Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-08 / 106. szám
Walter Ulbricht beszéde MepiMata két német állam ÉO egymás mellett élése Az NDK-ban, Berlinben, a hetedik psdagóguskongresszu- son csütörtökön megjelent és üdvözlő beszédet mondott Walter Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke. Méltatta a tanácskozás nagy társadalmi jelentőségét, majd röviden kitért a két német állam kapcsolatainak kérdésére is. Rámutatott: negyedszázaddal a háború befejezése után legfőbb ideje, hogy nemzetközi jogi érvényű megállapodás megkötésével kialakítsák a két állam békés egymás mellett élését. Hangsúlyozta^ hogy mindeddig egyetlen tárgyilagos érv sem hangzott el Bonnból az NDK államszerződés-tervezetében foglaltak ellen. A kas- seli megbeszéléseken megmutatkozik majd — mondotta —, vajon végre hajlandó-e a szövetségi köztársaság nemzetközi jogi alapon nyugvó, egyenjogú kapcsolatokat létesíteni az NDK-vai, hajlandó-e elismerni az európai status quot és tiszteletben tartani az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvét. — Meg lehet valósítani a két német állam békés egymás mellett élését — hangsúlyozta Walter Ulbricht —, addig azonban nem lehet erre az útra lépni, ameddig a szövetségi köztársaságban a revansiz- mus és a militarizmus uralkodik, ameddig Bonn az Egyesült Államok imperializmusának globális stratégiájához kötődik. Walter Ulbricht bírálta a szövetségi köztársaság jelenlegi társadalmi és politikai rendszerét, és rámutatott: az NSZK-ban is a szocializmus4 a jövő, de ho®v mikor valósul meg, az az NSZK dolgozóinak ügye. Ünnepi gyűlés Prágában (Folytatás az 1. oldalról) Losonczi Pál, Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának elnöke így fejezte be felszólalását: — Népeink barátsága a proletár osztálytestvériségen alapul. Ezen a rendíthetetlen alapon nyílnak meg a távlatok a további, még sokoldalúbb együttműködésre. Országaink dinamikus fejlődése előfeltétele és egyúttal ösztönzője együttműködésünknek, népeink és az egész szocialista világrendszer javára. A magyar dolgozó nép nevében teljes szívemből további gazdag eredményeket kívánok cseh és szlovák testvéreinknek szocialista társadalmuk építésében. Biztosíthatom önöket, hogy pártjuk, államuk és népeik mindig hűséges testvérre találnak pártunkban, államunkban és népünkben. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. • • „Üzemben“ a rendőrség Repülőgépek — Izraelnek Az Egyesült Államok valószínűleg engedélyezi újabb harci repülőgépek szállítását Izraelnek. A washingtoni külügyminisztérium közlése szerint foglalkoznak a korábban elutasított izraeli kérelemmel »a legújabb közel-keleti fejlemények fényénél-«. Washingtoni hivatalos körök most arra hivatkoznak, hogy »megváltozott az erő- egyensúly«, mivel az EAK új típusú légvédelmi rakétákat kapott. Amerikai részről ki akarják, használni azt az Izrael által terjesztett koholmányt is, hogy »szovjet pilóták harci repülőgépeket vezetnek« az EAK területén. Az amerikai hivatalos körök szerint feltétlenül fenn kell tartani a térségben Izrael »légi fölényét«, s ezt csak az újabb szállításokkal lehet biztosítani. Megtorló katonai akciókkal fenyegette újra Dajan izraeli hadügyminiszter Libanont, miután az elmúlt 24 órában a Palesztinái kommandók Libanon területéről kiindulva több sikeres rajtaütést hajtottak végre Izraelben. WASHINGTON Nixon még nem határozott — mondotta még tegnap is Ronald Ziegler —, hogy szállít-e az Egyesült Államok újabb harci repülőgépeket Izraelnek. Az elnök szóvivője csak annyit közölt: a Fehér Házban folytatják »a közel-keleti stratégiai helyzet felülvizsgálatát«. Lljahh csapatokat vezényeltek Kambodzsába A saigoni aleluök Phnom Penhben A képviselőház támogatja Nixont A kend egyetemen eldördült gyilkos sortűz után valóságos háborúvá fajult az amerikai fiatalok háborúellenes tüntetése. A wisconsini egyetemről egy kép, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrséggel. (Telefotó: AP—MTI—KS) Az amerikai képviselőház szerdán elutasított több olyan javaslatot, amelyek az indokínai háború kiterjesztése ellen irányultak. Ugyanakkor elvben jóváhagyott egy olyant, amely hangot ad a kongresszus aggodalmainak, bár lehetővé teszi, hogy az elnök a törvény- hozás felhatalmazása nélkül is csapatokat vezényeljen Kambodzsába, Laoszba és Thaiföldre. A szenátus, ahol a háborús kaland ellenfelei nagyobb arányban vannak jelen, még nem szavazott a hasonló előterjesztésekről. John Lindsay, New York polgármestere, felszólította a kongresszust, hogy a hatalmában álló egyetlen eszközt, a költségvetést felhasználva vonja meg a támogatást a katonai kalandoktól. A kambodzsai háború és a kenti egyetemen eldördült gyilkos sortűz nyomán a tiltakozás az Egyesült Államok egészére kiterjedt. A Washington Post vezércikk helyett csütörtökön a UPI jelentését közli arról, hogyan foglalták el az amerikai katonák Kambodzsában Snuol városát, teljesen lerombolva azt. A jelentés beszámolt arról, hogy a városban csupán gyermekek és polgári lakosok holttestét találták, akiket az amerikai légitámadások öltek meg. Ázt is leírja, hogyan fosztották ki az amerikai katonák az épségben maradt üzleteket. A vártnál jóval nagyobb ellenállás hatására o Nixon-kor- mány szemmel láthatóan igyekszik lecsendesíteni a politikai vihart. A különböző magas rangú kormánytisztviselők nyilatkozatait követően nyilván ennek az erőfeszítésnek szolgálatába akarják állítani Nixon mára hirdetett sajtó- konferenciáját is, amelyen az elnök válaszol majd a kambodzsai intervencióval kapcso-; latos kérdésekre. Nixon sürgősen más kompromisszumos megoldásokat keres: így például csütörtökön fogadott több egyetemi - professzort, akik tiltakozni kívántak a kambodzsai intervenció és a tüntetések erőszakos elfojtása ellen. SAIGON Csütörtökön több ezer újabb amerikai katona érkezett Kambodzsába, ezúttal az ország északkeleti részébe. Robert Sullivan, a UPI tudósítója a helyszínről jelentette, hogy az amerikai 4. gyalogos hadosztály legalább hat szászlóal- járól (4800 katona), valamint a légi úton szállított 101. hadosztály és a 22. gyalogos hadosztály egységeiről van szó. • * • Miközben Kambodzsában az amerikai—saigoni behatolók immár öt irányban folytatják pusztító hadjáratukat, Nguyen Cao Ky repülőmarsall, a saigoni rezsim hírhedt al- elnöke repülőgépen »szuper- titkos« látogatást tett Phnom Penbberi, Kambodzsa fővárosában. Bár a tárgyalások konkrét témájáról természetesen semmi sem szivárgott ki, a jelentést követő kombináció meglehetősen kézenfekvő: Ky útja félreérthetetlen része annak a most már nem is nagyon titkolt washingtoni szándéknak, hogy Kambodzsát ugyanolyan délkelet-ázsiai katonai bázisává tegye, mint korábban Dél-Vietnamot, vagy éppen Thaiföldet. Nixon döntése »Richard Nixon amerikai csapatokat vet be a kambodzsai csatába« — ezzel a négyhasábos címmel számolt be a polgári francia Le Figaro az amerikai elnök televízióbeszédéről A lapban Nixon elnök képe látható, amelyen rátenyerel Kambodzsa térképére. A lap New York-i tudósítója közli, hogy az elnök az invázió szó gondos kerülésével tisztogatásról beszél, de munkatársai »értésére adták az újságíróknak, hogy legalábbis hat-nyolc hétig el fog tartani az akció«. A New York Times így vélekedik az elnöki döntésről: »Elképesztő gyorsasággal követik egymást a háború eszkalációjának tragikus hibái Délkelet-Azsiá- ban.« »Ismét olyan elnök vállalkozott a béke csalóka ígéretével a háború kiszélesítésére, akit azon ígérete alapján választottak meg, hogy kihúzza az Egyesült Államokat a vietnami kátyúból.« »A nixoni döntés« című írásában a Les Echos rámutat, hogy Nixon elnök »éppen úgy elszánta magát a pókerjátszmára, mint elődei: Kennedy és Johnson is ... A kockázat igen nagy, ha arra gondolunk, hogy elveszítheti a nagy tétet«. A Gaulle-ista La Nation vezércikkében állapította meg: »Nem könnyű megérteni az Indokínában folytatott amerikai politika logikáját. Nixon elnök nemrég bejelentést tett a csapatkivonások újabb szakaszára vonatkozóan, néhány nappal később viszont azt kellett megtudnunk, hogy az Egyesült Államok haderői a dél-vietnamiak oldalán behatoltak Kambodzsába.« »Tegyük hozzá: senki sem 'adott még kielégítő magyará& Mass&gms zatot a Phnom Penh-i államcsínyre sem. Akármilyenek is voltak Norodom Szihanuk herceg kijelentései, el kell ismerni, hogy amíg a helyén volt, Kambodzsa kívül maradt a háborún, most viszont Kambodzsa belekerült a háborúba, és senki sem tudja, hogyan fog belőle kijutni.« A Le Monde washingtoni tudósítója Nixon döntését egyszerűen »az erősebb törvényének« minősíti. Megállapítja: »Nixon doktrínája füstbe ment.« »Washington egyszerűen az erő törvényét igyekszik alkalmazni szomszédaival és szövetségeseivel szemben egyaránt«. A Dél-Vietnami Köztársaság moszkvai nagykövete Koszigin szovjet miniszterelnök sajtóértekezlete után megállapította: »A Szovjetunió újból megerősítette az indokínai népek támogatására vonatkozó álláspontját, azt, hogy segíti e népeket harcuk, kitűzött céljaik megvalósításában.« »Az amerikai szoldatesz- ka indokínai háborújának kiszélesítése nem az ag- resszor erejét, hanem gyengeségét, az amerikai politika mély válságát tanúsítja« — írja a Pravda és rámutat a hivatalos Washington propagandájának képmutatására, mikor azzal próbálja igazolni bűnös cselekedeteit, hogy »meg kell menteni a Vietnamban tartózkodó amerikai katonák életét, s azért terjesztették ki a hadműveleteket Kambodzsára, mert így állítólag közelebb, hozzák a vietnami háború befejezését.« »Az igazság azonban az, hogy az indokínai hadműveletek színterének kiszélesítéséről, az amerikai imperialista agresszió méreteinek növeléséről van szó. Washington barbár akciói tovább fokozzák az Egyesült Államok nemzetközi politikai elszigetelődését olyannyira, hogy még hű szövetségesei is jobbnak látják elhatárolni magukat a kalandor irányvonaltól.« Diáktüntetések az Egyesült Államokban Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti Washingtonból: Az új mozgósítási bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a szombati háborúellenes tüntetést a Fehér Ház közvetlen közelében tarthassa meg. A hivatalos szervek nem hajlandók közel engedni a tüntetőket Nixon elnök hivatalához, mert attól tartanak, hogy egyes csoportok megrohamozzák az épületet. Az egyetemek működését szinte teljesen megbénító diáksztrájk és tiltakozási hullám hatására mintegy féltucat egyetem teljesen, sok felsőoktatási intézmény ideiglenesen bezárta kapuit. Kaliforniában Reagan kormányzó a hét végéig bezáratta az egyetemeket. Sokhelyütt folytatódnak a szó szoros értelmében vett ütközetek az egyetemi »háborúiban«: a wisconsini egyetemen, Madison városában például nemzeti gárdisták rohamozták meg a tüntetőket, és katonákat vezényeltek ki a fiatalok ellen Chicagóban és több más városban is. Csütörtökön hivatalosain is lemondott állásáról Anthony Mofett, annak a hivatalnak a vezetője, amely Nixon elnök irodájában az ifjúság és az egyetemi fiatalok ügyeivel foglalkozik. Moffett lemondó levelében »felelőtlenségnek« minősítette az elnök és Agnew alelnök kirohanásait az amerikai fiatalok ellen. Magyarok a Herder-díjasok között Az osztrák fővárosban kiosztották az 1970. évi Herder-díjak at. Képünkön a kitüntetettek (balról jobbra): Bialistocki lengyel művészettörténész, Filipp csehszlovák történész, Fra- nyó Zoltán romániai magyar író, Gavazzi jugoszláv népraj ztudós, Illyés Gyula költő és drámaíró, Papjoannu görög zeneszerző és Torbov bolgár filozófus. KIS BIBIK A NAGYVILÁGBÓL Moszkvában aláírták azt a kiegészítő jegyzőkönyvet, amely rögzíti a szovjet—iráni határszakaszt az Araksz elnevezésű vízi erőműkomplexum építkezési övezetében. Olasz baloldali képviselők — köztük az OKP és a PSIUP — határozati javaslatot terjesztettek be a képviselőházban, amely felszólítja az olasz kormányt, hogy ismerje el diplomáciailag a Német Demokratikus Köztársaságot s tegyen kezdeményezéseket ENSZ-beli felvétele érdekében. Egy diákot megölt, hármat pedig megsebesített a Santo Domingó-i rendőrség, amikor rátámadt egy nagygyűlés részvevőire. A bonni kancellár válaszlevelében megerősítette az erfurti csúcstalálkozón tett ígéretét, amely szerint »gondoskodik a minden diszkriminációtól mentes és egyenjogúságon alapuló tárgyalások előfeltételeinek megteremtéséről Kasseiben«. Kiugrik-e Pakisztán? Az izmiri csúcs Jahja Khan pakisztáni elnök, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah és Cevdet Sunay török köztársaság elnöke, a CENTO három ázsiai tagállamának államfője, kétnapos csúcsértekezletet tartott Izmirben. A pakisztáni vezetők állítólag azért elégedetlenek, mert Nagy-Britannia és az Egyesült Államok (szintén a CENTO tagállamai) véleményük szerint nem támogatja Pakisztánt Indiával való vitájában. Ezért jelezték azt is, Pakisztán esetleg kilép a CENTO-ból. Jahja Khan a csúcstalálkozón kijelentette, hogy elhalasztja a CENTO-val kapcsolatos döntést addig, amíg Pakisztán vissza nem tér a polgári kormányzathoz. Ti SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. május 8.
