Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

\ M a is, akárcsak néhány évvel ezelőtt, sok a panasz a koopéraciora, a vállalatok együttműködésé­re, Többnyire jogosan bírálják az alkatrészek, az anyagok, a részegységek szállitóit a hosz- fczú vállalási határidő, a rossz minőség stb. miatt. »Mi már korszerűen, gyorsan és gazda­ságosan dolgozunk — halljuk gyakran a feldolgozó üzemek érvelését. -— Ha termékeink mégsem elégítik ki a magas világpiaci követelményeket, ez nem raj tunk, hanem kooperá­ló partnereinken mullik." Gyakran, helytálló, bizonyít­ható az iménti állítás, de- ez a pórul járt feldolgozóüzem számára sovány vigasz. Évek­kel ezelőtt még más. volt a helyzet. A minisztérium uta­síthatta az anyag-, az alkat­részgyártót, mérsékelhette a feldolgozóüzem tervét stb. Most a piac értékítélete a be­dolgozó üzemek hibáiért is a készáru Szállítóját sújtja. Min­den vállalat kezességet vállal azért az anyagért, alkatrészért, amelyet megvásárolt és fel­használt — esetleg kiszolgálta­tott helyzetben. A »fővállal­kozói" felelősség álól — a helyzet bármennyire ellent­mondásos is — nincs, kibúvó. Viszont a súlyos anyagi kon­zekvenciák megelőzhetők. Pél­dául importversennyel; külföl­di alkatrész- és anyagvásár­lással. Gyakran érdemesebb szövet- iktezni a kölcsönös előnyök ki­aknázására, anyagi érdekkö­zösségre lépni a hazai szállí­tóval. A Vörös Október Férfi- ruhagyár például nem csupán a Hungarotex Külkereskedel­mi Vállalattal osztozik az elő­nyös üzlettel szerzett többlet devizabevételen, hanem a kor­szerű divatszövet rugalmas 'szállítójával, a Hazai Fésűs­fonó- és Szövőgyárral is. A Magyar Hajó- és Darugyár, az Április 4. Gépgyár, a Láng Gépgyár, valamint a Ganz Vil­lamossági Művek komplett erőművek exportjára hozott létre egyesülést. Az egyesülés, az En ergoun ion tagválalatai így anyagilag jobban járnak, mintha külön-külön exportál­nák a kazánt, a lágyítót, a turbinát, a generátort. A kon­zervipari gépek gyártásában és értékesítésében érdekelt vállalatok: az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vál­lalat, az öntödei Vállalat, a Láng Gépgyár, a Gépexi és a Komplex konzorci umot hoz­tak létre. A konzorcium tagjai közösen vállalnak, felelősséget a komplett konzervüzem tech­nológiájáért, s osztoznak az üz­letkötés eredményén is. S nemcsak a korszerű, gazdaságos export, a lakosság jobb ellátása is több kezdeményezést igé­nyelne. Úgy, ahogy például a Videoton vagy a Hajdúsági Iparművek több esztendőre szóló szerződést kötött az ér­dekelt nagykereskedelmi vál­lalatokkal. A gyártó tervsze­rűen előre készülhet a hazai igények kielégítésére, s e biz­tonságért bizonyos árenged­ményt ad a kereskedelemnek . Hetvenmillió beruházásra Korszerű üzemcsarnok, modern gépek Kooperációs tapasztalatok A korszerű festőüzem, Csomagolásra kéázen a Mekalor 629 sorozat. Mekalor 629 típusú olajkály- hák követik egymást a szerelő- asztalon. Összehangolt, automatizált munka folyik a Mechanikai Művek Marcali Gyárában. Nemrég vezettél! be az úgyne­vezett konvejor szállítórend­szerű szerelést, és a technoló­gia fejlesztése érdekében mélyhúzó préseket vásárolt a vállalat. Tavaly új szerelőcsarnokot építették, és a raktározás cél­jaira a mezőgazdaságból is jól ismert MODUL-barakkokat al­kalmaznak. A negyedik ötéves terv so­rán a tervék szerint a mar­cali gyárban mintegy hetven­millió forint értékű beruházást valósítanak meg. Űj szociális létesítményt hoznák létre, melyben az öltözőn, mosdón és ebédlőn, kívül a tmk-mühely is helyet kap. A gyár széles körű kooperá­ciót folytat, többek között kapcsolatban áll a Zománc­ipari Művek budafoki gyárá­val is. A kooperációs tapasztalatok azt mutatják, hogy az említett nagyvállalat és a hozzá ha­sonlók korrekt, pontos ügyfe­lek, de a kisebb — gyakran túlságosan széles termelési profillal rendelkező — válla­latok nem mérik fel kellőkép­pen lehetőségeiket, mint ezt már lapunkban is szóvá tet­tük. így nem tudják teljesíte­ni kooperációs kötelezettségű­ket. Szövetkező vállalatok Iskolabővítés cserébe. Az is előfordult, hogy a belkereskedelem az import­áru^ beszerzésére kapott devi- zakeretből korszerű gépet vá­sárolt a hazai gyártóüzemnek, s így gondoskodott a hiányzó Cilik folyamatos gyártásáról. A vállalatok egyesülésére, az érdekközösség tudatos szerve­zésére említhetnénk még né­hány példát. De nem szeret­nénk azt a látszatot kelteni, mintha a vállalatok általában fölismerték volna már az ösz- szefogásban rejlő lehetősége­ket, a gazdálkodás jelenlegi rendszeréből adódó feladato­kat. Válójában nem ez a hely­zet, a társulások, az érdekkö­zösségek ma még kivételnek számítanak. A létrejött meg­állapodások valóra váltása is többnyire vontatottan halad. A vállalatok közötti sokdl- dalú árukapcsolatok szervezé­séhez megfelelő hagyományok és piaci feltételek esetén ele­gendő a hosszabb-rövidebb időre kötött szállítási szerző­dés. Amíg viszont ezek a tar­tós árukapcsolatok véglegesen kialakulnak, a piaci viszonyok a vevő számára kedvezővé vál­nak, nélkülözhetetlen a kez­deményezés, a szervezés, az érdekegyeztetés: A piaci gon­dokat, a kooperációs feszültsé­geket, az ellátási nehézségeket a tervutasításos rendszer a maga sajátos eszközeivel rész­ben enyhítette. A gondok, a nehézségek nagy részét örö­költük, de nfem küzdhetünk el­lenük a régi módszerekkel: (tervutasítással, központi ter­mékgazdálkodással, a szerző­déskötés és feltételeinek köz­ponti előírásaival. Gazdasági eszközökkel, érdekazonosságon alapuló önkéntes integrációval viszont ellensúlyozhatok a decentralizálás, a vállalati ön­állóság (ezen belül az anyagi érdekeltség) fokozásának bi­zonyos negatív következmé­nyei. A z új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor nem véletlenül alakult át több minisztériumi közép­irányító szerv egyesüléssé. Ezek az operatív módszerek­hez, közvetlen irányításhoz szokott szervezetek1 azonban még többnyire nem találták meg a vállalatok érdekegyez­tetéséhez, egyes tevékenysé­geik integrálásához, hatékony gazdasági együttműködéséhez nélkülözhetetlen eszközöket. Az ágazati minisztériumok sem ösztönzik, bátorítják kellően a vállalatok összefogására irá­nyuló kezdeményezéseket. A vállalatok új, hatékony együtt­működési formáinak kialakí­tásához, szervezéséhez általá­ban több elméleti jellegű út­mutatásra és gyakorlatias se­gítségre lenne szükség. Mert a születő új most is támogatás­ra szorul és támogatást érde­mel. Kovács József Barcson 1970. május 30-án adják át az általános iskolának az átépített, hat tan termes épületet, az 1971-ben kezdődő tanévre pedig befejezik a szintén ' hattantermes, tornate­remmel, szertárral, klubhelyiséggel/és tanári szobával ellátott új épületet. Az építkezést a barcsi tanács költségvetési * üzeme végzi három és fél millió forintos beruházással. Sertéshizlalás gombnyomásra Aki csak negyed- vagy fél­évenként jut el Hetesre, az Egyesült Erő Termelőszövet­kezetbe, meglepve tapasztalja a végbement változásokat. A központi majoron Kisböli Ti­bor főagronómus és Nagy La­jos főkönyvelő kalauzolt végig. Bemutatták a nemrégiben át- adott sertéshizlaló épületét. A hagyományos sertésneveléshez szokott embernek furcsa, amit ebben az épületben tapasztal. A hetesiek szovjet gyártmá­nyú etető-adagoló berendezést építettek be. Ez nedvesített darás és teribés takarmányok etetésére is alkalmas. Komplett gépsor, takarmányelőkészítő- vel. A Gépkísérleti Intézet al­kalmazta a magyar viszonyok­ra. A Szovjetunióban ugyanis nagyfalkás sertéstenyésztés fo­lyik. Segítségével Hetesen csak 10—25 állatot nevelnék egy- egy rekeszben. Ezért volt szük­ség csekély változtatásra. ' Nagyszabású üzletkötésekre készül a bíradástecheikai ipar Kincses István, a Magyar f Híradás technikai Egyesülés elnöke, továbbá az egyesülés­hez tartozó 11 ipari' vállalat és két kutatóintézet vezetői csütörtökön ismertették az újságírókkal a BNV híradás- technikai kiállítását, különfé­le tárgyalások előkészületeit. A tavalyi BNV óta a hír­adástechnikai ipar nagyot lé­pett előre, korszerű termékei jelentős nemzetközi sikerre számíthatnak. Az integrált áramkör technikájának ki­alakulását tavaly még csak előzetes jelek mutatták a vá­sáron, az idén már eladásra is fel tudnak ajánlani integ­rált áramkörökkel gyártott készülékeket. Ilyenek például a finommechanikai vállalat és a Budapesti Rádiótechnikai Gyár miniatürizált URH adó­vevői, de integrált áramkör­rel készül az prion-gyár leg­újabb típusú televíziója, a teljesen tranzisztorizált AT 551-es is. A vásár újdonsága a sztereo-hangofiító rendszer, amelyre több külföldi cég már a gyártás kezdetén felfigyelt, sőt az egyik kanadai cég már rendelt is belőle. A szovjet Maspriborintorg külkereskedelmi egyesülés el­nöke pedig jelezte, hogy rö­videsen Budapestre érkezik, s a BUD A V OX-szal lehetőleg még a vásár tartama alatt több mint 10 millió rubeles szerződést akar aláírni tele­fonközpontok 1971. évi vásár­lásáról. Az országban először ebben a szövetkezetben hizlalnak sertést e gépsor segítségével. A. légkondicionált, korszerű épü­let 1250 férőhelyes. A klíma- berendezés programvezérléses. A fűtést négy termoventillátor, a légcserét tizenhat, hagyomá­nyos ventillátor végzi. Már épül a hőközpont is, - mély az egész telepet ellátja csöveken áramló melég vízzel. Ugyan­csak a Szovjetunióból érkezeti a mechanikus, kaparóláncos kitrágyázó is. Az etetés is prog­ramvezérléssel történik. A ve­zérlőszekrény berendezését egy ember kezeli, s egy másik em­ber felügyel az állatokra. Így a manuális munkát teljesen ki­iktatták. A szakosított sertéstelep, mely egészében jövőre készül el, 3100 férőhelyes lesz, s évenként öt-hatezer sertést bo­csát majd ki. A létesítmény — melyet a MEZÓBER terve: alapján a batéi TÖVÁL épí­tett meg — és berendezése kö­rülbelül ötmillió forint érté­kű. A termelőszövetkezet cél­ja, hogy az új technológiájú sertéshizlalás segítségével 1 kilogramm színhúst a jelenle­gi 4,20 kilogrammos takar­mányetetés helyett 3,50 kilo­grammal érje el. Kísérletezni merő termelő­szövetkezet a hetesi. A kísérle­teket azonban gondos számító, tervező munka előzi meg, ahogy ezt a főagronómus vas­tag, több száz oldalas tanul­mányokkal bizonyította. Így a siker nem maradhat el. L. L. A m MEGYÉNK távol esik azoktól a helyektől, ahol most árvíz pusztít. De sújtott bennünket is árvíz, igaz, több évvel ezelőtt, s nem olyan ka­tasztrofálisan, mint napjaink­ban a Tisza és a Maros, men­tén. Tudjuk, mit jelent el­hagyni az otthont, még ha csak ideiglenesen is,.. A te­levízió módot ad rá, hogy mint kitárult ablakon át na­ponta lássuk azt'a nagy-nagy küzdelmet, azt a szeretettel­jes összefogást, amelyet az emberek segíteni akarása fűt. És olvassuk a napilapokban megjelenő tájékoztatókat ar­ról, hogy hol tartanak a gá­tak erősítésével, milyen ‘ a fo­lyók szintje — megnyugtató vagy megdöbbentő hírek mindannyiunk számára. Az emberek segíteni akar­nak. Kezemben a Magyar Távirati Iroda közlese arról, hogy egyre többen csatlakoz­nak a termelőszövetkezetek közül a TOT felhívásához: tömegével érkeztek ilyen tar­talmú jelzések szerdán az or­szágos tanács budapesti köz­pontjába, S mint somogyi új­ságíró, érthető, hogy me­•• Önzetlen segítség gyenkből való termelőszövet­kezet neve után kutatok első­sorban az MTI aiiyagában. Hát, ebben a jelentésben nem akadtam ismerős névre. Pe­dig, de megdobbant volna a szívem, hogy no lám, mi is ott vagyunk a magmik segít­ségével ... A budapesti Rozmaring Tsz — most nyerte el a Mi­nisztertanács vándorzászlaját és pénzjutalmát múlt évi gaz­dálkodás: eredményei alap­ján — fölajánlotta a kapott pénzjutalmat, sőt ezt még megtoldotta további 100 000 forinttal. A Komárom me­gyei tsz-szövetség tagszövet­kezetei vállalták, hogy egy- egy Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezetet ellátnak mindennel, amire szüksége van: jószággal, takarmánnyal, géppel és fölszereléssel. A kecskeméti Törekvés Tsz 150 000, a nádudvari Vörös Csillag Tsz 200 000, a mező- héki Táncsics Tsz 100 000 £o­rinntal sietett segíteni, s ugyanennyivel támogatja az árvíz sújtotta gazdaságokat külön-külön még három bu­dapesti tsz, az összefogás, a Rákosvölgye és a Vörös Ok­tóber is. Tegnap telefonon tudako­zódtam a megyeszékhelyen az iránt, nincs-e értesülés a so­mogyi termelőszövetkezetek segítő szándékáról A Közép­somogyi Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségétől kaptam a hirt, hogy a kiskor­pád! Petőfi Tsz felajánlással jelentkezett: egy vagon ku­koricát ad az árvíz sújtotta gazdaságok valamelyikének. Kétségtelen, hogy ez is — mint az imént más megyék­ből vett példák — becsülen­dő gesztus, s minden bizony­nyal nem marad egyedül. Más1 somogyi termelőszövetkezetek, állami gazdaságok is megta­lálják a módját, mikent se­gíthetnek a kárt szenvedett testvérüzemeken. Támogatást nyújtani azon­ban nemcsak anyagi javak juttatásával lehet — hanem megértéssel, belátással is. Ez­zel találkoztam szerdán a. Somogy megyei AGROKER- nél, amikór a vállalat igaz­gatója ' a termelőszövetkezeti építőipari vállalkozások szak­embereivel tanácskozott. Azt mondta, hogy építőanyag-igé­nyeik teljesítése ezúttal eset­leg késlekedhet, éppen az ár­víz miatt. Cement, kavics, be­tonelem bizony most nagyon elkel azokon a vidékeken, ahol pusztít vagy éppen fe­nyeget az ár. S a társulások képviselői tudomásul vették, megértették ezt a szükségsze­rűséget, természetesnek tar­tották, hogy először a kárt szenvedetteket i lássák el anyaggal vagy a védekezés­hez használják fel azt. A SEGÍTÉSNEK sokféle módja van, s valószínű, hogy a somogyi gazdaságok is meg­találják azt, ami számukra — termelési adottságuktól füg­gően — a leginkább megfe­lelő. Hernesz Ferenc SOMOGY» NÉPXAF Fentek, 1970. május 22, >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents