Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

A Szabadságpárt győzött a ceyloni választásokon Bandaranaike asszony, vodt ceyloni miniszterelnök pártja a Ceyloni Szabadságpárt és baloldali szövetségesei nyer­ték a megtartott parlamenti választásokat, így tehát ők alakítják meg az új ceyloni kormányt. Az eddig ismeretes adatok szerint a parlament választáson alapuló 151 man­dátumából az abszolút több­séghez szükséges 76 mandátu­mot túlteljesítve, a Szabad­ságpárt 82-t szerzett meg, a kommunisták hatot, így koa­líciójuk már 88 képviselővel rendelkezik. A Szabadságpárt győzelmét egy ceyloni lapki­adó »földcsuszamlásszerűnek« minősítette. NATO— ellentétek A NATO miniszteri taná­csának szerdán befejeződött ülésszakán Härtling dán kül­ügyminiszter éles bírálattal illette a Görögországban ural­kodó »-ezredeshatalmat«, és kö­vetelte, hogy a NATO-orszá­gok ne szállítsanak fegyvere­ket Görögországnak. Bíráló megjegyzéseket inté­zett az athéni rendszer címé­re Norvégia és Hollandia külügyminisztere is. Kiszivár­gott hírek szerint az ülésen heves vita robbant ki. Rogers amerikai külügyminiszter, hogy csillapítsa a felbolyga­tott kedélyeket, megrendezte az illető miniszterek és Pipi- nelisz görög külügyminiszter külön találkozóját, amelyen jélen volt Stewart angol kül­ügyminiszter • is. Pipinelisz azonban kijelentette, hogy mint katona, «sértve érzi ma­gát«, és ha nem kérnek tőle bocsánatot, »elégtételt« köve­tel. A TASZSZ szerint a fe­nyegetőzések senkit sem ijesz­tettek meg. Á jelenlegi miniszterelnök, Senanayake Egyesült Nemzeti Pártja, illetve nyugati beállí­tottságú kormánya, amely öt évig volt uralmon, nem volt képes érvényesülni á balolda­li ellenzékre leadott tömeges szavazattal szemben. Senana­yake kormányának 17 minisz­tere közül legalább nyolc ve­reséget szenvedett választási kerületében. Maga Senanaya­ke is csak ezer szavazatkü- lönibséggel tudta megvédeni képviselői mandátumát. Bandaranaike asszony fér­jének halála után — aki gyil­kos merénylet áldozata lett — 1960-tól 1965-ig tölötte be a miniszterelnöki tisztséget. A parlamentbe való beválasztá­sakor most elsöprő többséget, 21 723 szavazatot kapott. Gabona- és kenyér-világkongresszus Drezdában megnyílt az 1970. évi tudományos gabona- és kenyér-világkongresTzus. Képünkön: Az értekezlet szüneté­ben dr. Picher és Prugar csehszlovákiai és dr. Wasser­mann nyugatnémet tudósok beszélgetnek. (Telefotó: ZB—MTI—KS) Kollektív tapasztalatcsere TANÁCSKOZIK, A KOMSZOMOL KONGRESSZUSA A Komszomol XVI. kong­resszusa tegnap folytatta Jev- genyij Tyazselnyikov, a Kom­szomol központi bizottsága első titkára beszámolójának meg­vitatását. A Pravda csütörtöki száma vezércikket szentelt a lenini Komszomol kongresszusának. Az SZKP KB lapja rámutat: a lenini eszmei és szervezéti ‘alapokon 'létrejött Komszomo1 az ifjúság harci élcsapatává lett, segíti a pártot abban, hogy a munkásosztály ügyé­ért, a dolgozó nép boldogsá­gáért küzdő, eszmeileg edzett, tevékeny harcosokat neveljen a fiatalokból. Nagy figyelemmel hallgat­ják a delegátusok a szovjet ifjúság kollektív tapasztalacse- réjében felszólaló külföldi kül­dötteket. Viharos taps fogadta Jaime Crombet-nek, a kubai Kom­munista Ifjúsági Szövetség or­szágos bizottsága első titkárá­nak szavait, aki hangsúlyozta: a proletárszolidaritás ragyogó Két hőkapcsoló hibája okozta az Apollo—13 űrhajó balesetét Az Apollo—13 űrhajó bal­esetét minden bizonnyal két köröm nagyságú hőkapcsoló meghibásodása okozta — kö­zölte a houstoni űrközpontban Edgar Cortright, a vizsgáló- bizottság elnöke. Tokióból Moszkvába repült Hailé Szelasszié Hatnapos hivatalos japán! látogatása befejeztével csütör­tökön elutazott Tokióból Hailé Szelasszié császár, Etió­pia uralkodója. Japáni tartózkodása során Hailé Szelasszié találkozott Hirohito császárral és Nagako császárnéval, majd megbeszé­léseket folytatott Szato mi­niszterelnökkel. • etióp tárgyalások- közleményt adtak A japán­ról közös ki. Hailé Szelasszié Tokióból Moszkvába repült. A csütör­töki szovjet lapok beszámol­nak az uralkodó küszöbönál­ló Szovjetunióbeli tárgyalá­sairól. (MTI) Az automatikus hőkapcso­lóknak fontos szerepük van a hajtómű kifogástalan működ­tetésében. Az oxigiéntartály folyékony hajtóanyagát heví­téssel gáz halmazállapotúvá kell alakítani, hogy ebben hidrogén eléghessen. A kap­csolók elromlása következté­ben az oxigén túlhevült, az elektromos huzalokról leol­vadt a szigetelés, és a hama­rosan bekövetkező rövidzárlat szikrája felrobbantotta az egész oxigéntartályt A rob­banás leszakította az űrhajó kiszolgáló egységének egyik falát, amelyen belül a főhaj tómű elhelyezkedett. Az ellenőrző kísérletek má sík jelentős következtetése, hogy a technikai hiba már három-négy nappal az indu­lás előtt előállt. A különböző startgyakorlatok soráp ugyan­is a két hőkapcsoló hajlamos­nak mutatkozott arra, hogy felmondja a szolgálatot. (MTI) Pravda-cikk Garaudy antimarxista nézeteiről A Pravda csütörtöki számá­ban cikket közöl, amely elem­zi Roger Garaudy antimarxis- ta nézeteit. A cikk megállapít­ja. hogy Garaudynak a reak­ciós propaganda által annyira dicsőített műve. — »A szocia­lizmus nagy fordulata« — va­lóban fordulatot jelent, de író- jának nézeteiben: Garaudy le­tért a marxizmus—leninizmus útjáról: átállt a jobboldali op­portunizmus és likvidátorság oldalára. — Garaudy nézetei szerint a modem tudományos és tech­nikai forradalom határozza meg a kapitalista társadalom ellentmondásainak megoldá­sát, és ösztönösen, gyakorlati­lag osztályharc nélkül elvezet­het a szocializmushoz — írja a Pravda. — Marx felfedezései, vala­mint a történelmi materializ­mus tények által igazolt tör­vényei ellenére Garaudy a tár­sadalmi haladást csak a tár­sadalom termelőerőinek válto­zásaival hozza összefüggésbe, semmibeveszi a termelési vi­szonyok aktív szerepét. A Pravda idézi a Francia Kommunista Párt XIX. kong­resszusának megállapításait, amelyek szerint Garaudy a a marxizmus—leninizmus út­járól áttért az úgynevezett technokrata felfogásra, amely elmossa az osztályok és az egymással szemben álló társa­dalmi-gazdasági rendszerek harcának perspektíváit. Ga­raudy tézisei figyelmen kívül hagyják a szocialista világ- rendszer történelmi vívmá­nyait, tagadják, hogy objek­tíve elkerülhetetlenül szüksé­ges a szocialista forradalom és a szocializmus megteremtése a fejlett kapitalista államokban. Garaudy antimarxista nézete: alkotják »új« stratégiájának és taktikájának alapját, amelyet rá szeretne kényszeríteni a kommunista mozgalomra. Ga­raudy véleménye szerint elő­re látható egy új típusú de­mokratikus rendszer kialaku­lása, amelynek keretei között »az elektronikus számítógépek veszik majd át a politikai pár­tok szerepét«. Garaudy könyvében nem .eplezi mélységesen ellenséges álláspontját Leninnek a párt­ról szóló tanításával szemben. Technokrata fogalmazásai mö­gött vulgáris likvidátori irány­zat húzódik meg, amelynek célja a párt világnézetének és szervezeti felépítésének mély­reható »átalakítása«. A Pravda cikke megállapít­ja, hogy Garaudy »új« meg­határozásai v tulajdonképpen trockista nézeteket lepleznek. A cikk rámutat Garaudy el­utasító álláspontjára a szocia­lista országok tapasztalataival, a kommunista és munkáspár­tok 1969 nyarán megtartott moszkvai tanácskozásán hozott határozatokkal szemben, ki­emeli Garaudy dühödt szov- ietellenességét. Garaudy állás- oontja és magatartása kemény bírálatra és visszautasításra talált a Francia Kommunista Párt XIX. kongresszusán — írja a Pravda (MTI) megnyilatkozása az a segítség, amelyet a Szovjetunió nyújt Kubának. A kubai ifjúság képviselője megbélyegezte a blokád, a po­litikai, gazdasági és katonai diverzió politikáját, amelyet az Egyesült Államok alkalmaz hazája és a délkelet-ázsiai ál­lamok ellen. A csehszlovák fiatalok ne­vében Juraj Varholik, a cseh­szlovák Gyermek- és ifjúsági Szervezetek Szövetségi "Taná­csának elnöke üdvözölte a kongresszust. Mindenekelőtt elismeréssel nyilatkozott arról a segítségről és támogatásról, amelyet a Komszomol, a szov­jet ifjúság nyújt áhhoz, hogy a csehszlovák fiatalok meg­oldják az ifjúsági mozgalom konszolidálásának bonyolult problémáit. A szocialista haza- szeretet — emelte ki — annyi, mint küzdeni a nacionalizmus ellen, harcolni a proletár in­ternacionalizmus elveiért. Ez egyúttal kiállást jelent a Szovjetunióval való barátság mellett. A mongol, lengyel, NDK, KNDK és román küldöttség hasonló értelemben szólott. Washington es a SCOTT SZENÁTOR közis­merten egyike Nixon elnök bi­zalmasainak, mellesleg ő a sze­nátus republikánusainak a ve­zére, vagyis a kormánypárté. S a szenátor a múlt hét végén nem köntörfalazott, hanem közölte: »Izraelnek meg kell kapnia a vadászgépeket... méghozzá hosszú lejáratú hi­telre, éspedig most azonnal.« E szavak történetesen Abba Eban izraeli külügyminiszter washingtoni tárgyalásainak idején hangzott el. S a hírügy­nökségek nem úgy jelentet­ték, mintha Scott nyomást akart volna gyakorolni elnöké­re. ellenkezőleg: a gyorshírt annak jeleként repítették vi- ’ággá a washingtoni tudósí­tók, hogy Eban megkapta, amiért házalt. Mégsem szabad ugyanabba a hibába esnünk, amire hajla­mos volt az egész világsajtó néhány hónapja, amikor elő­ször került napirendre a Phan- toin-ügy, -s hozott végül »ha­lasztó« döntést Nixon. Az Eban-látogatás és a március óta tartó »házi perpatvar« Tel Aviv és Washington kö­zött korántsem olyan ko­moly, mint amilyennek éppen az amerikai politikai vezetés oróbálja feltüntetni. Eban amerikai tartózkodása során arról a veszélyről sza­val, amely Izraelt amiatt fe­nyegeti, hogy a szovjet segít­ség megerősítette az EAK har­ci képességét. Mint a TASZSZ nyomatékosan aláhúzta, a szovjet fegyverek kifejezetten védelmi jellegűek; s arra hi­vatottak, hogy megakadályoz­zák Izraelt abban, hogy affaj- ta lélektani terrorcsapásokat mérjen Egyiptomra, amilyene­ket januárban elkezdett. A MEGERŐSÖDŐ egyipto­mi védelem természetesen le­hetővé teszi, hogy az egyiptomi hadsereg a hátország biztosítá­sával keményebb csapásokat mérjen a megszálló erőkre a Szuezi-csatoma mentén. Ezzel megakadályozza annak az iz­raeli hátsó szándéknak a meg­valósulását, miszerint a tűz- szüneti vonalak »tiszteletben tartása« végül is elvezessen — a politikai rendezés hiányában — azoknak határrá konzervá­lódásához. Izraelnek tehát va­-Kelet Lóban egyre költségesebbé és veszteségesebbé válik a meg­szállás fenntartása, ellenben szó sincs arról, hogy létét>en volna fenyegetve. Az amerikai vezetést, az iz­raelihez hasonlóan, valóban bosszantja, hogy Egyiptom vé­delmi képességének erősbödé- sével nehezebbé válnak a ter­rorakciók, amelyekkel a dik­tált rendezés elfogadására pró­bálták kényszeríteni az EAK- ot. A habozással Washington­ban a zsarolás kettős szándé­kát próbálták elérni: a közel- keleti fegyverszállítások oly időben történő »nemzetközi befagyasztását«, amikor még adott az erőhelyzet, . másrészt »cseretétéiként« a tűzszüneti vonalakba való belenyugvást követelni. Sajátosan elképzelt »csereüzlet« volna: megakadá­lyozni olyan erőviszonyok ki­alakulását, melyek katonai és gazdasági szempontból tartha­tatlanná teszik a megszállás fenntartását Izrael számára. S eközben learatni a propagan­da hasznot is, s »jó pontokat« szerezni -az arab világban. Igen, Scott szenátor tapin­tott rá a lényegre, s Fiban sem hiába ismételgette Nixon ko- -ábbi »ígéretét«, miszerint az Egyesült Államok »megvédi Izraelt«. Az amerikai volitika vétóban ott áll Izrael vala­mennyi akciója mögött, mint ahoav nyílt titok, hogv az amerikaiak minden lelőtt iz­raeli génét azonnal nótolnak. AZ EGÉSZ ÜGY Washing­ton ügyes manővere próbál lenni egyenlőtlen politikai al­ku kikényszerítésére, s annak a felelősségnek az elhárítására, amely egyértelműen terheli a közel-keleti rendezés három év óta tartó szabotálásáért. Semmi kétség, hogy Washing­ton továbbra is igyekszik min­dent biztosítani az izraeli erő­politika fenntartásához; a mostani ügyeskedéssel — nem véletlenül minősítette már márciusban a Washington Post a »legravaszabb manővernek« az ekkori Fhantom-döntést — a Nixon-kormány zsarol, meg előre mossa is a kezét, ha egy­szer »kénytelen« lenne leszál­lítani a gépeket... — rj ­4SO LETARTÓZTATÁS Zavargások Párizsban Párizs egyetemi negyedében madtak a tüntetők ellen. Hajnali négy óráig tartott a zavargás a párizsi Quartier Latin-ben, azoknak a szórvá­nyos tüntetéseknek a nyomán, amelyekre szerda délutántól kezdve a kormány által fel­oszlatott Proletár Baloldal ne vű anarchista szervezet felhí­vására került sor. A rendőr­ség 450 tüntetőt őrizetbe vett. néhányan megsérültek az ösz- szecsapásokban. Ezek az 1968 május-júniusi eseményekre emlékeztették a párizsiakat, anélkül azonban, hogy — amint azt az Aurore találóan megállapítja — annak a »lel­kesedését és méreteit« elérték volna. Az Humanité »rendőrfeszti­válnak« minősíti az összecsa­pásokat. Az anarchista szer­a rendőrök könnygázzal tá­(Telefotó: AP—MTI—KS) vezet által meghirdetett tün­tetés — írja — csak egyet bi­zonyított, hogy ezeknek a cso­portoknak a befolyása, enyhén szólva nem valami nagymé­retű. Fényt derített arra is, hogy az ilyesfajta kalandorko­dások idegenek a munkás- és demokratikus mozgalomtól. Ilyen körülmények között mi­lyen célt szolgált akkor a kor- r.ány.által megfúvatott riadó, a belügyminiszter mennydörgő nyilatkozata a kormány ülésén és a példátlan rendőri mozgó­sítással kísért tiltó intézkedé­sek? Mindez kísérlet volt ar­ra, hogy a közvéleménnyel el­fogadtassák a kormány egész antidemokra'ikus politikáját. A tüntetést az említett Pro­letár Baloldal nevű szervezet azért hirdette meg, mert szer­dán állították bíróság elé a szervezet kiadásában megjele­nő La Cause du Peuple című folyóirat két szerkesztőjét: La Dantec-et és Le Bris-t. A lap szerkesztését azóta — mint már jelentettük — névleg Jean-Paul Sartre vette át, aki a bíróság előtti tanúvallomá­sában szerdán furcsállotta, hogy 6 ellene nem indítottak el járást. A Derben csütörtökön délután hirdetnek ítéletet, mi­után az ügvész sűlvos börtön- bűntetté kiszabását követelte a cikkeiben az erőszakos ak­ciókba. merónvietékre és sza­botázsokra felszólító lap szer­kesztőire. (MT t) Rogers — Madridban Rogers amerikai külügymi­niszter csütörtökön Madridba repült, hogy Francót tájékoz­tassa a NATO római tanács­ülésén hozott határozatokról. A Reuter tudósítója szerint az Egyesült Államok ismét kísérletet tett arra, hogy Spanyolországot becsem ntésze a NATO-ba. Állítólag Wa­shington arra próbálta ráven­ni Nagy-Britanniát, hogy ja­vasolja Spanyolország felvé­telét, és ha ezt megteszi, ak­kor Madrid hajlandó légre tenni a Gibraltár hovatarto­zásáról kirobbant vitát. A tudósító úgy értesült, hogy Nagy-Britannia nem ment bele az Egyesült Államok felkínálta játékba. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. május 29.

Next

/
Thumbnails
Contents