Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

BNV, 1970 MA! KOMMENTÁRUNK Versengő termékek Melyik lesz a vásárfia, Orion, Videoton ? — A lipcsei aranyérmesek Égtájak, méternyire — Az új mechanizmus eredményeit bizonyítják Tegnap délelőtt kilenckor megnyílt a vásár. Sajátos mó­don, nagyon sokat beszélnek a vásárvárosban a magyar ipari vásárok történetéről, hagyomá­nyúiról, Néhányan egészen a középkori árumegállító jogra vezetik vissza, mások pedig Kossuth iparfejlesztő törekvé­seihez — az első iparműkiállí- táshoz — 1842-ben. Annyi bi­zonyos, hogy a magyar ipari vásárok szép fejlődéséről, nö­vekvő nemzetközi hírnévről tesznek tanúságot. Az eltelt huszonöt év bizonyíték is, hi­szen 1945-ben a romokban álló ország már rendezett ki­állítást, 1848-ban pedig, már a külföld is képviseltette magát. 1970 egyik mérlege a 33 kül­földi kiállító. Műanyag és elektrotechnika Azt hiszem, a történelemnél izgalmasabb a jelen, A magyar kiállítók bizonyítják, hogy Budapest méltó a vásárváros névre. A pavilonok közt járva szembetűnő a komoly, minta­szerű reklámozás, a gyakorla­tiasság, a korszerűség. Minden vállalat törekvése azt mutatja, hogy egészséges útkeresés fo­lyik — lendületes kísérletezés új anyagokkal, új termékekért. Tovább tart például a mű­anyagok térhódítása — és nemcsak a könnyűiparban, ha­nem az építőiparban is —, a CHEMICAL Építőanyagokat Gyártó Vállalat hőszigetelő ha­bot és pvc szegélylécet muta­tott be. A vásár sztárja az elektro­technika. És hogy nem holt szó a növekvő külkereskedel­mi lehetőség, s mennyire tük­röződnek a gazdaságirányítás eredményei, annak felmé­résére elég időzni az Orion és a Videoton csarnokai előtt Vannak, akik talán úgy látják, hogy az Orion »jött ki jobban« a televízióval — szí­nes, piros-fehér burkolású ké­szüléket is láthattunk —, a Vi­deoton pedig a sztereo rádió- készülékkel, magnókkal. Talán nem egészen így van — meri hegy van mit keresni a szé­kesfehérvári gyárnak is a tv- piacon, azt nemcsak a nagy hazai kereslet bizonyítja. De az Orion és a Videoton termé­keinek összehasonlítása tulaj­donképpen csak két apró mo­zaikkőnek tűnik, a vásár ha­talmas képén. Nagyon sok látogatót vonza­nak a Lipcsei Tavaszi Vásár magyar aranyérmesei is — a Szerszámgépipari Művek Esz­tergomi Marógépgyára elektro­hidraulikus másolómarógépe, a Magyar Optikai Művek auto­matikus precíziós szintezője és a Híradástechnikai Szövetkezet színes tv komplex generátora. Egyszóval büszkélkedik és bi­Növelik a szárazelemek gyártását A VBKM Akkumulátor- és Szárazelemgyárban új beren­dezések telepítésével korsze­lálni munkájáért lelkesedő szakembereket, hanem a kö­zépszintű vezetőrétegben és a tagság soraiban is. A mező- gazdaság ma már képzett em­bereket kivan. Ahogy a fő- agronómus mondta: — A technikai forradalom korában meg kell szűnnie a szövetkezetét valamiféle »nép- egyletként« felfogó szemlélet­nek. Annak a felfogásnak, hogy a sokat noszogatott em­ber is annyit kapjon a minő­ségben esetleg gyatrábban el­végzett munkájáért, mint az, aki szabad idejét áldozva ké­rűsítették a szárazelemek gyártását. Az év elejétől új laposelemgyártó sor üzemel. új technológia bevezetésének a jelentőségét. Bizonyítva an­nak fontosságát az egész üzemre vonatkozóan. S nekik keli a legjobb, a legponto­sabb munkát végezniük a be­szerzett géppel vagy az új el­járás kipróbálásakor. Minél több ilyen képzett tagja van egy mezőgazdasági üzemnek, annál biztosabb le­het abban a vezetőség, hogy az évszázadokig járt hagyo­mányos utak helyett taposat- lanabb úton haladva a siker felé közelednek. Bővítették és korszerűsítették az elektrolitkészítő és masz- szakeverő műhelyeket Üzemi laboratóriumokat létesítettek. Űj automata gépek sajtolják a pozitív elektródákat, vég­zik a cellák beépítését és az elektródák kötözését. A kor­szerűsítés, a kapacitás bővíté­se következtében ebben az év­ben mintegy 30 százalékkal növelhetik a termelést Ké­pünkön: Dolgoznak az űj la­poselemgyártó soron. K özős gazdaságok vezetői. ivek. népes csoportja in­dul a közeljövőben a. Német Demokratikus Köztár­saságba az Észak-somogyi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének tagszövetkeze­teiből. A fonyódí, a marcali és a siófoki járás tsz-eiből mint­egy negyvenen vesznek részt ezen a tíznapos tanulmány­úton, s a Keszthelyt Agrártu­dományi Főiskola, által össze­állított program szerint néznek körül, tanulmányozzák a szo­cialista mezőgazdaság NDK- beii eredményeit. Ott-tartózfco- dásuk alatt Lipcse lesz a »centrum«, onnan indulnak ta­pasztalatszerzésre: tervüli sze­rint főként a közös vállalko­zások . munkáját vizsgálják meg. Több gazdaságot meglá­togatnak, tanulmányozzák a szarvasmarha- és sertéste­nyésztést, hizlalást, valamint a segéd- és melléküzemági tevé­kenységet S ez csak egy kiragadott példa azok közül a tanulmány­utak közül, amelyeken somo­gyi termelőszövetkezeti veze­A mezőgazdaság is képzett embereket kíván A címadó mondat a hetesi Egyesült Erő Termlőszövetke- zet irodájában hangzott él a főagronómus szájából. A koc­kázatvállalásról beszélgettünk. Arról, hogy a mezőgazdasági üzemeknek kockáztatniuk kell a nagyobb siker, a nagyobb hozamok eléréséért Termé­szetesen csak kelló tervezés, megalapozottság után. Minden lehetőséget figyelembe véve, mérlegelve. A legjobban ki­vihető megoldást választva. A helyi viszonyok megkívánta módosításokat sem hagyva fi­gyelmen kívül. A kockázatvállalás azonban csak akkor megalapozott, ha megfelelő számú szakember van a termelőszövetkezetben, s nemcsak a vezetőségben ta­pezte magát, s így munkájá­nak minősége is jobb. A cso­portosan elvégzett munkánál is különbséget kell termi a termelőszövetkezeti tagok kö­zött, ha nem egyenlő és egyenértékű részt vállalnak a közös munkából, A bátorság az újnak a vál­lalásához egyébként is függ­vénye annak, hogy hány jól képzett szakemberrel rendel­kezik a mezőgazdasági üzem. Ezek az emberek — képlete­sen megfogalmazva — bázi­sai, pülérei a hídnak. Rájuk épülnek a tervek, munká­jukra, képzettségükre számít­va. Rájuk vár az agitatív munka egy része is. Hiszen munka közben beszélgetve, ők értethetik meg leginkább tár­saikkal az új eljárás vagy az aanyft a magyar ipar a hat­vanezer négyzetméternyi kiál­lít óterületén. Könnyítik az üzletkötést Az elmúlt tíz évben a kül­kereskedelmi forgalom két és félszeresére növekedett. A BNV jó lehetőségnek mutatko­zott tavaly is, és az üzletem­berek most sem hagyják ki- használatlanüL Az idei vásár­tól többet várnak, mint a ta­valyitól. A rendező HUNGEX- PO működteti a külföldiek ta­lálkozóhelyét, de a külkereske­delmi vállalatok már az- ipar- vállalatok pavilonjaiban tár­gyalnak ügyfeleikkel. Helyben jobban lehet bizonyítani.., Megnyílt a kereskedők klub­ja is, amely ugyanazt a célt — szakmai megbeszélések, anké- tok, táiékoztatók rendezése — szolgálja a hazai részvevők számára, mint a külföldiek ta­lálkozóhelye. Kiállítást rendeztek a vásár területén a külkereskedelem huszonöt éves fejlődéséről . is. A BNV 70 szakmai napokon az iparágak képviselői öt al­kalommal találkoznak. Kinek adjunk el? Akik eladnívalót is hoztak — Így tartja a vásári szokás. Vagyis, hogy mit visz a kül­föld, azt majd a megkötött szerződések, száma mutatja, hogy mit hozott — az a pavi­lonokban látható. Fölösleges lenne felsorolni a terméközönt, inkább néhány olyan terméket, amellyel nagy számban találkozhatunk a kü­lönböző pavilonokban. Szállító­gépeket, rakodógépeket, marko­lókat, ipari gépcsaladot Ezeket nagy számban mutatja be Len­gyelország, az NDK, Svédor­szág, Franciaország, Ausztria. Lehet válogatni tehát! A sze­mélygépkocsik bemutatója — kellemes meglepetés. Nagyon szép az NDK új Wartburgja, finom vonalú a szovjet Zapo- rozsec, és szinte luxus kivi­telű az új Volga. Mit hoztak az új vendégek? Kanadából tizennyolc nagy vállalat küldte el termékeit. A pakisztáni pavilonban a re­mek népi hímzésű, szövésű ru­házati cikkek mellett sebészeti műszereket, konzerveket is láthatunk. Elefántcsontpartról textília, kávé, kakaó, kókusz és pálmaolaj érkezett. Égtájak változnak tehát a néhány méternyi távolságon belül: északi termékek és trópusi gyümölcsök. Meglepő, impo­záns újdonságok a BNV láto­gatóinak. Tröszt Tibor Presztízsvesztéséi ? A hosszú tel, a késői ta­vasz nagy próba ele au-i iu. a mezőgazdasági üzemeket. Hogy a sportban használatos kifejezéssel éljek: »nem egy­formán vették az akadályo­kat«. - Ennek természetesen összetett okai vannak, Csak kettőt említek: a különböző értékű géppark, a felkészülés minőségi különbségé. Egy ta­nulság mindenesetre adódott ebből a kedvezőtlen időjárá­sú évszakból, s ez a tanulság szinte minden termelőszövet-, kezeire vonatkozik: a szom­szédos mezőgazdasági üzemek kooperációjának szükségessé­ge. Nemrégiben az egyik ter­melőszövetkezet vezetőjével arról beszélgettünk, tudja-e, hal tart a tavaszi munkában a szomszéd falu. Tagadólag rázta a fejét. Ugyanaznap jártam a szomszédos telepü­lésen is. Ott az elnök arról számolt be, hogy éppen jókor jöttem, örömmel mondhatja el: végeztek a munkával. Ahol először jártam, még nem fejezték be a vetéseket. Milyen jó lett volna, ha tud­ják: szomszédságukban már felszabadult pár gép. A se­gítség néhány nappal náluk is lerövidíthette volna a mun­kát. Szerencsére a kölcsönös se­gítés fontosságát már jó né­hány mezőgazdasági üzemben felismertek.. Csuk a isaposvá- ri járás adatai állnak, rendel­kezésemre.. Itt több helyen folyt közös erővel a munlca. (Magyaratád, Bárdudvarnok, Kaposvári Állami Gazdaság, Igái.) — Hogyan kérhetnék én segítséget a szomszédoktól? — kérdezte a már említett tsz- elnök. — Akkor azt monda­nák: lám, azoknál ott nem megy a munka. Elgondolkodtató, amit mon­dott. Csak éppen nem- helyt­álló. Rosszul értelmezte a' ki­alakult helyzetet, presztízs­kérdésnek fogta fel egy egész üzem, kétszáz-kétszáZötven ember érdekét. Mert ez az érdek azt dik­tálja: a rászoruló bátran kér­jen segítséget, hiszen az idei termésről van szó. Nem be­szélve arról, hogy más alka­lommal, esetleg más forrná«, ban ők seaíthették volna ki a szomszédokat. Kibővítetném a segítségadás gondolatát az ismerni« szó­val. A szomszédos terme ló- szövetkezeteknek ismerniük kell epvmást. íny alakulhat ki köztük jó gazdasági és em­beri kapcsolat. Erre pedig szükség van, hiszen nemcsak a szűkén értelmezett közös­ség. hanem az egész megye mezőgazdaságának is érdeke ez L. L. 360 vagon ementáli sajt A hazai sajtgyártás központjában, a Zalaegerszegi Sajt- és Vajgyárban a terv szerint az 1970-es évben 360 vagon ementáli sajtot állítanak elő. A mennyiség jelentős részét már lekötötték nyugat-európai és szocialista exportra. Ké­pünkön: Egy-egy ilyen raktárhelyiségben 558 darab sajtot érlelnek 3>—i hónapon keresztül. Nyitott szemmel tők és tagok, szakemberek és szakképzettséggel nem rendel­kező szövetkezeti gazdák vesz­nek részt Mondhatnám azt is, divat lett — jó divat — a belföldi és külföldi szakmai kirándulás, tapasztalatszerző tanulmányút. Ahogyan erősöd­nek, módosodnak gazdasá­gaink, úgy szerveznek egyre több csoportos utat A kirán­dulások élményein túl sok hasznos, a mindennapi munká­ban gyümölcsöztethető dolog­gal ismerkednek meg. Hazai üzemlátogatásra az elmúlt években elkísértem néhány szövetkezeti csoportot: megyén belül és a szomszédos megyék­ben nézték — kritikus szem­mel — a látnivalókat. Kérdez­tek, magyaráztattak magúk­nak, vitatkoztak, módszereket firtattak, az asszonyok a rá­juk jellemző szókimondással bírálták, ami nem tetszett ne­kik. Tanúja voltam türelmet­len unszolásoknak, amikor a csoport vezetője — a »menet­rendre« hivatkozva — megérte elhívni az útitársakat a sertés- hizlaldától, annyira érdekelte őket a létesítmény. Másutt meg a vendéglátó gazdaság »ide­genvezetői« fáradtak el a vá­laszadásban, olyan kérdésára­dat zúdult feléjük. A körülnézés, a tapasztalat- szerzés kétségkívül hasznos. Az észak-somogyi termelő- szövetkezetek NDK-belí ta­nulmányútja is minden bi­zonnyal eléri célját, azt. hogy aprópénzre váltható tanulsá­gokat gyűjtenek útjuk során a csoport részvevői. A sikeres út biztosítékának látszik, hogy még mielőtt elindulnának, tud­ják, mit akarnak megnézni, s szakmai garanciát jelenthet, hogy a programot — ismerve a csoport érdeklődési körét — a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola dolgozta ki. Itt, az észak-somogyi tsz-szövetség területén a sajátos földrajzi elhelyezkedésből következően különösen nagy a jelentősége például a segéd- és mellék­üzemági' tevékenységnek. Ért­hető tehát, hogy az eredmé­nyesebb munka érdekében mi­nél több új, náluk is haszno­sítható, gyakorlati tapasztalat­ra, módszerre igyekszenek szert tenni. N em lehet sikeres az az út, amelyiknek célja csupán a látottakat au­tomatikusan átmásolni, csak az, amelyik tippeket, jő ötle­teket szándékozik gyűjteni. Az észak-somogyiak ezt akarják, ezért mennek az NDK-ba. Ha nyitott szemmel, kutató-kereső érdeklődéssel járják a gazda­ságokat, útjuk nem lesz hiába­való — mint ahogyan minden hazai és külföldi üzemlátoga­tás is csak így érheti el igazi célját. Hemess Ferenc SOMOGTI SSPÍ.AP Bmmteat, 19?®, májas ?Sf 3

Next

/
Thumbnails
Contents