Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

í fl szakszervezetek is részt vettek a mankáslataloai kivívásában Ünnepi ülést tartott az SZMT Ünnepi ülést tartott a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa tegnap délelőtt hazánk felsza­badulásának huszonötödik év­fordulója alkalmából. Ünnepi dekoráció és sok-sok virág dí­szítette a földszinti termet. Az elnökség asztala fölött ünnepi jelszó, alatta pedig Lenin mellszobra virágokkal körül­rakva. A tanács tagjain kívül veteránokat, kiváló aktiváltat is meghívtak az ünnepségre. Balogh István, az SZMT el­nöke nyitotta meg az ünnepi ülést, majd Győri Attila elsza­valta Váci Mihály Tégy gaz­daggá minket című költemé­nyét. Ezután dr. Szőke Pál, az SZMT vezető titkára mondott ünnepi beszédet.. — Negyedszázada tevékeny­kednek a magyar szakszerve­zetek a felszabadult hazában. Nagy múltú szakszervezeti mozgalmunk igazi fejlődésére, sokrétű kibontakozására csak a félszabadulás, a munkásfia­talom kivívása után kerülhe­tett sor. A szákszervezetek a felszabadulást követő években az úijáépítés, a földosztás, a stabilizáció megteremtéséért, a reakció elleni harcban erő­södtek és edződtek tovább, miközben igyekezték javítani tagságuk alapvető szociális helyzetén. Büszkén vallhatjuk, hogy a szakszervezetek is részt vettek a munlcáshatalom kiví­vásában. A szakszervezetek a munkásfiatalom megteremtése után maguk is letéteményesei Töretlen hittel (Tudósítónktól.) Megnyitották a barcsi ünne­pi napokat. Ennek keretében rendezte meg a járási peda­gógusszakszervezet és a műve­lődésügyi osztály a járás mű­velődésügyi dolgozóinak ün­nepi ülését. Dr. Kanyar József, a megyei levéltár igazgatója, Somogy, illetve a barcsi já­rás felszabad-úásáról és az élet megindulásáról tartott nagy sikerű előadást. Goosíts Lajos, a pedagógus­szakszervezet járási titkára a pedagógus torzsgárda kialakí­tásáról, a most bevezetett törzsgárda-ki tüntetéseiéiről szólt, majd Soós Dezső, a mű­velődésügyi osztály vezetője jutalmakat adott át. Kilenc nevelő huszonöt évi, huszon­hat nevelő tizenöt évi, hat­vannyolc nevelő pedig tízévi iól végzett munka után 1200, 000, illetve 600 forint jutalmat kapott. Kiemelt, elismerésben része­sült András Béla igazgató, aki több mint negyedszázada a kálmáncsai iskola pedagógusa és 1948 óta igazgatója is. és egyben részesei lettek a hatalomnak. Ezzel a szakszer­vezetek felelőssége is megnö- vekedett: a munkáshatalomért, a szocializmus építéséért a dolgozó emberekért, élet- es ' raunkakörülm ,cik állandó javításáért, kulturális föleme­lésükért. A szakszervezetek a megváltozott helyzetből adódó társadalmi kötelezettségeiknek többségében eleget tettek. A szocializmus építésének körül­ményei között napirendre ke­rült a szakszervezetek helyé­nek és szerepének felülvizsgá­lása, társadalmi' elhelyezkedé­sének és tevékenységének mó­dosítása. Az plapvető kötele­zettség a szocialista hazával és a dolgozó emberekkel szem­ben: szervezni és nevelni a dolgozókat társadalmunk poli­tikai, gazdasági erejének nö­velésére; biztosítani a munká­sok, a dolgozók anyagi, szo­ciális és kulturális igényeinek kielégítését, védeni törvények­ben és rendeletekben biztosí­tott jogaikat. Nagy út áll előt­tünk, fölépíteni a szocializmust hazánkban. Ebben a szakszer­vezeteknek is nagy feladatuk van: nevelni és mozgósítani a munkások ezreit Balogh István, az SZMT el­nöke emelkedett ezután szó­lásra. Aláhúzta, milyen föl­emelő érzés a régi szákszer­vezeti tagok életében egy-egy ilyen állomáshoz érkezni, mint a negyedszázados jubileum, s számot vetni az elért eredmé­nyekkel, meghatározni a cé­lokat. Fő feladat átadni a ta­pasztalatokat, a stafétabotot a fiataloknak, akik a célba be­futnak. Dr. Szőke Pál, a,z SZMT ve­zető titkára pénz- és könyv­jutalmat, oklevelet adott át a legjobb aktíváknak. Három ve­terán: Mikecz János, Zsidi Sándor, özvegy Vígh Pálné a SZOT oklevelét kapta. Kardos Zoltán az SZMT munkásvé­delmi felügyelője a Szakszer­vezeti munkáért jelvény arany fokozatát, Nagy Géza, a Ka­posvári Húskombinát osztály- vezetője, az SZMT munkásvé­delmi aktívája. Csokona Jenő, az SZMT közgazdasági bizott­ságának társadalmi kereske­delmi ellenőre, Simon József, postahivatal-vezető, a balaton­szentgyörgyi szakmaközi bi­zottság titkára és Tóth Ferenc, a városi tanács alkalmazottja, az SZMT sportbizottságának tagja a Szakszervezeti mun­káért jelvény ezüst fokozatát kapta meg. Fonai Edit elmondta Garai Gábor Alkalmi versét, majd az ünnepi ülés részvevői eléne­keltéit az Intemacionálót.. A felszabadulási ünnepség foga­dással fejeződött be. Á multat szamba venni — íó. Honnan indultunk? Romba dőlt városok, cson­kán maradt családok, halált rejtegető szántóföldéit, s élni, termi, változtatni akaró embe­rek- Ez volt az alap. Az újabb negyedszázad alap­ja: amit huszonöt év alatt föl­épített a tenni akaró ember. Az útra visszanézni érdemes, hiszen ebből fakad a táj, a 6085 négyzetkilométer nagysá­gú Somogy jövője. A holnapját, a következő ne­gyedszázadot szakemberek ál­modták meg. Az álmokat egy vastag kö­tet őrzi. Úgy hívják: tervkon­cepció. A mára épülő jövőben lapozni izgalmas dolog. A me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának. fölkérésére az ország­ban elsőként Somogy regioná­lis tervtanulmányát készítette el a Várostervező Intézet. (A tanulmányt ismerve van ebben a névben valami jelkép.) A jövő terveinek elkészítésénél a jelenből indultak el. S a je­len: a megye lakainak nyolc­van százaléka a 251 — többsé­gében kis és középnagyságú — faluban él. Még nem alakul­taik ki a vonzásközpontok, ke­vés a tízezer lakost vagy ári­nál többet számláló település. A városiasodás jelei azonban már érezhetők: Nagyatád, Marcali jó úton halad e cél felé, s később Fonyód és Barcs is számba jöhet. Az elmúlt óvek tapasztalatai szerint a városok, a városias jellegű te­lepüléseik és az erősen fejlett községek létszáma nő, de a megye öt fejletlen, 64 gyengén és 160 közepesen fejlett közsé­gében fogy a lakosság száma. A kialakulatlan városhálózat érezteti hatását a lakás- és kommunális ellátásban is: mindkettőben az országos át­lag alatt van a megye. A vá­roshálózat kialakulatlanságára vezethető vissza, hogy például Kaposvár ellátása felsőfokú in­tézményekkel is gyenge. A vá­roshálózat megteremtésén túl a kiemelt jelentőségű alapfokú központok kialakítása a kö­vetkező idők feladata lesz. Ilyen —• kisvárosi fejlesztést igénylő — települések közé kell sorolni — az oktatási jel­leget 1 megtartva — Csurgót és a siófoki járás ipari centru­maként Tabot. Egy érdekes •el­képzelés: az igali fürdő közel van Kaposvárhoz, lehetne úgy kezelni, mint a megyeszékhely kihelyezett üdülőterületét. S a községek, ahol már az ipar­nak alapjai vannak, erre is tá­PÜSZTORFilíBÖL POLITIKUS Csak nagy szavaikat ne! Csak őszintén, egyszerűen. A szavak keveset mondanak. A munka öröme a kielégülés. Élete felét odaát élte még; a sorsfordulón túli világot kapi­talizmusnak hívták. Ifjúkorát a Göcsej szépséges tája, a zsúptetős kis falusi ház, a pásztorkodás gyerekes öröme, a felnőtté érés kegyetlen som mássorsa véste emlékezetébe. S amilyen szép a táj, amilyen kedvesek, emberszeretők az emberek, olyan szegény volt ez a vidék és lakóinak élete. Szüleinek is csak néhány hold jutott és nyolc gyerek. S ha kitömi készültek az omladozó falak közül, a válság, a bank­kölcsön sorvasztotta őket elha- gyatottabb környezetbe. Csak nagy szavakat ne! Sok ezrek élete az övé... Az apró termetű pásztorfiú hiába csodálkozott volna a vi­lágra, nem az ő világa volt. Tanult, ahogy tudott. És dol­gozott a napi falatokért tizen­két éves korától. Elment a ház, el a föld. Elvitte a bank, a nyomorúság. Az uradalomban^ gőzgép mellett fűtősködött ké-* sőbb, tizenhat éves alig múlt még. Bújta a könyvet, érdek­lődött, valamivel többet akart, mint más. Csak annyival, amennyire kierőszakolt lehető­ségei engedték. Gépészvizsgát tett S az a világ ami sohasem volt az övé, katonának vitte irdatlan hosszú, kegyetlen hár borúba... Igen, akkor kez­dődött, 1945 nya­rán. Hova iitduljon, merre? A szülőföld, Kér ka barabás leve­gője más volt, mint amikor ka­tonának vitték. A sammásélet rossz emlék csupán, az úi meg éppen hogy bontakozik. Űj fo­galmakat hall. új hatások érik. A pártról hallott, de nem is­merte, nem is ismerhette az­előtt Most mégis őt kereste valaki a szomszédos faluból. A vendég kommunista volt, 19-es, és Vörös Ferencnek hív­ták. Egy hét sem telt. el, s az egykori pásztorfiú ott ült az összejövetelen, nyolc-tíz hoz­zá hasonló emberrel. Pártot alakítottak, öten, a kommunis­ta párt szervezetét. És ki más lehetett volna a titkár, mint ő, a mozgékony, a legfiata­labb, a minden szót, minden újat befogadni kész fiatal­ember. Nem volt egyedüL Sok száz társa akadt szerte az ország­ban. A göcseji fiú ott indult el a politikai pályán saját falujában, föleszmélve. Csak nagy szavakat nel Egyszerűen, csendben, ahogy ő beszél és cselekszik. SODRÓ lENDlilETÜ ÉLEI. Az órák, a napok perceknek tűntek csupán, annyi volt a gond, a munka, a szó, amely felnyitja a szemeket.. Nincs idő ESZMÉIÉS. tétovázni. Az első munkasike­rek járási feladatokat róttak rá. Mindenütt vannak ismerő­sei, szólnia kéll! Megbeszélé­seket hív össze, tanfolyamra megy, s az ösztönös kommu­nistában gyökeret ver az új világnézet. Szinte észre sem veszi, már a járási pártbizott­ságon dolgozik, pártszervező. Kerékpáron rója az utakat, gyűléseket tart, hétköznap egyet, vasárnap hármat is. Sokszor egy hétig sem tér ha­za. Hőskorát éli akkoriban a párt, s a nép odafigyel a sza­vára ... És még abban az évben, amikor először hallotta, hogy párt, amikor először gyűjtötte maga köré a hozza hasonló embereket, hogy az új világ, a is olyan volt. Mi azt az eletet akarjuk elsöpörni...« PfiRTISKOlfl PÉCSETT. Mintha minden egyéni gond- ja-baja, önmagával vívott há­borúja egyszeriben megoldó­dott volna. Magabiztosabb lett. önbizalmat gyűjtött, és tanult szorgalmasan. Hosszú évék teltek el. lázas munkában. Ta­pasztalata, embersége gazdago­dott, ,s egyre följebb lépett a nolitikai pálya lépcsőfokán. Pártfőiskolái végzett, járási, megyei titkár volt Zalában, s 1957-ben Somogyba költözött. Már nem is a helységek, a falvak, az évek fontosaik, nem a beosztás, a funkció. A puszta felsorolás életrajzba való. a felgyülemlett életbölcsesség több annál. Csak nagy szavakat ne! Az nem méltó hozzá. mi világunk szószólói, formá­lói legyenek: járási párttitkár Lentiben. Félt Nem a munkától, ön­magától. Tapasztalatlan volt még, alig huszonhat éves. Nem akarta vállalni a megbízatást. Huszonöt év politikai mun­kában. Gvötrődés, felelősség, örömök. Nem volt könnyű, van, amit visszatekintve más­képp csinálna már. De vállal- ia saját életét örömével, gond­jaival együtt. S a számvetést ’s elvégezte már. A szavak igazságának azonban nem lehetett ellenállni: »-Majd megtanulod! Ismered az embe­reket, tudsz velük beszélni. Ismered saját életedet, az övék IFJÚSÁG rr'a^an önmagából------------ indulva is rájuk g ondol először. Húsz-huszonöt éves fiatalok voltaik. Hogyan merte a párt rájuk bízni e fontos munkát a koalíciós * ■ maszkodva fejlődnek tovább. A huszonhat falukörzet az el­képzelések szerint 41-re emel­kedik. Az ezekhez tartozó fa­lucsoportokban már kétszázas lélekszámon felül biztosítani kívánják a minimális ellátott­sági szintet: az általános isko­lák alsó tagozatát, az orvosi rendelőszobát, a kézi gyógy­szertárat, a kultúrtermet, a vegyesboltot s szükség esetén egy tanácskirendeltséget. 2. A településhálózat fejleszté­sének elképzelése a demográ­fiai egyensúlyt is hivatott biz­tosítani. Ehhez azonban mun­kaalkalom kell: egészségesen fejlődő mezőgazdaság és ipar. A megye mezőgazdasága az ál­lattenyésztésen és a vele kap­csolatos növénytermesztésen alapul. A műszaki technikai fejlesztésre készülő tervek az önkéntes egyesüléseken alapu­ló optimális nagyságú üzeme­ket is feltételezik. Csak így lehet a speciális munkagépek számát növelni, az állatte­nyésztéshez szükséges korszerű technológiákat elterjeszteni. S mindehhez hozzátartozik még a nagy hozamú állatfajok és! növényfajták meghonosítása és I az egyre nagyobb gondot oko­zó belvíz rendezése is. S az iparfejlesztés? Országos jelentőségű üzemek telepítésével számolnák. Ka­posváron elsősorban kevésbé munkaerő-, annál inkább szak­emberigényes üzemeket, Barcsra nagy vízigényes üze­mek telepítését tartják célsze­rűnek a szakemberek. A me­gye számára jelentős iparfej­lesztésből Marcalit sem hagy­ták ki: itt elsősorban gépek és fémtömegcikk gyártását tart­ják célszerűnek. Nagyatádon a meglevő élelmiszeripar az alapja a további fejlődésnek. Tab és Lengyeltóti ipari fejlő­désére a Balatom-part közelsé­ge lesz hatással. Bedolgozó rendszer és a gépgyártás lát­szik a legcélszerűbbnek. A megye déli részén, Csurgón a mostani ágazatok ütemezett fej­lődését javasolják a szakem­berek, Gyékényesen pedig — az adottságokat figyelembe vé­ve — a betonelemgyártás fej­lesztése létszák a legcélsze­rűbbnek. A felsorolás korántsem tél­ies. Az iparhoz a szállítás, a közlekedési gondok megoldása is hozzátartozik. A következő évek feladata lesz a főközle­kedési utak kiépítése, az al­sóim rendű úthálózat fejlesz­tése és korszerűsítése, a bekö­tő utak és az idegenforgalmi tranzit utak kiépítése. 3. A két fő termelőágazatpn — a mezőgazdaságon és az iparon — túl a nagy kincs, a Balaton idegenforgalmi lehetőségeinek fejlesztése, a nagy kiterjedésű erdő, a hasznosított hévízi űr - dák mind-mind újabb lehető­séget és feladatot jelentenek A sok feladatból csak egyet: a déli parton húzódó télepüiés- sor mögött a Balatont ellátó területet kell létesíteni. Hiszen a könnyű-, az élelmiszer- és a gépiparon kívül az idegenfor­galom a legjelentősebb a me­gyében. A Politikai Bizottság 1965. január 12-i, a megye fej­lődését meghatározó és a Gaz­dasági Bizottság határozatai jó alapul szolgálnak, hogy a nagyfokú gazdasági fejletlen­ség és a hasonlóan rossz szo­ciális, kulturális ellátottság — amely jellemezte, s több he­lyen még jellemzi is a megyét — megszűnjön. Ezért tervezték — a mai adottságokat figye­lembe véve — már most a jö­vőt. A következő évek fejlődését huszonöt év nehéz munkája alapozta meg. Karcza Imre U ők ben? Más Pártok előny­ben voltak, tapasztalatokban gazdagok. És mégis! Bátorság, akaraterő és lelkesedés —- ilyen volt az ifjúság. És éppen a? ' m • Hma«--; i.io*! rá­juk, Lr oil L ■■ a 'úi. Ez •ma is így van. ’..a-, .ic n yel! gyerekfejjel. tapaszt katlanul nagy felelősséget, vállalniuk fiataljainknak, mórijuk vao előbb a tanulásra. De ott kell lenniük mindenütt, megbíza­tásra van szükségük, mert a társadalmi, a politikai életet kívülről megtanulni nem le­het. E gondolat szenvedéllyel tor ‘elő belőle. Úgy, ahogy megfo­galmazta magában a polit kai munka lényegét: ->A politikus nem színész, de át kell élnie, éreznie azt, amit mond. Csak meggyőződéssel, ‘ hittel, az őszinteség erejével hathat em­bertársaira . . KÉT SZAKASZ. pt fontos Értelmileg, érzelmileg is kö­zel áll a parasztemberekhez, hisz közülük való. Sokszor el­szorult a szive: a parasztem­ber víyódása nem volt öröm­teli látvány. Az út világos volt elötté, percig sem kételkedett. De nem gyötrődik-e az apa nagy örömre várva a vajúdás okozta jajkiáltások hallatán? Feladni egy régi életmódot, szerszámot, gondolkodást... Emlékszik még a somogyszent- páli emberre, aki értett a szó­ból, belépett már, de felzoko­gott, amikor élvezette két sár­gáját. Később aztán öröm volt látni a feszültség oldódását, amikor elcsendesült, megnyu­godott minden, s a munkáé, a jövőé, a közösségé lett a testi erő és a gondolat... A másik szakasz Somogy iparosítása. Re .gelegen mun­kálkodtak ezen s az erőfeszí­tés nagy változást hozott. El­dobhatták az emberek a vás- dorbotot, ipari központok ala­kulnak, gyárak, üzemek vár­ják a munkáskezet, s fejlőd­nek városaink. gazdagodik kultúránk. Mennyi gvötrődés tárgyalás, vita, mennvi álmat­lan, fárasztó éjszaka huzódi meg e sikerek mögött! Jo ér­zés lehet az a tudat, hogy ha csak egy porszemmel is, de hozzájárulhatott eredmé­nyeinkhez, ott lehetett o is a somogyi iparosítás bölcsőjénél. A munka öröme ez, igazi ki­elégülés. Élete felét a .kanitalizmus­ban élte, a tnáslkat a szocia­lizmus építésének szolgálatá­ban. Ismeri a múltat minden átkával, ismeri új korunk em­berének minden erőfeszítését. Huszonöt éve elkötelezte ma­gát, és soha nem banta meg. Azt mondta nekem: »-Megérte, érdemes volt. Nem tettem kü­lönleges, nagy dolgokat, csak tisztességesen dolgoztam. Ahogy egy kőműves az épít­kezésen .. Egy volt pásztorfiú indult el a hosszú úton. Tisztelte az em­bereket, a munkát, a megvál­tozott életet. Becsülettel dol­gozott és politikussá, megbe­csült vezetővé érett. Az egykori pásztorfíút Szi­geti Istvánnak hívják, s már hat éve a megyei pártbizott­ság titkára. Messziről jött és messzire jutott. Csak nagy szavakat ne! Csak szerényen, csendesen. Ahogy 'kommunistához méltó ­jávori Béla Felvonták az állami zászlót Hazánk felszabadulásának 25, évfordulója alkalmából pénteken reggel a Páriámén* előtt ünnepélyes külsőségei, között, katonai tiszteletadássá! felvonták az állami zászlói Kürtszó jelezte Pesti Endre vezérőrnagy, hely őirségparancs nők érkezését, aki meghallgat­ta a csapatzászlóval felsora­kozott díszegység parancsno­kának jelentését, majd elle­pett a díszegység előtt és üd­vözölte a katonákat. Az álla­mi zászlót díszőrök kíséretében vitték az árbochoz, és a him­nusz hangjai, valamint a dísz­egység tiszteletadása közepette vonták fel az árboc rúdra. Pénteken reggel zászlófél- vonási ünnepség volt az év­forduló tiszteletére a Gellért­hegyen is, a felszabadulási em­lékműnél. Itt a nemzett lobo­gót és a nemzetközi munkás- mozgalom vörös zászlaját von­ták fel, szintén katonai tiszte­letadással SOMOGf! SSPLáP Sawafest, laSA ápefüs A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents