Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

A Minisztertanács ülése Stoph és Brandt Kasseiben (Folytatás az 1.-oldalról) sítéséra a Tisza középső és al­só szakaszának, továbbá a Ma­ros menti töltések védelmére és a Szamos menti elöntött te­rületekről a kiáradt vizek le­vezetésének meggyorsítására. A Minisztertanács arra kéri az árvíz sújtotta területek la­kosságát, hogy — saját érde­kükben is, a járványveszély megelőzésére — továbbra is tanúsítson fegyelmezett maga. tartást, és legyen türelemmel, amíg a szervezett visszatelepí­téshez szükséges egészségügyi és más intézkedéseket megte­szik. A kormány felhívta az ille­tékes minisztereket az árvíz­károk felmérésére. Az épület­károknak a megyei tanácsok útján való felvétele, a szüksé­ges építőanyagokról és építő- kapacitásról való gondoskodás az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter feladata. Meg­bízta a mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert, hogy gondoskodjék az árvíz sújtotta területeken a mezőgazdasági munka elvégzéséhez szükséges vetőmagról. A kormány elhatározta, hogy o károsultak maximálisan 130 ezer forint kamatmentes épí­tési hitelt kaphatnak. Azok a károsultak, akik az Állami Biztosítótól segélyt nem kap­hatnak, gyorssegélyben része, sülnek. A Minisztertanács üdvözli és felkarolja az árvízkárosultak megsegítésére kibontakozó tár­sadalmi mozgalmat, üzemek, termelőszövetkezetek dolgozói­nak kezdeményezéseit. Az ön­ként felajánlott segélyek ösz- szegyűjtésére, kezelésére, elosz­tására a Magyar Vöröskereszt kapott megbízást. A lakosság hozzájárulásait postautalvá­nyon »A Magyar Vöröskereszt 5350 árvízkárosultak megsegí­tésére OTP Bp. V. kerületi fiók*> elnevezésű számlára fi­zetheti be. A vállalatok, intéz­mények hozzájárulásaikat a 5350—506—218—95055 sz. számlára utalhatják át A Ternfelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa — a tsz-ek ön­kéntes kezdeményezésére — a területi szövetségek útján szer­vezi az árviz sújtotta terüle­ten levő termelőszövetkezetek megsegítését. A kormány megbízta az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnökét, hogy az árvízvédelem helyze­téről továbbra is folyamatosan nyújtson tájékoztatást. A pénzügyminiszter jelentést tett az 1969. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta, és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy azt terjessze jóváhagyásra az or­szággyűlés elé. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette az Országos Tervhivatal elnökének a Nép­gazdaság első negyedévi fejlő­déséről és a munkaügyi mi­niszternek az el só negyedévi munkaügyi helyzetről szóló be­számolóját Az Országos Tervhivatal el­nöke ezután a népgazdaság ti­zenöt éves, hosszú távú terve­zésének eddigi munkálatairól tett jelentést. A Miniszterta­nács a jelentést tudomásul vette, és megszabta a távlati tervek kidolgozásával kapcso­latos további munka irányel­veit A Minisztertanács titkárság gának vezetője előterjesztést tett a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Ifjúságpolitikai kérdések­ben kialakított .állásfoglalása alapján a szükséges kormány­zati intézkedésekre. A kor­mány az 1965-ben létrehozott Országos Oktatási Tanácsot Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanáccsá alakította át, amely Ifjúságpolitikai ügyekben a kormány tanács­adó, koordináló, kezdeményező és ellenőrzőtestülete; oktatási kérdésekben pedig továbbra is a művelődésügyi miniszter ta­nácsadó szerveként működik. A Minisztertanács megbízta az igazságügyminisztert, hogy terjesszen elő javaslatot az if­júságról szóló törvény megal­kotására. A negyedik ötéves terv időszakában jelentős ősz- szegeket kell előirányozni az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítására; a -kormány ezen túlmenően felkérte a vál­lalatokat éá szövetkezeteket, hogy saját erőforrásaikat Is ve­gyék igénybe e oélok valóra váltása érdekében. A Minisztertanács — az egészségügyi miniszter javasla. tára — felkérte a Szakszerve­zetek Országos Tanácsát, hogy az előterjesztő. miniszterrel egyetértésben 1970. június 30-ig tegye meg a szükséges intézkedéseket arra, hogy az öregségi és rokkantsági teljes vagy résznyugdíjas orvosok, nyugellátásukat korlátozás nélkül megkaphassák abban az esetben is, ha magángyakorla­tot folytatnak. A kormány ezután megtár­gyalta és elfogadta a Szak- szervezetek Országos Tanácsé, nak a munkaviszony öt évnél hosszabb megszakításához fű­ződő nyugdíjjogi hátrányok enyhítéséről szóló előterjeszté­sét. A Minisztertanács új ren­deleté értelmében annak a dolgozónak, akinek szolgálati ideje egyhuzamban öt évet meghaladó Időre megszakadt, nyugdíjjáruléka megállapítá­sánál — a korábbi rendelke­zéstől e!tén5en — a megszakí­tást megelőző szolgálati időt is írámftésba leh^t venni, ha a measzakítást kövs'öen leg­alább öt évet ismét munkavi­szonyban töltött. Ehhez hason­lóan lehetővé tette a kormány a több mint ötéves megszakí­tás miatt élveszített idő be­számítását a mezőgazdasági Indokínai veszteséglista Meghaladta az ötvenezret a vietnami háború amerikai ha­lottainak száma — írja a UPI hírügynökség A heti veszteséglista szerint az. indokínai harctereken 217 amerikai katona vesztette éle­tét és 1281 sebesült meg. 1069 augusztusa óta nem szenved­lek ilyen nagy veszteségeket a Dálkelet-Ázsiában harcoló amerikai csapatok. Egyfe job­ban érezteti áldatlan hatását a kambodzsai intervenció. A kép azonban a hivatalos beismerésnél jóval sötétebb. Az osztrák szocialista párt sajtószolgálata tegnap közöl­te, hogy Johann öllitiger föld­művelésügyi miniszter orvost tanácsra lemondott tárcájáról. Az 56 éves öllinger egy hó­napijai ezelőtt az egy párti szo­cialista kormány többi tagjá­val együtt tette le a hivatali esküt, de hamarosan sajtótá­madások kereszttüzébe került. Kiderült ugyanis a lyuk az életrajzon: náci párttag és SS-hadnagy volt. Kreisky egyébként kijelölte öllinger utódját Oskar Weins stájerországi képviselő szemé­lyében. Ausztria Lemondott a mezőgazdasági miniszter A kasscll Schloss Wilhelmshöhe tárgyalóasztala mellett (szemben W11H Stoph, félig hát­tal Brandt). (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) termelőszövetkezeti tagok, va­lamint a kisiparosok és kiske­reskedők nyugdíjjárulékának megállapításánál is. Az új rendelkezéseket az öregségi és rokkantsági nyug­díjak megállapításánál az 1970. június 30-át követően bejelen­tett igényekre, a hozzátartozói nyugdíjak megállapításánál pedig az említett határidő után bekövetkezett elhalálozás ese­tén lehet alkalmazni. A koráb­ban megállapított nyugellátá­sokat tehát az új rendelkezés alapján módosítani nem lehet. A Minisztertanács — az Or­szágos Anyag- és Arhivatal el­nökének előterjesztésére — rendeletet hozott az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek raktáraival való gaz­dálkodásról. Az új intézkedés egyrészt megszünteti a túlzot­tan központosított ügyintézést, és nagyobb teret enged a ha­tósági beavatkozás nélküli Vál­lalati tevékenységnek, más­részt az országos jelentőségű készletelhelyezési problémák megoldásában biztosítja a nép- gazdasági érdek érvényesülé­sét. A kormány ezután — az igazságügy-miniszter előter­jesztésére— újból szabályozta a raktári dolgozók leltárfele­lősségét. Az új jogszabály hatéko­nyabban védi a társadalmi tu­lajdont, számol a vállalatok megnövekedett önállóságával, és a részletekbe menő admi­nisztratív előírások mellőzésé­vel a dolgozók anyagi érdekelt, ségére támaszkodik. A dolgo­zók jogos érdekeinek védelme szempontjából a legszüksége­sebb rendelkezéseket tartal­mazza, és a kollektív szerző­désre, illetőleg a vállalatnak a raktárakkal kötött munkaszer­ződésére bízza a részletkérdé­sek szabályozását. A Minisztertanács végül egyéb ügyeket tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról) szerződést mindkét állam par­lamentjének jóvá kell hagynia. Mindkét fél kijelenti, hogy kapcsolatait az »emberi jogok, az egyenjogúság, a békés együttélés a diszkrimináció kizárása alapján rendezi«. Egyik pont kimondja, hogy a szerződésnek Németország különleges helyzetéből kell ki­indulnia, abból, hogy a néme­tek két államban élnek, de mégis egy nemzethez tartoz­nak. A szerződésnek — hang­súlyozza Brandt egyik pontja — nem szabad a négy nagy­hatalom jogait érintenie sem Németországgal, sem Berlin­nel kapcsolatban. Brandt azt kérte, hogy ezek a javaslatai az NDK által elő­terjesztett szerződéstervezettel együtt a további eszmecsere alapját alkossák. Willi Stoph miniszterelnök a kasseli megbeszélésen elmon­dott első beszédében több kér­dést tett föl Brandt kancellár­nak, többek közt ezeket: Hajlandó-e aktívan támogat­ni egy olyan európai biztonsá­gi konferencia előkészítését, amelynek egyenjogú részvevő­je lenne földrészünk vala­mennyi országa? Hajlandó-e a leszerelésre vo­natkozó megállapodások útján elősegíteni az európai béke és biztonság ügyét? Mindenekelőtt pedig, kész-e az NDK és az NSZK közötti egyenjogú, nemzetközi jogi ér_ vényű kapcsolatok felvételét célzó megállapodások megkö­nemzetközi jogi érvényű elismerésével. * * * A délutáni ülésbe iktatott szünet után Stoph és Brandt 25 perces négyszemközti be­szélgetést folytatott, majd is­mét plenáris ülésre került sor. Ezen Stoph válaszolt Brandt második részletes felszólalásá­ra. Hangoztatta: még mindig nem kapott választ a kancel­lártól arra a kérdésre, hajlan­dó-e Bonn szerződést kötni az NDK-val, a nemzetközi jogi el­ismerés alapján. Stoph felszólalása után. hosszabb vitára került sor a két kormányfő között a párizsi szerződések érté­keléséről, az NSZK egyes törvényeinek érlclmezésé- . 'ről. Tovább tart az olaszországi sztrájk A kormány gyors Az olasz kormány tegnap »gyors intézkedéseket« helye­zett kilátásba a sztrájkhelyzet enyhítésére. A Rumor-kor- mány és a három nagy szak- szervezeti szövetség képviselő’ éjszakai tanácskozását köve­tően a reggeli órákban a rá­dióban kormányközleményt is­mertettek. A közlemény bejelenti, hogy a kormány júniusban és jú­liusban fokozott intézkedése­ket tesz a szociális lakásépí­tés és a mezőgazdaság fejlesz­tése, az alacsony jövedelmű embereknek nyújtandó adó- kedvezmények, továbbá az intézkedéseket ígér egészségügy és a közlekedés újjászervezése érdekében. Sztrájkok Az olasz közalkalmazottak 48 órás munkabeszüntetése éj­félkor véget ért. Más területe­ken azonban teljes erővel foly­tatódik a sztrájk, A tű-oltók például már a második napja, a segélyszolgálatok (különö­sen a társadalombiztosítás) al­kalmazottai harmadik napja sztrájkolnak. Eszak-Olaszországban szer­da óta nem közlekednek a vo- ■ natok. Az észak-olaszországiak után most Közép- és Dél- Olaszország vasutasai lépnek 24 órás sztrájkba. A lapok to- I vábbra sem jelennek meg. tésére? Willi Stoph rámutatott, hogy az NDK küldöttsége — kapott felhatalmazása alapján — hajlandó azonnal megál­lapodást kötni a két ál- ~ lám nemzetközi jogi ér­vényű kapcsolatainak fel­vételéről, s kész tárgyalásokat kezdeni az államszerződés-tervezetről. Stoph miniszterelnök beszé­dében részletesen foglalkozott az NDK és az NSZK viszonyá­nak normalizálását akadályozó problémákkal, a bonni kizáró, lagos képviseleti igénnyel, a Hallstein-doktrinával és az NDK hátrányos megkülönböz­tetésének különböző más for­máival. Bírálta, hogy a szövetségi köztársaság kormánya még mindig szemben áll az NDK Diplomaták tüntetése Vízválasztó a kambodzsai beavatkozás A vita fő tárgya azonban az volt: előbb államszerződést kell-e kötni az NDK de jure elismerése alapján, s csak az­után lehet, egyéb kérdésekről tárgyalni — mint Stoph mon­dotta —; vagy — mint Brandt kívánta — előbb az »egyéb kérdéseket kell-e tisztázni, s csak azután lehet szó állam- szerződésről. Ez a vita eredménytelen ma­radt, mindkét fél ragaszkodott ái’áspontjához. A találkozó hivatalos része '9 óra 30 perckor ért véget. Utána vacsorára került sor. Bár még nem lehet teljes ké­nét alkotni a találkozó ered­ményéről, annyit meg lehet ál­lapítani, hogy a két fél álláspontja to­vábbra is távol maradt egymástól a fő kérdésben, az NDK nemzetközi el­ismerésének kérdésében. Továbbra is fennáll a szán­dék az eszmecsere folytatására az NDK részéről, ha Bonn a fő kérdésben hajlandó megvál­toztatni álláspontját. Ugyanez vonatkozik, fordított értelem­ben Bónnra is. A bonni kormányszóvivő kö­zölte: Az Egyesült Államok indokinai háborúja és ezen belül a kambodzsai beavatkozás egyre inkább a vízválasztó szere­pét tölti be az amerikai társadalomban. A nyugati hírügy­nökségeik beszámolóiból aa tűnik ki, hogy mind szervezet­tebb formákat ölt a háború ellenzőinek és Nixon híveinek megnyilatkozási módja. A háborúellenes mozgalom Az amerikai törvényhozás épülete előtt 1200 fiatal ügy­véd tüntetett az indokínai há­ború kiterjesztése ellen. A tün­tetést Ramsey Clark volt igaz­ságügyminiszter. Francis Plimpton volt ENSZ-nagykövet és mások vezették. New Yorkban sajtóértekez­leten jelentették be a »Felelős kongresszusért küzdő országos koalíció« elnevezésű mozgalom megalakítását. Ebben különbö­ző békeharcos szervezetek vesznek részt. Céljuk az, hogy a kormányt a háborús politika feladására és békepolitika folytatására késztessék. Ezt elsősorban a törvényhozás elé beterjesztett intézkedések hatékony támo­gatásával akarják elérni. Washingtonban az »Üzletem­berek a vietnami békéért* el­nevezésű szervezet vezetői be­jelentették, hogy a kambodzsai helyzet súlyosan veszélyezteti az amerikai társadalmat és az ország gazdasági életét. A San Francisco-i övezet 450 szakszervezeti képviselője a San Francisco Examiner and Chronicle című lapban közzé­tett nyílt levélben szólította fel az elnököt arra, hogy haladék­talanul vonja vissza az ame­rikai csapatokat Vietnamból és Kambodzsából. ötven amerikai diplomata — elsősorban a fiatalabb évjára­tokból — Rogers külügymi­niszterhez intézett levélben til­takozott a kambodzsai ameri­kai intervenció ellen — je­lenti tájékozott köröket idézve az AKP, _ A háború hívei Jobboldali szakszervezeti ve­zetők felhívására New York­ban hatalmas tömeg vonult fel 3800 rendőr védelme mellett a Nixon-kormány politikájának támogatása jegyében. Az AP szerint hosszú időkre vissza­menően ez volt a legnagyobb kormánypárti megmozdulás, melyen nyugati hírügynöksé­gek szerint építőmunkások, dokkmunkások és a hivatalno. kok vettek részt. A csillagos- sávos lobogóval hadonászó fel­vonulók egyebek között köve­telték a liberálisként emlege­tett Lindsay New York-i pol­gármester letiltását a »technikai érintkezést« mindenesetre folytatni fogják. — A párbeszéd tehát nem szakadt meg — hangoztatta Ahlers szóvivő. Bachmann Brandtról Csütörtökön délután Kassel- ban a Német Kommunista Párt (DKP) nagygyűlésén több mint hatezer részvevő követelte az NDK nemzetközi jogi elisme­rését. Kurt Bachmann, . a Német Kommunista Párt elnöke mon­dott beszédet. Brandt kancellár húszpontos javaslatáról így nyilatkozott: »Egyikünknek sem használ, ha a döntő pont, az NDK nem­zetközi jogi elismerése hiány­zik. Willy Brandt azonban pontosan ezt a kérdést kerül­geti, mint a forró kását« 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1910, májas &

Next

/
Thumbnails
Contents