Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
\ Kellene egy varázspálca! j * 1 r C \ \ ••••.. Milyen leszel, Kaposvár? rco aszinaa mogo Jf W 9 Kulisszák mögötti világ... gigügyeli« a próbákat. Az utol- gát, az ügyelői pultnál Ezen a héten elbújt előlem a város szelleme. Kerestem mindenfelé, még a főutcái makett előtt is — a hol nagyon szívesen nézegeti magát —, de nem tudtam ráakadni. Most az egyszer nem ő ajánlotta fel segítségét, hanem én akartam kifaggatni a város oktatásügyi és egészségügyi ellátottságáról, és ez kényes téma. Nagyon nehezen sikerült ráakadni és kierőszakolni a találkozást. — Nézegetem ezeket a cikkeket, amelyeket rólam írsz »— kezdte —, igazán nem értem, hogyan tegezhetsz a címben, miközben magázol a akikben? — Hallom, jó hangulatban van, ha szórímekkel szórakoztat, de mindjárt elveszem a kedvét — igyekeztem fölé kerekedni. — Egy kis beszámolóra lenne szükségem az óvodákról, iskolákról, orvosi rendelőkről. — Állapodjunk meg valamiben. Ha jól kérdezel — ami egyébként ritka jelenség nálad —, akkor a végén össze- tegeződhetünik. Rendben? — Persze, hogy rendben. Tehát: hány általános iskolai tanuló volt a városban 1945-ben? — Kétezerkilencszáz. —• És hányán vannak ma? •— A 69/70-es tanévre hat- ezerszázan iratkoztak be. — Akkor hogyan lehet, hogy a kétszeresére emelkedett ta- nulólétszámhoz képest csupán harminckét tanteremmel lett több? — Nem tudom, hogy ez miért érdekel, hiszen a megyei statisztikában kiváló, az országos számokéval csaknem egyező százalékok vannak. Egyébként is nemrégiben adtuk át a Krénusz iskolát. —• Na persze, miután a lakótelepen már több ezren laktak. De a másik óvoda még mindig hiányzik, s még egy bölcsőde nem is les.-; egyhamar, pedig a jelenlegiek túlzsúfoltak. — Nézd! Én csak egy ésszerű, hatáskör és felelősség nélküli kis szellem vagyok. Tőlem csodát senki ne várjon, mert Aladdin csodalámpája csak a mesében, a kis Mucii varázsvesszője pedig csak a filmvásznon volt. . — Látja, ha tudna varázsolni, akkor most hatvanki- lenc tantermet a hozzávaló szertárakkal, előadókkal és tornatermekkel idehozhatna a városba. Tizenötéves hátrányt dolgozna le vele egyszerre. — A kérdés nem volt jó, a magázódás marad! Panaszok magnószalagon Jogi tanácsadás KISZ-szeknek Helyszíni szolgálat a nagyüzemekben Országos törekvése a KISZ- nek, hogy minél színvonalasabban ismertessék a fiatalokkal az állampolgári jogokat és kötelességeket, javuljon a jogi felvilágosítás, mert ez az ifj- júságvédelmi munkában Is a megelőzés fontos eszköze. A kaposvári fiatalok ugyancsak igénylik a rendszeres jogi ismeretterjesztést, ezt a városi küldöttértekezleten elhangzott felszólalások is tükrözték. A jogos igényt kívánja kielégíteni a fiatalok jogi tanácsadó irodája, amely pénteken alakult meg a kaposvári városi KISZ-bizottság mellett, mégpedig az országban elsőként. A végrehajtó bizottság dr. Györky Zoltánt bízta meg a titkári teendők ellátásával. Tőle kértünk tájékoztatást az iroda céljáról és tevékenységéről: — A fiatal jogászok társadalmi munkában teljesítenek szolgálatot az irodában. Mit jelent ez a tevékenység számukra? — Elsősorban azt tartjuk nagyon jónak, hogy szakmai is. méreteinket hasznosíthatjuk a városi KISZ-bizottság mellett működő jogi tanácsadó irodában. Ügy is fogalmazhatnék, hogy testre szabott ez a társadalmi murika. S ugyanezen a véleményen vannak azok a fiatal kollégáim — dr. Rasko- ványi Csaba, dr. Kovács Gyula, dr. Sitkéry Judit, dr. Sándor Gyula, dr. Gyöngypál Ildikó ós dr. Torma Ákos —, akik sokat vállaltak az iroda meg- szerveaásében. — Kiknek áll szolgálatára az J iroda? — Elsősorban a megyeszékhely KISZ-tagjalnak és KISZ korosztályú fiataljainak kívánunk ingyenes jogi tanácsokat adni. A hozzánk forduló fiatalokat felvilágosítjuk polgári, család-, munka-, társadalombiztosítás, államigazgatási vagy büntetőjogi kérdésekben. Ügy tervezzük, hogy jogi tanácsokat adunk a KlSZ-lakásépí- téssel, társasházak vagy szövetkezeti lakások építésével kapcsolatos ügyekben is. Ezen kívül megszervezzük a város KISZ-saervezeteiben a jogi ismeretterjesztő előadásokat, vi- tadélutánokat. Először a középiskolák, a szakmunkásképzők és a felsőfokú tanintézetek végzős növendékeinek tartanánk ilyen előadásokat. Szeretnénk jogi cikkeket írni a Somogyi Ifjúságba, az Ifjú Kommunistába és természetesen a Somogyi Néplapba is. — Mikortól fordulhatnak a fiatalok a jogi irodához? — Ügy határozitunk a megalakuláskor. hogy március 16-án, hétfőn délután négytől hatig tartunk először szolgálatot. Utána pedig minden hétfőn ugyanebben az időpontban fogadjuk a hozzánk fordulókat a városi KlSZ-toizott- ság Lenin utcai helyiségeiben, a II. emelet 4. számú szobában. Minden hétfőn egy kolléga áll a fiatalok rendelkezésére, meghallgatja őket Ha bonyolult az ügy, fölveszi magnóra a panaszt, vagy a gépírónő írja le. Senki sem távozik anélkül, hogy ne kapna útmutatást, felvilágosítást vagy tanácsot. Az iroda e központi szolgálaton kívül a nagyüzemeikbe is elátogat, és két-két fiatal jogász a helyszínen hallgatja meg a munkásfiatalok ügyes-bajos dolgait. Először március 23-án tartunk tanácsadást az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncső Gyárában, majd április 20-án a Kaposvári Ruhagyárban. Mindkét üzemiben délután fél egytől fél négyig állunk a hozzánk fordulók rendelkezésére. Még annyit, hogy tanácsadó irodánk szoros kapcsolatot tart majd a helyi igazságszolgáltató, bűnüldöző, államigazgatási és munkaügyi szervekkel, a TIT-tel, valamint az áprilisban megalakuló városi ifjúságvédelmi tanáccsal. L. G. — Rendiben van, akkor menjünk lejjebb, az óvodákhoz. — Tudom, tudom mit akarsz mondani. Ide is varázsolhatnék egyet , — Kevés, öt daraJb száz személyes kellene azonnal — Az egyik alapozását már megkezdték az északnyugatiban, abból az idén óvoda lesz. — Biztos ebben? — Hallottál te már olyanról hogy az építőipar valamit elhatározott és nem lett belőle semmi? — Lehetek őszinte? — N 2m. Figyelmeztetlek, hogy egyre rosszabbak a kérdések ... — Rendben van, akkor menjünk még lejjebb, a bölcsődékhez. — Mit akarsz? 1967-ben adtuk át a legkorszerűbbet az északnyugatiban. — Igen, igen. De a négy új közül egyedül ez felel meg az előírásoknak és a követelményeiknek, bár itt is nagy a zsúfoltság, a többi három tol- dozott-foltozott, átalakított. Nem lenne helyes az épülő óvoda mellé egy új bölcsődét is építeni? — Nincs rá pénz, nincs aki megépítse. Egyébként is most állandóan ezen a témán lovagoltok, abból nem lesz se bölcsőde, se óvoda! — Ezek szerint ez is rossz kérdés volt? — Volt jobb! — Maga igazán öreg város! — De nem látszik meg rajtam! — Nézze, ha összevetjük, hogy a tantermekkel tizenöt, az egészségüggyel pedig tíz évvel maradt el, akkor nem sok dicsekednivalója akad. Körzeti gyermekorvosi rendelőre például 8-ra lenne szükség és van helyette négy, illetve a Cukorgyár közivel öt Lesz. — 1971-ig megépítik majd mind a nyolcat. Itt nyitott kapukat döngetsz. — Az üzemorvosi ellátásban is bajok vannak. Kaposváron ma már tizenhatezren dolgoznak az iparban. A napi ötven üzemorvosi rendelési óna kevés, hatvankettő kellene. Erről mi a véleménye? — A negyedik ötéves tervben megoldódik ez is. — Igaz, lassan összeállnak az igények, de ezeket tizenöt év alatt sem lehet kielégíteni. — Tudod mit? Várjuk meg a decemberi parlamenti ülésszakot. Addigra eldől. — Valóban, ha már ennyit vártunk, akkor azt a kilenc hónapot csak kibírjuk. — Ezt most kérdezted? — Nem. Megállapítottam. — Kár. Pedig ez lett volna a beszélgetésünk során a legjobb kérdésed. Maradunk a magázásnál. — De a címben tegezhetem? — Ott lehet Saly Géza Kulisszák mögötti világ ... Furcsa ellentmondások, idegtépő küzdelmek, vívódások birodalma. »Thália szentélye«, •►világot jelentő deszkák« — ahogyan — költői eszményítéssel, csodaváró. izgalommal — emlegetni szoktuk mindazt, ami kitárulkozik előttünk, valahányszor bepillantunk ide, ha a hatalmas kétszárnyú színházi függöny ünnepi méltósággal széthúzódik. Fény, játék, mozgás, változások. Emberek, sorsok, szenvedélyek és katarzisok. Tragédiák és vígjátékok; muzsika és tánc; színek, kosztümök, díszletek — és újra fények. Ez, amit látunk, amit láttat velünk e sajátos világ. És redős, szárnyas »óriás kapuja« ha összezárul, ha a kigyülladó csillárok fénye szerteárad a nézőtéren, akkor — hagyomány szerint — megköszönjük a produkciót. Köszöntjük a szereplőket: akiket láttunk. Köszöntjük a szerzőt, a rendezőt, a karmestert. Ezalatt legördül a »vas« — és mögötte fellélegzik a színpad világa. Azok is, akiknek soha nem tapsolunk Azok is, akiket soha nem látunk. Ügyelők Pulpitus a színpadtól balra, a világosítófülke alatt. Innen irányítja az előadást az, aki ebben az utolsó szögig mindégigügyeli« a próbákat. Az utolsó főpróba előtt pedig a rendező — hivatalosan, és jelképesen is, egy kézszorítással — átadja a darabot: »Most már a te kezedben minden...« Minden és mindenki. Ha egy színész másodszori hívásra sem állna jelenése előtt a helyén — meg kell keresnie. Esetleg 30—40 másodperc alatt. Előfordulhat az is, hogy rosszul lett valahol. Mit tehet ilyenkor? Kondor Klári egy ilyen esetre emlékszik: — Egyszer a felvonás vége előtt két perccel összeengedtem a függönyt. A véletlen hozta, hogy a szituáció is megengedte ezt Ugyanis elájult az egyik színésznő. Szerepe szerint teljesen felindult állapotban zokognia kellett. Láttam, rosszul van, elveszti az eszméletét. A felvonás azonban így is befejezettnek tűnhetett. Hosszú ideig vitatták: helyesen tettem-e? Szerintem igen, a közönség így semmit nem vett észre... — Miben áll az ügyelői munka különös próbája, nehézsége? — Nem any- nyira a technikai, inkább az emberi oldala a nehéz. De éppen ezt és ezért szeretem. Egy szerep nagyon megválgát, az ügyelői pultnál. ahol naponta órákon át mindenért, és mindenkiért felelős; ahol egyetlen pillanatnyi figyelemkiesés az egészet teheti tönkre. Hiszen ha egy gomb nem szuperál, ha egy magnótekercs vagy csengői egy ti- zedmásodperccel később »szól-« — minden borulhat... A Csiky Gergely Színház másik ügyelője, Kocsis László húsz éve dolgozik színháznál. Egy ideig kórusban énekelt. és ma is gyakran játszik kisebb szerepeket. Ottjártam- kor is kosztümben ügyelte a Ne szóljatok bele című komédiát. Előadás előtt pontosan fél órával az ügyelői pulton már ég a kislámpa. Az ügyelő bekapcsolja a hangszórókat, jó estét kíván és bemondja az első figyelmeztetést. Negyed órával később elhangzik a második, majd előadás előtt 10, perccel a harmadik figyelmeztetés. Ez már mindenkinek szól. A színpadmester ilyenkait jelenti, hogy a műszak elkészült: átadja, az ügyelő pedig Az egyik ügyelő: Kondor Klári. nért és mindenkiért egy személyben felelős: az ügyelő. Emberek — szereplők és műszakiak — pontos, beidegzett mozdulatai; belépésük, jelenésük; holt tárgyak élő mozgatása, kellékek milliméternyi pontos helye a színpadon, hangeffektusok és fények — egyszóval minden rajta áll. Vagy bukik... Az ügyelő kezdettől együtt él a formálódó előadással. »Vétoztathat egy színészt, ezért fontos alaposan ismerni mindenkit. Van, aki idegrohamot kapna, ha adott pillanatban következetesen »leblokkol«. Pedig kitűnően tud- tudja a szerepét, mégis — a szöveg kezdő szavával — szinte »be kell lökni« a színpadra. Emberi-pszichikai tényezők... Jó tudni, ismerrii ezeket is. — Jók az idegei? ■— Azt hiszem, igen. Bár lehet, hogy később megsínylem ezt a túlfokozott feszültséget... Egri gimnazista kora óta -színházi ember«. Volt segédszínész, énekes szereplő, de úgy érzi, itt találta meg örama9. Vörös Jánosnak az volt a felfogása, hogy — mint a vezérkar főnöke — a katonai szabályzatok értelmében rendfokozatától függetlenül _ megelőzi a rangban még idősebb katonákat is. Végül pedig Faraghó Gábor azon az állásponton volt, hogy a jelenlévő katonák közül egyedül csak neki van írásbeli felhatalmazása a volt kormányzótól, tejhát vele szemben a rangidős- iség kérdése fel sem merülhet. J Simonffy-Tóth szerint a i rangidősség körüli vita okozata mindazokat az ellentéteket, J amelyek azokban a fel jegyzékekben is megnyilvánultak, Iamelyeket a magyarok időnkként eljuttattak a szovjet kormányhoz. Dálnoki Miklós és Faraghó álltak legközelebb egymáshoz. Viszont Vörös Jánosnak igen jó kapcsolatokat sikerült ki-, építenie nemcsak szovjet katonai körökkel, de elsősorban az emigránsokból alakult moszkvai magyar bizottsággal is. November 25-én éjjel folyt Szentiványi Domonkos szobájában az utolsó viharos tanácskozás, j amelyen Faraghó, Szentiványi, Teleki és Vörös János vettek részt. Miklós Béla tüntetőén távol maradt. A tanácskozáson két fő kérdésről volt szó: á miniszterelnök személyének problémája és a legfelsőbb katonai vezetés kérdése. Egyik pontban sem tudtak kielégítő módon megegyezni. December 5-én a vezérkar főnökének helyettesénél, Kuz- nyecovnál újabb megbeszélés volt. Ezen a magyarok részéről Faraghó, Miklós Béla, Teleki, Szentiványi és Vörös János vett részt. Kuznyecov a jelenlevő két férfit bemutatta a magyaroknak. — Bemutatom az uraknak — mondta — Gerő Ernő urat, aki most jött a Tiszántúlról, és bizonyára értékes segítséggel szolgál majd a felmerülő problémák megoldásában. Jelen volt még Grigorjev követségi titkár is, aki tökéletesen beszélt magyarul. Ettől az időponttól kezdve a tárgyalások meggyorsultak. Miután kimerítően informálták a moszkvai magyarokat a hazai helyzetről, megindultak az érdembeli megbeszélések. Végül is megállapodtak abban, hogy a kormány elnöke Miklós Béla lesz. Faraghó közellátási, Teleki kultusz-, Erdei Ferenc belügy-, Gyön- gyössy János külügy-, Nagy Imre földművelésügyi, Valen- tiny Ágoston igazságügy-. Vá- sáry István pénzügyminiszter lesz. Csak a fontosabb tárcákat töltötték be, hiszen a kormányt odahaza majd ki kell egészíteni, ha az egész ország felszabadul. A jól végzett munka után nem sokáig pihenhettek, mert éjjel fél háromra a külügyi népbiztos kérette magához válamennyiüket. Itt ugyanazok voltak jelen, mint a délutáni tárgyaláson, és lényegében ugyanaz ismétlődött meg, csak ünnepélyesebb formában. Amikor a kormány és a nemzetgyűlés székhelyének megállapítására került sor, Miklós Béla Szegedet, Faraghó viszont Debrecent java- i solta. Rövid vita után Debre- i cen mellett döntöttek. Gerő Ernő ezután ismertette a politikai -menetrendet«. Bizottság alakul a választá-i sok előkészítésére, amelyeket# már a felszabadult területeken nyomban megtartanak.# összeül a nemzetgyűlés, meg-# választja a kormányt, és a# kormány deklarációt tesz. # Ezután a külügyi népbiztos# feltette a kérdést: # — Van-e az uraknak még f valamilyen megjegyzésük? # (Folytatjuk.) t átveszi a színpadot Ott állok mellette, amikor bekapcsolja a mikrofont: *19 óro 1 perc. Harmadik figycl- meztetés; harmadik figyelmeztetés! Kérem a színpadra az első felvonás szereplőit/« Kikapcsol. S a hátralevő néhány percben kérdezgetem, beszélgetünk. — Ilyenkor — mondja —, ha innen oldalról benézek a színpadra, egyetlen pillantással fel kell mérnem, helyén van-e minden. Egy pillanat!... — Besiet. Megigazít két széket, odébb helyez egy pergamen lapot Visszatérve a színházi munka kivételesen szigorú fegyelméről beszélgetünk a szűk kis helyen, most már hármasban, Zentai Ferenc gazdasági igazgatóval. Közben kapcsol: kéri, hogy a függönyt eresszék össze. Egyetlen apróságért — meséli — bárkit felírhat az ügyelő; itt a legkisebb lazaság, figyelmetlenség is súlyos százasokba kerülhet. Már csak három pere. Előttem leül az ügyeletes tűzoltó; és két színfal közé a súgó. Az ügyelő ismét kapcsol: kéri a vasfüggönyt. A hatalmas alkotmány tompa zörejjel méltóságteljesen felgördül. S ekkor szinte megdermed mindenki. A függöny két szárnya maradt az előbbi helyén, azaz fönn: a színpad teljes fényárban — a közönség előtt. Jtt a »gikszer«... Néhány vezényszó, a függöny összecsapódik. De hát ami megtörtént, azon már ez sem változtat. Az ügyelő magához rendeli a függönyöst. Saját magát is hibáztatja, hiszen ellenőrző kitekintés nélkül kérte fel a vasfüggönyt. Ám, ha az igazsághoz ragaszkodunk — az újságíró a hibás, aki elvonta az ügyelő figyelmét. Érzem — jogosan — engem kellene »fölírni«... Zentai igazgató oldja meg a »gordiuszi« csomót: »Javaslom, ne írjunk fel senkit. Elbeszélgettük ... — ez a helyzet.« Hét óra tíz perc. Megszólal a song. felcsendül az előzene. Vidám induló. Az ügyelő búcsúzóul rám hunyorít: »van ez így...« Visszakacsintok. Megkftny- nyebbülten, és nSmi bűntudattal. * „ Wallinger Endre Q SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. március 8.
