Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

Losonczi Pál megyénkben A csurgói Napsugár a megye kiváló szövetkezete Az első gvtííl£siől az exportig szabó alakította meg a szöVet­fTőlytatás az í. oldalról.) Jelenlétében Packy János ke- mletvezetó a gazdálkodási helyzetről adott rövid ismer­tetést Az east követő véle­ménycserében főleg a terme­lési költségek alakulásáról, a rendezett munkahelyi körül­mények fontosságáról, a ter­méseredmények növelésének lehetőségeiről esett szó. — A. falu és a város közele­désének, a méri meglévő kü­lönbségek felszámolásának út­ja nem az, hogy beköltözzenek a falusiak a városba — fejtet­te ki a beszélgetés során az Elnöki Tanács elnöke —, ha­nem hogy a községekben te­remtsünk megfelelő élet- és munkakörülményeket. Az út­vonalak távolságát a város és a falu között a fejlődő közle- kedés rövidíti le. A postások szakszervezeté­nek központi vezetősége ha­zánk felszabadulásának és a szakszervezet fennállásának negyedszázados jubileuma al­kalmából tegnap délután ün­nepséget rendezett a szakszer­vezet Benczúr utcai művelő­dési központjában. A kettős jubileumot a központi veze­tőséggel, a szakszervezet ala­pító tagjaival, aktivistáival együtt ünnepelte Horn Dezső, Kedves vendég az Iberhardi a közlekedés- és postaügyi mi­niszter első helyettese, a Posta vezérigazgatója és Somoskői Gábor SZOT-titkár. Besenyei Miklós, a postások szakszervezetének főtitkára, ünnepi beszédében megemlé­kezett a szakszervezet 25 esz­tendős fejlődéséről, eredmé­nyeiről, feladatairól, majd szakszervezeti kitüntetést adott át a szakszervezetben 20—25 éve aktívan tevékenykedő postásoknak. (MTI) családnál Tátompuszfan. A vendégek megtekintették a tehenészet állományát és a kötetlen tartású. önetefős mar­hahizlaldát. , A hóesésben gyalogosan tett séta végén Losonczi elvtárs rövid vendégségre bekopogott Iberhardt Ferenc gazdasági bognár, majd Széles Antal ál­lattenyésztési brigádvezető la­kásába. Mindkét helyen őszin- te örömmel köszöntötték az Elnöki Tanács elnökét. Kérdé­seire készséggel adtak felvi­lágosítást a család és a mai falu életéről, az ellátási és a művelődési körülményekről. — Ismerem magam is a pusztai életet — jegyezte meg Losonca elvtárs —, Szilonics- pusztán éltem. így össze tu­dom hasonlítani az akkori vi­szonyokat a maival, s megelé­gedéssel tapasztalom, hogy mennyit javultak azóta a falusi emberek életfeltételei. Iberhardtéknál még a kam­rába is benézett Losonczi elv­társ, Széleseknél pedig — a parkettás, szépen berendezett szobában — egyebek között a Sürgés-forgás, autókon ér­kező tárgyaló felek, gépszál- lí talányok, gépszerelőit, s köz­ben a hagyományos munka is folyik. Szánté percenként cseng a telefon, mindig akad megbeszélnivaló. Lent tartóz­kodik a budapesti vállalat építésze, de várják a műszaki igazgatót is. Gyár szerveződik Nagyatádon, az Ötvöskónyi út végén. * — így van ez már. Az ötve­nes években országszerte ki­épült gépállomások, majd gép­javító állomások feladatait átvették a tsz-ek. Dates János igazgatótól hal­lom, hogy a gépjavítót január elsejétől vette át a Danuvia Szerszám- és Készülékgyár. Itt Nagyatádon létesíti negye­dik számú gyárát. Amellett, hogy a budapestiek számára sem rossz üzlet a. telepítés — nagyobb fejlesztési lehetősé­gek, megszűnik a fővárosban tapasztalt munkaerőhiány —, a nagyatádiak is örülnék en­nek- A konzerv- és a cémagyár jelentős női munkaerőt köt le, míg a Danuvia a férfiaknak biztosít lehetőségeket. Az ér­deklődés egyre fokozódik. Kü­lönösebb toborzást nem kezd­tek, ennek ellenére 346 jelent­kező már van. — Hogyan áll a gyár szer­vezése? — Jelenleg a gép telepítés folyik. — Mikor térnek át az áj termékek gyártására? — Ebben az évben még zömmel a hagyományos ter­mékek készülnek. Tervünk húszmilliós, ebből 15 milliót az eddig is gyártott légtech­nikai berendezések, különböző nyílászáró és vasszerkezetek gyártásából szeretnénk "lémi. További ötmillió már az új tevékenységből származik. — Mit fognak gyártani? — Különböző szerszámele­tévé adásairól, á gázfűtésről és a melegvizszolgáltatásról váltott szót a családdal. Az elnöki látogatás első nap­jának utolsó állomása Gölle község volt. A községi párt- alapszervezet klubjában talál­koztak a termelőszövetkezet vezetőségének tagjai, tisztség- viselői, üzemi vezetői Loson­czi elvtárssal, s a kíséretében levő megyei és járási vezetők­kel. A Béke Tsz életének ed­digi tizenegy esztendejéről, a nagyüzemi gazdálkodás gond­jairól, terveiről Szíjártó Já­nos tsz-elnök tájékoztatta a vendégeket Losonczi elvtárs itt is számos kérdést intézett a gazdasági vezetőkhöz, vála­szolt sokirányú érdeklődésük­re, s fehér asztal mellett hosz- szas beszélgetés folytatott a gazdálkodás időszerű témái­ról, a falvak változó-gazdago­dó életéről. Ma a marcali járásban feje­zi, be somogyi látogatását Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács méket. A szervezés még nem. haladt annyira, hogy egészen pontos választ tudnék adni. Ezután mérjük csak fel, mit lehet leggazdaságosabban ké­szíteni nálunk. Egy azonban bizonyos. A budapesti központ memyei kooperációs munkáit március 31-től átvesszük. — Átképezik a jelenlegi szakmunkásgárdát ? — Az érkező gépek kezelé­sét rövid átképzéssel, könnyű­szerrel megtanulhatják dol­kezet 314 dolgozója. A beszá­molóban Haragh János, az igazgatóság elnöke elmondot­ta, hogy tavaly rendkívül jó eredményt ért el az ÁFÉSZ. A szövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága még a múlt év elején úgy határozott — a tagság érdekeinek meg­védésére —v hogy 1969-ben a függetlenített vezetők áreme­lést nem kezdeményezhetnek. Áz intézkedési terv fő irány­vonala volt, hogy a beszerzé­seknél kedvező árréseket biz­tosítanak, ugyanakkor a szö­vetkezet forgalma mintegy 18 százalékkal emelkedjen a nye­reség tömegének növelése ér­dekében. A terv bevált, az előző évhez viszonyítva 22 millió forinttal nőtt az árbe­vétel, a nyereség pedig 253,8 százalékkal. Az utóbbi hét évben a szinte változatlan bolthálózattal a forgalom megháromszorozó­dott, a nyereség pedig meg­négyszereződött. Hiba azon­ban, hogy a boltok aránylag Percenként cseng a tele­fon a Csurgói Napsugár Ktsz elnöki irodájában. Radnóti László elnök jegyez, tárgyal, intézkedik. Versenyt fut a »gyorsuló idővel«, s az egyre növekvő feladatokkal. Tár­gyal, üzletet köt külföldi cé­gekkel. Ellenőrzi az áruk mi - nőségét, irányítja' a beruházá­sokat. A múltról — a szövet­kezet alakulásáról, a fejlődés­ről kérdeztem. Régi iratokat, olsárgult jegy­zőkönyveket, okmányokat tesz az asztalra, s fölidézi a régi történeteket. — 1951-ben kezdődött. Sok kisiparos élt Csurgón. Renge­teg adó, kevés anyag' és még kevesebb munka volt Tenni kell valamit! — mondogatták egymásnak az emberek. Ek­kor — a párt második kong­resszusa után — szárnyra ka­pott a szövetkezetek alakulá­sának híre. Elutaztunk Pestre, tárgyaltunk, megismertük a lehetőségeket, összehívtuk a szakembereket, s megalaüdlőt­tük a szövetkezetét Ezt a feladatot bízták rá iparostársai. Az első gyűlés? — Sötét téli este volt Szür­ke hófelhőket kergetett a szél, s arcunkba vágta a sűrű pely- heket. A KIOSZ helyiségeibe mentünk. Itt találkoztunk, be­szélgettünk, gondolkodtunk. Szívtuk a rengeteg cigarettát, ültünk a sűrű füstfell^őben, latolgattuk a jövőt. Elhatároz­tuk, hogy járni kezdünk az úton, de nem tudtuk még ho­gyan induljunk el. Utazni kel­lett, tárgyalni, levelezni. Már megjött a távasz. Egy napsu­garas májusi napon újra a KIOSZ helyiségében, találkoz­tunk. Tíz fodrász, hat férfi- szabó, öt cipész, három női dapestre küldjük, ahol a köz­pontban dolgoznak egy ideig, betanított munkások lesznek. Szükség van erre, mert az új gyártmányok elsősorban mun­kaigényesek. Anyagigényük legföljebb tizenöt százalékos. — Terveik? — Hét-nyolcszáz embert foglalkoztató üzemet képze­lünk el, amelynek termelése megközelíti a százmillió fo­sárió és ipari üzemág ered­ménye Kellemetlen viszont az a körülmény, hogy a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat által épített áruház, amelynek a múlt évben kellett volna megnyílnia, talán még az idei nyár elején sem fog üzemelni, emiatt a szövetke­zetnél az eddigi több százezer forintos kár mellett újabb veszteség jelentkezik. A beszámoló után megvitat­ták az 1970. évi célkitűzéseiket, valamint az intézkedési ter­vet Az élénk vita is bizonyí­totta, hogy gondosan készülnek az idei csúcsforgalom lebonyo­lítására. A szövetkezet három kollektívája elnyerte a szo­cialista brigád, hat bolt a ki­váló bolt címeit és 9 dolgozó megkapta a kiválódolgozó-jel­vényt Mások is kivették ré­szüket a szorgalmas és lelkes munkából, ezért 90 .dolgozó és három nyugdíjas összesen 60 ezer forint jutalmat kapott Kezetet. Megkezdték a munkát, eny­hültek a gondok, a kis közös­ség -hamar talpra állt. Segítettek. Negyvenötezer fo­rint hitéit kaptak alapanyag vásárlására. A kaposvári Textil-nagyke­reskedelmi Vállalat rendelt ezerötszáz kétrészes munkaru­hát. Augusztus. 1-én a cipészek, szeptember 1-én a női szabók is megkezdték a termelést. Egyre többen jöttek a szövet­kezetbe. Az év végén rtiár har­mincnyolcán dolgoztak. Há­rom fodrászüzletben, egy ci­pész-, egy, méretes szabóüzlet­ben 498 000 forint értékű mun­kát , végeztek el. Harminchét- ezer forint volt a nyereség. Keresték áz újat. Nem ol­lóval, hanem késsel szabják, azaz faragják az anyagot. A munka tízszeresét tudják így elvégezni. 1952 a honfoglalás éve. A cipészmühelyhez szereztek még egy helyiséget, örömmámor­ban úszott a tagság. And Il­imre kiszedte a választó ajtók közé rakott fűrészkor tömést, így vették birtokba á központi telep utcai épületét. Az iroda a hátsó lakásba költözött. Egy másik szobát munkás­szállásnak rendeztek be. Vidéken is megkezdték a. ja­vítási szolgáltatási tevékeny­séget. Iharosberényben, Porro- gon műhelyeket nyitottak. Elkészültek exportra az első öltönyök. Kétszáz sport­ruhát szállítottak Belgiumba. 1954-ben a szabók már motö- ros varrógépeken dolgoztak, a cipészek pedig kombinált csi­szológépeken. Fénycsővilági- tást szereltek valamennyi mű­helybe. — Üzemi konyhát építünk — határozta el a vezetőség. Felépült, s csakhamar meg­nyílt — a jelenlegi iroda he­lyén — a szövetkezet étterme. 1954-ben alakult meg a pártszervezet, és a Berzencei Vegyesipari Ktsz tagsága is csatlakozott a csurgóiakhoz. A közös munka, a közös küz­delmek olyan szorosra - fűzték az emberek kapcsolatát, hogy a legnehezebb időszakban is erős maradt. A vezetőség a legnehezebb napokban is előteremtette az .anyagot. 1961-ben a- Mezőgaz­dasági Ktsz tagjai is csatla­koztak a Napsugár szövetke­zethez. A szövetkezet a szép ered­ményekért elnyerte az ország kiváló kisipari szövetkezete kitüntető címet. És elnyerték a kiváló ipari szövetkezet kitüntetést. — Beszéljen a jelenről — kértem a szövetkezet elnökét. — Nézzük meg az üzemet. Elindultunk. Szédítően sok szám, adat húzódik a munka mögött. 57,8 milliós termelés, 5,5 milliós nyereség, 10,9 millióért export bérmunka, 6,7 milliós közvet­len export. Ballonkabátok Svájőba, Hollandiába, Auszt­riába. Gépek dollárért, szociá­lis beruházások, ötmilliós költ­séggel épül a korszerű szolgál­tatóház. Elkészült a textil­konfekció üzem Berzencén. Megkezdte az új galvánüzem a termelést A szövetkezet saját vagyona 22 millió­Jártuk a tízezer négyzetmé­ternyi telepet Nagy, világos, téglalap ala­kú termek. Alma zöld gépeik. Gépek és emberek. Fiatal lányok, asszonyok dolgoznak, zümmögés, duruzsolás minde­nütt Az élet, a munka titok­zatos lüktetése ez. Nézem az emberek arcát: éberség, figye­lem ül rajtuk. Az akarat műveit látom a tizenkilenc esztendő alkotá­sain. Szakács Erzsébet Gölicb, . úttörők köszöntötték Losonczi Pált. Az állami gazdaság dolgozói fából faragott szobrot ajándé­koztak az Elnöki Tanács elnökének. Hi ~zonöt észtén dős a postások szakszervezete elnöke. Egy szerveződő gyárban ba allék egy részét pedig Bu­gozoink. Az újonnan munka­nntot. Cs. T. 253 százalékos nyereségnővekeilés — áremelés nélkül (Tudósitónktól.) A közelmúltban tartotta termelési tanácskozását a Sió­fok és Vidéke Általános Fo­sok többlettel, illetőleg 'hiány­nyal számoltak el. A mostani termelési tanácskozás határo­zatot hozott az eddigi rossz gyasztási és Értékesítő Szövet- leltáreredmények kijavítására. Kedvezően alakult a íelvá­SOMOGYINÉPLAP Péntek, Jm seácetos 13. 3

Next

/
Thumbnails
Contents