Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám

IlJ ALAPOKON, EREDMÉNYESEBBEN

Megkezdte munkáját a MÉSZÖV küldöttgyűlése

Tegnap délután a íogyasztá- Eí szövetkezetek képviselőinek részvételével összeült az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Somogy megyei Szövetségének legfőbb testületé, a küldöttgyűlés, hogy hároméves tevékenységükről számot adjanak, összegezzék a modem szövetkezetpolitikai irányelveket. Ezen túl a csaknem kétnapos tanácskozás során a küldöttgyűlés megalkotja és elfogadja a szövetség új alapszabályát. Kimondja a MÉSZÖV új elveken, új alapokon való megalakulását és megválasztja a szövetség tisztség- viselőit

A szövetség, de az egész szövetkezeti mozgalom történetében is jelentős közgyűlésen részt vett Tobak István, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára, Fábri István, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályvezetője és Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese.

Új alapszabály készüli

A tanácskozás első napján, tegnap délután hangzott el Bogó Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának, a MÉSZÖV elnökének beszámolója, aki Ismertette a választmány értékelését és a jövőre vonatkozó javaslatait. Bogó elvtárs beszámolója elején azokra a tényekre utalt, amelyek szükségessé tették^ hogy egy évvel a lejárta előtt ösz- szehívják a küldöttgyűlést. Az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer nagy változásokat hozott a szövetkezeti

A kapu zárva volt, bekiáltottam. Friss járású férfi jött kinyitni: Bencze László. Ű az tehát, akit keresel!, az MKP alapító tagja. Sokkal fiatalabb, mint elképzeltem. Igazán azonban a felesége lepett meg. (Ö is mozgalmi ember volt.) Kék szemében fiatalos csillogás, alakja egyáltalán nem árulkodik koráról. Kicsit megzavartam a szombat délelőtti munkálkodást, éppen takarítottak. Bencze bácsin is háziköpeny volt, ott süreött-forgott felesége körül. Leültettek. Sebtében eltüntették a takarítás nyomait Nehezen indult a beszélgetés. Bencze bácsi nem akart kötélnek állni. — A történelem mindent igazolt, a tényékről könyvek számolnak be, minek hát a mozgalom »kis katonáit-« faggatni — hajtogatta. — Azt tettük, amit akkor hitünk és becsületünk diktált.

— Éppen ezekre a tettekre lennénk kíváncsiak.

— Na, nehogy a végén »tetteket« írjon! Mondjuk csak úgy, kötelesség. Azt nem tagadom, voltak igen nehéz és fárasztó szakaszai is ennek a kötelességteljesítésnek. 1944-ben például internáltak bennünket, kommunistákat. A Vörös Hadsereg úti iskolában őriztek. A szovjet csapatok már Pécs közelében jártak, bennünket meg azzal fenyegettek, hogy reggel majd közelebbről is megismerjük a Nádasdi erdőt. Nem tudtuk akkor, virradunk-e még jobb napra?

— De ez már a felszabadulás. S addig sok mindenről tud még mesélni. Mikor ismerkedett meg a kommunista párt eszméivel ?

— Tulajdonképpen 1924-től veszek részt a munkásmozgalomban. Mint cipészseged hu- szonnégyévesen egy héthetes béremelési sztrájkban részt vettem Kaposváron. No persze kirúgtak azonnal. Kanizsára mentem, majd Budapestre. Ott az Alsóerdősor és a Dob utcai őpészszakszervezetbe jártam. Ott találkoztam újra egy kaposvári cipészsegéddel, Vígh Pállal — egy életre szóló barátság szövődött kettőnk között. Tüntetéseken vettünk részt. Hányszor vert szét bennünket a rendőrség a Körúton, » városligetben és a Hűvösmozgalomban is, és ez az átalakulás napjainkban is tart. A felszínre került gondokat, problémákat tisztázni kellett, ezért is kezdeményezte pártunk a szövetkezetpolitikai vitát A vita a szövetkezeti munka leglényegesebb vonásait érintette: hogyan érvényesül a szövetkezetekben a demokratikus centralizmus; hogyan tehető jobbá, teljesebbé a szövetkezeti demokrácia, a belső önkormányzat és az ellenőrzés; az új helyzetben miként alakul az állami, szövetkezeti tulajdon tartalma, egymáshoz való viszonya, valamint a szövetkezetek és az állam, illetve a szövetkezetek és a szövetség viszonya.

— Megállapíthatjuk — mondotta — Bogó László —, hogy az új alapszabályok elkészítése, illetve kiegészítése társadalmi üggyé vált valamennyi szövetkezetnél. Részközgyűléseken a tagok maguk alkották meg alapszabályukat. így ezek jól tükrözik nemcsak a. szövetkezeti demoikrácia erősödését. hanem a tagsági jogok nagyobb érvényesülését is.

Bogó elvtárs a továbbiakban utalt arra, hogy a múlt évben került sor a mezőgazdasági társulások és a szakszövetkezetek jogi helyzetének rendezésére. Ez megyénkben különösen jelentős, hiszen 173 egyszerű mezőgazdasági társulás működik Somogybán; itt van az ország összes ilyen jellegű társulásainak több mint tíz százaléka.

Mindez a körülmény szükségessé tette a MÉSZÖV helyzetének tisztázását is. Ezért kerül a megyei küldöttgyűlés napirendjére a szövetség új alapszabályának megalkotása

völgyben! De hat újra mentünk. A Gömb utcában székelő illegális kommunista csoportnak nagyszerű kommunisták tartattak szemináriumot. Magával ragadott bennünket, fiatalokat az eszme. Azóta köteleztem él magam a kommunista pártnak.

Súlyos betegsége miatt jött haza Kaposvárra. Itthon Molnár Jánossal és Vígh Pállal kezdték el szervezkedni. A Vörössegély akcióban bélyegeket árultak, röplapokat és illegális könyveket szereztek Budapestről. Már akkoriban olvasták a bolsevik párt történetét, a Népszavát és a Társadalmi Szemlét. Bencze László műhelye volt a kommunisták találkozóhelye. Ott őrizték a röplapokat, könyveket is, amelyeke*' többszöri házkutatás után sem találtak meg a csendőrök. Akkoriban Kelemen József, Fe- renczi Gábor, Dezső József, Egyed István, Vámosi József. Sinkovics István, Boór István, Bánó József is eljárt a csoportba.

A Kaposvárra erkezó szovjet csapatoknál Bencze László azonnal jelentkezett. Vezetésével sikerült beindítani a villanyt ölepet és a vízműveket. Éjt nappallá téve dolgozott több társával a cipészműhelyben. A munka mellett szerveztek a kommunista pártot Kaposváron. Féleségével indult lövészárkot ásni. Aztán a Magyar Ideiglenes Kormány hozta törvény értelmében falvakra indult földet osztani. Vityapusztán, Gamá- moson, Somogyvánon és Fiadon helyezte a földbe a karókat. Oroszlánrészt vállalt a falusi pártszervezetek megalakításából is. Az elsők között küldték, 1945 áprilisában Debrecenbe pártiskolába. Hazatérte után a kaposvári városi párt- bizottság titkára, majd 1946 februárjában a kaposvári járási pártbizottság titkára lett. Akkoriban naponta hatvan kilométert. is kerékpározott hóban, szélben. Súlyosan megbetegedett. Egyik fülére teljesen megsüketült Felgyógyulása után a Somogy és Zala megyei KIOSZ személyzetise lett.

1957-ben ismét a városi párt- vb tagja lett, egészen 1967-ig

es elfogadása. Bár a szövetség új alapszabály-javaslatát már megyeszerte megvitattak es azt minden küldött előzetesen írásban is megkapta, az előadó ismételten kitért legfontosabb vonásaira Utalt arra, hogy az új alapszabály értelmében a megyei szövetség feladata hármas: ellátni a szövetkezetek megyei érdekképviseletét; sokoldalú szolgáltatást nyújtani a szövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodásához, demokratikus ön- kormányzatuk fejlődéséhez; elősegíteni a közös társadalmi, mozgalmi tevékenységet.. Jelentős változások történnek a MÉSZÖV választott testületében is — például korábban a megyei küldöttgyűlés négyévenként ülésezett, most évente kétszer; az igazgatóság helyett a szövetkezetek küldötteiből elnökséget választanak, melyben kéoviselteti magát valamennyi fogyasztási jellegű szövetkezet.

— A jövőben — folytatta Bogó elvtárs — a föderatív elveknek megfelelően három választmány működik: az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek választmánya. A megyei küldöttgyűlés mellett a közgazdasági és versenybizottság, valamint a nőbizottság létrehozását javasoljuk.

Nőtt a termelékenység

A megyei párt- és állami szervekkel, valamint az országos szövetséggel való kapcsolatok értékelése után Bogó László részletesen elemezte a

1968-ban ment nyugdíjba, a 13. sz. AKÖV munkaügyi és személyzeti osztályának vezetőjeként. Kétszer volt A közlekedés kiváló dolgozója. 1965- ben a Munka Érdemrend bronz fokozatát, 1967-ben pedig a Szocialista Hazáért Érdemrendet adományozták neki munkásmozgalmi tevékenységéért Tavaly megkapta a Tegyünk többed Somogyért kitüntető jelvényt is.

Bencze Lászlóinak mindenben társa volt a felesége, ö 1945-től tagja a kommunista pártnak. Férje révén ismerkedett meg a kommunista párt eszméivel. Í945-ben pártfeladatként az MNDSZ-t szervezte Kaposváron és a megyében.

— Nemcsak egyedül dolgoztam. Dezső Józsefnében, Fekete Júliában, Prandler Jánosáéban, Rozeth Adolfodban, Ben- czenleitner Józsefnéban és Egyed Istvánodban partnerekre találtam. Az volt a feladatunk, hogy a nőket is bevonjuk a politikai nevelő munkába. A szovjet parancsnokság támogatott bennünket. Rendszeres uzsonnákat adtunk a gyerekeknek, fogadtuk a hazatérő hadifoglyokat; 1947-ben megkezdtük a gyermekek balatoni üdültetését. Különböző orvosi és pedagógiai előadásokat rendeztünk. 1949-ig társadalmi munkában végeztem a teendőket

Bencze Lás zl one 1950-ben lett az MNDSZ megyei titkára. Sokat járt vidékre, szoros, közeli barátság fűzte a somogyi asszonyokhoz. Később a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál kapott munkát, elvégezte a képesített könyvelői tanfolyamot, a könyvelés vezetője lett. 1969-ben vonult nyugdíjba, addig a vállalat személyzeti vezetője volt.

Fiaira büszke leginkább. Ügy érzi, gyermekei nevelésében sikerült, mint asszonynak a legtöbbet nyújtania. Idősebb fia, László, a Hadtörténeti Intézet tudományos munkatársa, a kisebbik, Vilmos, a Ganz- MÁVAG üzemvezető mérnöke. Vallja, hogy törekvései, fiai munkájában, helytállásában tükröződnek a legjobban.

Bén Zsuzsa

Somogy megyei szövetkezeti szervek hároméves tevékenységét. Elmondta, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek megyénk minden községében és városában jelen vannak, ők bonyolítják le a megye kereskedelmi forgalmának 47 százalékát. 1966 és 1969 között több mint 31 százalékkal nőtt a szövetkezetei! forgalma, ezen belül a legdinamikusabb növekedés a vegyes iparcikkeknél és az élelmiszernél tapasztalható. Az ipari és a szolgáltató tevékenység ez idő alatt több mint kétszeresére nőtt. Jelentősen változott a bolti egységek száma ég összetétele, nőtt a szaküzleti hálózat részaránya. Említésre méltó, hogy a forgalomemelkedésben nagy része van a bolti létszám és a termelékenység folyamatos növekedésének. Ezt bizonyítja, hogy míg csaknem kétszázzal nőtt három év alatt az állományi átlaglétszám, ugyanakkor az egy főre jutó havi forgalom hatvanegy és fél ezerről nyolcvanegyezer forintra emelkedett. Hibaként említette meg az előadó, hogy a forgalomnövekedés hatására több helyen hiányossá váltak az árukészletek, nem volt megfelelő a választék, a merev hitel- politika gyengítette a kereskedelem felkészülését, s ráadásul több keresett árucikkből tartós hiányok jelentkeztek. A felvásárlás területén, főként a több versenytárs megjelenésének hatására jó néhány cikkfélénél csökkenő tendencia mutatkozik. Ezért — ahogy Bogó elvtárs hangsúlyozta —, a szövetkezeteknek fontos feladatuk, hogy a termelőszövetkezetekkel jobb árukapcsolatokat alakítsanak ki, több gondot fordítsanak a felvásárlást szervező tevékenységükre.

A gazdálkodásról szólva az előadó elmondta, hogy három év alatt 46 százalékkal nőtt a szövetkezetek nyeresége,

ugyanakkor utalt arra is. hogy a gazdálkodásnak vannak olyan sajátos megyei problémái melyeknek következtében megyénk elmaradt az országos hatékonysági mutatóktól.

Tovább {ejlödnek a takarékszövetkezetek

A beszámoló részletesen foglalkozott az utóbbi három évben megkétszereződött számú takarékszövetkezetek tevékenységével, Jelenleg 182 községben 37 000 tagja van a takarékszövetkezeteknek. Két esztendő alatt a betétállomány majdnem megduplázódott, s ez év végére várhatóan eléri a 200 millió forintot. Tagjaiknak 1969-ben több mint 80 millió forint kölcsönt folyósítottak. Majd értékelte a szövetkezeti mozgalom legfiatalabb szervezetének, a lakás- szövetkezeteknek a jelentőségét Bogó László rávilágított arra, hogy ezek fejlesztésére a jövőben igen nagy szükség és lehetőség is van. A MÉK tevékenységéről szólva rávilágított azokra az ellentmondásokra, melyek szükségessé teszik azt a változást hogy a MÉK egy olyan közös vállalattá alakuljon át amelyik az alapító tagok érdekeinek megfelelő üzletpolitikát folytat

Végezetül Bogó elvtárs értékelte a megyei szövetség apparátusának tevékenyséjét Ismertette a megyei választmánynak azt a február 28-i határozatát, melynek értelmében március 11-én kimondják a választmány megszűnését és fölmentik a MÉSZÖV igazgatóságának tagjait tisztségük alól.

(A vitára, a MÉSZÖV új szerveinek megválasztására lapunk holnapi számában visz- sza térünk.!

Mozgalmi évtizedek után

Havi ötezer hektoliter sör

Siófok belvárosának rendezésével az Országos Söripari Vállalat nagykanizsai sörgyárának lerakata is az új ipartelepen kapott helyet. A korszerű kirendeltség'8 millió forintos költséggel épült; óránként 3000 fél literes palackot tudnak megtölteni sörrel. Az automata gépsorral két műszakban dolgoznak, s remélik, hogy az igényeket a szezonban is ki tudják elégíteni körzetükben. Egy. hónapban általában ötezer hektoliter sört palackoznak.

Az automata töltőgép kezelőjének csak felügyelnie kell a gépre.

Húszasával rakják műanyag rekeszekbe az üvegeket, és görgőkön gurítják tovább a raktárba.

Négy darab 60 hektoliteres, rozsdamentes acéltankot szereltek föl. Ezek 240 hektoliter sör befogadására alkalmasak.

ÜOMOGf!NÉPLAP Seeüda,' 10*0. márteáus ÜL