Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

Walter Ulbricht beszéde MepiMata két német állam ÉO egymás mellett élése Az NDK-ban, Berlinben, a hetedik psdagóguskongresszu- son csütörtökön megjelent és üdvözlő beszédet mondott Walter Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtanácsá­nak elnöke. Méltatta a tanácskozás nagy társadalmi jelentőségét, majd röviden kitért a két német ál­lam kapcsolatainak kérdésére is. Rámutatott: negyedszázad­dal a háború befejezése után legfőbb ideje, hogy nemzetközi jogi érvényű megállapodás megkötésével kialakítsák a két állam békés egymás mellett élését. Hangsúlyozta^ hogy minded­dig egyetlen tárgyilagos érv sem hangzott el Bonnból az NDK államszerződés-terveze­tében foglaltak ellen. A kas- seli megbeszéléseken megmu­tatkozik majd — mondotta —, vajon végre hajlandó-e a szö­vetségi köztársaság nemzetközi jogi alapon nyugvó, egyenjogú kapcsolatokat létesíteni az NDK-vai, hajlandó-e elismer­ni az európai status quot és tiszteletben tartani az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás elvét. — Meg lehet valósítani a két német állam békés egymás mellett élését — hangsúlyozta Walter Ulbricht —, addig azonban nem lehet erre az út­ra lépni, ameddig a szövetsé­gi köztársaságban a revansiz- mus és a militarizmus uralko­dik, ameddig Bonn az Egye­sült Államok imperializmusá­nak globális stratégiájához kö­tődik. Walter Ulbricht bírálta a szövetségi köztársaság jelenle­gi társadalmi és politikai rend­szerét, és rámutatott: az NSZK-ban is a szocializmus4 a jövő, de ho®v mikor valósul meg, az az NSZK dolgozóinak ügye. Ünnepi gyűlés Prágában (Folytatás az 1. oldalról) Losonczi Pál, Népköztársasá­gunk Elnöki Tanácsának elnö­ke így fejezte be felszólalását: — Népeink barátsága a pro­letár osztálytestvériségen ala­pul. Ezen a rendíthetetlen ala­pon nyílnak meg a távlatok a további, még sokoldalúbb együttműködésre. Országaink dinamikus fejlődése előfeltéte­le és egyúttal ösztönzője együttműködésünknek, né­peink és az egész szocialista világrendszer javára. A magyar dolgozó nép nevé­ben teljes szívemből további gazdag eredményeket kívánok cseh és szlovák testvéreinknek szocialista társadalmuk építé­sében. Biztosíthatom önöket, hogy pártjuk, államuk és né­peik mindig hűséges testvérre találnak pártunkban, álla­munkban és népünkben. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. • • „Üzemben“ a rendőrség Repülőgépek — Izraelnek Az Egyesült Államok való­színűleg engedélyezi újabb harci repülőgépek szállítását Izraelnek. A washingtoni kül­ügyminisztérium közlése sze­rint foglalkoznak a korábban elutasított izraeli kérelemmel »a legújabb közel-keleti fejle­mények fényénél-«. Washingtoni hivatalos kö­rök most arra hivatkoznak, hogy »megváltozott az erő- egyensúly«, mivel az EAK új típusú légvédelmi rakétá­kat kapott. Amerikai részről ki akarják, használni azt az Izrael által terjesztett kohol­mányt is, hogy »szovjet piló­ták harci repülőgépeket ve­zetnek« az EAK területén. Az amerikai hivatalos kö­rök szerint feltétlenül fenn kell tartani a térségben Iz­rael »légi fölényét«, s ezt csak az újabb szállításokkal lehet biztosítani. Megtorló katonai akciókkal fenyegette újra Dajan izraeli hadügyminiszter Libanont, mi­után az elmúlt 24 órában a Pa­lesztinái kommandók Libanon területéről kiindulva több si­keres rajtaütést hajtottak vég­re Izraelben. WASHINGTON Nixon még nem határozott — mondotta még tegnap is Ro­nald Ziegler —, hogy szállít-e az Egyesült Államok újabb harci repülőgépeket Izraelnek. Az elnök szóvivője csak annyit közölt: a Fehér Házban foly­tatják »a közel-keleti straté­giai helyzet felülvizsgálatát«. Lljahh csapatokat vezényeltek Kambodzsába A saigoni aleluök Phnom Penhben A képviselőház támogatja Nixont A kend egyetemen eldördült gyilkos sortűz után valóságos háborúvá fajult az amerikai fiatalok háborúellenes tünte­tése. A wisconsini egyetemről egy kép, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrséggel. (Telefotó: AP—MTI—KS) Az amerikai képviselőház szerdán elutasított több olyan javaslatot, amelyek az indokí­nai háború kiterjesztése ellen irányultak. Ugyanakkor elv­ben jóváhagyott egy olyant, amely hangot ad a kongresszus aggodalmainak, bár lehetővé teszi, hogy az elnök a törvény- hozás felhatalmazása nélkül is csapatokat vezényeljen Kam­bodzsába, Laoszba és Thai­földre. A szenátus, ahol a háborús kaland ellenfelei nagyobb arányban vannak jelen, még nem szavazott a hasonló elő­terjesztésekről. John Lindsay, New York polgármestere, felszólította a kongresszust, hogy a hatalmá­ban álló egyetlen eszközt, a költségvetést felhasználva vonja meg a támogatást a ka­tonai kalandoktól. A kambodzsai háború és a kenti egyetemen eldördült gyilkos sortűz nyomán a tilta­kozás az Egyesült Államok egészére kiterjedt. A Washington Post vezér­cikk helyett csütörtökön a UPI jelentését közli arról, hogyan foglalták el az amerikai kato­nák Kambodzsában Snuol vá­rosát, teljesen lerombolva azt. A jelentés beszámolt arról, hogy a városban csupán gyer­mekek és polgári lakosok holt­testét találták, akiket az ame­rikai légitámadások öltek meg. Ázt is leírja, hogyan fosztot­ták ki az amerikai katonák az épségben maradt üzleteket. A vártnál jóval nagyobb el­lenállás hatására o Nixon-kor- mány szemmel láthatóan igyekszik lecsendesíteni a poli­tikai vihart. A különböző ma­gas rangú kormánytisztviselők nyilatkozatait követően nyil­ván ennek az erőfeszítésnek szolgálatába akarják állítani Nixon mára hirdetett sajtó- konferenciáját is, amelyen az elnök válaszol majd a kam­bodzsai intervencióval kapcso-; latos kérdésekre. Nixon sürgősen más komp­romisszumos megoldásokat ke­res: így például csütörtökön fogadott több egyetemi - pro­fesszort, akik tiltakozni kíván­tak a kambodzsai intervenció és a tüntetések erőszakos el­fojtása ellen. SAIGON Csütörtökön több ezer újabb amerikai katona érkezett Kambodzsába, ezúttal az or­szág északkeleti részébe. Ro­bert Sullivan, a UPI tudósítója a helyszínről jelentette, hogy az amerikai 4. gyalogos had­osztály legalább hat szászlóal- járól (4800 katona), valamint a légi úton szállított 101. hadosz­tály és a 22. gyalogos hadosz­tály egységeiről van szó. • * • Miközben Kambodzsában az amerikai—saigoni behatolók immár öt irányban folytatják pusztító hadjáratukat, Ngu­yen Cao Ky repülőmarsall, a saigoni rezsim hírhedt al- elnöke repülőgépen »szuper- titkos« látogatást tett Phnom Penbberi, Kambodzsa főváro­sában. Bár a tárgyalások konkrét témájáról természetesen sem­mi sem szivárgott ki, a jelen­tést követő kombináció meg­lehetősen kézenfekvő: Ky út­ja félreérthetetlen része an­nak a most már nem is na­gyon titkolt washingtoni szán­déknak, hogy Kambodzsát ugyanolyan délkelet-ázsiai ka­tonai bázisává tegye, mint ko­rábban Dél-Vietnamot, vagy éppen Thaiföldet. Nixon döntése »Richard Nixon amerikai csapatokat vet be a kambod­zsai csatába« — ezzel a négy­hasábos címmel számolt be a polgári francia Le Figaro az amerikai elnök televízióbeszé­déről A lapban Nixon elnök képe látható, amelyen rátenye­rel Kambodzsa térképére. A lap New York-i tudósítója közli, hogy az elnök az invázió szó gondos kerülésével tisz­togatásról beszél, de munkatársai »értésére ad­ták az újságíróknak, hogy leg­alábbis hat-nyolc hétig el fog tartani az akció«. A New York Times így vélekedik az elnöki dön­tésről: »Elképesztő gyorsasággal követik egymást a hábo­rú eszkalációjának tragi­kus hibái Délkelet-Azsiá- ban.« »Ismét olyan elnök vállalko­zott a béke csalóka ígéretével a háború kiszélesítésére, akit azon ígérete alapján választot­tak meg, hogy kihúzza az Egyesült Államokat a vietna­mi kátyúból.« »A nixoni döntés« című írásában a Les Echos rá­mutat, hogy Nixon elnök »ép­pen úgy elszánta magát a pó­kerjátszmára, mint elődei: Kennedy és Johnson is ... A kockázat igen nagy, ha arra gondolunk, hogy elveszítheti a nagy tétet«. A Gaulle-ista La Nation ve­zércikkében állapította meg: »Nem könnyű megérteni az Indokínában folytatott ameri­kai politika logikáját. Nixon elnök nemrég bejelentést tett a csapatkivonások újabb sza­kaszára vonatkozóan, néhány nappal később viszont azt kel­lett megtudnunk, hogy az Egyesült Államok haderői a dél-vietnamiak oldalán beha­toltak Kambodzsába.« »Tegyük hozzá: senki sem 'adott még kielégítő magyará­& Mass&gms zatot a Phnom Penh-i állam­csínyre sem. Akármilyenek is voltak Norodom Szihanuk her­ceg kijelentései, el kell ismer­ni, hogy amíg a helyén volt, Kambodzsa kívül maradt a háborún, most viszont Kam­bodzsa belekerült a háborúba, és senki sem tudja, hogyan fog belőle kijutni.« A Le Monde washingtoni tu­dósítója Nixon döntését egy­szerűen »az erősebb törvényé­nek« minősíti. Megállapítja: »Nixon doktrínája füstbe ment.« »Washington egyszerűen az erő törvényét igyek­szik alkalmazni szomszé­daival és szövetségeseivel szemben egyaránt«. A Dél-Vietnami Köztársaság moszkvai nagykövete Koszigin szovjet miniszterelnök sajtóér­tekezlete után megállapította: »A Szovjetunió újból megerő­sítette az indokínai népek tá­mogatására vonatkozó állás­pontját, azt, hogy segíti e né­peket harcuk, kitűzött céljaik megvalósításában.« »Az amerikai szoldatesz- ka indokínai háborújának kiszélesítése nem az ag- resszor erejét, hanem gyengeségét, az amerikai politika mély válságát ta­núsítja« — írja a Pravda és rámutat a hivatalos Washington propa­gandájának képmutatására, mikor azzal próbálja igazolni bűnös cselekedeteit, hogy »meg kell menteni a Vietnamban tartózkodó amerikai katonák életét, s azért terjesztették ki a hadműveleteket Kambodzsá­ra, mert így állítólag közelebb, hozzák a vietnami háború be­fejezését.« »Az igazság azonban az, hogy az indokínai hadműve­letek színterének kiszélesítésé­ről, az amerikai imperialista agresszió méreteinek növelé­séről van szó. Washington barbár ak­ciói tovább fokozzák az Egyesült Államok nem­zetközi politikai elszigete­lődését olyannyira, hogy még hű szö­vetségesei is jobbnak látják el­határolni magukat a kalandor irányvonaltól.« Diáktüntetések az Egyesült Államokban Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti Washingtonból: Az új mozgósítási bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a szombati háborúellenes tün­tetést a Fehér Ház közvetlen közelében tarthassa meg. A hivatalos szervek nem haj­landók közel engedni a tün­tetőket Nixon elnök hivatalá­hoz, mert attól tartanak, hogy egyes csoportok megrohamoz­zák az épületet. Az egyetemek működését szinte teljesen megbénító diáksztrájk és tiltakozási hul­lám hatására mintegy féltu­cat egyetem teljesen, sok felsőoktatási intéz­mény ideiglenesen be­zárta kapuit. Kaliforniában Reagan kor­mányzó a hét végéig bezárat­ta az egyetemeket. Sokhe­lyütt folytatódnak a szó szo­ros értelmében vett ütközetek az egyetemi »háborúiban«: a wisconsini egyetemen, Madison városában pél­dául nemzeti gárdisták rohamozták meg a tünte­tőket, és katonákat vezé­nyeltek ki a fiatalok el­len Chicagóban és több más városban is. Csütörtökön hivatalosain is lemondott állásáról Anthony Mofett, annak a hivatalnak a vezetője, amely Nixon elnök irodájában az ifjúság és az egyetemi fiatalok ügyeivel foglalkozik. Moffett lemondó levelében »felelőtlenségnek« minősítette az elnök és Agnew alelnök kirohanásait az amerikai fiatalok ellen. Magyarok a Herder-díjasok között Az osztrák fővárosban kiosztották az 1970. évi Herder-díjak at. Képünkön a kitüntetettek (balról jobbra): Bialistocki lengyel művészettörténész, Filipp csehszlovák történész, Fra- nyó Zoltán romániai magyar író, Gavazzi jugoszláv népraj ztudós, Illyés Gyula költő és drámaíró, Papjoannu görög zeneszerző és Torbov bolgár filozófus. KIS BIBIK A NAGYVILÁGBÓL Moszkvában aláírták azt a kiegészítő jegyzőkönyvet, amely rögzíti a szovjet—iráni határszakaszt az Araksz elne­vezésű vízi erőműkomplexum építkezési övezetében. Olasz baloldali képviselők — köztük az OKP és a PSIUP — határozati javasla­tot terjesztettek be a képvi­selőházban, amely felszólítja az olasz kormányt, hogy is­merje el diplomáciailag a Német Demokratikus Köztár­saságot s tegyen kezdeménye­zéseket ENSZ-beli felvétele érdekében. Egy diákot megölt, hármat pedig megsebesített a Santo Domingó-i rendőrség, amikor rátámadt egy nagygyűlés részvevőire. A bonni kancellár válaszle­velében megerősítette az er­furti csúcstalálkozón tett ígé­retét, amely szerint »gondos­kodik a minden diszkriminá­ciótól mentes és egyenjogú­ságon alapuló tárgyalások elő­feltételeinek megteremtéséről Kasseiben«. Kiugrik-e Pakisztán? Az izmiri csúcs Jahja Khan pakisztáni el­nök, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah és Cevdet Sunay tö­rök köztársaság elnöke, a CENTO három ázsiai tagálla­mának államfője, kétnapos csúcsértekezletet tartott Izmir­ben. A pakisztáni vezetők állító­lag azért elégedetlenek, mert Nagy-Britannia és az Egyesült Államok (szintén a CENTO tagállamai) véleményük sze­rint nem támogatja Pakisztánt Indiával való vitájában. Ezért jelezték azt is, Pakisztán eset­leg kilép a CENTO-ból. Jahja Khan a csúcstalálko­zón kijelentette, hogy elha­lasztja a CENTO-val kapcsola­tos döntést addig, amíg Pa­kisztán vissza nem tér a pol­gári kormányzathoz. Ti SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. május 8.

Next

/
Thumbnails
Contents