Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

Munkaegészségügy A levegő sem ... SOK HEIL YEN kínálkozik le­hetőség Somogybán arra, hogy figyelemmel kísérjük az egy­kori mezőgazdasági területe­ken az ipar első lépéseit. Nem éljük már a gyáralapítások hőskorszakát, de az építkezé­sek, a szorosan egymásra épü­lő gépi beruházásokat, a nagy meggortdoltságot igénylő sze­mélyzeti politikát tekintve nem túlzók, ha azt állítom — a gyáralapítók vállalkozása ma is hősi. És több a követelmény is, mint néhány évtizede, ami­kor létfontosságú népgazdasági érdek volt, hogy az új gyár­ban mielőbb felzúgjon az első gép­A mai munkahelynek ki kell állnia a korszerűség próbáját, hiszen minden alkalmi megol­dás, »■megteszi így is egy fű- részmüihely«-f él e meggondo­lás nyomán szervezett üzem tulajdonképpen átmeneti. így igazi ipar nemigen ereszt gyö­keret. A sokféle meghatározó szempont között nem lehet mellékes a munkaegészségügy sem. Nem mindegy, hogy mi­lyen a munkahely levegője! A gáz- vagy a portartalom túl van-e a megengedett határon? Kellőképpen megoldották-e a szellőzést? És ezek a követel­mények nemcsak a most in­duló vállalatokra érvényesek, hanem tulajdonképpen min­den üzemre, ahol eddig nem fordítottak kellő gondot erre. Mert teljesítésüket éppen a dolgozóik egészsége , kéri szá­mon a gyárvezetéstől. A dolgozók egészsége azon­ban nemcsak a gyárvezetés ügye, hanem társadalmi fel­adat is. Jelentős például a szakszervezeti vezetők tevé­kenysége vagy a közegészség- ügyi és járványügyi állomások rendszeres ellenőrzése. A So­mogy megyei KÖJÁL munka- egészségügyi laboratóriumának egyik munkatársával beszél­gettem tapasztalatairól, Dr. Csonti Ferenc már egy évtizede dolgozik az intéz­ményben, s hosszú napokat töl­tött mérőműszerekkel a cukor­gyár salakozójában vagy a vil­lamossági gyár korszerű gal- vánkádja mellett. Legalább egyszer eljutnak évente a so­mogyi üzemekbe, és abban mutatkozik a jelentős előrelé­pés, hogy igénylik már az egészségügyi állomás segítsé­gét. Ahogy Csonti doktor meg­fogalmazta — elsősorban a szemléletben mérhető a fejlő­dés. A VBKM Kaposvári Vil­lamossági Gyárával mintasze­rű a munkakapcsolatuk, bár eleinte jócskán emelt kifogá­sokat a KÖJÁL. Rendelkezett ugyan elszívóberendezésekkel a galvánüzem, de azokat szak­szerűtlenül szerelték fel (gya­kori példa), így a levegő cián­hidrogén tartalma jóval na­gyobb volt a megengedettnél A gyárvezetés javított ezen. A Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárának vezetői ar­ra kérték a KÖ T 4,L munkatár­sait. hogv mérjék le a fonó- és kártolóüzemekben a levegő portartalmát, mert jócskán van még javítanivaló itt is. Biztató kezdeményezések jellemzőek például a Siófoki Kőolajveze­ték Vállalatra, ahol külön egészségügyi ellenőrt alkal­maztak, hiszen sok az ólomár- talomtól veszélyeztetett dolgo­zó. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a munkaegészségügy beruházásai nem halogathatok sokáig. Mert hiányuk nemcsak emberileg, hanem gazdaságilag is káros. A munkaerő-fluktuá­ció egyik mozgatója az egész­ségtelen munkahely... Társadalmi feladat a mun­kaegészségügy, de nem mind­egy az ellenőrző egészségügyi intézmény hozzáállása sem. A KÖJÁL munkatársa nagyon helyesen azt tartja jónak, hogy nem elég csak jelezni a prob­lémákat, hanem le kell ülni a műszaki vezetőkkel, és beszél­getni a kijavítás lehetőségei­ről A villamossági gyár 2-es telepén például a festők jelen­leg is egészségtelen körülmé­nyek között dolgoznak. Nagyon sürgősen javítani kellene né­hány munkahely körülményein a cukorgyárban. Még akkor is, ha nem kis összegekről, hanem jelentős anyagi áldozatokról van szó. Ha a további auto­matizálás távlatok kérdése is, a munkaegészségügy éppen a dolgozók érdekében a jelen feladata legyen. SAJÁT ÉRDEKÜKBEN ép­pen az emberek tehetnek leg­többet. Sajnálatos tapasztalat az, hogv — bár megkapták a kellő oktatást munkaegészség­ügyből is —, mégsem tartják be az előírásokat. És ha az il­letékesek felhívják a figyelmü­ket erre, akkor szívleljék meg tanácsukat. Tröszt Tibor Sok paprikát, salátát adott az öreglaki tsz Folyamatosan palántáznak — Április végére utolérjük magunkat — hallottam a na- j pókban Cserháti Istvántól, az öreglaki Kertészeti Termelő- szövetkezet főkertészétöL Szorgalmas munka folyik ezekben a hetekben a szövet­kezet kertészetében. 6500 négy­zetméter üveg és fólia alatt termelik a primőröket. Már eddig 6000 paprikát, 20 000 fej Összefogással érték el: Másodszor is kiváló az AB kaposvári fiókja salátát adtak él a MÉK-nek. A karalábé szállítását — 30 000 darabra számítanak — a héten kezdik meg. A paradicsom most virágzik az ablakok, fó­liák alatt — Nagyon keresik az idén a palántákat — mondta a fő- kertész. — Gazdaságunk há­rommillió paprika-, paradi­csom-, káposzta- és virágpa­lántát nevel. Ebből biztosítjuk saját igényeink kielégítését, és a kéthelyi meg a mesztegnyői termelőszövetkezetnek, vala­mint a lengyeltóti fogyasztási szövetkezetnek szállítunk na­gyobb tételben palántákat. A lengyeltóti fogyasztási szövet­kezet ebből a palántából látja el a hozzá tartozó községek háztáji gazdaságait Amikor a műit észtén dobén dr. Rábai István, az Állami Biztosító megyei igazgatója át­adta a kiváló oklevelet a kapos­vári városi fiók dolgozóinak, az intézmény párt- és szakszerve­zeti vezetőségének kezdemé­nyezésére újabb munkaver­seny indult, amelynek célja volt: méltóképpen köszön terű felszabadulásunk negyedszáza­dos jubileumát, és ismét el­nyerni, illetve megőrizni a ki­váló címet Visszatekintve a tavalyi év­re, azt lehet megállapítani: az Állami Biztosító kaposvári városi fiókjának dolgozói be­csülettel eleget tettek vállalá­suknak, s az országban tevé- kenykedő 150 fiók közötti ver­senyben újból az elsők között végeztek, elnyerve ezúttal is a kiváló címet. — Üzletkötőink és dijköny- velőink, s fiókunk valameny- nyí dolgozója összefogott en­nek érdekében, így sikerült a kiváló cim másodszori meg­szerzése. Egyénileg kiemelni senkit nem lehet. A munka nálunk annyira összekapcsoló­dik, hogy c ' ' "zös összefo­gással sikerüli:- ;.t. az ország legjobb hat fiókja közé kerül­ni. Szeretnénk ezt folytatni, s azon dolgozunk, hogy ezt a.z évet is hasonló eredménnyel zárjuk — hallom a. választ, amikor a két kiváló címről, il­letve az annak érdekében vég­zett munkáról érdeklődöm. Tehát a fiók mind a har­minchárom dolgozójának ér­deme, hogy 1969-ben 4428-cal emelkedett a biztosítósok szá­ma, s tavaly 21 100 volt a cso­portos élet- és baleset-, 3900 pedig a háztartási biztosítás­sal rendelkezők száma — hogy csak a jelentősebbeket említ­sük Az is fontos feladat, hogy a károsultak időben kapják meg a nekik járó összeget Az elmúlt esztendőben 2 718 000 forint kártérítést fizettek ki; csaknem félmillióval többet, mint az előző évben. A leg­több kártérítés a személyi és vagyoni biztosításokkal kap­csolatban volt A jelenlegi, helyesebben, az idei munkájukat figyelembe véve is azt lehet megállapítani, hogy az ÁB kaposvári városi fiókja eredményesen tevé­kenykedik a következő kiváló címért. Az év első negyedében 1100 új szerződéssel gyarapí­tották a meglévő biztosítások számát, s az elérte a 35 000-et. A fióknál az az üzleti elv érvényesül, hogy a legmesz- szebb menő biztosítási védel­met nyújtsák az ügyfeléknek. Ez azzal jár, hogy a biztosí­tott számára kedvező személyi, vagyoni biztosítást kötnek, s nemcsak a biztosítási összeg befizetéséről gondoskodnak, hanem arról is, hogy kártérítés esetén a kifizetés rendben megtörténjen. Most az a törekvésük, hogy a nemrégen bevezetett, csopor­tos élet- és balesetbiztosítás­nak nyerjék meg az ügyfele­ket, mert magasabb ugyan a díjtétel, de magasabb a kárté­rítés összege is. Emellett pedig új kedvezményeket is nyújta­nak. Somogybán az utóbbi két esztendőben az Állami Bizto­sítónak csali a kaposvári fiók­ja lett kiváló. Valamennyi dol­gozójuk arra törekszik, hoey ezt a jogosan megérdemelt ki­tüntetést a biztosítottak érde­kében végzett munkájukkal az ... S*. L. A termelőszövetkezet 93 hol­don alakította ki szántóföldi kertészetét A kiültetés állan­dóan folyik, 10 holdon a para­dicsom és újabb tíz holdon a káposzta és a karalábé kiülte- tésével már végeztek. Az öreg­lakiak a megtermelt áru több­ségét a MÉK-nek és a kon­zervgyárnak szállítják. A ker­tészet kifizetődő üzemág: a múlt évben 710 000 forint nye­reséget hozott a közös gazda­ságnak. n. z. napokban egyik me­gyei vállalatunk igaz­gatója örömmel beszélt arról, milyen szép üzletköté­seik vannak külföldi cégek­kel, s néhány érdeklődésre szamot tartó gyártmányukká] — mezőgazdasági és erdőgaz­dasági gépekkel — nemzetkö­zi kiállításon és vasáron vesz­nek részt Nem véletlenül ju­tott eszembe ez után, hogy me­gyénk egyetlen felsőfokú me­zőgazdasági oktatási intézmé­nye az általa kidolgozott tech­nológiával ugyancsak túllépte az országhatárt. Egyszóval: működik a tárgyi diplomácia.. Hogy ezekről a dolgokról mi a vélemény odakint? S hogy mi a vélemény a nálunk be­mutatott külföldi termékekről, berendezésekről? Valamiféle gondolatat nyilván minden szemlélőből kiváltanak. Én pél­dáiul tavaly Moszkvában, a népgazdasági kiállításon nem kis büszkeséggel nézelődtem a magyar pavilonban; hazánk élelmiszer-gazdasági cikkeket mutatott be a szovjet főváros­ban. Azt hiszem, hasonló érzés i keríti hatalmába a hazánkba Látogatás Rinyatamásiban: Kommunisták a kutatómunkáért A burgonya virusbetegségeinek vizsgálata. Az egyik idősebb lét­számú pártalapszervezetet a nagyatádi járásban, Rinyata- másifban találni. Egy esztendő­vel ezelőtt öt kommunistával alakultak meg. Az alakulástól éltéit idő alatt három új kom­munistával erősítették meg so­raikat: Kovács Imre, a szaporí- tórészleg vezetője, Török Kál­mán raktáros és Vaskó Gyula növénytermesztő érdemelték ki munkájukkal, hogy a pártszer­vezet egyhangúlag megszavaz­ta felvételüket. öten kezdték, nyolcam van­nak. Mégis, úgy tetszik, kicsi — legalább is számban. — a pártszervezet ahhoz, hogy eredményesen tudja segíteni az itteni fontos tudományos kuta­tómunkát. Erről beszélgettünk Sárvári Balázs telepvezetővel és Drus- kóczi József párttitkárral. A telep korábban a Lábodi Álla­mi Gazdaság majd a Mező­gazdasági Kutató Intézet tele­pe volt, 1964-tól azonban a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola burgonyanemesítő te­lepe Országosan, sőt nemzet­közi jelentőségű ez a tevékeny­ség, hiszen az új, nagyüzemi termesztésre alkalmas fajtá­kat nemcsak országosam, ha­nem a baráti országokkal kö­zösen hasznosítják. Az NDK- val, Csehszlovákiával, Len­gyelországgal és Románjával szerződés alapján kicserélik kutatási eredményeiket. Ha­sonló együttműködést alakíta­nak ki a közeljövőben a Szov­jetunióval és Bagariával is. Nagy tehát a pártszervezet, minden egyes kommunista fe­lelőssége, hogy a kutatómunka segítéséhez maximális támoga­tást adjanak. — Háromszáz hóidon műkö­dik a burgonyanemesítő telep. Az utóbbi években mintegy 25 fajta burgonya nemesítését, tartósítását kísérleteztük ki, ebből három fajtát az NDK­rálasa jelenleg folyik. Tavaly részt vettünk az országos bur- gonyaprogram kidolgozásában. Telepünkön 110 ember dolgo­zik, a környező községekből, Lábodról, Görgetegről járnak ide. S az első, amit a kommu­nistáktól kértem az volt: se­gítsenek a munkafegyelem megszilárdításában, a törzs- gárda kiépítéséiben, ábhan, hogy a telep munkája nyomán nagy hozamú, jó minőségű burgonyafajitákat adjunk a ter- melősaovetkezeteknek, állami gazdaságoknak és a velünk szerződésben levő szocialista országok mezőgazdaságának is. A kommunisták többsége ugyan fizikai munkás, ennek ellenére egy év után azt álla­píthatom meg, hogy hasznos segítséget nyújtottak a telep­vezetésnek és a kutatásokhoz is — mondotta Sárvári Balázs. A munkafegyelem meg­szilárdítása, ami most már járnak mondható, azért is fon­tos volt, mert a telepvezető a Keszthelyi Agrártudományi Főiskoláról -hetemként egy-két alkalommal tud csak Rinyata- másiha jönni. Dolgozóink, kö­zül egyre többen határozzák el, hogy véglegesen a telepen ma­radnak. Most a még szükséges munkaerő megszerzésén fára­dozik a pártszervezet is. Időben és jó minőségben felkészítették a gépeket a ta­vaszi munkára. A telet szák- mai és politikai képzésre hasz­nálták fel, hatvanam tanultaik. A pártszervezet kezdeménye­zésére a napokban alakult meg a gépműhelyben egy tizenkét tagú szocialista -brigád, s ha­sonló brigádot alakítanak a női dolgozók között a fajtatar- tósátó-memesítö részlegnél is. — Dolgozóink többsége asz- szomy és leány, a pártszerve­zetben viszont csak egyetlen nő van. Az idei törekvésünk, hogy közülük erősítsük első­sorban a pártszervezetet Az alakulás előtt a főiskola párt- szervezetéhez tartoztunk. A kapcsolatot azóta sem szakí­tottuk meg. Tavaly és az idén is ellátogattunk a főiskola tag­gyűléseire, az ottani pártveze­tőség is eljött hozzánk. Az a tervünk, hogy a jövőben is így együttműködve, a jó ta­pasztalatokat hasznosítva vég­zi a pártszervezet a munkáját — szólt a pártszervezet részé­ről Druskóczi József titkár. Hamarosan átadják a ? millió forint költséggel épülő 80 vagonos tároló-feldolgozót, a meglevő több millió forint értékű gépekhez, felszerelés­hez újakat vásárolnák, hogy az eredményes kutatás és kísérle­tezés feltételeit, biztosítsák. Amióta a telep országos és nemzetközi méretű kutatómun­kát végez, nőtt a tekintélye A pártszervezet, ha kis lét­számmal is, azon fáradozik, hogy ezt a tekintélyt megszi­lárdítsa, sőt tovább növelje. Sza-lai László 'ban már nagyüzemiekben ter­mesztenek, tizenöt fajta elbi­Nyugatnemet gyártmányú, nemrégen vásárolt levélprés. Tárgyi diplomácia látogató külföldieket is, akik például a Budapesti Nemzet­közi Vásáron vagy a mezőgaz­dasági kiállításon járva hazá­juk tárgyi hírnökeivel talál­koznak. Tárgyak utazzák be a vilá­got, a gyártó-előállító ország­tól közel vagy távol eső né­piek, nemzetek veszik hasznát az adott termékeknek. Ezek a tárgyak hírt visznek, fejlődést vagy lemaradást tükröznek ar­ról az országról, ahol a gyár­tás folyt, s arról a népről, amely ebben az alkotó munká­ban részt vett. Távoli földré­szek parasztjainak ugyan mand-e valamit a kis címke, amelyen ez áll: Made in Hun­gary? Előveszi-e a térképet, hogy megnézze, merre van a mi országunk, ahonnan az a gép érkezett, amely mellett nap mint nap dolgozik? S omogyi témából, mező­gazdaság5 területről vettem eddigi. példái­mat Tárgyi diplomácia az. amit akikor tapasztalunk, amikor gazdaságaink nyers élelmiszert, mezőgazdasagj vállalataink élelmiszeripari cikkeket vagy eppien gépieket szállítanak külföldre. Az ex­portcikkek fontos ismérvek hordozói. Ha a somogyi burgo­nya piéldául iraki fogyasztók asztalára kerül, vagy a Kapos­vári Felsőfokú Mezőgazdasá­gi Technikum takarmányozási technológiáját jugoszlávia gaz­daságaiban alkalmazzák, és amikor a megyénk gazdaságai­ban felvásárolt piecsenyebárá- nyok olasz; francia és görög vásárlók étrendjében szerepel­nek — eljut a hírünk oda, ahol egyébként ki tudja, hogyan vé­lekednek általában a magyar mezőgazdaságról. Ha jó porté­kát kapnak tőlünk, ami meg­nyeri a tetszésüket, kedvező véleményre számíthatunk, s termékeink a maguk kézzel­fogható valóságában nagyon jó diplomáciai szolgálatot telje­sítenek. Somogy mezőgazdasági ter­mékei egyre több közeli és tá­voli országba jutnak el, s ez a tény fokozott felelősséget ró a mezőgazdasági terményeket és termékeket exportáló gazdasá­gainkra, vállalatainkra. Ez • a tárgyi diplomácia így vagy úgy nemcsak az áru közvetlen küldőjéről, hanem általában népgazdaságunknak erről a fontos ágáról, a magyar mező- gazdaság helyzetéről, fejlődési fokáról állít ki bizonyítványt. H a azt, akarjuk, hogy ez a -diplomáciai kapcso­lat» erősödjön, bővül­jön, akkor úgy is kell törőd­nünk vele — mégpedig a mi­nőség magas színvonalának a biztosításával. Mert a jó mi­nőségi osztályzat a külföldi vásárlóközönség részéről nem­csak az adott árunak szól . Hero esz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP KéádL 1975 május 3,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents