Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

Sisco a régi terrrel érkezik? (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai külügyminisz­térium hivatalosan is bejelen­tette, hogy Joseph Sisco, a kö­zel-keleti ügyekkel foglalkozó amerikai külügyminiszter-he­lyettes a hét végén Kairóban folytat tárgyalásokat. Washingtonban lehetséges­nek tartják, hogy a miniszter­helyettest Nasszer elnök is fo­gadja, bár erről eddig nem történt közlés. Sisco más arab államokba, valamint Izraelbe is ellátogat. Ezután részt vesz a közel-keleti amerikai diplo­maták teheráni értekezletén, ahol Richardson, a külügymi­niszter első helyettese elnököl.­A kairói út küszöbén a kül­ügyminisztérium szóvivője óvatos formában elítélte az újabb izraeli terrortámadástf amelynek során 30 egyiptomi iskolásgyermeket öltek me(T, az izraeli repülőgépek bombái. A szóvivő azt mondotta, ha a jelentések megfelelnek a va­lóságnak, ez újabb, sajnálatos és elszomorító következménye a fegyverszünet megsértésé­nek. A washingtoni külügyminisz­térium azonban ezúttal sem szólította' fel Izraelt a légitá­madások beszüntetésére. A sajtóértesülések szerint Sisco nem visz magával új javaslatokat Kairóba és a töb­bi országba, hanem csupán a tavaly ősszel kidolgozott ame­rikai »rendezési tery« részle­teit kívánja ismertetni. (Emlé­kezetes, hogy ezt a tervet az arab országok elfogadhatatlan­nak minősítették.) Újabb Israeli légitámadás Miközben Egyiptom az iz­raeliek által megölt 30 iskolás gyermeket gyászolta, csütörtö­kön este az izraeli repülőgépek ismét bombáztak egyiptomi célpontokat. A támadás közép­európai idő szerint 18 óra 30 perckor kezdődött és mintegy fél óráig tartott. Az izraeli gé­pek a Szuezi-csatoma közép­ső és déli térségeire szórták bombáikat. (MTI) Kreisky Jonas elnöknél Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke (baloldalt) fo­gadta dr. Bruno Kreiskyt, aki a legutóbbi választások ered­ményeként rövidesen Ausztria kancellárja lesz. (Képtávíróm érik. — AP—MTI—KS) Dél-vietnami „segítség“ Kambodzsának Kambodzsa területén, a dél­vietnami határtól 25 kilomé­ternyire összetűzés volt kam­bodzsai kormánycsapatok és partizánok között — közölték a kambodzsai hivatalos körök. Az AFP saigoni tudósítója megállapítja: fokozódik az együttműködés az úgynevezett »szövetséges erők«, azaz az amerikai és a dél-vietnami kormánycsapatok, valamint a kambodzsai kormánycsapatok között a szabadságharcosok el­len. Az amerikai katonai rádió­adónak erre vonatkozó hírét hivatalos körökben cáfolják, a megfigyelők azonban rámutat­nak, hogy Sziltanuk eltávolí­tása óta a dél-vietnami kor­mánycsapatok négyszer is be­hatoltak Kambodzsa területé­re, az amerikai helikopterek pedig állandó »őrszolgálatot« teljesítenek a kambodzsai ha­tár fölött, és tájékoztatják a kambodzsai kormánycsapato­kat a partizánok .hadmozdula­tairól. * * * Az AP amerikai hírügynök­ség tudósítását »a vietnami— kambodzsai határon átvezető útról« keltezte. A tudósító el­mondja, hogy csütörtökön dél­előtt szemtanúja volt, amint a dél-vietnami csapatok — ame­rikai tanácsadók kíséretében — átlépték a vietnami—kam­bodzsai határt, és állásokat építettek ki kambodzsai terü­leten. Kérdéseire azt válaszolták, hogy az akció célja a kambod­zsai határőrség megerősítése. A tudósítás megállapítja, hogy jóllehet a háború már néhány hét óta ténylegesen át­terjedt Kambodzsa területére, ez volt az első eset, hogy dél­vietnami kormánycsapatok meg is vetették lábukat Kam­bodzsában. Az AP tudósítása elmondja még, hogy a határon lebon­tották a szögesdrót akadályo­kat, és így a dél-vietnami ka­tonai teherautók és gépkocsik akadálytalanul közlekedhet­nek. Líbia az önállóság útján Az athéni per Nincs bizonyíték a vádakra Athénben a védelem teg- I lentették, hogy a bizonyítékok nap tartotta összefoglaló be- nem támasztják alá a váda- saédét a felforgatással vádolt I kát. .34 személy perében. Ezt. meg-- - - ­előzőén a katonai törvényszék ügyésze súlyos ítéleteket kért a bíróságtól, a per fővádlottja ellen pedig halálbüntetést. A vádlottak a »Demokratie kus védelemi elnevezésű szer­vezethez tartoznak. A két he­te tartó tárgyalás során né­hány vádlott vallomásában felfedte, hogy a rendőrségen megkínozták őket. A törvény­szék később megtiltotta az erre vonatkozó nyilatkozato­kat. A védőügyvédek egyönte­tűen elutasították a kormány­nak azokat az állításait, ame­lyek szerint a vádlottak erő­szakos eszközökkel akarták megdönteni a hatalmat. Kije­Kadhafi ezredes, a líbiai for­radalmi parancsnoki tanács el­nöke, az ország régi fővárosá­ban, Beidában egy nagygyűlé­sen kijelentette, hogy Líbia a brit amerikai légitámaszpont júniusra várható lezárásával kivívta politikai szabadságát. A soron következő feladat Kadhafi szerint a gazdasági és társadalmi szabadság kivívása. Ezzel összefüggésben megálla­pította, hogy a nemzetnek fel kell készülnie egy újabb ütkö­zetre a nyugati olajtársaságok­kal. (Tripoliban épp tárgyalá­sok vannak folyamatban az amerikai, a brit, a német és a holland olajérdekességek kép­viselőivel.) Végül felszólította a Palesz­tinái kommandócsoportokat, hogy egyesüljenek és így nö­veljék erejüket az izraeli meg­szállók ellen vívott harcban. Húszmilliárd rubel értékű áruforgalom Patolicsev a szovjet külkereskedelemről Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter a Novoje Vremja hetilapnak adott nyilatkozatában beszá­molt a szovjet külkereskede­lem eredményeiről és távlatai­ról. Hangoztatta, hogy az el­múlt évben a szovjet külkeres­kedelmi forgalom mintegy 20 milliárd rubelt ért el. Az el­múlt évben a Szovjetunió mintegy 13 .milliárd rubel ér­tékű áruforgalmat bonyolított le a szocialista országokkal. Különösen sikeresen fejlődnek a Szovjetunió kapcsolatai a KGST tagországokkal: a Szov­jetunió fő partnere az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Magyarország és Ro­mánia. , 18i99-ben — folytatta Patoli­csev — a Szovjetunió 4,3 mil­liárd rubel értékű áruforgal­mat bonyolított le az iparilag fejlett kapitalista országokkal. — A külkereskedelmi minisz­ter megelégedéssel állapította meg, hogy az elmúlt évben je­lentősen megnövekedett a szovjet áruforgalom Svédor­szággal, Hollandiával, set NSZK-val és Olaszországgal. »Változatlanul sikeresen ke­reskedünk Finnországgal. Franciaországgal, Nagy-Bri- tanniával és Japánnal« —> mondotta. A fejlődő országokkal való kereskedelmi, gazdasági kap­csolatok fejlődése kapcsán Pa­tolicsev rámutatott, hogy ezek a kapcsolatok »a megingatha­tatlan lenini elvekre épülnek, és elősegítik a fejlődő orszá­gok harcát gazdasági függet­lenségükért és társadalmi ha­ladásukért«, — összesen 70 fejlődő or­szággal vannak üzleti kapcso­lataink — hangsúlyozta a mi­niszter. Mivel egyre nagyobb mér­tékben igyekeznek kielégíteni a lakosság növekvő igényeit, növelik a közhasználati ipari cikkek, a gyártásukhoz szük­séges nyersanyagok, valamint az élelmiszerek importját. Az elmúlt évben az ezekre jutó részt a szovjet import volu­menének mintegy 40 százaléka volt (MTI) DÉL-VIETNAM Súlyosak a kormánycsapatok veszteségei Nixon-nyilatkozat a jövő héten Apollo—13 Még bizonytalan a rajt Még mindig bizonytalan az Apollo—13 holdexpedíció szombati indulása. A tartalék­személyzet egyik tagja rubeo­lában megbetegedett, s fennáll az a veszély, hogy a fertőzést az Apollo—13 három űrhajósa is megkaphatja. A NASA, az amerikai űrha­józási hivatal szakértői most azon vitatkoznak, hogy állít­sák-e Mattingly helyere a tar­talékszemélyzet megfelelő tag­ját, John Swigért űrhajóst, vagy halasszák:e el a rajtot a legközelebbi alkalmas időpont­ra, május elejére. A végleges döntés előtt újabb orvosi vizsgálatokra ke­rül sor. Ha ennek eredménye kedvező lesz, a rajtra az ere­detileg tervezett időpontban, szombaton este kerül sor. (MTI) A Laoszi Hazafias Front javaslatai után SouvannaPhouma válaszolt Vientiane-ban csütörtökön átadták a Souvanna Phouma vezetése alatt álló laoszi köz­ponti kormány válaszát a Lao­szi Hazafias Front pártja öt­pontos békejavaslatára. A válasz tartalmát még nem tették közzé (előreláthatólag ma hozzák nyilvánosságra), Az amerikai katonai pa­rancsnokság közleménye sze­rint a szabadságharcosok a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka 16 amerikai és dél­vietnami állást ágyúztak. A B—52-es amerikai bom­bázók az éjszaka folyamán el­sősorban a laoszi határ köze­lében fekvő területeket támad­ták — Dák Seang környékén, ahol a partizánok körülzárták a »szövetséges« erők egyik megerősített táborát. A dél-vietnami kormánycsa­patok főparancsnoksága elis­merte, hogy a szabadságharco­sok idei tavasza, offenzívája során, egy hét alatt több mint 700 dél-vietnami katona vesz­tette életét, azaz az 1968-as ta­vaszi offenzíva óta a legtöbb — egyhetes időszak alatt. Az amerikai veszteségek is elérik a 150 főt. • » • Nixon elnök jövő hét csü­törtökjén (magyar idő szerint pénteken hajnalban) rádió- és tv-beszédben , nyilatkozik a »vietnamizálási« program to­vábbi tervéről, az amerikai csapatok kivonásának folytatá­sáról. Az elnöki sajtóiroda közlése szerint Nixon a be­szédben összefoglalja majd a helyzetről kialakított amerikai képet. ROVI DEN Államosítják a magántulaj­donban levő épületeket, a re­pülőtereket, hidakat, kompo­kat és benzinkutakat a Kongói Népi Köztársaságban. Washingtonban tegnap kez­dődtek meg Brandt kancellár tárgyalásai. A megbeszéléseken szereplő témák olyanok, hogy látványos és határozott dönté­sekre nemigen lehet számítani. Brandt kormányának maga­tartásán azonban mérni lehet majd: az NSZK első szociál­demokrata kancellárja miiyen irányú és milyen erejű politi­kai nyomás alá , került Wa­shingtonban. Egyébként hiba lenne a nyu­gatnémet—amerikai tárgyalá­sokat egy Nixon—Brandt esz­mecsere kereteire szűkíteni, hiszen a kancellár egész vezér-, karát magával vitte. Ott van a tárgyalásokon — legalább is egy ideig — Scheel külügymi­niszter, részt vesz a megbe­széléseken Helmut Schmidt nyugatnémet hadügyminiszter, Möller pénzügyminiszter, és a kancellári hivatalnrk meg a külügyminisztériumnak az a két vezető embere (Bahr és Duckwitz), akik a közelmúlt­ban Moszkvában, illetve Var­sóban folytattak megbeszélé­seket. Az első következtetés magá­tól kínálkozik: Brandt és ve­zérkara Washingtonban széles körben egyezteti politikáját, és Brandt és vezérkara Washingtonban ennek az egyeztetésnek közép­pontjában az úgynevezett »ke­leti politika« álZ. Nyílt titok, minden hivata­los amerikai nyilatkozat elle­nére, hogy Washingtonban nem minden aggodalom nélkül szemlélik a Brandt-féle »új keleti politika« lépéseit. A nyugatnémet kancellárnak a maga részéről (különös tekin­tettel csekély parlamenti több­ségére) feltétlenül szüksége van ebben a vonatkozásban az Egyesült Államok támoga­tására. hogy saját jobboldali ellenzékével-szemben »fedezze a hátát«. Az egyeztetésnek ez a része érinti leginkább az összes európai népek érdekeit. S az egyeztetés eredményéről nem a hivatalos közlemény általá­nosságokban maradó szavai, hanem a tettek vallanak majd. Egészen pontosan az, hogy Kasselban (a második Brandt —Stopih találkozón) milyen magatartást tanúsít majd a kancellár, s mennyire hajlan­dó határozottan előrehaladni az európai realitások felisme­résének útján. Fontossági sorrendben a megbeszélések második napi­rendi pontja a Közös Piac. Az Egyesült Államok — már a kiszivárgott első hírek sze­rint is f— erőteljesen ellenzi a Közös Piac diszkriminációs po­litikáját. A piac közös mező- gazdasági politikája nehezíti a Nyugat-Európába irányuló amerikai exportot, s ha Ang­lia, Dánia és Norvégia csatla­kozása megvalósul, az ameri­kai exportlehetőségek még in­kább romlanak. Brandt ezért a washingtoni megbeszéléseken úgy lép fel, mint az Egyesült Államok és a Közös Piac közötti »békülé- keny kompromisszum« szószó­lója. (Ez a magyarázata annak, hogy Scheel külügyminiszter Washingtonba vezető útján megállt Rómában és egyeztet­te az új olasz kormánnyal a Közös Piacra vonatkozó véle­ményeket. Végül a tárgyalások harma­dik napirendi pontja katonai­pénzügyi jellegű. Amennyire a megbeszélések­ről nyújtott hiányos hivatalos információkból következtetni lehet, az egyes álláspontok a következők: az Egyesült Álla­mokban az új Nixon-doktrina hivatalos politikává tette, hogy az atlanti blokk európai tag­államai az eddiginél erőtelje­sebben járuljanak hozzá a fegyverkezési költségekhez. A Pentagon és a kormány a sze­nátus részéről erőteljes nyo­más alatt áll. E nyomás célja az, hogy a jövő év nyarától kezdve bizonyos másodlagos fontosságú amerikai csapat­testeket vonjanak ki Nyugat- Németországból, s ily módon kényszerítsék a nyugatnéme­teket a fegyverkezési költségek fokozására. A tárgyalásokon a nyugatné­metek megpróbálták »kivéde­ni« ezt az amerikai törekvést. Nyugat-Németország termé­szetesen az eddigi szinten to­vább folytatja a maga fegy­verkezési politikáját, a Brandt- kormány azonban érthető mó­don el akarja kerülni, hogy nagyobb arányú fegyverkezési terheket vállaljon, mint az előző, a kereszténydemokrata vezetés alatt álló kormányok. A vitákban — a jelek szerint — ezt jiemcsak pénzügyi ér­vekkel támasztották alá. Schmidt hadügyminiszter az­zal érvelt, hogy az esetleges amerikai csapatkivonások előtt a Pentagonnak és a NATO- nak látványos és új »straté­giai garanciákat« kell nyújta­nia. Mindebből természetesen az ;s kiderül, hogy Nixonnal és tanácsadóival szemben nem egy gyökeresen megváltozott nyugatnémet politika képvise­lői ülnek! A Brandt-kormány továbbra is elsősorban a wa­shingtoni szándékokat tekinti iránymutatónak, és minden mozdulatát az atlanti blokk általános érdekeihez igazítja. A nagy kérdés az, hogy ezek közt a meglehetősen szűk kor­látok között milyen messzire mehet el Bonn — és szemé­lyesen Brandt — az NDK-hoz fűződő viszonyának politikai és jogi rendezésében, az euró­pai realitásokból fakadó kon­zekvenciák levonásában. Szíriában befejeződött a földreform keretében végzett földosztás. 52 000 parasztcsalád között összesen 1,5 millió hek­tárnyi földet osztottak szét. Titkos értekezletet tartottak Alsó-Szászországban a CDU és az NPD (neoi)áci párt) ve­zetői, valamint a nyugatné­met monopóliumok »megbízot­tai«. Egyes értesülések szerint az értekezleten azt vitatták meg, hogyan lehet megakadá­lyozni ,az új bonni politikai kezdeményezések kivitelezését. Olaszországban az árak fel­tartóztathatatlan gyorsasággal emelkednek. A nagykereske­delmi árak átlagosan 8,5 szá­zalékkal, s ezzel egyidejűleg emelkedtek a fogyasztási árak is. Kiutasították Limberopu­loszt, Görögország prágai ügy­vivőjét Csehszlovákiából, mert durván megsértette a csehszlo­vák törvényeket és egy diplo­mata megbízatásával össze­egyeztethetetlen tevékenységet fejtett ki. Éjszakai felvonulást rendez­nek az amerikai törvényho­zás, a Gapitolium épülete elé április 15-én a vietnami há­ború ellenfelei az . áprilisi »vietnami jnoratórium« során. Ojukwunak, a szakadár Bi- afra volt vezetőjének Svájc hajlandó politikai menedékjo­got nyújtani — jelentette ki újságíróknak Pierre. Gräber svájci külügyminiszter. 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. április 1«.

Next

/
Thumbnails
Contents