Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-03 / 78. szám

JUBILEUMI DÍSZONNEPSÉG KAPOSVÁRON (Folytatás az l, oldatról) emelt fővel, jogos büszkeség­gel tekinthetünk szét a 25 év­vel ezelőtt született új hazá­ban, s . benne megyénkben, városainkban, értékelhetjük korábbi és mai viszonyainkat, helyzetünket. A becsülettel dolgozó emberek szívét joggal dobogtatja meg mindaz, amit negyedszázad alatt a nép fel- emelkedése érdekében tet­tünk. Fejlődő ipar, erős munkásosztály Somogy megye — szerves részé az országnak; fejlődése hűen tükrözi az ország fejlő­dését. Nos, a Balaton és a Dráva közötti táj, ez a koráb­ban jellegzetesen mezőgazda­sági vidék az utóbbi 25 év alatt alapjaiban megváltozott. Megyénk iparát, ha koráb­ban szóba került, így jellemez­ték: -az elmaradottak között is az utolsó«. Az alacsony bé­rek mellett krónikus munka- nélküliség keserítette az ipari dolgozók életét. Rendszeresen visszatérő jelenség volt, hogy Kaposvár üzemeiben a rövid termelési időszakok utón a munka leállt, az emberek az utcára kerültek, s utána hó­napokig »csorogtak a gyárak kapui előtt vagy a piactéren, hogy újabb alkalmaztatást ta­láljanak. A felszabadulás után az egy­re erősödő munkáshatalom az üzemek államosításával döntő csapást mért a tőkésekre. Ezt követően a meglevő gyárak korszerűsítésével, valamint az új üzemek felépítésével itt So­mogybán is hozzákezdett a termelés egész szerkezetének átalakításához. A párt helyes, a vidék iparosítását célzó po­litikájának megvalósulását el­sőként a Kaposvári Textilmű­vek felépítése jelezte me­gyénkben. Utána a Kaposvári Ruhagyár, két faipari vállalat, a Kefe- és Műanyagipari Vál­lalat következett a sorban, s számos egyéb üzem kialakítá­sa, illetve rekonstrukciója va­lósult meg a kezdeti lendület­tel. Iparút*, s vele együtt egész megyénk előrehaladásának to­vábbi erőteljes lökést adott az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának 1965 januári, ».Somogy megye általános fejlődéséről« szóló határozata. Ez a doku­mentum állásfoglalásaival, kritikai megállapításaival hosszú távra kijelölte törek­vésünk és cselekedeteink fő irányát. E határozat nyomán épült fel a VB KM Villamos­sági Gyára, az Egyesült Izzó JSlektroncsőgyara a megyeszék­helyen, a budapesti Mechani­kai Művek két üzeme Marca­liban, a Videoton tabi üzeme, a Mosonmagyaróvári Gépgyár kaposvári egysége, s több más üzem, vállalat A fejlesztés eredményeként egyrészt Ka­posvár ipari bázisa erősödött meg, másrészt ígéretes fejlő­dés kezdődött Marcaliban, Nagyatádon, Tabon és néhány más településünkön. Az ipar térhódításával együtt járt a munkások számának növekedése. A gyárakban, ipartelepeken dolgozók száma a felszabadulás előtti két és fél ezerről a múlt esztendő végéig negyvenezerre emelke­dett, szakmai és általános mű­veltségük ugyancsak nagymér­tékben megnőtt. A korábbi időkre jellemző elvándorlás megszűnt, s az utóbbi években — ha szerény mértékben is — újra növekedett megyénk, la­kosságának száma. Hiányos lenne a kép, ha az ipari termelés terén csupán az eredményeket említenénk. Gondjaink is vannak: nem növekszik a termelékenység, nagyarányú a munkaerőmoz­gás, lassan halad a korszerű gépesítés. Az építőiparban eh­hez társul még a kapacitás elégtelensége és a munka szer­vezettségének alacsony foka is. A legközelebb! évékben egy­aránt törekednünk kell aZ em­lített, s az egyéb negatív ter­melési jelenségek leküzdésére, iparosítási programunk továb­bi végrehajtására. Somogy gaz­daságának szerkezete, jelenlegi állapota — a jelentős fejlődés ellenére is — megköveteli, hogy a meglevő gyárak bőví­tésével, korszerűsítésével egye­temben továbbra is erőtelje­sen szorgalmazzuk az iparosí­tást. A megyei pártbizottság és a megyei tanács továbbra is nagy erőfeszítéseket tesz az ipari kapacitás növeléséért Ennék eredményéként a kö­vetkező időszakban tovább bővül Kaposváron az Elektron­csőgyár, a Villamossági Gyár, jelentősen emeli termelését a Mechanikai Művek marcali telepe, a Kaposvári Ruhagyár, a Videoton tabi egysége. Mű­ködni kezd a budapesti Finom- mechanikai Vállalat kaposvári rádiótelefon-gyára, a Vegy­ipari Gépgyá.r tabi üzemegy­sége, a csurgói épületasztalos­ipari üzem; Nagyatádon a Da- nuvia-gyár létesít új üzemet. A megye gazdag favagyonára támaszikodva forgácslap- és épületélemgyár létesítését ter­vezzük, Zamárdiban korszerű tejüzem építését irányoztuk elő. Kaposváron és Balaton- földváron új kenyérgyár léte­sül — és a felsorolás ezzel ko­rántsem teljes. A minisztériu­mi. a tanács® valamint a szö­vetkezeti iparvállalatok a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban összesen másfél milliárd forint értékű fejlesztést ter­veznek, ez újabb nyolc-tízezer embernek biztosít munkalehe­tőséget Kimondhatjuk, hogy « mun­kásosztály megyénkben nem csupán számbelileg, hanem az öntudat és a politikai cselekvő eró tekintetében is hatalmasan megerősödött, tevékenységével általános megbecsülést szer­zett. A munkásosztály nemcsak hirdeti, hanem a gyakorlatban is bizonyítja, hogy célját egy olyan társadalmi rendszer megteremtésében látja, amely megfelel mindet], becsületes állampolgár érdekének- Éppen ez ad tekintélyt vezető szere­péhez, ez határozza meg szö­vetségi viszonyát a többi dol­gozó osztállyal és réteggel. Az elmúlt 25 esztendő tapasztala­tainak birtokában elmondhat­juk, hogy a legfőbb munkás­érdek ma hazánkban a szocia­lizmus teljes fölépítésének megvalósítása, a szocialista társadalom nagy művének si­keres betetőzése. Ez egyben egész társadalmunk legfőbb érdeke is. Döntő forradalmi eredményünk: a mezőgazdaság szocialista átszervezése Tisztelt ünneplő közönség! Az új életet kezdő akarat sikeres és nagy műve volt a földreform. Az ideiglenes nem­zeti kormány 1945 márciusá­ban alkotta meg a nagybirto­kok megszüntetéséről és a nincstelen falusi nép földhöz juttatásáról szóló 600-as rende­letét, a földreformtörvényt. A törvény végrehajtása so­rán 43 414 somogyi igényjogor sulinak több mint 230 000 ka- tasztrális hold került a tulaj­donába. Cövekek ezrei jelez­ték szerte a mesében a régi úri rend temetését, a nincs­telen parasztság földhöz jut­tatását. 1945 áprilisában kezdődött megyénkben a földosztás. A falvak arcát még háborús se­bek csúfították el, az emberek gyászt hordták szívükben az elvesztett hozzátartozók miatt, kevés volt az élelem, a ruha, a gép és a vetőmag. A földek egy részét aknák zárták el a megművelés elől, s az alázat­hoz, szolgasághoz szoktatott embereket a földesúri mes­terkedések em­lékeztették a dicsőséges Ta­nácsköztársasá­got követő megtorlások sö­tét éveire. So­mogybán igy nem kevés volt azok száma, akik átmeneti­leg nem mer­ték elfogadni a juttatott földet Élő költőink legnagyobbika, Illyés Gyula azon a tava­szon a dunán­túli népekhez intézett kiált­ványában tisz- lettel adózott a Vörös Hadse­regnek, mely elűzte a ma­gyar szegény­parasztság rab­tartóit, a ma­gyar föld bi­torlóit, és' bit­tel jövendölte meg; ha a föld is szabad, a nép keze is szabad, akkor új Magyarország épül fel S valóban, mezőgazdaságunk hatalmas léptekkel jutott előbbre 1945 óta Az 1934— 1938-as évek átlagához képest az 1966—69-es években a nö­vénytermelés hozama 21, az állattenyésztés hozama 54 szá­zalékkal nőtt országunkban. Együttesen számolva mintegy egyharmadával emelkedett mezőgazdaságunk a háború előtti termelési színvonal fölé. Mezőgazdaságunk felszaba­dulás utáni életében a terme­lőszövetkezeti mozgalom ki­bontakozása és győzelme vólt az a legtöbb tényező, mely pa­rasztságunk politikai, társa­dalmi és gazdasági életében alapvető változást eredménye­zett A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése teremtette meg az egységes szocialista paraszti osztály kialakulásá­nak döntő feltételét. Az átszer­vezés eredményeként a mezó- gazdasagban is kialakultak a szocialista termelési viszonyok. Pártunk IX. kongresszusa történelmi jelentőségű határo­zatában kimondta: »A követ­kező években jelentékeny lé­péseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátottságát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz.« El­mondhatjuk, hogy azóta sok minden történt e feladat meg­valósításáért. Termelőszövet­kezeti gazdaságaink megerő­södtek, az állam támogatásá­val jelentős beruházásokat hajtottak végre. Tagjaik lét- biztonságának megteremtése érdekében áttértek a garantált munkadíjazásra. Nyugdíj, csa­Némelh Ferenc ajándékot ad át M. N. Sarohin vezérezre­desnek. A Kaposvári Állami Gazdasag például 2Ü 000 darab hízósertés előállítására alkalmas telepet épít. Jórészt a falusi életkörülmé­nyek javításával függ össze a közlekedési hálózat korszerű­sítésének terve. Többek között sor kerül a Kaposvárra vezető főközlekedési utak rekonstruk­ciójára, a balatonlellei és a kiskorpád! utak korszerűsíté­sére. A megye bekötőút-háló­zata 1974-ig teljesen kiépül / Az áldozatos munka nem volt hiábavaló A. G. Tyihmtiirov* a Kalinyin területi párt­bizottság titkára, ladi pótlék, öregségi járadék rendszeresítésével, a betegségi, biztosítás kiterjesztésével fe­jezi ki államunk a parasztság iránti megbecsülését, s az egészségügyi, a kulturális, a kereskedelmi ellátás szüntelen szélesítésével gondoskodik ar­ról, hogy a IX. pártkon gresz- szus említett előirányzata mi­előbb valósággá váljék. Megyénkben ma a mezőgaz­dasági földterület 97,4 százaié­ira, a szocialista szektorhoz tartozik. Legfontosabb forra­dalmi eredményeink között tartjuk számon ezt a változást — a falu szocialista átszerve­zését —, s nem is csupán gaz­dasági szempontok miatt. Ar­ra a hatalmas átalakításra utalok, mely a falusi dolgozó tömegek gondolkodásában, ön­tudatában következett be a munka társadalmi jellegű megszervezése következtéiben Hol van már az a paraszt, akiről Dobi István azt irta, hogy nemcsak a plébános úr­nak csókolt kezet, hanem a harmadik faluban lakó gróf komornyikjának is, ha az gaz­dája képviseletében megjelent az úrnapi körmeneten?! A ma­gának élő, a létbizonytalanság­tól fenyegetett ember helyett megjelent és alkötóan tevé­kenykedik az. az embertípus, amely a közösségi és egyéni érdek egységét fölismerte, és eszerint cselekszik. Ami a somogyi mezőgazda­ság továbblépését illeti, szük­ség is, lehetőség is van rá. A fejlődés intenzív szakasza kez­dődött megyénkben; az állatál­lomány növelésére néhlny éven belül 17 közös gazdaság­ban szakosított sertéstelet), 35 termelőszövetkezetnél szakosí­tott lebc"-észeti telep V'r-íii Kedves elvtársitok, elvtár­sak! Örvendetesen javult az el­múlt negyedszázadban a me­gye lakosságának szociális és kulturális helyzete. Mindin­kább valóra válik a szocializ­mus eszméjének fő célkitűzé­se: mindent az emberért, min­dent az ember javára. A szabadság áprilisa óta mintegy 500 általános Iskolai tantermei építettünk, a felső tagozatos tanulok 93 százalé­ka ma már szakrendszerű ok­tatásban részesül. Felsorolni is bosszú lenne azokat az oktatá­si intézményeket, amelyek az elmúlt 25 évben létesültek, s amelyek segítségével most már minden fiatal, és felnőtt előtt szélesre tárhatjuk az ismeretek megszerzesenek. kapuját. A somogyi közép- és szak­munkásképző iskolákban éven­te 12—13 000 fiatal kezdi meg tanulmányait, a végzősök kö­zül sok százan kerülnek egye­temekre, főiskolákra. A legkisebbek számára 1000 bölcsődei férőhelyet létesítet­tünk, s csaknem másfél száz óvodában hat es fél ezer gyer­meket nevelünk, gondozunk féltő szeretettel. Egészségügyi ellátottságunk nagymértékben javult. A má­sodik világháború előtti utolsó békeévben, 1938-ban 235 orvos tevékenykedett a megyében; ma 527 orvos gyógyít. Az 1943. évi 700 kórházi ággyal szem­ben napjainkban 2250 kórházi ágy áll a betegek rendelkezé­sére. Tavaly avattuk fel a sió­foki kórházat, s már megkezd­tük a nagyatádi kórház építé­sét, majd hamarosan hozzáfo gunk a megyei kórház * re­konstrukciójához. Minden törekvésünk, hogy .enyhítsük a megye, azon be lül elsősorban Kaposvár dol­gozóinak lakásgondjait. Somogybán 40 000 új lakos épült az elmúlt 25 év alatt nem említve azt a több ezer lakást, melyet korszerűsiléssé 1. bővítéssel tettek otthonosabbá kényelmesebbé. Megyeszékhe­lyünkön egészen új városrész, a Kalinyin lakótelep építése folyik. falvainkban, járás székhelyeinken is új utcasorok emelkednek. Kedves elvtársak! Fontos, közérdekű kérdés az életszínvonal alakulása, s úgy gondolom, hogy ebben a tekin­tetben is bátran szembenézhe­tünk az elmúlt negyedszázad lényeivel. Egyesek hajlamosak arra. hogy csak a legfejlettebb tő­kés országok színvonalát te­kintsék számunkra mércének pedig ez könnyen félrevezető lehet. Vannak olyanok is. ak-k hamar megfeledkeznek arrö’ hogy a Horthy-Magyarország a hárommillió koldus országa volt. A tárgyilagos vizsgálódás alapján nyugodt lelkiismeret­tel állhatunk bárki elé. Az el­múlt negyedszázad során tel­jes foglalkoztatást és létbizton-, ságot teremtettünk. Ez idő alatt a lakossági jövedelmek- kél és félszeresére nőttek. Je-: lentősen fejlődött és javult a nyugdíjrendszerünk, a társa­dalombiztosításon belül lé­nyegében általánossá vált az egészségügyi ellátás. A társa­dalmi juttatások számos for­máját honosítottuk meg, s ezek a juttatások a lakossági össz­jövedelemnek kereken 15 szá­zalékút teszik ki. Népünk nagy hányada, a somogyi emberek döntő többsége ma olyan kö­rülmények között él, amilye­nekről csak kevesen álmodoz­tak 25 évvel ezelőtt Két esztendeje múlt, hogy gondos előkészítés és tudomá­nyos megalapozás után beve­zettük a gazdaságirányítás re­formját. Persze sok tekintet­ben csak kezdetiéit még az eredmények, de arról tanús­kodnak, hogy a gazdasági re­form bevált, hogy a helyes utat választottuk, s hogy a gazda- sagiranyitas jelenlegi rendje alkalmas eszköz a szocialista tervgazdálKodas továbbfejlesz­tésére. Szólni szeretnék még arról is, hogy erőnkhöz képest to­vább kívánjuk javítani a me­gye lakosságának kommunális, kulturális és egészségügyi el­látását. A negyedik ötéves terv során jelentős lakásépítési programot hajtunk. végre. Folytatódik a vezetékes föld­gáz telepítése Kapós\ .u'on és Siófokon, s bevezetjük a gázt Nagyatádra és Barcsra is. Örömmel jelenthetem be. hogy megyei pártbizottságunk javaslatára — felszabadulá­sunk, 25. évfordulóján — a megyei tanács a déli Ba laton- part egyik legszebb üdülőtele­pét, a fonyódi Kék tó kempin­get a somogyi munkás- és pa­rasztfiatalok, a tanulóifjúság örökös használatába adja. Ez­zel is'kifejezésre kívánjuk jut­tatni elismerésünket és tiszte­letünket a megye haladó és forradalmi ifjúsága iránt. Arra kérjük fiataljainkat, hogy le­gyenek mindig méltóak forra­dalmi elődeikhez. Somogy további fejlődésénél aranyfedezete: tialamenuyiünk munkája, szorgalmas, alkotó tevékenysége. Nem beleülhe­tünk meí tehát azzal, hogy nem eme’he’JIk az egy fő’o ju­tó termelés, hogy a rövid te*t munkahétre való áttérés nem (Folytató: ' or’ SOHOG”! NÉPLAP PéHtek, » áprffig S. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents