Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

- ' 1

*

*■* *'«<**£&** ;í ?" Á

i Sí: í ,J§|

; !<*:***^B

• f**-*#»*»<múá ''¥***** «**«£1

£ r******* »».**, iS***»» #:*****, Bp**’*'*'**'««««.».

f

&*+****+*+*+&,

»********-»4v^

BftL*.****»«**«

Kinek mi illik

Nagy divat a kötött, horgolt holmi, legyen, az ruha, kosztüm, kabát, pulóver, s legtöbb nő nagyon szereti is. Ám akik egy kissé molettebbek, akik akarva, akaratlan néhány fölösleges kilót magukra szedtek, gyakran csak fájó szívvel nézegetik a kirakatokban a sok szép kötött, horgolt portékát. Vannak,' akik ugyanis azt mondják, és azt vallják magukról, egy kissé elkeseredetten, hogy nekik sem a kötött ruha, sem a kosztüm nem áll jól, mert erősít, s még kövérebbnek látszanak benne, mint amilyenek a valóságban.

Igaz volna mindez? ’Válaszért Küzdy Évához, a Kézműipari Vállalat kötöttáruinak tervezőjéhez fordultunk, aki ezen a területen elismert szak- tekintély.

— Az új tavaszi modellek között sok kötött nadrágkosztümöt is láttunk. Ezek viseletére mit %tanácsol?

— A nadrágkosztüm minden változata nagyon divatos, de ennek a viseleté függ a kortól (inkább a fiatalabb korosztálynak való) és az alaktól, testmagasságtól is. Alacsony, molett nőknek nem

ajánlom. Ne_ kik inkább

kiskosztümöt

ajánlok hosz- szított kabáttal vagy mellény-szoknya együttest, szintén hosszított

Két jellegzetes darab a tavaszi újdonságokból: mintás kötésű együttes, maxi szoknya és hosszú mellény. Az egyes darabokat külön is viselhetjük: a szoknyát széles, sima övvel és pulóverrel, a mellényt pulóverrel és divatos, trapézvonalú nadrággal.

mellénnyel.

— Milyen újdonságokat tervezett még tavaszra?

— Tunikás-nadrágos együtteseket, mexikói ponchót (ejtsd:: poncsó), amely most nagyon divatos, nadrágokat, hosszú, kötött mellénnyel és sok-sok ruhát. Maxi ruhát, maxi szoknyát a fiataloknak, térden alul érő midit a felnőttekSima kötésű, karcsúsított szabásvonalú, fiatalos kötött ruha. A csípővonaltól lefelé a szoknyarész horgolt virágmintákból áll.

— Kötött ruhát mindenki hordhat. Ez nincs alakhoz vagy korhoz kötve, de hogy előnyös-e, az a gyártási, készítési módtól, a fazontól és a színtől is függ. Amikor a gyártási módot említem, arra gondolok, hogy a nagy szemű, durva kötésű vagy horgolású ruha és kosztüm valóban erősít, különö. sen, ha a színe világos. Ezért a telt alakúak inkább finorrtan kötött, vékony ruhát csináltassanak vagy vásároljanak, és lehetőleg sötétebb tónusú színben; méretben pedig mindig akkorát, hogy az ne feszüljön az alakra. Magas, sovány alakon viszont jól mutat a vastagabb kötésű, világos színű ruha és kosztüm is, mely valóban előnyösen erősít egy kissé.

Mexikói poncho fehér-piros- kék színösszeállításban. Tervezője magas, vékony nőknek ajánlja elsősorban.

nek. Megemlítem egyébként, hogy díszítőelemként nagyon divatos kötött ruhákon, mellényeken és kiskosztümökön is a népi hímzés, például a buzsá- ki. Szintén újdonság a kötötthorgolt kombináció is. Terveztem például alkalomra olyan ruhát, amelynek oldala, hátrésze sima kötésű, s a horgolt 'csipke az elejét vagy az alját díszíti. Divatos a fémszállal átszőtt, horgolt virágminta is, melyet a ruhán különböző helyeken alkalmazhatunk.

— Hogyan gondozzuk a kötött ruhákat?

— Legjobb tisztíttatni, mert a gőzpadon visszakapja formáját, de ha erre nincs mód, különösen a műszálasakat alkalmas mosószerrel otthon is kimoshatjuk. Mosás után többszöri öblítés szükséges, és ne vállfán, vagy kötélen lógatva szárítsuk, hanem törülközőre fektetve. Szekrényben se lógassuk vállfán a kötött holmikat, hanem szépen összehajtva, fektetve tartsuk. Még egy tanács: a kötött holmit nem viseljük napokon át egyfolytában; kifényesedik, megkopik, elveszti formáját és testszagot is kap. Hagyjuk pár napot szellőzni. Jó tárolás, gondos használat mellett a kedvenc kötött holmijaink sokáig megőrzik fris- seségüket, eredeti formájukat.

A. E.

mm

***.

16.

Budapest, Wesselényi utca 83. II. emelet.

özvegy Kovalcsikné, Honda László háziasszonya telefonon beszélget a barátnőjével.

— Nem, Elza, nem azért sírok. A fene egye meg azt a kéthavi lakbért, amivel adósom maradt. Igen, jól hallottad, ott egye meg a fene! Öt sajnálom, a szerencsétlent. Senkije, sem volt a világon. Es tudod, most már azt is megmondhatom ... én, én nagyon megkedveltem őt. Nem, nem! Hová gondolsz? Ne haragudj, fejezzük be. Most jól ki akarom magam bőgni, majd holnap este felhívlak. Illetve inkább te hívj fel napközben a hivatalodból, az legalább egyikünknek^ sem kerül pénzbe. Csókollak!

Ciduró, Főtér.

Lakógyűlés az immár otthonossá va’-ázso’t raktárban.

— Van néhány elemi szabály — tart eligazítást padre Plombái a Cartagena volt utasainak. — Ezeket szíves figyelmükbe ajánlom. Először is: ha -valaki eltávozik a Főtérről, sétára indul a folyóhoz, a Sziklás-dombokra vagy bárhová,

feltétlenül mondja meg a többieknek, hogy hová készül, merre megy. Javaslom, hogy lehetőleg kettesével, hármasával induljanak útnak; több szem többet lát. És mindig legyen maguknál valami fegyver, ha más nem, legalább egy husáng. Bakancs vagy magas szárú cipő nélkül ne járkáljanak — a sucurik, a mérgeskígyók miatt. Legtöbbje a boka táián igyekszik megmarni áldozatát. Aztán meg eszükbe ne jusson véletlenül, hogy a folyóban fürödjenek! Kész ön- gyilkosság.

— Köszönöm, padre! — bor- zongott össze a nagy forróság ellenére Juanita, és még szorosabban magához ölelte a kiskutyáját. — Nekünk Pedróval ennyi elég is. Amíg meg nem érkezik az a nyavalyás bárka, mi ki sem tesszük a lábunkat ebből a barakból. H'szen itt más sincs, mint veszély. Ho- gvan él Hitnek itt egyáltalán emberek?

Plombái atya felsóhajtott'.

— Nehezen,'senhorita. Nem múlik el hónap szerencsétlenség, sebesülés, betegség vagy haláleset nélkül Ezzel kapcsolatban nyomatékosan figyelmeztetem önöket az ösvények tiszteletére!

Campomanes úr, akin már nyoma sem látszott az előző nap fáradalmainak és a nagy asztal tújsó végén farrinchát evett ananászlekvárral, felkapta a fejét.

— Az ösvények tiszteletére? Az micsoda?

Az előadó levette, egy bőr- darabkával tisztára törölte bepárásodott szemüvegét, csak aztán válaszolt.

— Talán észrevették már, hogy a Főtér másik oldaláról keskeny ösvények húzódnak az őserdőbe. Minden ösvény kezdetén feltűnő jelek láthatók: lehántolt kérgű, pirosra, kékre festett karók vannak a földbe szúrva, vagy lécdarabkát erősítettek András-kereszt alakban, vagy más formában a fákra. Másutt színes rongyokat kötöztek fel. A két olasznál, a Borelli testvéreknél például zöld üvegpalackot húztak egy bot végére. Ezek a különböző jelek azt tudatják, hogy melyik ösvény kié. Kinek, illetve kiknek a bányatelkére vezet. A mineirók egy része magányosan dolgozik, de van, ahol ketten-hárman álltak össze. Többnyire az egv- nemzetiségűek. vagy a barátok. vaev akik nehezen viselik el az egyedüllétet. Akadnak, akik — envhén szólva — nem kedvel'k egvmást különösebben. de szövetkeztek, mert külön-külön nem volt elég pénzük a bérleti díj lefizetésére. A lényeg az, hogy ezekre

B SOMOGY! NÉPLAP Szerda, 1970. május 27.

t

Miért sápadt, fáradt a gyerek?

A rendkívül hosszú

tél. az átélt influenzás és egyéb megbetegedések, a tartós vitaminhiány, a szabad levegőn való rendszeres mozgás hiánya bizony nyomot hagyott nemcsak' a felnőtteken és a betegségre hajlamos öregeken, hanem a gyerekeken is. Sokszor észrevesszük, hogy a gyerek sápadt, fáradékony, elalszik tanulás közben, nem olyan játékos, mint azelőtt, és rosszabb az étvágya is.

A tavaszi fáradtság a vitaminhiány velejárója. Ezen úgy segíthetünk*, .hogy nagyon sok nyers zöldséget (salátát, karalábét, zöldhagymát stb.) és gyümölcsöt adunk a gyereknek. Továbbá ügyelünk arra, hogy naponta eleget pihenjen, és este időben lefeküdjön-.

A sápadtság egyik leggyakoribb oka a vérszegénység. Ilyen esetben azonban általában nem a vér mennyiségének a csökkenéséről van szó — mint azt sokan gondolják —, hanem a vér vátlozatlan összemnnyisége mellett vagy a vörösvérsejtek száma, vagy pedig a bennük levő vérfesték mennyisége fogyatkozik meg. Az esetek egy részében mindkét tényező is előfordul. Ezek mindegyike okozhat sá-. padtságot. Azonban nem minden vérszegénység jár együtt sápadtsággal.

Milyen általános tüneteket okozhat a vérszegénység? Táplálkozási zavarokat: étvágytalanságot, lesoványodást, székrekedést stb. Továbbá idegrendszeri zavarokat: fejfájást, szédülést, bágyadtsá- got, aluszékonyságot, gyengeséget stb. A vérszegény gyermek könnyen elájul, a fertőzések elleni védekezőkészsége gyengül stb.

A sápadtság azonban nem jelent minden esetben vérszegénységet. A bőr hajszálereiben és a bőr alatti érhálózatban piros vér kering. Ez a piros vér azonban nem tűnik át teljesen, mert hámréteg, kötőszövet és zsírréteg fedi el. E rétegek vastagsága tehát máris befolyásolja az arc a test pirosságát. A szín többek között attól is függ, hogy milyen dús az érhálózat a bőrben és a bőr alatti rétegben, valamint attól is, hogy ezeknek milyen a pillanatnyi űrtartalmuk. Ez utóbbi pedig — a hőmérséklet, valamint az idegrendszer hatására — ál- landóan vátlozik. Az erek rugalmas falú csövek, amelyekaz ösvényekre, amelyek az Aranypatak partjának szigo_ rúan meghatározott parcelláihoz vezetnek, csak a tulajdonosok léphetnek. A különleges megbízott kivétel ez alól, meg én. De elárulhatom, hogy szólóban mi sem szívesen merészkedünk rájuk, és ha a szükség mégis rákényszerít, egész úton hangosan kiabáljuk a nevünket. Az ösvény tulajdonosa ugyanis büntetlenül megölhet bárkit, akit a saját ösvényén, illetőleg a bányatelkén talál. Erre a kegyetlen törvényre azért van szükség, mert az aranyásó a vityillójában őrzi minden kincsét, minden reményét egy jobb életre. A kimosott aranyport, aranyrögöket, az orvosságát, az élelmiszereit, szerszámait és a szerződés} okmányát. Ha bármelyiktől megfosztják, elveszett ember.

— Nem egészen értem — jegyezte meg Ewans professzor, aki Krecsmár Jenőnek kezdettől folvamatosan fordította portugálról angolra a padre szavait. — Hiszen a parcellákat nyilván nemcsak az ösvényeken lehet megközelíteni.

— Ez igaz — bólintott a cémaember —, de zahalanul csak onnan, a kitaposott ösvényről. Persze, a telke határain a mineiro gödröket, vermeket ás és álcáz, csapdákat helyez el. A puska is állandóan a keze ’ ügyében van, úgyhogy mindenképp az életével játszik a hívatlan látogató, bármerről is közeledik az

nek átmérője könnyen változhat. Az űrtartalom változását az emberi test és a környezet közötti hőmérsékletkülönbjpg okozza.

A hőszabályozó központ igyekszik az emberi test hőmérsékletét mintegy 37 C fok körül állandósítani. Ennek biztosítására szervezetünk állandóan meleget termel, de ugyanakkor a túlzott fölmelegedés megakadályozására hőt ad le izzadás, meleg, párás levegő kilégzése stb. formájában. Pl. hidegben a bőrerek erősen összehúzódnak, hogy ezáltal, minél kisebb felületet nyújtsanak a vér lehűlésére, ilyenkor tehát az ember sápadt.

Az eddig elmondottak szerint tehát a bőr színe (piros- sága, sápadtsága) a bőr rétegeinek vastagságától, felépítésétől a bőrerek tágulásától függ. Az erek pillanatnyi állapotát azonban nemcsak a hőmérséklet befolyásolja. Éppen ilyen fontos az idegrendszer egyéb működése is. Itt kell megemlíteni, hogy a hirtelen fellépő elsápadás oka lehet az agy pillanatnyi vér- szegénysége, ami ájulást is okozhat. Sok gyermek (különösen serdülőkorban) hajlamos az ilyesmire. Mi tehát a teendő?

A sápadtság általában

kóros tünet, de hogy adott esetben betegségről van-e szó, azt csak az orvos állapíthatja meg. Ha a sápadtság alkati adottság vagy családi vonás, nem kell fölöslegesen gyógyszert kérnünk az orvostól. Viszont, ha a vizsgálatok során kiderül, hogy betegség áll fenn, az orvos által felírt gyógyszert okvetlenül fogyasztania kell a gyereknek, hogy elejét vegyük a súlyosabb bajnak.

OTTHON

CSALÁD

Az utolsó pillanatok

az összeütközés előtt

Figyelem: előre dőljünk és ne hátra!

Minden öklöző tanulja, hogyan kell elhajolni ellenfelének különböző ütései elől. Az úszók, különösen a távúszók, megtanulják, hogyan kell viselkedni izomgörcs esetén. A tanulók néha azt is gyakorolják, hogyan kell pánik nélkül, gyorsan kiüríteni a tantermet, és így készülnek föl az esetleges tűzvészre. A stewardess megmagyarázza az uta- 1 soknak, hogy szükség esetén hogyan használják a légzőkészüléket.

A General Motors autógyár külön útmutatót adott ki a gépkocsivezetők és utasaik számára, hogy mit kell tenni összeütközéskor a baleset következményeinek csökkentésére. Ebből közlünk néhány fontosabb részletet. (Az utasítás magától értetődőnek tekinti a külföldön kötelező biztonsági övét.)

A biztonsági öv magában nem elegendő, nem nyújt kellő védelmet balesetnél (nálunk még a biztonsági öv sem kötelező). Nagyon fontos, hogy a baleset előtti utolsó pillanatokban a megfelelő testtartást vegyük fel. Kísérletekkel megállapították, hogy még a legveszélyesebb frontális összeütközésnél is 80 százalékkal lehet csökkenteni a baleset következményeit. Ehhez jön még a biztonsági öv nyújtotta védearanyásó tanyájához, fazendá- * jához. i

* * * <

Az elmúlt huszonnégy óra ‘ eseményei néhányuk szemében J eddig úgy tűntek, mintha ál- ’ modnák őket vagy mintha egy ’ krimi és egy kalandos útifilm j egyvelegét néznék a moziban.! Számukra annyira az irreali- ! tás területén történt minden. ! Talán csak a világot járt geo- ! lógus, Barilla kapitány és An- j na asszony jelentett kivételt. I

A padre szüntelen hangú is- I mertetője most a többieket is ] véglegesen rádöbbentette,} hogy valóság az! amit átélnek.} Mégpedig kegyetlen, zord va- j lóság. }

— Ezek szerint — kérdezted

halkan a légikisasszony — ittjj mindenki fél mindentől és i mindenkitől? é

— Igen. Az őserdőben azí embereknél ez a természetes i lelkiállapot. Az a gyanúm, i hogy a nagyvárosokban sincs t másként.. Legfeljebb az ő fé- # lelmük nem olyan szakadat- # lan, nem olyan nyilvánvaló, J mint, a miénk. Itt élünk a va-\ donban, és leginkább egymás- \ tói rettegünk. Senki sem tudja, \ hogy kiféle, miféle ember az, ! aki a másik parcellán mossa \ az aranyat, honnan jött, ési nincsenek-e gonosz szándékai. ■ Ne vegyék dicsekvésnek, de# ebből a szempontból az én f honfitársaim, a brazilok, az f erdei emberek,. a törzsükből f kiszakadt indiánok még vi- f szonylag a legmegbízhatóbbak. J

(Folytatjuk.)

lem is, persze csak akkor, ha az ember felkapcsolja magára.

Ha tehát összeütközés veszélye fenyeget, hajoljunk előre a szerelékfal felé.

Minél messzebb vagyunk a szerelékfaltól és a szélvédő üvegtől, annál nagyobb sebességgel vágódunk neki. Ilyenkor nagyobb a sérülési kockázat is.

Az utolsó pillanatban tehát ne hajoljunk hátra, hanem előre, a szerelékfal felé, behúzott fejjel, magunk elé tartott karokkal. Az autó alváza, fém- alkatrészei, a karosszéria nagyon sok eleven erőt használ fel az összeütközésnél.

Az elővigyázatos vezető rendszerint, már idejében fölismeri a válságos helyzetet, az utasok azonban már ritkábban. A vezető tehát hangos kiáltással figyelmeztesse utasait a veszélyre.

A vezető, ha csak a derekán van biztonsági öve, mindkét karját helyezze a kormánykerékre, könyökével kifelé. Hüvelykujja maradjon a kormánykeréken.

A derékra kapcsolt biztonsági övvel rögzített utas villámgyorsan támassza mindkét tenyerét a szerelékfalra, fejét pedig a kezére. A három helyen rögzített biztosító öv persze sokkal nagyobb biztonságot nyújt. Ilyenkor dőljön előre, és fejét is minél jobban' hajtsa előre. Tenyerével támaszkodjon meg a szerelékfalon, könyökkel lefelé.

A hátsó ülés utasai karjukkal fogják meg a fejüket, ha lehetséges, helyezzék fejüket az első ülés hátsó részére. A gyermekek alulról fogják át karjukkal a lábukat, és fejüket helyezzék a térdükre. Nem árt, ha ezt a tartást már otthon, álló kocsiban gyakoroltatjuk a gyermekekkel. Balesetkor ugyanis ösztönszerű, villámgyors tevékenységre van szükség.

*