Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-05 / 103. szám
Alekszej Koszigin sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) amerikai családok. Ha az Egyesült Államok kormá. y..- nak valóban arra lenne gondja, hogy megmentse a pusztulástól amerikaiak tíz- és százezreit, erre megvolt és megvan az egyszerű megoldás: ne küldjön amerikai katonákat ss Vietnamba, se Kambodzsába, se Laoszba, az ottlévőket pedig vigye haza. Mint az amerikai elnök nyilatkozatából kitűnik, az Egyesült Államok egész délkeletázsiai politikájának tényleges célja, hogy felszámolják e térség országainak haladó rendszereit, elfojtsák a nemzeti felszabadító mozgalmat, megakadályozzák a népek társadalmi haladását és gyarmatosító módszerekkel az Egyesült Államok katonai-stratégiai érdekeinek rendeljék alá az indokínai félsziget államainak kül- és belpolitikáját, bevonják ezeket az államokat az amerikaiak katonai tömbjeibe. Ezek az Egyesült Államok fő céljai a szóban forgó térségben. E célokat minden nép jól ismeri. Imperialista, agresszív, a népek érdekeivel ellenkező célok ezek és így elkerülhetetlenül kudarc vár rájuk. Azokat, akik az Egyesült Államok politikáját megszabják, nem elégíti ki Kambodzsának az utóbbi időkig követett semlegességi politikája, békeszerető irányvonala — hangoztatja a nyilatkozat, elítélve az amerikai titkosszolgálat felforgató tevékenységét. Majd így folytatja: Vérfürdőt rendeztek a Kambodzsában élő vietnamiak körében, gyűjtő táborokat létesítettek, ahol embertelen módon békés lakosokat pusztítanak el. Minden lehetséges módszert felhasználnak arra, hogy egymás ellen uszítsák az ázsiai népeket. A térség országaira testvérgyilkos háborúkat kényszerítenek. Példa erre az amerikai elnöknek a háború »vi- etnamizálására« vonatkozó doktrínája. Világos, hogy minden kormány, amely megengedné, hogy az Egyesült Államok agresszív politikájának cinkosává tegye, a népek ellenségeivé bélyegezné magát. Helyénvaló a kérdés: Ki jogosította fel az Egyesült Államokat, hogy bíróként döntse el, mi jó és mi rossz más népeknek? Milyen alapon akar az Egyesült Államok olyan szerepet játszani, amelyet csak a nemzetközi csendőr szerepének lehet minősíteni? Senki sem adott az Egyesült Államoknak ilyen jogot, az Egyesült Államoknak erre nem volt és ma sincs semmi alapja. A szovjet nyilatkozat utalt a világ lakosságának felháborodására és hangsúlyozta minden szocialista, antiimperia- lista és békeszerető erő összefogását és fokozott összetartását az agresszó elleni harcban. — Ezután így folytatja: A amerikai csapatok kambodzsai behatolása következtében csak tovább bonyolódhat az általános nemzetközi helyzet. Ennek fényében felmerül a kérdés: Hogyan értsük az amerikai elnök többször elhangzott kijelentéseit, amelyek szerint az egymás elleni küzdelem korszakából át kell térA bajor pártvezér lefegyverzése Franz Josef Strausst, a bajor CSU vezérét lefegyverezte a Lufthansa csinos légiUsasz- szonya: elkobozta zsebben hordott pisztolyát. Az incidens a Lufthansa düsseldorf—amsterdami járatán történt. A Lufthansa szóvivője kijelentette: a légitársaság gépein tilos a fegyverviselés. »Nem tehetünk kivételt a szabály alól, bármilyen fontos személyről is van szó«. Strauss újságírók előtt azt mondotta, azért visel fegyvert, mert az utóbbi időben többször életveszélyesen megfenyegették. Az út végén egyébként a bajor pártvezér visszakapta a fegyvert. (MTI, ni a tárgyalások korszakára? Lehet-e komolyan beszélni arról, hogy az Egyesült Államok elnöke eredményes tárgyalásokra törekszik a megoldást sürgető nemzetközi problémákat illetően, amikor az Egyesült Államok durván lábbal tiporja az 1954-es és 1962- es genfi egyezményeket, amelyeknek létrehozásában maga is részt vett és egyre újabb olyan lépéseket tesz, amelyek aláássák a nemzetközi biztonság 'pilléreit? Ugyan mit érnek azok a nemzetközi megállapodások, amelyekben az Egyesült Államok részt vesz, vagy részt szándékozik venni, ha szemrebbenés nélkül megszegi a magára vállalt kötelezettségeket? A nyilatkozat ezután rámutat a Nixon elnök külpolitikai gyakorlati lépései és nyilatkozatai között levő ellentmondásokra, mert a valóság azt mutatja, hogy a fogadkozások semmitmondó frázisok maradtak. Ezután hangsúlyozza: A Szovjetunió mindig tiszteletben tartotta, és tartja ma is Kambodzsa semlegességét és függetlenségét, szuverenitását és területi sérthetetlenségét, határait. Éppen ezért ítéljük el határozottan az ameri- kaikak kambodzsai intervencióját. Bármilyen kiagyalt ürügyekkel leplezzék is ezt az intervenciót, egy világos: a világ e térségben követett amerikai külpolitika alapja továbbra is az indokínai népek azon elidegeníthetetlen jogának cinikus semmibe vevése, hogy ők legyenek az urak saját hazájukban. Nem kétséges, hogy az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agressziójának kiterjesztése még határozottabb és hatékonyabb visszautasításra talált az imperialista támadás célpontjává vált népek, s mindazok részéről, akik szívükön viselik a béke és a népek szabadságának érdekeit Ahhoz a súlyos felelősséghez, amely az Egyesült Államokra hárul a vietnami nép elleni háborúért, hozzájárul az Egyesült Ál lamok felelőssége a Kambodzsa népe ellen elkövetett agresszióért. A szovjet kormány a maga politikája számára természetesen levonja a kellő következtetéseket az Egyesült Államok délkeletázsiai lépéseibőL Koszigin válaszai az újságírók kérdéseire A szovjet kormánynyilatkozat elhangzása után Alekszej Koszigin az újságírók írásban és szóban feltett 21 kérdésére válaszolt Az indokínai .kérdéssel foglalkozó genfi értekezlet összehívására, illetve a kambodzsai Nemzetközi Ellenőrző Bizottság tevékenységének felújítására vonatkozó szovjet álláspontot a miniszterelnök a következőképpen fogalmazta meg: — A döntő szó ebben az ügyben Kambodzsáé, Vietnamé és Laoszé. Mi azt tartjuk, minthogy az említett országok ellen katonai cselekmények kezdődtek, először az agresz- szort kell megállítani. Ez a legfontosabb feladat. Hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg nem az értekezletek, hanem a tettek ideje jött el. Egy amerikai újságíró, reagálva Koszigin szavaira, megkérdezte, milyen tettekre gon- lol a szovjet miniszterelnök. Koszigin válaszában kiemelte: — A tettek eldöntése és véghezvitele az érdekelt kormányok, valamint a népek ügye, ők határozzák meg a harc módját és a szükséges lépéseket. A továbbiakban, kérdésre válaszolva, ismertette a szovjet kormány álláspontját azzal kapcsolatban, hogy szovjet részről melyik kambodzsai kormányt ismerik el törvényesnek. Koszigin kijelentette: továbbra is a semleges kormányt ismerjük el, azét a Kambod-r zsáét, amely a béke, nem pedig a háború politikáját követi. A Kambodzsával összefüggő kínai álláspontról a szovjet miniszterelnök a következő véleményt mondotta: — A Kínai Népköztársaság kormánynyilatkozatai felháborodottan elítélik az amerikai agressziót A továbbiakban minden azoktól a lépésektől függ, amelyeket a kínai kormány tenni fog. Egyik amerikai tudósító azt kérdezte, vajon növeli-e a jelen helyzetben a Szovjetunió a VDK-nak nyújtott segítséget. A szovjet miniszterelnök utalt rá, hogy kormánya sokoldalú segítséget nyújt a VDK- nak. Ami a jelen helyzetet illeti, a szovjet kormány fontolóra veszi, milyen intézkedést tegyen. Döntéséről a VDK kormányát értesíteni fogja. Az amerikai tudósítók az észak-vietnami katonák állítólagos kambodzsai jelenlétét firtatták. Idézték Nixon nyilatkozatát, amely szerint az amerikai behatolás oka az, hogy észak-vietnami és DNFF- katonák tartózkodnak Kambodzsában. Koszigin az ezzel kapcsolatos kérdésekre kijelentette: — Nincs semmiféle adatom arra vonatkozóan, hogy a VDK-nak és a DNFF-nek hány katonája tartózkodik kambodzsai földön és hogy: vannak-e ott egyáltalán ilyen katonák. Ezzel szemben éppen az amerikai sajtó ad hírt arról, hogy az amerikai csapatok nem tudnak vietnamiakat találni Kambodzsában, s útjuk során csak olyan kambodzsai falvakkal találkoztak, amelyeket az amerikai fegyveres erők égettek fel és olyan békés kambodzsai lakosokat láttak, akiket az amerikai katonák gyilkoltak halomra. Az indokínai konferenciát a szovjet miniszterelnök kedvezően értékelte, minthogy az célul tűzte ki a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép erőfeszítéseinek egyesítését az amerikai agresszió elleni hatékonyabb harc céljábóL Elítélte viszont az Indonézia által felvetett, úgynevezett »kambodzsai értekezletet«, amelyet az Egyesült Államok szövetségesei rendeznének meg A szovjet miniszterelnök rámutatott arra, hogy az amerikai agresszor szövetségeseinek konferenciája semmilyen pozitív megoldással nem járulhat hozzá a békés megoldáshoz. Egy nyugatnémet tudósító az iránt érdeklődött: — Milyen kihatása lehet a kambodzsai eseményeknek ä Bécsben folyó szovjet—amerikai stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalásokra? Koszigin aláhúzta: A szovjet delegáció azzal a szándékkal utazott az osztrák fővárosba, hogy komoly tárgyalásokat folytasson, s keresse az építő jellegű megoldást az összes népek érdekeit érintő fontos kérdésekben. Természetesen sok minden épül a bizalomra — fűzte hozzá a miniszterelnök. — Amikor azonban az amerikaiak minden további nélkül lábbal tipornak nemzetközi megállapodásokat, ez óvatosságra int, ez nem növeli a bizalmat, amely nélkül pedig nagyon nehéz tárgyalni. Koszigin nem csupán az indokínai helyzetre vonatkozó kérdésekre válaszolt. Azzal az izraeli állítással kapcsolatban, mely szerint szovjet pilóták hadműveleti repüléseket hajtanak végre az EAK légiterében, Alekszej Koszigin közölte: egy szovjet— egyiptomi megállapodás értelmében Szovjet katonai tanácsadók tartózkodnak az EAK- ban, hogy segítsék erősíteni annak védelmi képességét, az USA által támogatott izraeli agresszió elleni harcban. Nyugatnémet tudósítók kérdésére válaszolva Koszigin bejelentette: Folytatódni fognak a szovjet —NSZK-tárgyalások, amelyeket Gromiko külügyminiszter és Bahr államtitkár vezetett Moszkvában. Az európai kollektív biztonságra vonatkozóan Koszigin intézkedéseket sürgetett, és hangsúlyozta: a szovjet kormány úgy véli, hogy az összeurópai értekezlet összehívása időszerű. Koszi gin, válaszolva Henry Shapirónak, az UPI tudósítójának kérdésére, nevetségesnek minősítette azokat a nyugati híreszteléseket, amelyek szerint változások várhatóak a szovjet gazdasági életben, politikában és vezetésben. Kijelentette, hogy a szovjet gazdasági reform teljes mértékben bevált, s azt tovább tökéletesítik a szocialista gazdaság szükségleteinek megfele- leőn. LENIN IGAZSÁGÁNAK HIRDETŐI A Pravda neve ma fogalom: kormányok figyelik világszerte, miről ír, hogyan foglal állást az ,SZKP központi lapja. Szinte elképzelni sem tudjuk, hogy volt idő, amikor■ nehéz, illegális körülmények között terjesztették ezt az újságot, amelynek első példánya éppen ma 58 esztendeje hagyta el a sajtót. »Az újságot V. I. Lenin alapította, 1912. május 5-én-* —< hirdeti napjainkban a Pravda fejléce. Nagy utat tett meg a Pravda, és vele az egész szovjet sajtó azóta, hogy azon a nevezetes századeleji májuson elhagyta a nyomdagépeket a lap első számának negyvenezer példánya. Ezt az utat azon a sokat mondó számadaton is lemérhetjük, hogy az SZKP központi lapja napjainkban több mint nyolc és fél millió példányban jelenik meg. A Pravda első megjelenésének évfordulóját immár hagyományosan a sajtó napjaként ünnepük a Szovjetunióban, — jeléül annak a megbecsülésnek, ami a Szovjetoroszor- szágban a sajtó munkásait övezi. Ezt a tisztességet szovjet kollégáink azzal érdemelték ki, hogy a maguk fegyverével — a tollal — részt vállaltak a szovjet nép küzdelmeiből, miként helytállnak a hétköznapok kommunista építőmunkájában is. A Pravda neve azt jelenti: igazság. Es a szovjet sajtó munkásai fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy Lenin pártjának igazsága eljusson az olvasók százmillióihoz. Ezért köszöntjük ma — a szovjet néppel együtt mi is — szeretettel kollégáinkat és fegyvertársainkat, a szovjet sajtó munkásait. MEGEMLÉKEZÉS DACHAUBAN Dachauban a volt koncentrációs tábor mintegy 4000 foglya ünnepélyes keretek között emlékezett meg a tábor felszabadításának 25. évfordulójáról _ . „ ____ „„ ( Telefoto — AP—MTI—KS) Újabb invázió készül Kambodzsa ellen Tiltakozik az amerikai diákság Országos sztrájkot készítenek elő az amerikai egyetemeken tiltakozásul a Nixon-kor- mány újabb háborús lépései ellen. Az NSA országos diákszövetség az amerikai egyetemek diákjait sztrájkra hívta fel, tiltakozásul a Kambodzsa ellen végrehajtott amerikai invázió miatt. A szövetség elnöke közölte, hogy eddig több mint 40 egyetem jelentette be részvételét a kedden kezdődő sztrájkban. (MTI) (Folytatás az 1, oldalról) követően Saingonban félhivatalosan bejelentették, hogy az amerikaiak újabb inváziókat készítenek elő Kambodzsa ellen. Az egyik tervezett behatolás már. az előkészítés utolsó szakaszánál tart és — az AP,értesülése szerint — kedden kezdődik meg Pham Van Thieu dél-vietnami tengerésztiszt ve-r zetésével. Ebben az akcióban, amelynek színtere a Mekong folyó határszakasza lesz, az amerikai haditengerészet 60 hajója és 90 dél-vietnami őr- hajó vesz részt. Gyorshírben jelentette a Reuter és az AP, hogy az amerikai légierő visszaszállítja Kambodzsába azokat a kambodzsai zsoldosokat, akiket az amerikai »zöldsapkások« képeztek ki és az utóbbi időben a »zöldsapkások« irányításával Dél- Vietnam területén töltötték be a büntető • különítmények szerepét. A kambodzsai zsoldosok létszámát mintegy tízezerre becsülik. Ezek közül 2000 tegnap érkezett meg Phnom Pénhbe. Az a kambodzsai partizánalakulat, amely vasárnap elfoglalta a Nek Leung-i csomópontot, majd birtokba vette az átkelőhelynek nevet adó városkát is, tegnap folytatta előnyomulását Phnom Penh felé, és 45 kilométerre megközelítette a fővárost —, tűnik ki egy AP-gyorshírből. Ma: U Thant nyilatkozik az indokínai helyzetről U Thant ENSZ-főtitkár ma nyilatkozatot tesz az indokínai helyzetről — közölte tegnap a világszervezet szóvivője. A főtitkár vasárnap újságíróknak kijelentette: elgondolásai vannak arról, miként lehetne megakadályozni a háború átterjedését egész indokíná- ra. (MTI) KÖZEL-KELET Élénk gerillatevékenység A Reuter Tel Aviv-i tudósítója azt írja, hogy az utóbbi napokban felélénkült az arab gerillák tevékenysége. Összetűzésekre került sor a Jordán- folyó mentén, valamint a Szue- zi-csatoma középső és déli szakaszán. Egy magas rangú izraeli tiszt szerint az egyiptomiak az elmúlt héten 304 összecsapást Vita a jugoszláviai áremelésekről Jugoszláviában a múlt héten elhatározott adópolitikai intézkedések, vagyis egy sor árucikk forgalmi adójának — s ezzel gyakorlatilag árának — emelése országszerte vitákat váltott ki. A horvát köztársasági parlament köztársasági tanácsának képviselői kifogásolták, hogy . a fűtőolaj adójának felemelését nem tárgyalták meg előzőleg a legnagyobb fogyasztókkal, a hőerőművekkel és a városok távfűtési vállalataival. Hozzátették még azt is, hogy »az üzemanyagok ilyen arányú megadóztatása túlzott«. A képviselők elégedetlenek a jó minőségű gépkocsik adójának növelése miatt is, megállapítva, hogy »ez az intézkedés nem fogja növelni a hazai kiskocsik kelendőségét, hanem további áremelésre fogja késztetni a gyárakat«. Mitja Ribicsics, a jugoszláv kormány elnöke, a belgrádi televíziónak adott nyilatkozatában. védelmezte ezeket az intézkedéseket. Azt hangoztatta, hogy »egybeesnek a gazdaság- politika megszilárdításának irányvonalával«. (MTI) kezdeményeztek a Szuezi-csa- torna térségében, szemben az azt megelőző hét 164 összetűzésével. A katonai források szerint Izraelnek »sürgősen« több repülőgépre van szüksége, mert ellenkező esetben »nem képes felvenni a versenyt« az egyiptomi akkaL • * * A Rómába érkezett hírek •szerint az izraeli börtörihatósá- gok erőszakkal próbálják megtörni az éhségsztrájkot folytató arab foglyok ellenállását. A foglyok ugyanis éhségsztrájkkal tiltakoznak az embertelen bánásmód ellen. Még Izrael különböző városaiban is tüntetésekkel fejezik ki az izraeliek népes csoportjai szolidaritásukat az arab politikai foglyok harcával. Nyoma vészéit egy brit diplomatának Az ugandai rendőrség a széles körű nyomozás ellenére mindeddig nem akadt Brian Lea, Nagy-Britannia ugandai főbiztosi hivatalának szombaton elrabolt beosztottja nyomára. SOMOGYINCPLAP Kedd, 1970. május 5. f