Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

XXVI. évfolyam. 61. szám __________ 1970. március 13.. péntek M egyénkbe látogatott az Elnöki Ta ács elnöke Tegnap a reggeli órákban kétnapos látogatásra megyénk­be érkezett Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke. A ma­gas rangú vendéget Siófokon, a járási pártbizottságon Né­meth Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a - megyei pártbizottság első tit­kára, Juhász István, Siófok város pártbizóftságának első titkára, Gadunecz György, a s; ófoki járási pártbizottság el­ső titkára és Virovecz József, a siófoki járási tanács vb- elnöke fogadta. Losonczi elv­társ rövid eszmecserét folyta­tott a helyi, vezetőkkel, majd a megyei pártbizottság első tit­kárának kíséretében tovább indult a megyeszékhelyre. Kaposváron, a megyei párt­bizottság székházában Bíró Gyula, Bogó László és Szigeti István, a megyei pártbizottság titkárai, Sást János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese' kö­szöntötték a kedves vendéget. Utána ä vb-teremben a megye és a város párt- és tanácsi vezetőinek jelenlétében Né­meth Ferenc tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét Somogy megye 1969. évi fejlődéséről. Elöljáróban Németh elvtárs arról tett említést, hogy az 1970. januári népszámlálás ta­núsága szerint megszűnt a hat­vanas évek elsp jelére jellem­ző elvándorlás a megyéből. Azt bizonyítja ez a kedvező válto­zás, hogy egyre több a munka- alkalom a megye határain be­lül, és a somogyi nép ma már helyben is megtalálja boldo­gulását. Utalt Németh Ferenc élvtárs arra, hogy Somogybán a fog­lalkoztatottak száma 2, ezen belül az iparban dolgozók számaránya 10 százalékkal nőtt az elmúlt év során. A megye ipari termelése 9—10 százalék­kal emelkedett az 1969. eszten­dőben, s noha e fejlődés he­lyenként az extenzivitás je­gyeit viselte magán, az üzemek áltál gyártott termékek piac­képesek, sőt kielégítik az ex­port igényeit is. Különösen a rádiócsőtömb, a fénycsőfej és a műszálak gyártása emelke­dett jelentősen. A tájékoztató ezután az utóbbi években létesült jelen­tősebb somogyi üzemeket so­rakoztatta feb s ezek kapcsán hangsúlyozta Németh elvtárs" a megyeszékhely jövendő ipari fejlesztésében a meglevő üze­mek bővítését, korszerűsítését tartják szem előtt, ezeket kí­vánják úgy kiépíteni, hogy gyártmányaikkal továbbra is versenyképesek legyenek. Ez‘ a fejlesztési koncepció <-—it­tál kiküszöböli az anyagi és a szellemi erők szétforgácsolá- sát is. A mezőgazdaságról szólva a megyei pártbizottság első tit­kára ismertette, hogy a nö­vénytermesztés 1969-ben 23 százalékkal szárnyalta túl az előző év hozamait, az állatte­nyésztés viszont kis mértékben lemaradt az 1963-as eredmé­nyek mögött. A termelőszövet­kezeti parasztság személyi jö­vedelme 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, s ez annyit jelent, hogy az utób­bi tíz esztendő során a falusi emberek keresete a megyében éppen a kétszeresére emelke­dett. Ismertette a beszámoló a termelőszövetkezeteknek a megalakulás óta elért fejlődé­sét, s azokat a szervezeti vál­tozásokat, amelyek nyomán megkezdődött az optimális te­rületnagysággal rendelkező, erős. szövetkezetek kialakulása. A továbbiakban a somogyi emberek életkörülményeiről, a béreik és árak alakulásáról A megyei tanács vb-termében Losonczi elvtárs gazdasági kérdésekről beszélt. emlékezett meg Németh elv- tá(rs. Kitért a lakásépítkezé­sek. valamint a gáz- és víz­hálózat telepítésének jelenlegi helyzetére. — Sok ahmunka a megyé­ben — jegyezte meg a me­gyei pártbizottság első titkára —, de a vezető testületek bát­ran kezdeményeznek, és őszin­tén véleményt nyilvánítanak minden kérdésben. Ez a nyílt, alkotó légkör és a sokasodó eredmények kedvezően befo­lyásolják a lakosság hangula­tát. A tájékoztató után Losonczi e’vtárs emelkedett szólásra és kifejtette: örömmel hallgatta a dinamikus fejlődést tanúsító tényeket, amelyek híven tük­rözik, hogy a megyei vezetés erőfeszítései kellő eredmé­nyekkel járnak. — Noha tíz esztendeje el­kerültem már a megyéből, most is idevalósinak érzem magam — mondotta az Elnö­ki Tanács elnöke, majd kap­csolódva a tájékoztatóban el­hangzottakhoz, néhány kérdés­ben kifejtette a véleményét A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteket érintve hangsú­lyozta, hogy a gazdaságok fej­lődésének, gyarapodásának biztos útját a szövetkezeti egyesülések jelentik. A továb­biakban is ott célszerű a szö­vetkezetek egyesülését engedé­lyezni és végrehajtani, ahol a dolgozók egyetértenek az erők összevonásával, ahol a szemé­lyi és az anyagi feltételek egy­aránt rendelkezésre állnak az egyesült szövetkezet termés­eredményeinek növeléséhez, a tagság anyagi helyzetének ja­vításához, —■ Jelentősnek tartom az ipari termelés növekedéséről szóló számokat — mondta a többi" között Losonczi elvtárs. — Emlékszem arra, hogy né­hány évvel ezelőtt egyesek azért hadakoztak a vidéki ipartelepítés gondolata ellen, mert szerintük ezekben az üze­mekben nem biztosítható a termelékenység kellő szintje. Nos, a somogyi üzemek tava­lyi termelékenysége nemcsak elérte, de valamivel meg is haladta az országos átlagot, s ez biztató a jövőt illetően. Pártunk és kormányunk, a to­vábbiakban is szükségesnek tartja az elmaradt megyék fel­karolását, sőt az e célt szolgáló iparfejlesztési alap összege a jövőben növekedni fog. Losonczi élvtárs hangoztat­ta: a megye vezetőivel és a lakossággal való találkozás mindig erőt kölcsönöz számára a soron következő feladatok megoldásához. A tények és a beszélgetések pedig arról győ­zik meg, hogy az erőfeszítések eredményekkel járnak, s az emberek támogatják a párt politikáját. Még a délelőtt folyamán a Kaposvári Állami Gazdaság központjába látogatott el az Elnöki Tanács elnöke, ahol őt, valamint a társaságában tar­tózkodó Németh Ferencet és Sási Jánost Dombóvári László, a kaposvári járási pártbizott­ság első titkára, Csek József, a kaposvári járási tanács vb- elnöke és Szabados Dezső, az állami gazdaságok megyei fő­osztályának vezetője fogadta. Itt Eszterhai Sándor, a .gazda­ság igazgatója nyújtott átte­kintést az állami gazdaság ter­melési eredményeiről és a fej­lesztési elgondolásokról. Mint említette, a termelésben első­sorban a koncentrált, korsze­rűen fejlesztett és jól gépesít­hető állattartó telepek kialakí­tását tűzték ki célul. Jelenleg a zaranyi üzemrész új sertés­telepének kialakításán mun­kálkodnak. ahol évenként 24— 25 ezer mázsa sertéshús előál­lítására teremtenek lehetősé­get, már 1971-től kezdődően. Az ott tervezett termelés ma­gas szintjére utal, hogy a te­lepen majd csak technikusi képesít.issei rendelkezőket foglalkoztatnak. Losonczi elvtárs kérdésére elmondta az igazgató, hogy je­lenleg 37 mérnök és 17 felső­fokú technikumi végzettséggel rendelkező szakember tevé­kenykedik a gazdaságban. Az Elnöki Tanács elnöke fi­gyelemmel hallgatta a mező- gazdasági szakképzés, a szak­emberellátottság, a munkaerő- mozgás, a gép- és alkatrészel­látás kérdéseiről elhangzotta­kat A munkagépek kifogásolt minőségével kapcsolatban bá­torította a gazdaság vezetőit: — Jelezzék továbbra is kel­lő határozottsággal a mezőgaz­dasági gépeket gyártó üzemek­nek és a vezető mezőgazdasá­gi szerveknek a gépekkel kap­csolatos igényeket. A gyárt­mányfejlesztésnek egyik fő ösztönzője a továbbiakban is a vevő igénye marad. A délután folyamán Loson­cai Pál és kísérete elébb az állami gazdaság tátompusztai kerületének központjába láto­gatott eL Itt a helyi vezetők i (Folytatás a 3. oldalon) ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A háztáji állattartás a kszöshei végzett nla része Módosították a kisajátítási rendeletet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgatta a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának február 34-tői 27-ig Moszkvában tartott 45. ülés­szakáról szóló tájékoztatót; a kormány a jelentést tudomásul vette. A kormány elfogadta a kül­ügyminiszter jelentését a feb­ruár 24. és 28. között Belgium­ban tett hivatalos látogatásá­ról. A beszámoló szerint a bel­ga külügyminiszterrel folyta­tott tárgyalások őszinte, nyílt szellemben folytak, és hozzá­járultak a két ország együtt­működésének az európai biz­tonság megteremtése érdeké­ben történő előmozdításához. Az igazságügyminiszter elő­terjesztése alapján a Minisz­tertanács módosította a kisajá­tításra vonatkozó — 1965-ben kiadott — rendeletét, elsősor­ban abból a célból, hogy elő­mozdítsa a lakás- és üdülőte­lepítéssel kapcsolatos telekel­látási rendszerről szóló kor­mányhatározat egyes rendel­kezéseinek zavartalan végre­hajtását. A nehézipari miniszter elő­terjesztése alapján a kormány megvitatta es jóváhagyólag tudomásul vette az alumínium- ipar 1971—1985. évekre szóló központi fejlesztési program­ját. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és az érdekelt miniszterek előter­jesztésére a kormány foglal­kozott a háztáji állattartás fej­lesztését szolgáló egyes mun­kaügyi és társadalombiztosí­tási kérdésekkel. A mezőgazdasági termelő- szöwezeti tagok háztáji állat­tartásának elősegítése rédeké- ben úgy döntött, hogy közös­ben végzett munkának számát a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagoknak az a tevé­kenysége, amelyet a termelő- szövetkezettel kötött megálla­podás alapján háztáji gazda­ságukban szarvasmarha vagy sertés tartására fordítanak. Ezt a munkatevékenységet a nyugdíj és egyéb társadalom- biztosítási szolgáltatások, a gyermekgondozási segély, va­lamint a tagoknak a termelő­szövetkezettől járó szociális juttatások és háztáji földjük szempontjából figyelembe kell venni. A beszámítás részletes szabályait a, Szakszervezetek Országos Tanácsa, illetve a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter állapítja meg. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését a népi ellenőrzés tavalyi vizsgá­latai során szerzett tapaszta­latokról. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője ismertette as országgyűlés március 4—6 kö­zötti ülésszakán elhangzott képviselői ésrzevétéleket és ja­vaslatokat. A kormány felkér­te az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét, és tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Hazaérkezett Lengyelországból Péter János „Mi azért szorgalmazzuk a tárgyalásokat, hogy a veszélyes gócokat szőkébbre szorítsuk“ Hivatalos lengyelországi lá­togatásának befejeztével Péter János külügyminiszter és kí­sérete tegnap a kora délutáni órákban hazautazott Varsóból. Péter János a megérkezés után az újságíróknak elmon­dotta: — Az utóbbi időben általá­ban megélénkült a nemzetközi élet, sok a nemzetközi diplo­máciai tárgyalás, mind a Var­sói Szerződés tagállamainak, mitld a NATO-országoknak, mind pedig a semleges orszá­gok körében. S e különböző országcsoportok egymással is sok tárgyalást folytatnak, — Mi azért szorgalmazzuk a tárgyalásokat, hogy a Veszé­lyes gócokat szűkebbre szo­rítsuk a nemzetközi életben, elősegítsük az agresszió visz- szaszorítását, és azért, hogy a békés egymás mellett élést, a nemzetközi békét és biztonsá­got erősítsük. Külügyminiszterünk haza­utazása előtt egy nagy érdek­lődéssel várt sajtóértekezletre is sor került, amelyet a Mys- lewicki-palotábain rendeztek meg. Péter János a sajtókonferen­cián egyebek között rámuta­tott, hogy a tárgyalások őszin­te, baráti. légkörben zajlottak le és eredményeseik voltak. — Látogatásom megerősítette azt a meggyőződésemet, hogy egyre kedvezőbbek a, feltéte­lek kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez — mondotta. Az európai biztonsági érte­kezlet témakörébe tartozó kér­désre válaszolva Péter János hangsúlyozta: a konferencián való részvétéire a Magyar Nép- köztársaság kormánya e pil­lanatban is kész, de egy fecs­ke nem csinál nyarat. — Arra van szükség, hogy az összes országok készek le­gyenek a biztonsági értekezlet­re. Éppen ezért e pillanatban nem lehet pontosan megmon­dani, hogy a találkozó mikor kerül sorra. Mi azt szeretnénk, ha minél előbb létrejönne. A nemzetközi diplomáciai élet­ben most ennek érdekében folyik széles körű tevékenység. Külügyminiszterünk látoga­tásáról és tárgyalásairól kö­zös közleményt adtak ki, ame­lyet Budapesten és Varsóban csütörtökön este 7 órakor hoz­tak nyilvánosságra. A közös közlemény hangsú­lyozza: A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság (Folytatás a 2. oldalon) Március 19-én Erfurtban Létrejön a Stopb—Brandt találkozó Az NDK minisztertanácsá­nak sajtóhivatala tegnap 19 órakor bejelentette, hogy Willi Stoph miniszterelnök és Willy Brandt kancellár találkozójá­nak előikószítésével megbízott küldöttségek — az NDK kor­mánya javaslatának megfele­lően —■ megállapodtak ■ abbém, hogy a találkozóra 1970. már­cius 19-én, Erfurtban kerül sor. A közleményt Berlinben és Bonnban egyidejűleg hozták nyilvánosságra. Az előkészítő tárgyalásod 2d, lezárultaik. (MT3) ^ /

Next

/
Thumbnails
Contents