Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-07 / 105. szám
A z emberek, akiiekéi a hajrnási Oj Mechanizmus Tormelösz»Wefkezet' irodájában ülünk, szívesen idézik Csek Józsefnek, a Kaposvári Járási Tanács vb-elnökének szavait, mélyeket néhány nappal ezelőtt rendkívüli küldöttgyűlésen mondott el: »Örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek kategóriájában a hajmási termelőszövetkezet az első helyezést érte el a versenyben. Közismert, hogy a múltban milyen nehéz körülmények között gazdálkodtak külön-külön Hajmáson és Gálosfán. Kedvező a helyzet, mióta a (két termelőszövetkezet egyesült, és ezzel együtt a vezetés színvonala is gyökeresen megváltozott-“ Nemesszeghy István. — Arra törekedtünk, hogy szakemberekkel erősítsük meg’ a vezetést — elemzi a siker összetevőit Nemesszeyhy István elnök. — Ez továbbra is cél előttünk. Azt szeretnénk, hogy torigádvezetőink technikumot, üzemvezetőink pedig kivétel nélkül felsőfokú iskolát végzett szakemberek legyenek. A mi területünkön különösen nagy szükség van jó szakemberekre. Ezeken a dombokon nehezen kapaszkodik fel a gép, nehéz megművelni. A nagyobb ráfordítássá! nincs arányban a hozam- A festői környezet csak a szemet gyönyörködteti, a munka azonban sűrű verejtékhullást jelent az embereknek. Csak jó szervezéssel, fegyelemmel érhetők el eredmények. Ügy érzem, változott itt még a családi élet is, mióta a termelőszövetkezetben javult a munkafegyelem. Az egyén változása maga után vonta a kis közösség, a család változását is. Három év alatt mégha- A fémöntöde., romszorozódott a termelési érték. Tejtermelésből Hajmáson például tíz liter az is- tállóátlagunk. A borjúnevelö- ben a napi súlygyarapodás 1026 gramm. Növénytermesztésünket is az állattenyésztésnek rendeltük alá. Nemrégiben tizennyolc kocát helyeztünk ki tagjainkhoz, háztáji nevelésre. Istállóink már régiek, nem miniden vonatkozásban felelnek meg a követelményeknek. Varga Józsefné főkönyvelő a számok embere. Adatokkal bizonyítja a fejlődést: — 1969-ben 88 forint jutott egy munkanapra.. Tavaly 364 tagunk közül 242-en dolgoztak rendszeresen. Az alkalmazottak száma 191. Ezek nagy részét melléküzemeinkben foglalkoztatjuk. A méllélküzemági tevékenység a (kedvezőtlen, adottságú termelőszövetkezet legfőbb be- i vételi forrása. A vezetőség a foglalkoztatottságot akarta biztosítani velük. Ez sikerüli is. A melléküzemeknek nagy szerepük volt a munkafegyelem megszilárdításában. Reggelenként mindig pontosan kell Borjúnevelés. megjelenni, mert a késes itt megbosszulja magát. Megszűnt a fiatalok elvándorlása is. Ezekben az üzemekben többségükben harmincon aluliak dolgoznak. — Ha az októberi vagy a novemberi munkalapokat megvizsgálná, gyakran bukkanna ilyen bejegyzésekre: »kuk. szed.« tgy rövidítettük a kukoricaszedésre fordított napokat — mondja Schindler Béla, a fémöntöde vezetője. — Mert a melléküzemági tevékenység a termelőszövetkezetben aizt is jeleníti, hogy a betakarításban részt veszünk mi is. így aztán azok a fiatalok is ott vannak, akik régebben azt mondták: »Nem leszek földműves!« Egyébként a munkánk nagyon változatos. Alumíniumból, bronzból és a (kettő ötvözetéből a legkülönbözőbb tárgyakat, eszközöket öntjük. Sankaprésün- ket egyre több húsipari vállalat rendeli meg. Cser Sándor, a kötélgyártó melléküzem vezetője így beszél: — Tizennyolcán dolgozunk ebben a melléküzemben. Az évi kapacitás 18 mázsa. A jbri- gádok egymással versenyeznek. Ez így van a többi üzemünknél is. Sőt, ebben az évben a növénytermesztési és állattenyésztési ’brigádok is vetélkednék. A szocialista cím elnyerését a temiél&zövetiteezetben tizenkét brigád tűzte maga elé. A termelésem a brigádmozga- lom is nagyot lendített. Talán elsőként a megyében, hatvantagu szakszervezeti csoport alakult a szövetkezei melléküzemégaibaa. A szervezettség a tagok gondolkodásában is változásokat hozott, s ez elősegítette a szövetkezeti demokrácia megvalósítását. Neme&saaghy István egy példával szemlélteti ezt Kérdőívet ad át, melyen a gazdálkodásra, állattenyésztésre vonatkozó kérdésiek szerepelnek. — Gyakran osztunk szét ilyen kérdőíveiket tagjaink között — mondja — így közösen alakítjuk sorsunkat, mindenki elmondhatja véleményét, javaslatokat tehet ezeken a papírlapokon. Mire a i közgyűlés tárgyalja a probléCser Sándor. mákat, már Idáinkul az emberekben a megfelelő döntés. Nincs is vita ezeken az üléseken. Sok jó ötletet kapott már a tsz vezetősége ezeknek a kérdőíveknek a közvetítésével. Az elnök -beszél még Vég- völgyi József főagronómus és Szigeti Ferenc üzemágvezető áldozatos munkájáról. — Nélkülük nehéz lett volna ezt a szép eredményt elérni. Latam rajta, hogy legszívesebben mindenkiről, minden tagról külön -beszélne Lesko László Kaposvár — Debrecen — Anglia AZ ELKESEREDETT emberek sok mindenre képesek. Még vádaskodásra is. Sőt erre a leggyakrabban. A városi tanács igazgatási osztályát hetenként két alkalommal — írjuk meg őszintén Kell Az igazgatói iroda máskor I oly reprezentatív párnás széked most megrakottan fogadják a látogatókat. A szekrény tetejétől az íróasztalig mindenütt különféle nagyságú és rendeltetésű kefék. A százhét éves múlttal rendelkező Debreceni Kefegyár bemutató kiállításra készül. A lázas munka közepette csak nehezen találtam rá Bereczki Sándor főmérnökre. Ö is a ládák körül szorgoskodik. — Termékeink közkedveltek Választék is van bőven. A rózsaszínű kefék az angol Eliot, a zöldek az NSZK-beli Hesie Hölzwerke cég megbízásából készülnek. Az egyik százezer, a másik háromszázezer darabos tételt rendelt belőle. A hazai fogyasztók körében még a hagyományos nyers szín a divat. Mi azt adunk, amit a kereskedelem és a vevő kér. a somogyi — Az alapanyagokat honnan «szerzik? — A kefetestekhez szükséges bükk- és diófát a bútorgyári hulladékból kapjuk, melynek speciális előkészítése — szárítás, pácolás, fényezés — már nálunk folyik. A szükséges műszál és sörte részben hazai, részben import eredetű. Külföldről a mongóliai lósörényt és a kínai fekete sortét hozzuk. Hazai alapanyagaink kétharmadát a Kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalattól kapjuk. Az általuk gyártott áru minőségével és a szállítások pontosságával az eddigi tapasztalatok szerint elégedettek vagyunk, pedig mi nem tartozunk a könnyű vásárlók közé. Gyakran egyik hétről a másikra kell elkészíteni egy nagyobb tételt, és ilyenkor a partnereinknél is döntő a gyorsaság és a pontosság. pvc — Mióta tart e® * kapcsolat az ország másik sarkában lek- vő Kaposvárral? — Tizenhat éve kezdődött. Az akkoriban újonnan iparosított kefegyártás egyik legnagyobb alapanyag-előállító üzeme Kaposváron volt. Az első jelentősebb tételt 1954-ben vásároltuk tőlük. Ekkor még csak termékeink 20 százaléka ment exportra. Az idő folyamán, ahogy szélesedett a külföldi piac, úgy mélyültek el kapcsolataink. Ma már évente nyolctízmillió forint értékben vásárolunk tőlük. Mintegy százféle fényesítőkefe, ruhakefe, hajkefe, meszelő és partvis készül kaposvári alapanyagból. Most, hogy a kefegyárba is betört a műanyag és egyre több pvc alapanyagú műszálat és perionszálat használunk fel, különösen értékes ez a kapcsolat, Gy. A— nagyon sok elkeseredett ember keresi föl. Kevés a lakás, sok az igénylő, lassú az építkezés üteme — ezek a tények, s az gyenge vigaszt jelent az ügyiéinek, ha jogosnak ítélik meg lakáskérelmét, de sajnos... ismerik a Ludas Matyi hetilap széttárt kezű figuráját? Hát ez a mozdulat gyakori a lakáshivatalban. Ekkor »kiborulnak« az ügyfelek. A városi tanács 1968 augusztusában utasította az igazgatási és jogi állandó bizottságát, hogy vizsgálják meg — a lakásügyi albizottság tagjainak bevonásával — egy több lakásos épület lakáskiutalásait és az eljárás törvényességét. A bizottság tagjai kiválasztották a Petőfi utca 66. szám alatti, 3/6 számot viselő negyvenlakásos állami lakóépületet, am élvben hat háromszobás, esy két és fél szobás, huszonhat kétszobás és hét eyvs’mhás lakás van. Valamennyi összkomfortos. A megyei tanács végrehaitó bizottsága meghatározta, hogy MAI KOMMENTÁRUNK nfsr@seg A március-áprilisban kifizetett nyereségrészesedés fölött már alighanem napirendre tértek az emberek. A következő kifizetés pedig még igazán messze van. Miért melegítjük hát -most fel a témát? Mert ez a legalkalmasabb idő, hogy ki-ki tárgyilagosan fogadja az idevágó érveket vagy ellenérveket, de arra is, hogy okulva a még friss tapasztalatokon, már most mindenütt megfontolják, miként tervezzék, szervezzék az idei teljesítmények jutalmazását és a következő részesedésosztás rendjét, hogy mindez, nyilvánosságra kerülvén, már holnaptól jobb eredmények elérésére sarkalljon. Az a körülmény, hogy bár a tavalyi vállalati nyereségek összességükben felülmúlták az előző évit, a. kifizetett részesedés egészében mégsem érte el a korábbit, mint tudjuk, onnan származott, hogy a bérszínvonal a múlt esztendőben országosan jóval nagyobb mértékben nőtt, mint a megelőző esztendőben. Ezt az összefüggést azonban a béremelések és a kifizethető részesedés mértéke között most már élőre tekintve is világossá kell tenni az érdekeltek. előtt, nemcsak visz- szamenoleg. Nem kevésbé fontos, hogy az év közben kifizethető úgynevezett nyereségprémiumok és nyereségjutalmak mennyiben hatnak ki majd a részesedésre; úgy is, hogy — azonos forrásnak, lévén — csökkentik azt, de úgy is, hogy kimagaslóbb teljesítményekre serkentvén, javíthatják a vállalat idei pénzügyi eredményeit, ami a több nyereség alapja! Ami pedig a kapott pénzek összehasonlítgatását illeti az előző évivel, a többi vállalatnál kiosztott összegekkel és főleg a különböző beosztású munkatársakéval, az is haszonnal járhat, feltéve, hogy megfelelő felvilágosítás kíséri. Ez a kölcsönös tájékozódás aztán sok mindenre fényt deríthet. Példának okáért arra, vajon miként vélekednek az érdekeltek az elosztás helyes elveiről. Az új módszer ugyanis lehetővé^ teszi, hogy minden korábbinál jobban differenciáljanak, a vállalatok, de sajátos módon azt is, hogy messzemenően az egyenlősdi alapjára helyezkedjenek a kifizetésekben. A jelek szerint az egyenlő elosztásnak még mindig sok hive van. A vezetők között is ■— mert kényelmesebb —, és azok között a munkások, alkalmazottak között is, akiknek egyébként gyenge teljesítményük, gyakori munkahelyei. UuZiaiáoJ,,;, fegyelmezetlenségeik folytán— csak a legcsekélyebb összegre van kilátásuk. Igaz, miután az új kifizetési módszer csak részben követi a keresetek alakulását és lehetővé teszi, egyrészt a vállalatnál eltöltött időtől, másrészt a kiemelkedő munkateljesítményektől függően, bizonyos többletek kifizetését, elvileg mégsem kedvez az egyenlösdi híveinek. Elvileg, mondottuk, mert valójában még meglehetősen kevés vállalat követte bátran ezt az irányvonalat. Nagy jelentőségű lett volna például a jelenlegi helyzetben, ha jóval több vállalat jutalmazza számottevően régi, hűséges dolgozóit, olyannyira, hogy kezdjen hatni a föüsm.erés: aki kitart, évről évre szebb összegre számíthat, aki pedig munkahelyet cserél, áz többé-kevésbé érzékeny veszteséggel számolhat. Végül szólni kell az év közi jutalmazás, premizálás módszeréről, de nemcsak azért, meri minden nyereség- jutalom és minden nyereség- részesedés egyazon kasszából származik. Inkább azértj mert a nyereségrészesedés önmagában nem ad lehetőséget különösebben nagy differenciálásra a kiváló, illetőleg kisebb eredményeket felmutató dolgozók között. Erre éppen a nemrég bevezetett nyé- reségprémium és az egyéb jutalom szolgál, feltéve,. hogy a vállalati vezetők végleg megszüntetik a prémiumok egyszerű fizetéskiegészííéé jellegét, és nem valamiféle szokásjog alapján osztogatják. Nem mindegy azonban, hogy adott esetben a gyáregységek vezetői, vagy pedig az illetékes művezetők és brigádvezetök Ítélik, meg a teljesítmény ekel és rendelkeznek a pénzzel, amelyet jutalmazásra lehet fordítOMi. Ä kedvező hatást csak fokozza, ha a nagyvállalat — amint egy, villamossági cikkeket előállító gyárunk teszi — a többletcredményekböl származó jutalompénz nagy többségét az illető gyáregységnél hagyja tetszés szerinti fel- használásra, és e téren is lehetővé teszi, hogy részlegei önállóan gazdálkodjanak. Mindezeknek a kérdéseknek és módszereknek a nyilvános megvitatása az érdekeltekkel és mindenki számára világos rendezése nemcsak elvont módon erősíti az üzemi demokráciát, ha,nem elősegíti, hogy a vállalat mindinkább támaszkodhasson, a céljaival együttérző munkásokra és alkalmazottakra. B. J. a negyven lakás közül hány lakással gazdálkodhat a város. Eszerint tizenegybe olyan lakó került, akiknek hálát, lakását szanálták, kilenc első bérlő kijelölési jogú, illetve szolgálati, egy házfelügyelői, s a maradék tizenkilenccel gazdálkodhat a tanács. Az épület negyven lakásának elosztása a következőképpen történt: nyolc lakásba költöztek olyan lakók, akiknek kisajátították korábbi otthonukat. A MÁV Pécsi Igazgatósága részére négy, a megyei tanács vb és a megyei tanács vb csecsemőotthona részére egy- egy, a megyei KÖJÁL és a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. részére szintén egy-egy lakást adott elsőbérlő kijelölési jogigal, a BM megyei Rendőr-főkapitánysága egy szolgálati lakást kapott, két család cserélte fel életveszélyes lakását lakhatóra, egyet utaltak ki szabad mérlegelési jog alapján, egy a házfelügyelőé, a többi tizenkilencbe pedig lépcsőzetes csere útján jutottak a lakók. A cserékhez hozzá tartozik, hogy a tizenkilenc lakás fel- használásával negyvenkét család lakásigényét elégítették ki. A negyven lakásban százhuszonnyolcán laknak, lakásonként 3,3-an, ami megfelel a jelenlegi átlagoknak. A lakók 59 százaléka műszaki dolgozó, illetve közvetlenül a termelést irányító és 7,7 százalék a fiatal házasok aránya. 1 Az eljárások jogszerűségét és törvényességét vizsgálva azt állapították meg, hogy azok megfeleltek szocialista jogrendszerünknek és előírásainknak. A szanálásra kerülő lakásokban lakók számát és élet- körülményeit körültekintően tisztázták, a kártalanítás egyezik az igényjogosültsággal. Hasonló volt a vizsgalat eredménye a többi lakás kiutalásánál is. A szabad mérlegelési jogkörben kiutalt egyetlen (!) lakás jelenlegi bérlője több éve Kaposváron él, főbérleti lakással nem rendelkezett, nedves, egészségre ártalmas, hidegpadlós albérletben, élt feleségével és gyermekével, szükséges volt új, kulturált körülményeket teremteni számára. HAT ÍGY ALAKULT a lakóház negyven lakásának sorsa. De a lakáskiutalóhoz sem vesztegetéssel, sem pedig ősz- szeköttetéssel nem lehet korábban hozzájutni. Á vádaskodás sem használ. A városi tanács hatósága jogren-isre-unk előírásaira, a lehetőségekre és a humánumra támaszkodik a kiutalások során. S. G. SOMOGTI SÉPIAP Csatömk, 197& nsájas t
