Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

MAI KOMMENTÁRUNK Centenáriumi ünnepségek Kaposváron (Folytatás az U oldalról) igazságnak és az ismereteknek az a fáradhatatlan hajszolása, amely egy percre sem hagyja pihenni. Tekintetéből, eleven, csillogó szeméből fáradtságot nem ismerő munkakedv csil­log. Csak ötvennégy esztendőt élt, nyugodt, zavartalan éve talán nem is akadt. Nem tu­dom, kiszámitotta-e valaki, hogy életében hány kilométert utazott, hány községben, vá­rosban fordult meg. Szinte egiész Európát bejárta, igen sokszor menekülve és nem rit­kán súlyos anyagi gondokkal küszködve. De tudásszomja, érdeklődése, munkakedve egy pillanatra sem hagyta el. A száműzetés embertelen, min­dentől, mindenkitől való elzár- kőzottságában' is módot talált arra, hogy levelezést folytas­son, mintegy harminc művet megírjon és megismerkedjen a környéken élő parasztok sorsá­val. Tíz nyelven beszélt, illet­ve értett. A nyelv számára munkaeszköz volt, hogy köz­vetlen kapcsolatba kerülhes­sen a forradalmi munkásokkal, pártokkal, művekkel, és kibon­takoztathassa az internaciona­lizmus gondolatát. Sokszor felvetődik, hogy harminc esztendő alatt hogyan alakulhatott ki az a hatalmas alkotás, amelyet Lenin életmű­vének nevezünk, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy e harminc-harmincöt esztendő jelentős részét az emigráció, a száműzetés, a megélhetési gon­dok súlyosbították. Kétségte­len, hogy ebben jelentős szere­pet kaptak Leninnek az átla­gosnál magasabb értelmi és erkölcsi, akarati képességei. Emellett nem hagyható figyel­men kívül Lenin szenvedélyes munkakedve és munkaszerete­te. Életprogramjából kiiktatta a szellemi üresjáratot, a célta­lan és eredményre nem vezető látszattevékenységet. Közvetlenül, érzékenyen és gyorsan reagált az emberek gondjaira és problémáira. Ta­pintatosan bánt veiük, minden­kor készségesen segített a tá­mogatásra szorulókon, s ezzel megnyerte az emberek szivét Lenin szeretett az emberekkel beszélgetni. Meghallgatta el­képzeléseiket és a tervek elké­szítésénél figyelembe vette azokat Amilyen humánus volt a néppel, az elvtársaival szem­ben, olyan kemény tudott len­ni ellenségeivel. A velük szem­beni magatartását is a határo­zottság, a következetesség jel­lemzi. Fellépett minden ön­kény ellen. A hatalommal va­ló visszaélést gyűlölte a leg­jobban. E két tényezőtől fél­tette leginkább a forradalmat. Igen keményen utasította rendre az önkényeskedőket. Lenin igen nagy tisztelője, Romain Rolland francia író azt írja, hogy --Lenin a forrada­lom agyveleje«. Ügy érzem, ezt kiegészíthetjük azzal, hogy Lenin a forradalom szíve is. Szenvedélyesen szereti az igaz­ságot, gyűlöli a hazugságot, a félrevezetést, az emberek be­csapását. Lenin életműve sokoldalú és gazdag. Munkássága nagysze­rű példája a marxizmus alkotó fejlesztésének, szüntelen belső1 megújhodásának. Forradalmi örökség^ ma különösen eleve­nen éL A lenini életmű elsa­játítása, örökségének követke­zetes folytatása nemcsak az előd és a tanító iránti tiszte­let, hanem a nemzetközi mun­kásmozgalom belső szükséglete és a mai feladatok lenini mó­don történő megoldásának föl­tétele is. Nekünk, magyaroknak Le­ninhez fűződő kapcsolataink fél évszázadnál is régebbi ke­letűek. Felbecsülhetetlen az az eszmei segítség, gyakorlati tá­mogatás. amelyet a magyar proletariátus 1919-ben, az ak­kori nehéz napokban Lenintől üzeneteiben kapott. A bukást követő elkeseredésben fáklya­ként világított Lenin jóslata: -Az első elbukott forradalmat követni fogja a győztes máso­dik.« Elválaszthatatlan kapcsola­ta van a leninizmus és Ma­gyarország negyedszázaddal ezelőtti felszabadítása, az el­múlt 25 év fejlődésének min­Zeng a Lenin-dal az aulában. den jelentős eseménye között Hazánk negyedszázados ered­ményeit csak a lenini elmé­let, politika és gyakorlati mód­szerek alkalmazásával érhet­tük el. Történelmi tény, hogy amikor hűségesek voltunk a leninizmushoz — előrehalad­tunk, s eredményesen hárítot­tuk el a fejlődés útjában álló akadályokat. A leninizmus el­méletének és módszereinek gyakorlati alkalmazásával ér­tük él sikereinket a félszaba­dulás után. E napokban szerte a vilá­gon Leninre emlékeznek. Ha­zánk és népünk — felszaba­dulásunk negyedszázados év­fordulóján — a szocializmus építésében elért sikerekkel csatlakozik a lenini centená­riumot ünneplő, a leninizmus halhatatlan tanításainak je­lentőségéről megemlékező százmilliókhoz, s velük együfi ünnepli a leninizmus dfadal- útját. Lenin eszméi diadalt aratnak. Életét, tevékenységét most, a centenárium idején szerte a világon mindenütt fel­idézik. Munkásságának ember- és társadalomformáló hatása alól nem térhet ki senki. Lenin mindenekelőtt a mun­kásosztályé, a szocializmusé — és mivel a szocializmus az egész világ jövője —, Lenin az egész emberiségé! Éljen a leninizmus — korunk marxizmusa! Az ünnepi beszéd után Molnár Gabriella másodéves hallgató Voznyeszenszkij Le­nin fenyőfája című versét sza­valta el. Az ünnepségen fel­szólalt a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet csa­patok képviselője is. Elmondta, hogyan ünnepelték meg Vla­gyimir Iljics Lenin születésé­nek századik évfordulóját a szovjet katonák. Kiemelte, hogy a magyar és a szovjet nép barátsága méltó emlékmű a lenini hagyaték fölött. Vé­gezetül ajándékot nyújtott át az Intézet KlSZ-szervezeté- nek. Sági Mária, a KISZ- csúcsvezetőség titkára album­mal és vörös.szegfűvel viszo­nozta az ajándékot. Az ünnepség első része az Internacionáléval ért véget. A szünet után ünnepi hangver­seny következett. A Tanító­képző női kara nyitotta meg a műsort. Kilenc dalt adtak elő Sasvári Attila vezényleté­vel, Harsányi József zongora- kíséretével. A nagy sikerű műsor Bor­gulya—Rossa Hálaénekével fejeződött be, amelyet a női kar szólaltatott meg. Ünnepi ülést tartott a városi pártbizottság Ünnepi ülést tartott tegnap délelőtt a Kaposvári Városi Pártbizottság a megyei párt­székház nagytermében. A párt- bizottság tagjai, vállalati ve­zetők, párttitkárók és veterá­nok töltötték meg a termet. Kedves meglepetésként min­dem részvevő előtt ott feküdt a Kossuth Könyvkiadó Lenin címmel megjelentetett ízléses könyvajánlója, az elnökség tagjai előtt pedig a Filmek Leninről című miniatűr könyv. A városi tanács fúvószene­kara eljátszotta a magyar és a szovjet himnuszt, majd So­mogyi József, a városi pártbi­zottság első titkára megnyi­totta a pártbizottság ünnepi ülését Csapó Sándor, a városi párt- bizottság titkára mondott ün­nepi beszédet — Lenin élete a kommunista forradalmár nagyszerű élete volt — hang­súlyozta. — Tevékenysége el­választhatatlan a nemzetközi munkásosztály és a bolsevik párt harcától. Személyét, egyéni törekvéseit mindig, minden helyzetben alárendel­te a munkásosztály forradal­mi ügyének. Forradalmár volt: ez mutatkozott meg gon­dolataiban es tetteiben is. — Hazánk nagyedszazdos eredményeit csak a lenini el­mélet, politika és gyakorlati módszereinek alkalmazásával érhettük él. összes sikerünk a leninizmust igazolja. Bátran elmondhatjuk, hogy Magyar- ország huszonöt éves fejlődé­sében Lenin eszméi diadal­maskodnak. A lenini életmű elsajátítása, 'örökségének kö­vetkezetes folytatása nemcsak az előd és a tanító iránti tisz­telet, a tradíció követelmé­nye, hanem a nemzetközi munkásság belső szükséglete. Akkor ünnepeljük méltóan Lenin születésének századik évfordulóját, ha a leninizmus történelmi tapasztalataira tá­maszkodva, annak szellemé­Törődni velük ez a titok nyitja “Ez a tsz az öregek terme­lőszövetkezete*' — hallani gyakran a kijelentő módban mondott panaszt egyes szö­vetkezetek vezetőitől. Aztán jönnek a már ismert tények: a fiatalok nagy többsége a városba vagy a legközelebbi ipari centrumba jár dolgozni, vagy már faluját is elhagyva, munkahelyéhez közelebb köl­tözött. Vonzza őket a városi életforma, nem elégíti ki őket a mezőgazdaságban kínálkozó munka, mert hidegben, me­legben egyaránt helyt kell állniuk. És ami igaz, az igaz: nem várja őket a hideg-meleg zuhany a műszak végén. S a műszak is hosszabb két órá­val, mint az üzemben dolgo­zók munkaideje. Aki pedig ráadásul közép­iskolában tanul, azt tanulmá­nyai befejezése után hiába is keresnénk a termelőszövetke­zet környékén. Legföljebb az irodán adminisztrátorként. “Szóval, az öregek termelő­szövetkezete ez itt, az átlag­életkor olyan magas, hogy nem is merem megmondani.« Csakugyan nehéz így. Kér­dés azonban: mit tettek ezek a szövetkezetek (szép szám­ban vannak!) azért, hogy a faluban tartsák a fiatalokat? Nem mesés ígéretekre gondo­lok, nem toborzásra emlékes­tető »katonafogásra«. Kézzel­fogható, konkrét tényekre. Kúthelyen kezdtem ezen gon­dolkodni a tsz irodaépületé­ben, az emeleti szobában. Ez a szépen dekorált, berendezett szoba volt gondolataim elin­dítója. Megtudtam ugyanis, hogy a helyiséget a KlSZ-ta- gok számára rendezték be, hogy összejöhessenek. A nyolcvan fiatalból negyven tagja a ’ termelőszövetkezet KISZ-alapszervezetének. Tit­káruk is fiatalember, nemré­giben választották meg. Egyébként a tsz egyik agronó- musa. Gyakran ülnek össze a hivatalos gyűléseken kívül is, hogy beszélgessenek, szóra­kozzanak. Ez pedig nagy vonzerő a fiatalok számára. Nem állítom, hogy a héthelyi termelőszövetkezet csak ez­zel fogta vissza a fiatal mun­kaerőt. Nyilván sok összete­vője van annak, hogy otthon maradtak az iskola elvégzése után. De egy kicsit ez a klub is hozzájárult ehhez, azt hi­szem. Törődni a fiatalokkal a jó kereset biztosításán túl — ez is elősegíti a sikert. Így lesz az >»öregek tsz-éböl*< a ’ fiatalok szövetkezete is. L. L. 64 észak-somogyi tsz munkáját értékelték A tavalyi eredmények köteleznek A fonyódi és a marcali járás, illetve a siófoki járás északi területének közös gazdaságai — összesen 64 tsz — eredmé­nyekben gazdag esztendőt zár­tak tavaly. Csupán két gazda­ság volt veszteséges, jóval ke­vesebb, mint 1968-ban, a vesz­teség összege pedig több mil­lióval csökkent. Különösen ör­vendetes a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek erő­södése. Tizennégy ilyen tsz-ről van szó, ezeknél a felosztható eredmény az 1968. évihez ké­pest a fonyódi járásban — ke­rekítve — 17, a marcaliban 5, a siófokiban 118 (!) százalék­kal nőtt, a szövetkezeti bruttó jövedelem 18 és 9, illetőleg 121 (!) százalékkal emelkedett. Elismerésre méltó munkát végzett az Észak-somogyi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége, amikor alapos, elemző számvetést készített tagszövetkezeteinek múlt évi gazdálkodásáról. Feldolgozta a tsz-ek termelési, értékesítési és egyéb mutatóit, ezt szövetségi szinten összegezte és értékel­te, hogy minden gazdaság vi­lágosan láthassa eredményeit a többi tsz eredményei között, összehasonlítást tehessen és le­szűrhesse a szükséges tapasz­talatokat. A gazdag anyagot kedden küldöttgyűlésen ismertette Szé­kely Elemér szövetségi titkár, Kékesi Jenő elnök pedig más közérdekű témában adott tá­jékoztatást. A napirend fontos­ságát tanúsítja, hogy több me­gyei és járási vezető is részt vett, illetve felszólalt a kül­döttgyűlésen. A küldöttek a soron követ­kező feladatok egy-egy részte­rületére irányították a figyel­met. Szabó Lajos nagycsepelyi tsz-elnök például egyebek kö­zött gépesítési, dr. Knoll Lász­ló balatonszentgyörgyi elnök főként állattenyésztési problé­mákkal foglalkozott. Harango­zó Gyula somogyszentpáli párttitkár a munkaversenyek hasznosságáról beszélt. Általá­nos vélemény volt, hogy már most, a tavaszi munkáknál so­kat kell tenni a gazdaságokban azért, hogy legalább a tavalyi eredmények szintjét tarthas­sák — s ennek érdekében min­den rendelkezésre álló erőt fel­sorakoztatnak. ben, alkotó módon vizsgáljuk és válaszoljuk meg fejlődő életünk kérdéseit. Növelte az ünnepélyességet, hogy a beszéd közben költe­ményék hangzottak el. Csíkos Gábor Jevgenyij és Maja­kovszkij, Högye Zsuzsa Du- gyin es Majakovszkij egv-egy versét mondta el. A Csiky Gergely Színház két művésze együtt tolmácsolta Berthold Brecht Kantáta Lenin halálá.- napjáröl című költeményét. Felszólalt a forró hangulatú ünnepi ülésen a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet csapatok képviselője is, majd Len in-mellszobrot aján­dékozott a városi pártbizott­ságnak. Somogyi József díszes Lenin-albummal viszonozta a kedves ajándékot. A városi pártbizottság ün­nepi ülése Somogyi József zárszavával és az Intemacio- náléval fejeződött be Munkásfiatalok emlékeztek «“Rablánc a lábon nehéz volt, de széttörte büszkén a nép...« Zúgott a dal tegnap este a Latinka Sándor Megyei Műve­lődési Központ színháztermé­ben. Fiatalok — a MÁV-ne- velőotthon gyermekkórusa — énekelték fiataloknak. Kaposvár két legnagyobb üzemének — a villamossági és az elektroncső-gyárnak — ifjú munkásai emlékeztek Le­nin századik születésnapjára. A széksorokban ott ültek So­mogy ifjúsági vezetői, köztük Stier Sándor, a megyei KISZ- bizottság első titkára. Szondy István, a villamossá­gi gyár KISZ-bizottsága tit­kárának megnyitója után Völ­gyi László, az elektroncső-gyár ifjúsági szervezetének titkára ünnepi megemlékezésében Le­ninnek a Komszonaol IH. kongresszusán elhangzott sza­vait idézte: >«Az ifjúság felada­tait, a kommunista ifjúsági szövetségnek és mindenféle más ifjúsági szervezetnek fel­adatait különösképpen egyet­len szóval lehet kifejezni, a feladat: tanulni!« Somogy felszabadulás utáni gazdasági fejlődése e célkitű­zés folyamatos valóra váltását szinte megköveteli. Elég arra utalni, hogy a két gyár — amelynek fiataljai tegnap este helyet, foglaltak a széksorok­ban — több munkást foglal-' koztat, mint amennyit a megye egész ipara a felszabadulás előtt. A forradalmár életéből még egy epizódot idézett az ün­nepség szónoka: A IX. párt­kongresszuson, amikor az öt­venedik születésnapján kö­szöntötték, az üdvözlő beszé­deket félbeszakítva azt. kérte: tériének át a párt- és az or­szágépítő munka aktuális kér­déseinek a tárgyalására. Mert a munka volt az életeleme, s rá emlékezve az ünneplés csak úgy lehet méltó és teljes, ha az ifjúság megfogadja és meg­valósítja tanítását: a töretlen szorgalmat, a folyamatos ta­nulást. Erre ösztönöz a forradalmár teljes életútja. Ennek az útnak egyes epizódjait irodalmi szín­padi összeállítások és a BM Somogy megyei Táncegyüttesé­nek műsora elevenítette fel. Bertolt Brecht Leninről szóló szavai csendültek fel, s mai katonák idézték a csepeli szik­ratávíró morzejeleivel . továb­bított mondatokat. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. április 83. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents