Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

Jebttetrm — a felavatáskor^? to idén sem fejeződik ke a kaposvári szennyvíztelep építése A Kapos folyó a Dunántúl' egyik legfertőzöttebb felszíni vízfolyása. Szerepet játszik eb­ben, hogy Kaposvár jelenlegi szennyvíztelepe mar elavult, nem képes a megyeszekhelyen keletkező szennyvizek kellő hatásfokú tisztítására. A folyó­ba ömlő napi 5—6000 köbméter elhasznált víztömeg derítés hiányában szennyezi a Kapóst. Nyilvánvaló: hathatós be­avatkozásra, új szennyvíztelep felépítésére van szükség Ez volt a hivatalos álláspont is, már 1962-ben, amikor hoz­zákezdtek a létesítmény terve­zéséhez. A tervekkel egyetér­tettek a központi, valamint a helyi tanácsi szervék, s 35 millió forintot biztosítottak a fontos beruházáshoz. Most mégis úgy emlegetik az új kaposvári szennyvízte­lepet, mint a mélyépítkiezés Luca székét Sajnos, nem alaptalanul. te első kapavágástól A kivitelező Somogy me­gyei Beruházási Vállalat (SOMBER) 1967 áprilisában kötött szerződést a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalattal (DU­VIÉP), valamint a Vízgópésze- ii Vállalattal az építési, illetve a szerelési munkák elvégzésé­re. Az építők ékkor át is vet­ték a munkaterületet, hogy a vállalt határidőre, 1969 de­cemberére teljesíthessék fel­adatukat A nehezsegék azonban szin­te az első kapavágásokkal együtt jelentkeztek. Előbb sürgető városi, vízprogram megvalósítása, a »sántosi ro­ham-« kötött le minden mun­káskezet, majd betonacél hiá­nya gördített akadályt az épít­kezés elé. Amikor 1969 feb­ruárjában nyilvánvalóvá vált, hogy a határidők nem tartha­tók, tárgyalóasztalhoz ültek a városi tanács és az érdekelt vállalatok képviselői, s új be­fejezési dátumot jegyeztek — közös megegyezéssel —• a szennyvíztelep dossziéjára: 1370 decemberét. Kereken hat hónap van még hátra a póthatáridő lejártáig de már most is bizonyossággal meg lehet mondani: nem ké­szül el az év végére sem az új szennyvíztelep. — Több műtárgy, így az iszapszikkasztó ágy, az eló- ülepítő, az elosztóakna, az iszapsűrítő és dekontálö, a gaz­tartály, az elvezetöcsatorna, a rothasztogéphaz, a tavfütócsa- torna telepítése lényegében be­fejeződött — nyújt tájékozta­tást Bálint László, a SOMBER műszáki ellenőre —, de el­akadtunk a két, egyenként két­ezer köbméteres rothasztóto­rony kialakításánál. S amíg az új iszapágyak és az előülepítő használható nem lesz, addig a levegőztető és az utóülepítő medence alapozása sem kez­dődhet el. Az utóbbi két mű­tárgy ugyanis a jelenleg még üzemelő iszapágyak, illetve előülepítő helyére kerül. A késedelem oka, a kívülál­ló számára szánté érthetetlen huzavona előidézője: az S 54-es cement tartós hiánya. 1200 fonna S 54-es A DUVIÉP osztályvezetője, Hullai Gyula kimutatást terít maga elé, abból sorol adatokat: — Hetven-nyolcvan munkán dolgozik vállalatunk, s ezek­hez az év első öt hónapjában 4800 tonna cementet igényel­tünk. E mennyiségnek negy­venegy százalékát kaptuk meg. Ennél is alacsonyabb, alig 31 százalékos az ellátási szintünk a szulfátálló S 54-es cement­ből, melyre a kaposvári beru­házás rothasztótornyainak fel­húzásához szükség van. Gyors számítás következik, melyből kiderül, hogy a válla­lat részére a központi kiutalás az idén havonta átlagosan 100 —110 tonna S 54-es cementet juttatott. A cementtel gazdál­kodó szervek nem ígérték ed­dig sem ennek a mennyiségnek gyors és jelentős növelését, most pedig az árvíz sújtotta te­rületek halaszthatatlan építő­anyag-igénye tovább halvá­nyítja a oementellátás javulá­sához kapcsolódó reményeket. — A kaposvári szennyvízte­lephez 1200 tonna S 54-es ce­ment kell — tárja fel a valós helyzetet a DUVIÉP osztályve­zetője —, s ha a nekünk jut­tatott mennyiséget hiánytala­nul Kaposvárra irányítanák, akkor is hozzávetőlegesen egy esztendő kellene ahhoz, hogy a teljes anyaghányad a hely­színen legyen. De ezt nem is tudjuk megtenni, hiszen szá­mos egyéb olyan építkezést végzünk, ahol néhány tonna S 54-es cement felhasználásával befejezhetjük a megkezdett munkát. Nem csupán vállala­ti, hanem népgazdasági érdek is, hogy az ilyen beruházások elkészüljenek. . Fel kell hát ismét tenni a kérdést: valójában mikorra várható az új kaposvári szennyvíztelep működésének kezdete? Csaknem azonos a válasz, melyet a DUVIÉP-nél és a SOMBER-nél hallunk: — A cementellátás számot­tevő javulása esetén 1971-ben... de inkább 1972-ben. A jelek szerint tehát a ter­vezés kezdete és a kivitelezés befejezése között éppen egy évtized telik el. Így nemcsak az avatásra — hanem mind­járt az első jubileumra is ké­szülhetünk. Átgondolt intézkedést! Új gépek a mezőgazdaságnak Komáromban 3 víztorony, Tatabányán és Sopronban a szennyvíztelep, Mosonmagyar­óváron a víztároló medence építése maradt abba. számos egyéb vízügyi beruházásnál lassították a tempót — a ce­ment hiánya miatt A másutt is akadozó munka természetesen nem nyugtat meg minket Miért nincs na­gyobb összhang a rendelkezés­re álló építőanyagok és az építkezések között? Miért né­zik el az iparágat irányító fel­ső szervek, hogy tömegével kezdenek hozzá vállalataik olyan építkezésekhez, amelyek anyagszükséglete koránt sincs biztosítva? Kinek jó, hogy 'szaporodnak a befejezetlen be­ruházások, s hogy nő a ta­nácstalanság az építőanyag-el­látás súlyos nehézségei miatt? Megérti mindenki, hogy anyagszűkében bizonyos fon­tossági sorrendet állítanak fel. De jó lenne, ha valaki valahol meghatározná ezt a sorrendet, s ennek figyelembevételével csak olyan beruházások kez­dődnének, melyek — elfogad­ható időn belül — be is fe­jezhetők. Bánhidi Tibor A következő években — a tervek szerint — már kizáró­lag korszerű gepekkel dolgozik a szovjet mezőgazdaság. Első­rendű kérdés lett a traktorok teljesítményének novelese. Napjainkban a különböző trak­torok óránként 5—9 kilométe­res sebességgel, az újabbak en­nek a kétszeresével haladhat­nak. A jövő erőgépeinek egyike a T—150 szántótraktor. A Diesel­motor teljesítménye 150 LE, így a legnehezebb mezőgazda­sági munkát, a szántást 10—-11 km/ó sebességgel végezheti. Az ugyanabba az osztályba tartozó DT—75 és T—74 típu­sú traktorokhoz viszonyítva az új erőgép a szántásnál 70—80, A volgográdi traktorgyár DT—75 B típusú traktora. A rosztoví kombájngyár újdonsága, az SZK—5 »Nyiva« tí­pusú kombájn, lik a hajtómű teljesitmenyet, a cseplődobok és a szemtartály méreteit." , Az első ilyen nagy teljesít­ményű kombájnqjc, a Szibirjá- kok, a Krasznojárszki Mező- gazdasági Gépgyárban készül­nek. Két cséplődobbal látták el ezeket, a fordulatszámot egy­szerűbben lehet megváltoztat­ni, mint a korábbi típusokét; nagyobb az áteresztőképessé­gük, és minőségi leg jobb mun­kát végeznek. Később a roszto- vi Rosztszelmas Mezőgazdasá­gi Gépgyár, megkezdi az óriá­si Nyíva és Koiosz kombájnok gyártását A Nyíva 5—6 kg' másodperc szemáteresztő telje­sítménnyel dolgozik a korábbi típusok 3—4 kilós teljesítmé­nyével szemben. az egyéb mezőgazdasági mun­káknál 100 százalékkal terme­lékenyebb. A T—150 sebessé­gét menet közben is lehet vál­toztatni, s ami még fontosabb: a sebességváltó-művön ke­resztül a jobb és bal oldali lánctalpakat különböző sebes­séggel hajthatják meg. A fel­használási lehetőségek bőví­tésére a harkoviák elkészítik a gép kerekes változatát is. A DT—75 SZ traktor veze­tője nem vált sebességet, ezt a kifejtett vonóerőtől függően a hidraulikus-automata sebes­ségváltó végzi el helyette. A traktor fülkéjét kissé oldalt tették, így a gépkezelő kényel­mesen figyelheti a barázdáit A vezető szerep vitathatat­lanul a kombájnoké. A terve­zők új utakat keresnek, növe­E gy-egy határozat megva­lósulásának és eredmé­nyének értékelése min­dig igen fontos, most azonban, a városi pártértekezlet előtt még nagyobb a jelentősége. A városi párt-végrehajtóbizott­ság azt vizsgálta meg leg­utóbbi ülésén, hogyan változott meg Kaposvár cigánylakossá­gának gazdasági, kommunális, kulturális és egészségügyi helyzete a két évvel ezelőtti városi párt-vb és városi ta­nács vb együttes ülése és ott hozott határozata óta. Mind a jelentés, mind a vb-ülés azt bizonyította, hogy a két végre­hajtó bizottság határozata óta nagy eredmények születtek, sokat változott a cigánylákos- ság helyzete. Éppen ezért a városi párt-végrehajtóbizott- ság dicséretben részesítette mindazokat, akik e változások elérésében részt vettek. ~~ [ Első helyen Rendszeres J kell említeni munka, \ azt, hogy a új lakás I mé§ nem do1- _________1 gozó és mun­kaképes férfiak közül hetven­kilencet, a nők közül száz­nyolcat közvetített ki a váro­si tanács munkaügyi csoportja a két év alatt Közülük többen, elsősorban a férfiak ma is munkaviszonyban állnak és rendesen dolgoznak. Változat­lanul gond a nőik elhelyezése, mert többségük írástudatlan, nincs szakképzettsége, és gyen­ge egészségi állapota miatt a nehéz fizikai munkát sem bír­ja. Éppen ezért általában csak idénymunkára vehetik fel őket a vállalatok. Egyébként az üze­mek és a vállalatok — például S okat javult Kaposvár cigánylakosságának a helyzete az építőipariak, a Bútoripari Vállalat, a Temetkezési Válla­lat, a tanács költségvetési üze­me stfb. — tavaly harmincki­lenc férfit és ötvenöt nőt vet­tek föl. Azoknak a munkájával elégedettek, akiknek több éves a munkaviszonyuk. Sajnos, még mindig sókan változtatják a munkahelyüket, sokszor hiá­nyoznak igazolatlanul. Sokat segített az elhelyezkedésiben az a tábla, amelyet Óvári Ferenc tanácstag házának a falán he­lyeztek el. Ezen rendszeresen tájékoztatták a környékbelie­ket arról, hogy hol lehet mun­kába lépni. Az együttes ülés úgy foglalt állást, hogy állami és szövet­kezeti lakást is kaphassanak a becsületesen dolgozó, a szüksé­ges előfeltételekkel rendelke­ző családok. Eddig tizenkét család kapott állami, egy szö­vetkezeti lakást, négynek pe­dig csere útján javult a lakás- helyzete. Még tizenkilenc csa­lád vár állami, négy pedig szövetkezeti lakásra az igazga. tási osztály nyilvántartása sze­rint öttagú társadalmi bizottság alakult a cigánytelepülés ta­nácstagjának bevonásával, s tevékenyen közreműködik a különféle juttatások elbírálásá­ban, így például az igyenes bontási anyag odaítélésében. Két év alatt húsz család kapott ingyenes bontási anyagot. A bizottság azt is ellenőrizte, hogy a kedvezményben része­sülők a saját építkezéseiknél használják-e föl az anyagokat Üj házhelye­ket parcelláz­nak a telepü­lésen, s az idén tovább építik a vízhálózatot a Móricz Zsiamond, a Nyírfa, a Hold és a Bodrog utcában. Tavaly megépült a> járda a Móricz Zsígmond, a Dankó Pista, a Hajnal, a Schönherz utcában, az idén pedig a Nyírfa utcá­ban fordítanak harmincezer forintot járdaépítésre. Az együttes ülés határozata alapján nagy gonddal foglal­kozott a művelődésügyi osz­tály a cigánytanulókkal A rászorulók szociális támoga­tást ingyenes tanszert és tan­könyvet kaptak. Azok a ne­velők, akik eredményesen fog­lalkoznak a cigánytanulókkal, kiemelt jutalmat kaptak a pe­dagógusnapon. Az új tanévben egész napos iskolai oktatást tervez a művelődésügyi osz­tály, hogy javítson a cigány­tanulók tanulmányi eredmé­nyén, ugyanis létszámukhoz képest még mindig kevesen jutnak el a felső tagozatba. Ebben a tanévben nyolcán végzik el az általános iskolát, s hatan szakmunkásképzőben, ketten gimnáziumban tanul­nak tovább. A szentjakabi Móricz Zsig- mond klubkönyvtárban tavaly megalakult a Dankó .Pista ci­gányegyüttes. A néptáncot és az éneklést kedvelő fiatalok ősi kultúrájukat ápolják az együttesben. A klubkönyvtár különféle rendezvényeinek kö­zönsége mintegy háromnegyed­részben a cigánylakosságból tevődik ki, néhányan a fotó­szakkörbe és az ifjúsági klub­ba is rendszeresen eljárnak. Az egészségügyi osztály és a Vöröskereszt a cigánylakos­ság egészségügyi felvilágosítá­sát szorgalmazta, tisztasági mozgalmat indított a telepen, gondoskodott a rászorulók rendszeres szociális segélyezé­séről, A végrehajtó bizottság tájé­koztatja a párttitkárokat en­nek a határozatnak a végre- hajásáról, hogy a város párt- szervezetei megfelelő segítsé­get adhassanak a náluk dol­gozó cigányok nevelésében. Ennek elsősorban a muhkára nevelésben és a cigánytanulók eredményesebb tanulásában várható az eredménye. L Gl Kitüntetett szövetkezet A falu lakóiért (Tudósítónktól.) A SZÖVOSZ ÉS A KPVDSZ országos elnöksége az 1969. évi munka elismeréseképpen a ki­váló címet adta a Lengyeltóti és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet­nek. Somogy harminc fogyasz­tási szövetkezetéből egyedül- a lengyeltóti kapta meg ezt a kitüntetést Mi van a kitünte­tés mögött? Ezt kérdeztük Sza­ván Károly elnöktől. — Szövetkezetünk — mond­ta — a szakszervezeti bizott­sággal közösen jól szervezte meg a versenymozgalmat, s a múlt évben összesen 95,3 mil­lió forint forgalmat ért eL Ez 9 százalékkal magasabb, mint az előző évi. Különösen az utolsó évtizedben vált szék­helyközségünk, Lengyeltóti a környék igazi kereskedelmi központjává. Szaküzleteink kulturált körülmények között fogadják a vásárlókat. Ennek is köszönhető, hogy kiskeres­kedelmi üzemágunk a múlt évbeú 73,4 millió forint érté­kű árut adott el; 6,6 millióval többet az előző évinél. Jó ke­reskedők dolgoznak a bolt­jainkban. Bánhegyi Ferenc, aki szövetkezetünk legrégebbi dolgozója, évi hatmillió forin­tot forgalmaz a textilszaküz- letben. Semsey László vezeté­sével négyszeresen kitüntetett szocialista brigád tevékenyke­dik. Dolgozóink 80 százaléka tagja a törzsgárdának, s ez egyik titka eredményeinknek. Azok közül, akik nálunk ta­nultak, sok fiatalt alkalmaz­tunk üzletvezetőnek. Vendég­látóhelyeink 14,3 millió forint forgalmat értek eL 90 vagon árut vásároltunk fel, főleg a háztáji gazdaságoktóL s 7 millió forintot fizettünk érte. Csak gyümölcsből 60 vagon­nal, nyúlból 300 mázsányit, to­jásból kétmilliót vettünk át. Különböző szolgáltatásokkal is segítettünk a lakosságnak. Legnagyobb sikere az építő- és tüzelőanyagok házhoz szállítá­sának van. Kölcsönzünk edé­nyeket is. Húsüzleteink ellátá­sára sertéseket hizlalunk. Vál­laljuk ezt annak ellenére, hogy e tevékenységünk veszteséget jelent — Miként alakult a munka eredményessége ? — A múlt évben 4 550 000 fó­rint nyereséget értünk eL Ez számottevő eredményjavulást jelent, s főleg a költségek csökkentésével és a termelé­kenység növelésével értük el. A 100 forint eszközre jutó nyereségünk 17,54 forint, és 100 forint beire 125,83 forint nyereség jut Ez országosan is kiemelkedő. Nem feledkeztünk meg a bérek emeléséről sem. Tavaly 120 000 forintot fordítottunk erre, s 434 000 forint volt a nyereségrészesedés, mely 30 napi fizetésnek felel meg. Dol­gozóink 140 000 forinttal kap­tak többet mint az előző év­ben. Érthető, hogy többet kap­tak a tagok is: félmillióra rú­gott a kifizetett részesedés. A szövetkezet saját erejéből jutott el idáig. Fejlesztésekre bankhitelt nem vettek igénybe. Az idén 1,2 millió forint van erre a célra. Ebből új vegyes­boltot kap Kisberény és Tás­ka, új élelmiszerboltot öreg­lak és Buzsák, s berendezést, presszót a buzsáki kuítúrház. Az elmúlt két évtized taka­rékos munkájának köszönhető, hogy jelenleg szövetkezetük sa­ját vagyona álló- és forgóesz­közökben 30 millió forint EZEK ALAPJÁN számi- hatnak arra, hogy az idén el­kerülik a 100 milliós forgal­mat. Kiskereskedelmük már az első negyedévben 12 százalék­kal, vendéglátásuk pedig 17 százalékkal több árut adott eL mint 1969-ben. Ez javította az ellátást, s azt jelenti, hogy a lakosság csaknem mindent megtalál az üzletekben. Százmillió tégla Az ország 11 téglaipari vál­lalata 180 gyárának dolgozói csatlakoztak az árvízi tégla- akcióhoz és felajánlották, hogy munkaszüneti napokon termelt többlet téglával segí­tik az árvízkárosultakat A Baranya, a Tolna, a Békés, a Hajdú, a Szabolcs, a So­mogy, a Zala és a Szolnok megyei, az Észak- ás Közép­dunántúli, valamint az Észak- magyarországi Tégla- és Cse­répipari Vállalat két-kétmil- lió téglával járul hozzá az árvíz sújtotta lakosság meg­segítéséhez. A,. . felajánlott szabad szombati és vasárnapi műszakok termelésé előrelát­hatóan meghaladja a 100 mil­lió darab téglát SOMOST! Sí fi PL A P Péntek, vm. májas 1

Next

/
Thumbnails
Contents