Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-28 / 123. szám
i Éfmény a szomszédban ÉRZELEMRE HATÓ TÖRTÉNELEM Kaposváron vágytam az élményt, Székesfehérváron leltem ra. Nem szeretek lelkendezni, túlozni azt, ami valós és igaz. Tehát csak visszaadni próbálom, egyszerűen, úgy, ahogy hatott rám és másokra is. Mert Íratott és érzelmileg megindított. Ezért próbálkozom továbbadni — megközelítő, hitelességgel. Történelem egy évfordulón. Korszerűen és ötletesen, e fogalmak nem elcsépelt, hanem igazi értelmében. Fejér megye a szocializmus útján. Kiállítás a negyedszázados fordulón, mindössze két teremben, az események és történések rendkívüli gazdagságából szerényen válogatva a leggazdagabbakat. A Csók István Képtár bejárati csarnokában egyetlen hatalmas tabló, terepasztal, néhány fegyver és szétrobbant löve-í dék. A tablón nagyméretű, talán méterszer méteres fotódokumentumok. Ez a múlt. Horthy lovon, Horthy kezet fog, urak a fogadáson, harckocsi és gázálarcos emberek vészt jós- lóan. Alattuk rongyba bugyo- lált láb és a kézben sarló — parasztsors. Ennyi elég belőle, kifejező, de nem egészen feledésre, néha emlékezésre szánt képsor. Az utókor, a ma felnövők számára is. A kollázs alatt terepasztal a megye térképével. Megállók előtte, s egyetlen gombnyomásra erőteljes férfihang szól hozzám. A hangszórót is alig látom a terepasztalból előbukkanni, de a hang erőteljes, jól érthető, szűkszavú és határozott. A megye felszabadulásának történetét hallom. A város hétszer cserélt gazdát, iszonyú küzdelem, romok, gyerek- sírás. S a bemondó felszólítására gombokat nyom meg a tárlatvezető. A Vörös Hadsereg támadási irányát jelző nyű mentén kigyulladnak a vörös lámpák. .Aztán ellentámadás, a gyűrűbe szorított fasiszta seregek elhelyezkedése és így tovább. Tömör, megkapó értékelés — talán tíz percig tart az egész. S már megyek tovább. Háborús fegyvereket pásztáz a szem, szétrobbant lövedékeket. S a följárati lépcsősor kettéosztva. Bal oldala a gyengébb idegzetűéfaé. A jobb oldalit választom. Sötét, fekete falu lépcsőház ez, mintha a bunkerből mennék fölfelé. De ahogy az első lépcsőt érinti a lábam, irtózatos és idegtépő harci zaj bömböl feL Sziréna vijjog, a lövedékek becsapódását hallom. Liberátarok keringenék a fejem fölött, bomba robban , és géppuska kattog. Húsz másodperc, míg fölérek talán, homlokom gyöngyözik, lelkileg szinte kimerültén érkezem föl. De már vége a háborúnak, egy csapásra vége. Fény van és fehér falak, elmélyült és beszélgető emberek, tablók és telefonok. Egy egészen más, egy teljesen új világ. Most is emlékezem, kényszerítenek rá, finom eszközökkel. De már a szépre, a huszonöt esztendőre, melyből a nehéz, á küzdelmes, a gyötrő is szép és felemelő... A terem egyik fglán táb- lósor, ugyancsak nagyméretű képekkel. Az újjáéledés, a változás legszebb és legkifejezőbb momentumai ezek. Szemben csővázas emelvény, modern, felülről reflektorokkal világított. Onnan látni a »kamra« tetején elhelyezett maketteket, a megyeszékhely fejlődésének már élőben is látható és megálmodott ' dokumentumait. Lentről a »kamra« üvegszemei néznek rám, három vetítőnyílás, amelyből állóképek sorozatát és a megyéről készült hír- adófilmék gyűjteményét vetítik. Csak megállók a nyílások előtt, s élövé lesz, amit szóban, képben megkaptam már.., A másik falón dobozok. Egyszerű, feliratos dobozok. Nem rakták falra 25 év dokumentumait, nem árasztott' ták el statisztikával a látogatót. Csak tudomására hozták, hogy hol mit találhat meg, S az érdeklődő felnyitja a dobozt, kiveszi a korhű dokumentumot vagy fotókópiáit, s az asztalnál, fotelban kényelmesen elhelyezkedve tanulmányozhat irodalmat, történelmet, helytörténetet vagy amihez kedve van. De ez a lehetőség még mindig kevés. A dobozok szomszédságában hosszú asztal áll — huszonöt telefonnal. Pirosból, fehérből, saürkéből, feketéből és almazöldbol is öt-öt készülék, s előtte felirat. Fölveszem a piros telefon kagylóját, az asztal alatt megindul egy magnetofon, és falusi fúvószenekarok aláfestő, zenéjének kíséretében politikai jelszavakat hallok, a kommunista párt jelszavait, a koalíciós idők harcának izzó, lelkesítő, munkára, harcra hivő jelmondatait. A szavak hitelesek, a fölidézés hűsége ragad meg, viszAz OTP lakásépítési tervei Lakás, lakás és 'még több lakás kellene — írják az újságok, és így kívánják az emberek is. Mindez azt jelenti, hogy a lakásépítés összes formáját és lehetőségét ki kell használni, kölcsönökkel támogatva a legkülönbözőbb akciókat. Az OTP megyei igazgatóságán Nádor Géza igazgató arról tájékoztatott, hogy az idén mit épít saját beruházásban a takarékpénztár, és milyen elképzeléseik vannak a negyedik ötéves tervre? — Az idén Kaposváron a Pázmány Péter és a Beloiannisz utcai tömb belső 105 laká- 'sából negyvenkettő — ez két épület — készül el, s ezeket át iá adjuk,, feltéve, ha a gázt is beszejelik. Túlnyomórészt kétszobás, loggiás lakások, de épületenként 2—2 egyszoba- komfortosat is terveztettünk. A Béke utcai tömbbelső hatvanhat lakásának kiviteli terve is elkészült, az építkezés megkezdése a kapacitástól, fúgg._ A negyedik ötéves tervben Somogybán háromezer lakást szeretnénk saját beruházásban megépíttetni, ebből ezerötszázat Kaposváron. — Hol építenek még a megyében OTP-lakásokat és kik? — Minden nagyobb településen, Barcson, Nagyatádon, Csurgón, Siófokon, Tabon, Marcaliban. A kapacitás biztosítása talán több utánjárást és tárgyalást jelent, mint az ügyfelek megszerzése és a kölcsönök folyósításával járó ügyintézés. Dolgoztatunk a Tö- VÁL-okkal, Csurgón és Barcson a költségvetési üzem építette meg a házakat. — Milyen sikerük van vidéken az OTP-lakásoknak? — Inkább úgy fordítanám meg a kérdést — válaszolt az igazgató, hogy milyen formái vannak a lakásépítéseknek. Kaposmérőben a termelőszövetkezettel tárgyaltunk és tárgyalunk még ma is arról, hogy a szövetkezet dolgozóinak négylakásos társasházakat építünk. A kétszobás lakások 200 —210 ezer forintba kerülnének, ebből százezret adunk kölcsön rendkívül kedvező kamatfeltételekkel. Ez az ötlet nemcsak itt a szomszédban aratott sikert, hanem Balaton- szabadiban is, ahol Valter Imre tsz-elnökkel már megállapodtunk, hogy a tsz ingyen ad házhelyet az építtetőknek. A lakásépítéseken kívül jelentős kölcsönöket adunk és -adtunk a lakások, lakóépületek helyreállítására, korszerűsítésére és tatarozására is. Tavaly hetvenkilencmillió forintot vettek igénybe, az idén ezen a számlán nyolcvankétmillió forintunk van, de ha az igény ezt meghaladja, akkor ennél többet is biztosítunk — mondotta Nádor Géza. & G> szaerzem huszonöt évből is a múltat, a kezdetet. A fekete készüléken sajtó-visszaemlékezéseket hallok, az almazöldön felszabadult irodalmunk zeng, a szürkén tárlatvezetés, a fehéren kultúrhistória — mindez tömören, röviden, s addig, amíg jólesik hallanom, amíg szippantani akarok megejtő sikereinkből. Nem erőszakoltan, nem mesterkélten. Abból választok és annyit, amennyi érdekel. S talán éppen ezért érdekel minden ... A terem közepén két stilizált hirdetőoszlop, plakátokkal, jelszavakkal, felhívásokkal. Elég ennyi. Sokatmondó. S ezután már csak egy kiállítási rész: Fejér megye termékei. Minden, de mindenből, csak egy — az óriás kukoricacsőtől a Videoton tv-készülékig. Ízlésesen, mértéktartóan és — lám, milyen furcsa! — mégis a teljesség igényével... Szép kiállítás volt, megkapott, érzelemre hatott és megindított mindenkit, akinek alkalma volt látni. Hogy miért mondtam el? I Nem magyarázom. Kaposváron vágytam az élményt. Székesfehérváron leltem rá. S1 mert rátaláltam, jobban tudom szeretni a jelent, s még jobban hinni a jövőt... Jávori Béla Sorsajt — szabad időben Nevetnek a gyárudvaron. — Nem baj, ha nem sikerül a kép, a sajt a lényeg... Hogy mennyire a sajt a lényeg, az kiderül a vállalkozásból is. Szondi István, a Kaposvári Tejipari Vállalat igazgatója a Bély Gyula. néhány hónapja készülő sajtról beszél meg egy pályázatról. A kettő között összefüggés van. A pályázatot ugyanis a Tejipari Tröszt hirdette meg és a sajtot »pályaműnek« készítette Erdélyi Ernő, a Tejtermékellenőrző Állomás export- ellenőre és Bély Gyula, a Tejipari Vállalat gyártásvezetője. — A kísérletek már a pályázat meghirdetése előtt folytak. Tudja, hogy van ez, az ember szeretne mindig valami újat csinálni. — És mi az új ebben a sajtban? — Először talán a pályázat követelményeiről beszéljünk — mondja Erdélyi Ernő. — Az volt a feladat, hogy minőségileg jó legyen, új ízű, olyan termék. amely a mai vásárlónak megfelel. — Miért, mit szeretnek a mai vásárlók? — A különleges, enyhén pikáns ízű sajtot. — És persze azt, ami a második feltétel volt — veszi át a szót Bély Gyula —, hogy korszerű csomagolásban kapják. — Azt hiszem, most már jogos a kérdés: hoavan készül és milyen az új sajt? — Hogyan készül? Különleges 'baktériumtenyészettel, speciális érleléssel. Az utóbbi előnye az, hogy lényegesen rövidebb időbe telik. Hogy az íze milyen, azt legjobb kósto- )ás- után elmondani.,. És íme, — kóstolás után: — Jó. Tíz nap - hatvan helyett Készül Balatonlelle felsőn a vasúti aluljáró A SÍNEK MENTÉN beszáradt balatoni homokhalmok, alóla az útburkolatot alkotó tégla- és aszfaltcsík vicsorog. Lent szabályos gödör, benne emberek nyüzsögnek ötven- tonnás monstrumot igazgatva. Vaskos kar mered a magasba — a vasúti daru gémje —, s a kampó végén himbálózik a most már igazífchatóvá szelídült betonidom. Még néhány kisebb .manőver, s az első darab lágyan a helyére huppan. Fekete falán keményen szikrázik a napfény. Készül a vasúti aluljáró. Szerelői nem sok időt kaptak — alig másfél hetet. A ballatom vasútvonal párhuzamosan fut a tó partjával. Nyáron megnő az itt átrobogó vonatok száma, de a vágányokon áthaladó gyalogosforgalom is a sokszorosát teszi ki a téli hónapok forgalmának, így sokszorosára növekszik a balesetveszély is. Ezért kezdte meg a MÁV az'aluljáró építését, hogy gyorsítsa a gyalogosforgalmat és minimálisra korlátozza a baleseti lehetőségeket. Balatonlelle felső azonban közel fekszik a vízparthoz, s a talajba roélyedő ásó nyomán hamarosan talajvíz bukkan fel. Ezért vízelszívó berendezést kellett telepíteni. Motoros szivattyúból ágazó csápok mélyednek a földbe, biztosítva a száraz terepet. Amint elkészülnek a szerelési munkák, az aluljáró környezetét ismét birtokába veszi a víz. Ezért már előre gondoskodtak a kellő szigetelésről: az idomok külső falát vastag kátrányréteg fedi, s a szerelést is úgy végzik, hogy a beázást eleve lehetetlenné tegyék. Tíz órára már a helyén van a leendő aluljáró két előre gyártott idoma. A további haladás már bonyolultabb. A súlyos vasgerendákból és talpfákból összerótt ideiglenes hidat (úgynevezett provizóriumot) vágányostul, talpfástul ki kell emelni, nogy hely legyén a következő elemnek. Sietnek, mert jön a 11 órás személy. Nagyszerű látvány, amikor & kötelek megfeszülnek, a híd megremeg, s hamarosan a levegőben billeg, majd centiméterről centiméterre haladva, a vasútállomás epülete fölött siklik, és óvatosan landol az e célra előkészített talpfákon. AZ ELEMEK elhelyezését tegnap fejezték be, ezután j kezdődik a szerelés. Hat-hét nap múlva tervezik az átadását. Lényeges időmegtakarítást érnek él az elemes szereléssel, hisz ha a helyszínen betonoznának, augusztusig is eltartana. így viszont az üdülők már június elején kipróbálhatják: milyen Balatonlelle felsőn az aluljáró. Cs. T. Sajtcsendélet. Külön érlelik a sörsajtot (előtérben). Erdélyi Ernő. — Sörsajtnak fogjuk nevezni... Mert igények éppen az ilyen sajtra mutatkoznak. Jólesik utána a sör és nagyon tápláló. • — Reméljük, lesz olyan keresett, mint a Sportsajt. — Milyen lehetőségeik vannak az üzemben ezekhez a baktériumkísérletekhez? — Az üzem vezetői támogatnak minden olyan törekvést, mely az újat keresi. _ .... — És munkaidőben kísérleteztek? — Nem. Ez amolyan munkaidőn kívüli tevékenység, mint minden pályamunka elkészítése. Ráment a szombat délután meg a vasárnap. Mert úgy van az, hogy ha a kísérletek elkezdődnek, nincs megállás.. Hasonlít a láncreakcióhoz. Végig kell folytatni, mert különben a baktériumok elpusztulnak. — És mit szólt a család ehhez a »szabadidő-felhasználáshoz«? — A tejesek feleségei hozzászoktak már, hogy nálunk a munkaidő nem pontosan nyolc óra. — Megérte? — Azt mondta: jó a sajt. Tehát megérte. Kaptunk négyezer forintot, várjuk a kereskedelem rendeléseit, megkezdődött a gyártás. De ezzel nincs vége. Mert tudia, hogy van az ember? Szeretne mindig valami úiat csinálni. Most már folytathattok az új kísérleteket, hiszen érik a sörsajt a pincében. T. T. Akikért kezeskedni lehet M őst éppen azt vizsgálják: miért adunk ki mi, valamennyien, mint szülők, olyan fölöslegesen nagy pénzeket díjmentesen tanított gyermekeink iskoláztatására. Vagy más szóval: kell-e az a sokféle gyűjtés, ami jó néhány iskolában folyik. Előzőleg azon gondolkodtak: miért korszerűtlen az országban az anyagmozgatás, és hogyan lehetne ezen segíteni. Még korábban a javító-szolgáltató ipar hiányosságait mérlegelték, a vendéglátóipar problémáival foglalkoztak — de sorolni is sok volna, hányféle, az egész országot, szinte minden embert érintő kérdéssel bajlódtak.. Csak úgy mellékesen, ha nem is üres óráikban, de mindennapi munkájuk mellett, társadalmi munkaként, mindenfele ellenszolgáltatás nélkül. , Negyvenezren vannak ők, feleskudt ellenségei a visszaéléseknek, a hibáknak, a- mulasztásoknak, amelyek késleltetik a haladást, nehezítik az országépítés nagy munkáját. Ha nagyon őszintén akarunk beszélni róluk, azt is meg kell mondani: nem mindenütt fogadják örömmel őket, sőt még megértéssel sem. Van úgy, hogy okvetetlenkedésnek nézik közérdekű munkálkodásukat, még az is előfordul, hogy — ha valahol és valakinél jelentékeny hibát, rossz munkát, rosszhiszemű eljárást fedeztek föl — a rajtakapott felelősök bosszút forralnak ellenük, ök azonban — legalábbis döntően nagy többségük — neon várnák köszönetét, és nem riadnak meg a fenyegetésektől. A törvény védi őket — mert ők védik a törvényt. Ök negyvenezren: a népi ellenőrök. Lenin egyik munkájában, alig néhány hónappal halála előtt foglalkozott a népi ellenőrzés rendszerének megteremtésével. Így írt róluk: »Az szükséges, hogy társadalmi rendünk legjobbjai, mégpedig: először, az élen járó munkások, másodszor, a valóban felvilágosult elemek, akikért kezeskedni lehet, hogy nem hisznek a puszta szónak és egyetlen szót sem ejtenek ki lelki- ismeretükkel ellentétben, ne riadjanak vissza attól sem, hogy bármilyen nehézséget beismerjenek, sem pedig attól, hogy minden eszközzel harcoljanak a komolyan maguk; elé tűzött cél eléréséért.« Vannak a népi ellenőrök között magas képzettségű szakemberek, akik. a maguk szakmájának bármelyik részterületén teljes biztonsággal tudnak .véleményt mondani, s ha úgy látják, hogy valami nem megy rendjén — megteszik észrevételeiket. Más 'népi ellenőrök ugyan hevesebb iskolai végzettséggel, de sok-sok élettapasztalattal ás a köz érdekének éppolyan önzetlen szeretetevel. Amikor egy-egy nagyobb, országos érdekű vizsgálat folyik, szükség van az ilyen és az olyan népi ellenőrök munkájára is: jól kiegészítik egymást Az az állami gondozott gyerek, aki anyagiakban mérhető változást észlel saját sorsának alakulásában — nem is sejti, hogy kiknek köszönheti __ ezt. Sőt, az a vendég sem, aki látja, hogy a megunt típusételek helyett választékot kínál az étterem. Az új garanciális szervizek, falusi - műhely ék megnyitásánál sem gondol talán senki arra, hogy mindezekben ott vannak a népi ellenőrök közérdekű javaslatai. Sőt. pontosabban: azok nyomán válik valóra sok minden, ami az egyes emberek vagy a nagyobb közösség, a falu, a város, a megye vagy akár az ország javát szolgálja. A szocialista demokrácia élharcosai és valóra váltói is, ők negyvenezren, hiszen szó szerint ez történik: az alulról jövő kezdeményezések kapnak hangot rajtuk keresztül, s bürokratikus huzavona nélkül meg ás valósulnak. A közérdek képviselői ők akkor is, ha egyik-másik munkahelyen kellemetlennek találják kérdéseiket, s ha van. is olyan üzemi, tanácsi vagy ki tudja hol működő. vezető, aki fölösleges akadékoskodásnak tartja fellépésüket.. A z elmúlt tizenhárom év eredményei — hiszen az új típusú, szocialista népi ellenőrzés intézménye nálunk- mindössze 1957 óta áll fenn — őket igazol tá -. Két éve született a törvény, amr-' egységes keretbe foglalja • működésüket — kiterjeszti az életnek szinte minden területére —, és védelmet nyújt számukra önkényes kedések, mél tatlan bosszú ellen, A népi ellenőrök nagy többsége azóta végzi közérdekű társadalmi munkáját, amióta csak fennáll ez az intézmény, s vannak, akik újabban kapcsolódtak be a sokszor érdekes, máskor csak fáradságos, de mindig a közösséget szolgáló munkába V. E, SOMOST!NÉPLAP CsÜiőiéSIg lí?7Q nsájos S?L i
