvár? Ezt a kérdést a változatos­ság kedvéért nem a város szel­lemének tettem fel, hanem a városi tanacs vb-ülesének teg­napi napirendjén szerepelt. A városi tanács költségveté si üzemének feladata őrködni az utcák, járdák tisztasága és virágositása fölött. Két rész­legük foglalkozik ezekkel a munkákkal. Molnár László Üzemvezető és munkatársai ar­ról adtak számot, hogy a ka­posvári nagy ütemű építkezé­sek mellett mit tettek és mit nem tettek az utcák tisztántar­tásáért es parkosításáért. A jelentés első oldalának sorai a következő tényállást rögzítik: »Az építkezések okozta nagyarányú szemétkepződés, az út- és a járdabontások az állandó felfordulás látszatát keltik, tönKre teszik az előző­leg ott végzett köztisztasági és parkosítási munkák eredmé­nyét, Súlyosbítja a helyzetet az építkezéseken dolgozók felelőt­lensége, de ezen túlmenően a lakosság közömbössége is ta­pasztalható. Felelőtlenül sze­metelnek. nem becsülik a vá­ros szebbé tétele érdekében tett erőfeszítéseket, s ennek anvasi kihatásaira sem gon­dolnak.-» Mi, kaposvár lakói, szemete­lő kedvűek, gondatlan embe­rek Vagyunk? Nemcsak erről van szó. A jelentés kiragadott ffijndatai elsősorban arra utal­nak, hogy sok mindennel kell számolni a kérdés vizsgálatá­nál. A költségvetési üzem a ko­rábbi években könyvjóváírás- sal átvett, néha ócskavasként, Véget ért a II. városrekonstrukciós szimpozion Csütörtökön délután befe­jezte 11 napos munkáját az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottsága XI. országos rekonst­rukciós szimpozionja, amelyen 25 országnak mintegy 130 városrendezési szakértője tár­gyalt a regi városok korsze­rűsítésének módszereiről és le­hetőségeiről. A szimpozion részvevői több mint húszoldalas ajánlást fo­gadtak el, amelyet az EGB útján elküldenek az ENSZ tagállamainak. kilóban megvásárolt gepekkel takarította a várost. Ezek az állapotok számta­lanszor felháborodásra és jo­gos kritikára ösztönözték a ka­posváriakat Ha lassan is, de fokozatosan sikerül gépesíteni a város takarítását, jónéhány kukagyűjtő járja az utcákat, villogtatja sárga lámpáját a Verro-city, az utcaseprő gép. (Itt jegyezném meg, hogy a gép egyelőre az üzem telephe­lyen villog, mert a Cseri úton • nem lehet behozni a városba; a gödrös, kátyús úton olyan al­katrészei is tönkre mehetnek, amit nem lehet pótolni.) Sőt, olykor azt is látni, hogy a ke­reskedelmi egységek dolgozói vagy tanulói összesöprik az üzlet előtt összegyűlt szemetet Bár már azt látnánk, hogy rendszeresen mossák is. Molnár László a háromórás ülés alatt tizenkét kérdést ka pott, köztük olyat is, hogy miért nincs elég kuka? Elmondta, hogy a szegedi ktsz termékei már a bemuta­tón kudarccal kezdték a pá­lyafutásukat. összetörtek, el­görbültek, több velük a bosz- szúság, mint az öröm. Egyelő­re csak a fővárosban van sze­métgyűjtő gépkocsik belső be­rendezéseit javító részleg, de ők Budapestnek dolgoznak és a kaposvári javítanivalókat csak a következő évre vállal­ták. A meghibásodott kocsikat pedig ki kellett vonni a for­galomból, s így a többire két­szer annyi munka hárul. A köztisztaság azonban nemcsak egyedül és kizárólag a költségvetési üzem feladata, hanem a város minden lakó­jáé. A szemetelés, a virágok kitépdesése, az oktalan pázsit­rongálás vagy a szemetesedé­nyek felborogatása (férfiúi virtus?) felelőtlen emberek kezemunkája, akiket ezért fe­lelősségre kell vonni. Elhatározta a testület, hogy érvényt szerez a tanácshatá­rozatoknak és a szabálysértési kódex előírásainak megfele­lően súlyos pénzbüntetéssel "honorálja- a szándékos kár­okozókat A város tiszta. levegője, vi­rágos utcái és parkjai az itt lakók egészségét és szépérzé­két szolgálják. Aki ezt nem vesd tudomásul, annak vállal­nia kell a következményeket is A végrehajtó bizottság a je­lentést tájékoztató jelleggel elfogadta, és utasította a költ­ségvetési üzem vezetőjét, hogy egy hónap múlva részletes be­számolót terjesszen a testület elé. S. G. — Magyarország és Cseh­szlovákia népeit a történelmi múltba visszanyúló sors, szen­vedések és győzelmek kötik össze. — hangsúlyozta beszéde elején népköztársaságunk El­nöki Tanácsának elnöke. Majd így folytatta: — Országaink, népeink és barátságunk történetében új fejezetet nyitott a felszabadu­lás, a szovjet hadsereg önfelál­dozó, hősi harcai teremtettek lehetőseget azoknak a korla­toknak a lerombolásához, ame­lyek évszázadokon át elzárták népeink elől a társadalmi ha­ladás és a testvéri együttmű­ködés útját. Ezután Losonczi Pál. a mun­kásfiatalom megteremtésének, a szocializmus építésének ke­mény harcairól szólott. Hang­súlyozva az elmúlt negyedszá­zad történelmi jelentőségű vív-' manyainak szerepét, a tanulsá­gokról szólva ezeket mondta: — A legfőbb tanulság az, hogy nincs erő, amely a szo­cializmus építésének útjára lé- I pő népieket céljaiktól, történel­mi művük megvalósításától el- téríLietné. Ha a népet a mun­kásosztály, a kommunista párt vezeti, ha hűségesek vagyunk a marxizmus—leninizm ushoz, őrizzük, alkalmazzuk és az élet új követelményei szerint alkotó módon továbbfejleszt­jük és ha még szorosabbra zár­juk sorainkat a Szovjetunióval, .a testvéri szocialista országok­kal, akkor bizakodással néz­hetünk jövőnk élé, új győzel­meket érünk el. — Az elmúlt negyedszázad másik nagy tanulsága, hogy sa­ját népünket, érdekeinket ak­kor szolgáljuk igazán, ha a szocialista hazafiságot és a proletár internacionalizmust elválaszthatatlan egységben valljuk magunkénak. (Folytatás a 2. oldalon) Hetvenezer tégla naponta Naponta hetvenezer darab magasított téglát készítenék a kőröshegyl téglagyárban, A téglák nagy részét a Balaton­ba*** üdülők és villák építésénél baondtok feL A kiskereskedelmi árak alakulása az első negyedévkén A Központi Statisztikai Hi­vatal részletes kimutatást ké­szített a kiskereskedelmi árak első negydévi alakulásáról. Eszerint az árszínvonal az év első negyedében egy szá­zalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, azonban januárban és márciusban csu­pán 0,7, februárban p>edig 1,4 százalékkal voltak magasab­bak az árak. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek ára a múlt év eleje óta nem változott, bár egyes cső- koládéáruk. zöldségkonzervek most valamivel drágábbak. Az idényáras cikkek általá­ban olcsóbbak, mint tavaly ilyenkor; ezen belül is a piaci árak néhány százalékkal ala­csonyabbak a bolti áraknál. A ruházati cikkek árszín­vonala 1970 első negyedében három százalékkal volt maga­sabb, mint egy évvel koráb­ban. Ezen belül februárban az egy évvel azelőttihez képest 4.4 százalékos volt az emelke­dés, aminek az az oka, hogy a kedvezményes kiárusítás szűkebb körű volt. mint az el­múlt év februárjában. A ruhá­zati árak mozgásában felfelé és lefelé irányuló tendenciák egyaránt tapasztalhatók. A kiskereskedelmi árszínvo­nal átlaaos egy százalékos nö­vekedésében természetesen benne vannak a múlt évi drá­gulások. Az utóbbi hónapok­ban az általános árszínvonal nem emelkedett, az első ne­gyedévi átlagárak lényegében azonosak, sőt valamivel ala­csonyabbak, mint a műit év negyedik negyedévében. (MTT)

Next

/
Thumbnails
Contents