Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-10 / 83. szám
Fontes vállalati feladati MEGTARTANI A MUNKAERŐT Interjú a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjével Megkezdték a tavaszi munkákat a toponári Egyesült Erő Tsz-ben. Huszonnyolc holdat mák vetésére készítenek elő. Az ősszel felszántott földet három gép tárcsázza, majd Luki Lajos traktoros és Illés István gépkezelő műtrágyát szőr ki. A területen talajfertőtlenítést is végeznek. Méltó tisztelgés a hősök emléke előtt Két könyv Somogy felszabadulásáról tosabban ábrázolja a sorsforA termelés egyik sokat emlegetett gondja: a munkahelyet változtatók nagy. száma. Megyénk ipari és építőipari vállalatai csak a múlt év utolsó negyedében 4500 dolgozót töröltek állományukból, illetve alkalmaztak ugyanennyi újat. A helyzet, az ország más vidékein is hasonló. E negatív jelenség kapcsán kértünk néhány kérdésre válasza, Bánki Páltól, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjétől. — Milyenek a minisztérium tapasztalatai a munkaerő-vándorlásról? — Sajnos kedvezőtlenek, a fluktuáció rontja a munkamorált és a termelékenységet. Népgazdaságunk termelő szektoraiban 1969-ben 1,6 millió munkavállaló, a dolgozók ösez- létszámának 40 százaléka cserélt munkahelyet A munkaerőmozgás bizonyos fokig elkerülhetetlen, hiszen például a nyugdíjba vonulók, az anyasági segélyt igénybe vevők, a katonai szolgálatot teljesítők helyére új dolgozókat kell állítani. Az üzemek kapacitásbővítése is létszámnövekedéssel jár. Ezek a körülmények a bekövetkezett munkahely-változtatásoknak hozzávetőlegesen 50 százalékát indokolttá teszik. A fluktuáció másik fele termelési, gazdálkodási szempontokból kifejezetten káros, egyetlen év alatt kb. hárommilliárd forint kárt, illetve költségtöbbletet okoz. Reprezentatív fölméréseink szerint a munkahelyet cserélők fele huszonöt éven aluli fiatal. — Várható-e kormányintézkedés a fluktuáció csökkentésére? — Ilyen rendelkezésre nem kerül sor. Az adminisztratív szabályozás, a Munka Törvénykönyvének módosítása egyrészt ellentétben állna közéletünk demokratizálásával és a gazdaságirányítási reform Szabados Károllyal, a Somogy megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelőjével beszélgettünk arról, mit tették a megye mezőgazdasági üzemei tavaly a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztéséért, s milyen eredménnyel jártak ezek az anyagi befektetések. Szó esett az idei tervekről, lehetőségekről is. A téma megyénk mezőgazdaságában annál inkább megérdemli a figyelmet, mert itt hosszú időn át sokadrendű volt a gyepterületek sorsa. Mint a beszélgetésből kitűnt, az elégedetlenség nemcsak a múltra, hanem a jelenre vonatkoztatva is — általánosságban — jogos. Eléggé alacsony a rét- és legelőgazdálkodás színvonala, a takarmánytermesztés szempontjából nincs megfelelően kihasználva a terület; alacsonyak a fühozamok és minőségileg is gyengék — mindez tápanyagszegénységre vall és arra, hogy sok helyütt elgyomosodtak és elvizesedtek a gyeptermő területek. A több mint ISO—500 hold rétnek és legelőnek — ami a megye mezőgazdasági területének 21,6 százalékát teszi ki — tíz-tizenkét százaléka hasznavehetetlen. Kétségtelen azonban, hogy voltak és vannak eredményes erőfeszítések, hiszen 1965-től 1968 végéig összesen több mint 39 300 holdra 19,5 millió forint'állami támogatást használt föl évente .hatvan-hetven gazdaság. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az anyagi erők felaprózása sok üzemben csak kisebb területek — ötven-száz hold — javítását engedte, nem javították vele az egész gyepállományt. Éppen ezért a múlt évben már koncentrálták a rendelkezésre álló állami támogatást, huszonkét tsz-t jelöltek ki, melyek a legalkalmasabbak a fejlesztésre, Eb~ alapelveiveL Másrészt az ilyen visszatartó — kedvezmények elvesztését kimondó — rendelkezések éppen a régóta egy helyen dolgozo, , becsületes munkavállalókat sújtanák esetleges indokolt munkahelyváltoztatásuk esetén. — Milyen vállalati módszerekkel lehet csökkenteni a munkaerő-hullámzást? — Ezt a vállalatok sajátos körülményei határozzák meg. Segítséget nyújthat hozzá a helyi viszonyoknak megfelelő, rugalmas munkaerő-közvetítési rendszer, vagy például a kollektív szerződések olyan előírása, mely szerint az újonnan fölvett dolgozók nem kaphatnak magasabb bért, mint a korábban alkalmazottak. Alapvető változásra lenne szükség a vállalatok munkaügyi gyakorlatában. Jelenleg a legtöbb helyen csak azzal törődnek, hogyan és honnan tudnak új munkaerőt szerezni, s nem azzal, hogy a meglevő dolgozókat megtartsák. Márpedig csak ez utóbbi lehet a célravezető. Jobb munkaszervezéssel, a technikai színvonal növelésével, kedvező munkahelyi körülmények biztosításával, a szociális és kulturális igények kielégítésével, a törzsgárda megbecsülésével ki lehet alakítani olyan üzemi léekört, hogy a dolgozók nem vágyakoznak el. Hozzájárul majd e cél eléréséhez a szabd • lyozó rendszer 1971. évi változása is. — A bérszabályozás módosítása hat-e a ki- és a belépők számának alakulására? — Igen, mégpedig kedvezően. Az év első két hónapjának adatai szerint az 1969. januári—februári tendenciának most éppen az ellenkezője figyelhető meg. Akkor egyszázalékos termelékenységnövekedés mellett négyszázalékos létben az első kategóriában mintegy 5300 hold rétet, legelőt javítottak ötmillió forintos állami segítséggel. (A saját erő felihasználásának az értéke megközelítette a 3 millió forintot.) Ezután természetszerűen az eredmények is növekedtek: a holdanként! több mint, 450 kiló vegyes műtrágya felhasználása után a fű betakarítása okozott gondot. A szaktanácsadóik adatai szerint a javított legelőkön — ez megközelítette a 3500 holdat — szónaértékben számolva a termésátlag 27,4 mázsa volt, s a takarmány jó és közepes minőségnek felelt meg. Harminckét villanypásztor-berendezés' segítségével adagolt és szakaszos legeltetést valósíthattak meg ezeken a területeken. A múlt évi tapasztalatokat az idei munkáknál hasznosították. A holdankénti ezer forintos állami támogatás — és az ezzel párosuló saját erő — megfelelő anyagi eszköz volt ahhoz, hogy a gazdaságok a támogatás első évében megvalósítsák a berultázás jellegi), nagyobb költséget. igénylő munkákat A következőkben itt már csak kisebb, de rendszeres munkák lesznek, s ez kevesebb pénzzel, holdanként 600 forintos állami támogatással is megoldható. Indokolt esetben azonban, ha magasabb szintű gyepgazdálkodást kívánnak folytatni — nagyarányú öntözést valósítaná!, meg, silót készítenek —, továbbra is szükséges az ezer forintos támogatás. Ez vonatkozik a fejlesztésre újonnan kijelölt gazdaságokra is. Továbbra is a koncentrálás elvét tartják szem előtt, s eszerint kapják a termelőszövetkezetek az első kategóriában a' holdankénti ezer forintos, a második kategóriában pedig a 600 forintos támogatást. Az állami támogatás 500 000 forinttal több a számszaporulat volt, az idén nem egészen egy százalékkal emelkedett a létszám, viszont több mint öt százalékkal a termelékenység. A létszám alakulását befolyásoló közgazdasagi szabályozók hatása vállalatonként eltérő. Nem ösztönöznek ugyan egyértelműen a csak válóban szükséges munkaerőlétszám kialakítására, de azt már nyilvánvalóvá tették, hogy a megfontolt létszámgazdálkodás nem jár a vállalat számára »ráfizetéssel«, hogy nem káros a létszámcsökkentés. S ez azt követeli a gazdasági vezetőktől, hogy döntéseiknél legyenek tekintettel a népgazdasági érdekekre is. — Kevés a megértés egyes vállalatoknál a létszámnövekedés-adóval kapcsolatban. Indokolt ez? — Azok a vállalatok, amelyeknél a létszám emelését a termelési feladatok indokolttá teszik, természetesnek vennék a létszámadó adóli mentesítést. Ez nem elfogadható álláspont. Az adó célja az, hogy körültekintő munkaerő-gazdálkodásra késztessen. Ha a vállalatnak valóban szüksége van a létszám növelésére, s ezt a mun- kaerőtöbbletet hatékonyan használja fel, az esetben a felmerült adó nem okozhat gondot. Ellenkező esetben viszont "vilvánvalóvá válik, hogy a létszám növelése gazdaságilag nem megalapozott. A dolgozók egy szűk rétege igyekszik kihasználni a munkaerő konjunkturális helyzetét, s nem jobb munkával, hanem gyakori helyváltoztatással próbálja növelni jövedelmét. E jelenség leküzdésében — a gazdasági ösztönzőkön túl — szerepet kell vállalniuk a gazdasági vezetőknek, a vállalatok párt- és szakszervezeti szerveinek is. B. T. múlt évinél, s az idén eléri az 5,5 millió forintot Több mint 7000 hold gyepterületet javítanak az idén Somogybán, s ami külön örvendetes: ebből csaknem 6000 hold a legelő. A költségek 8 millió forint fölé emelkednék, de mint említettük, ennek jó részét az idén Iájelölt 29 tsz-ben államunk magára vállalja. Az állami támogatás magas összegéből látszik, hogy országosan milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a rétek és a legelők fejlesztésének, termőképességük fokozásának. Ennek a nagyfokú segitőkész- ségnek találkoznia kell a gazdaságok törekvéseivel, különben nem énheti el célját. lünk is honos tarka szarvas- marhát, közülük tizenegy ország tagja annak a szövetségnek, amely fontos tenyésztési programot dolgozott ki a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésére, egymás tenyésztési munkájának a segítésére. A szövetség évűként rendezi kongresszusát egy-egy országiban — az ideit például Csehszlovákiában —, ezen az albizottságok, munkabizottságok előterjesztéseit (ajánlásait) hallgatják meg, s tanulmányozzák a vendéglátó ország szarvasmarha- tenyésztési munkáját. A szarvasmarha hústermelésének fokozására, az ivadékvizsgálatok elemzésére létrehozott munkabizottságnak dr. Guba Sándor, a KÉT PIROS KÖTÉSŰ könyv fekszik az íróasztalomon. Az egyiken aranybetűkkel ez áll: Sorsforduló, a másikon Somogy megye felszabadulása. Az elsőt a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya adta ki, a másikat— egy miniatűr könyvet — S megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya közösen jelentette meg a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalattal a felszabadulás huszonötödik évfordulójának tiszteletére. Szűkebb hazánk, Somogy múltjáról és jelenéről egyre több könyv jelenik meg az utóbbi időben a megyei párt- bizottság ösztönzésére. Ha ide számítjuk a negyedik évfolyamába lépő Ütközíben című kiadványt is. akkor azt mondhatjuk, hogy egy kézikönyvtár áll mindazok rendelkezésére, akik előadást tartanak, beszédet mondanak, szemináriumot vezetnek, felnőtteket vagy gyerekeket tanítanak. Tárháza a somogyi ismereteknek minden kiadvány, ide számítva például a kommunisták harcáról, a megye felszabadulásáról és huszonöt éves fejlődéséről írott pártoktatási segédanyagokat is. Méltó tisztelgés népünk legnagyobb nemzeti ünnepe alkalmából a Sorsforduló című könyv. Először összegezi mindazt, amit a megye felszabadulásáról tudnunk, ismernünk kell. Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára ezt írja a könyv előszavában: j — »Olvasmányként, okulásként egyaránt hasznosak a következő oldalak. A kortanúk számára hitelesen elevenítik fel I Kaposvári Felsőfokú Mező- Gazdasági Technikum igazgatója az elnöke, s a három éve működő bizottságnak hazánkon kívül választott tagja még Ausztria, Bulgária, az NSZK és Jugoszlávia. Kedden és szerdán megyénkben tartózkodott á nemzetközi munkabizottság. Délelőttönként a felsőfokú technikumiban tárgyaltak a bizottság tagjai. Kedden délután a bálatanszabadi November 7. Tsz-ibe Igotáatatk, mgneztéke Tsz-be látogattak, megnézték az intézet tervezte hízómarha- telepet és az intézet által tenyésztett hibrid sertéseket. A telep — különösen korszerűsége miatt — elnyerte a látogatók tetszését, s elismerően nsúlatkoztak a hibrid sertésekről is Szerdán délután az egykori eseményeket, az azóta felserdült nemzedék megismerheti segítségükkel Somogy népének negyedszázaddal ezelőtti sorsfordulóját." Három tanulmány adja a keretét a könyv további részében megjelentetett visszaemlékezéseknek. Andrássy Antal Somogy a felszabadulás előestéjén című tanulmányában különösen érdekes a somogyi katonák erkölcsi -politikai állapotának elemzése és a somogyi nyilas hatalomátvétel hiteles és érdekes leírása. Godó Ágnes Somogy megye felszabadulásának katonai történetét írta meg eddigi kutatásai és müvei alapján. Gellért Tibor Somogy megye aknamentesítéséről írt tanulmányt, s ezzel a megye felszabadulás utáni történetének egy eddig elhanyagolt részét összegezte. AI. N. Sarőhin vezérezredes, az 57. hadsereg volt parancsnoka arra emlékszik vissza a könyvben, hogyan vett rc^zt az 57. hadsereg a magyarországi felszabadító harcokban. Sok új ténnyel egészíti ki eddigi ismereteinket L. P. Bocsa- roo vezérőrnagynak, az 57. hadsereg katonai tanácsa tagjának visszaemlékezése. Az Elhoztuk a szabadságot című írásában különösen érdekesek a szovjet katonák hősiességéről írottak, s a magyar lakosság és a szovjet katonák barátságának megalapozásáról szóló részek. Soík apró, színes élményből, hőstettből kerekedik ki az a mozaik, amely mindennél ponBöhm József, a Somogy megyei Tanács vb-elnöke fogadta a munkabizottságot. Ezután a Baranya megyei Bo- rótpusztára látogattak, ahol a szarvasmarhák hústermelésére vonatkozó ivadékvizsgáló telep működik. Itt kísérleteket végez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából a felsőfokú technikum. Este dr. Magas László, a MÉM főosztályvezető-helyettese búcsúvacsorán látta vendégül, a nemzetközi munkabizottság tagjait. A júniusban Csehszlovákiában megrendezendő kongresz- szuson dr. Guba Sándor terjeszti elő a munkabizottság ajánlását. A következő .munkabizottsági ülésre jövőre Judodét, mégpedig emberi oldalról megközelítve. Dr. Petrák Katalin, Nagy Eta, Ács Irén, a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársai és Andrássy Antal jegyezték le Kovács Imre partizán, Győrffy Antal pártalapító, dr. Rásonyi Sándor földosztó visszaemlékezéseit. Megszólalnak a szemtanúk is a könyvben, tizenhárom történetben pedig a szovjet és bolgár hősök tetteit írig meg Újvári Imre László. Mautner József írása azt idézi föl, hogyan lett a Vörös Hadsereg katonája. A Sorsforduló című 'könyvet több mint százhúsz korabeli fotó, portré, térkép, cikk- és levélkópia illusztrálja. AZ ÉVFORDULÓRA megjelent miniatűr egy hagyomány folytatása. Az első miniatűröket a nyomda jelentette meg, tavaly és az idén pedig már közösen adott ki a megyei pártbizottság és a nyomda miniatűr könyvet. A felszabadulás negyedszázados jubileumára Godó Ágnes Somogy megye felszabadulása című írása jelent meg miniatűr kiadásban, nyolc fényképpel illusztrálva. A Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozóit dicséri, hogy társadalmi munkában készítették el a reprezentatív könyvecskét. Mindkét kiadvány tartalmas és mutatós. Az utóbbi Farkas Béla műszaki vezető érdeme, aki nyomdai szerkesztője volt a könyveknek. M. N. Sarohin huszonöt.évvel ezelőtt azt kérte Nagy Ferenc jákói veterántól a szovjet hősök eltemetése után. »Őrizzétek az emléküket, tnixtl a |szemetek fényéi. Ha vége lesz a háborúnak, emeljetek porladó testük fölé emlékoszlopot, hogy évszázadok múltán is tudják, akik itt élnek; hogy a szövőjét katonák önzetlenül áldozták, fed a legdrágábbat, az életüket értetek, magyarokért." A SORSFORDULÓ es a miniatűr könyv méltó emlékezés, ezekből megyénk minden lakója mégismerheti mind a szovjet, mind a bolgár hősöket I Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a két könyv hősi krónikája új életünk megszületésének. Várjuk a folytatást, amelytfen a huszonöt év eredményeit vehetjük számba. goszláviábaai vagy ban kerül sor .AusztriaL. 6. SÖMOG'S'S HepLAP Péntek, 1970. április 10 1 Tői mint hétezer hold rétet, legelőt javítanak az idén Hemesz Ferenc Cél: a szarvasmarha hústermelésének fokozása Külföldi szakemberek tanácskozása Kaposváron Európa -szerre tizenhárom országban tenyésztik a ná-