Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

VITA Mindenkor számíthatnak a fiatalokra 224 futóra való vetiiirgonyát efőhajtalnek líoinokszentgysrgyön A fiatalokról napjaink­ban leggyakrabban hallott vé­lemény, főleg az idősebb kor­osztály részéről csak az: »Ké­rem, milyenek a mai fiata­lok. Bezzeg, amikor én voltam fetal, nem volt semmi, nem kaptunk semmit, csak amit mi csináltunk, saját erőnkből.* Nemes cselekedet volt szü­léinktől, hogy megteremtették nekünk a szocialista társada­lom tudományos, technikai és kulturális alapjait. A fiatalok­ra vár viszont napjainkban, hogy ezekre az alapokra épít­senek. Biztosan mindenki úgy tudja, hogy jó alapra könnyű építeni, de az építmény lehet jó is, rossz is, és hogy jó le­gyen, ez a mai fiataloktól is függ. Napjaink ifjúsága leg­nagyobb többségében tudja, mire hivatott. Tudja azt, hogy e nemes alapokra csak na­gyobb tudással lehet építeni, ezt bizonyítja oktatási intéz­ményeink zsúfoltsága. A tu­dásszomj növekedésével, a tu­dományos technikai forrada­lom révén a mindennapi élet­ben együtt növekszik ifjúsá­gunk türelmetlensége. Látják mit lehetne tenni jobban és ésszerűbben. Érzik, hogy a fejlődést, amit ők akarnak, a régi keretek már nem bizto­sítják. Lehet, sokszor kissé nagyabbat akarnak lépni, mint tudnak, de ilyenkor mindig jogosan várhatják veterán­jaink helyes útmutatását. Az ifjúság egyes tagjainak kirívó, helytelen magatartásá­ból nem lehet következtetni a fejlődést akaró réteg jellem­zőire. Hisz 'az előbbieket az té­rítette tévútra, hogy. szűk kö­rűkben nem mutatták meg számukra a helyes utat, vagy olyan utat mutattak, amelyik nem eredményezett fejlődést. Az igaz, hogy az ifjúság könnyebben, szórakozva akarja végezni felelősségteljes mun­káját. Törekszik arra, hogy ez a munka mindenkor a békés fejlődést elősegítő versenyeken hozza meg gyümölcsét Kérjük ne alkossanak elhamarkodott véleményt rólunk, mert mi va­gyunk 'azok, akik apáink ve­rejtékéből származó szilárd alapokra építünk. Mindenkor bízzanak ben- müník, mert ha mindez nincs meg, akkor hiábavaló volt az eddigi fáradozás. Nekünk fiataloknak pedig el kell is­mernünk, amit értünk tettek. Ki kell érdemelni az időseb­bek megbecsülését, bizonyítsuk be. hogy ránk mindenkor szá­míthatnak és minden pillanat­ban ránk bízhatják megkez­dett mimikájukat. Deák Mihály, hetesi KISZ-csúcstitkár. Két és fél millió rádiótulajdonos Az ország vérkeringésében fontos szerepet betöltő táv­közlés a háború után hamar elérte a »békebeli« szintet, majd korszerűsödött, szolgál­tatásai bővültek. A rádiókészülék-tulajdono­sok száma 1937-ben 384 000 volt, 1970 elején 2 502 000 elő­fizetőt számolt a posta. A há­roméves tervben a régi 137 kw-os adót két, egyenként 150 kw-os berendezéssel cserélték fel, s ezzel országszerte javí­tották a Kossuth rádió vételi lehetőségét A budapesti, szabadsághegyi televízió nagyadó 1953-ban kezdte működését. 1968-ban megkezdték a színes televíziózás műszaki kísérle­teit A rendszeres televízióadás első évében 16 000 előfizető volt, 1964-ben félmillió, 1966- ban már több mint egymillió. Az év eleji adatok szerint je­lenleg 1 596 000 televízió előfi­zetőt tartanak nyilván hazánk­ban. A felszabadulás előtt csak Budapesten, Debrecenben, Pé­csen és Szegeden volt auto­mata telefonközpont. 1967-től már valamennyi megyeszékhe­lyen és a többi nagyvárosban is gépek kapcsolják a híváso­kat 1937 óta a telefonközpon­tok kapacitása megsokszoro­zódott, az előfizetői telefonok száma több mint hatszorosára emelkedett A hamokszentgyörgyi Zöld­mező Termelőszövetkezet egyi­ke azoknak a közös gazdasá­goknak a megyében, amelyek­ben a legnagyobb területen termesztik a burgonyát. 'Az idén 110 hold az előirányzat, s ebből 224 holdon elöhajtatott vetőgumót ültetnek. A korai kiültetás a termés korai beta­karítására. a korai értékesítés a jobb felvásárlási árak el­érésére nyújt lehetőséget, így mindenképpen megtérül az a beruházás, melyet az előhajta­tó építésébe fektettek. Papp János, a szövetkezet főagrosnómusa elmondta, hogy az üvegtetős, jól fűthető épü­letben 22 vagon vetőburgonya helyezhető ej, de ezenkívül Jánosmajorban, a szükséghaj- tátókban is csíráztatnak 60 hold beültetésére elegendő gu­mót A Zöldmező Tsz termeszté­sében számos fajta megtalál­ható: gülbaba. kisvárdai rózsa, somogyi sárga, keszthelyi 550- es, somogyi korai teszi ki a terület nagy részét; 15 holdon úgynevezett magoncok, kísér­let alatt álló fajták is találha­tók. A 185 hold gülbabát teljes egészében, a somogyi korait 23, a kisvárdai rózsát pedig 16 holdon előhajtatva ültetik ld. MAI KOMMENTÁRUNK Mégéri vagy kell? Jogos kérdés a tél vége fe­lé — mit várhatunk a tavaszi ellátástól, mennyibe kerül­nek majd az átmeneti ruhák, kabátok, s lesz-e elég. És mi lesz majd a nyáron meg az ősszel? Mert a múlt évben a fogyasztó nemegy­szer volt tanúja az ipar és a kereskedelem vitájának. Vé­gül áru helyett gyakran csak választ kapott kérdéseire. Miért nincs megfelelő fe­hérnemű, miért nincs olcsóbb gyermekruha, és miért nincs olyan áru, amilyet mondjuk az idősebb vagy a középkorú vásárlók keresnek? Annyi bi­zonyos, hogy sem az ipar, sem a kereskedelem nem le­het abszolút értelemben di­vatdiktátor, hiszen nagy igény mutatkozik az olcsó áru iránt is. Tavaly az ipar gyakran ar­ra hivatkozott, hogy nem rendelt kellő időben és kel­lő merészséggel a, kereskede­lem. A kereskedelem arra hivat­kozott, hogy nem gyárt az ipar, sőt arra kényszerültek, hogy ők maguk termeltesse­nek. Mi lesz az idén? Dr. Miseta László, a Dél­dunántúli Textil- és Felsőru­ha Nagykereskedelmi Válla­lat igazgatója elmondta, hogy már vásároltak egy szövőgé­pet, mert a vállalat terme­lésre kényszerül. De félre a tréfát — elég szomorú tény ez. A kereskedelem áru- és árpolitikája változást ígér er­re az évre. Az természetes, hogy min den vállalat a legnagyobb ha­szonra törekszik, és ez nem is kivetnivaló — egészen addig, amíg nem okoz az ellátásban hiányokat. És ezek a hiányok már kényszerítőek. Ezért, ha nem jelent is nagy pénzt a vál­lalatnak, mégis több lesz az idén az olcsó áru. Kartonból például 50 százalékkal vásá­rolhatnak többet, mint ta­valy. Nem azon tűnődött a nagykereskedelem tehát, hogy megéri-e, hanem megértette, hogy kell. És legyünk őszin­ték, ez az ötven százalék azért növeli a forgalmat is. A vásárlók érdeke kívánja így. A másik kérdés az volt, hogy ez elég lesz-e? Nem va­lószínű. Több kellene, de az ipar kapacitáshiányra hivat­kozik. Vagy arra, hogy eset­leg nem éri meg. (Ezért kel­lett ezekből az anyagokból nagyon sokat a kishatármen- ti forgalom keretében be­szerezni.) Azt hiszem ez az áru- és árpolitika bizonyíték is — az első lépést megtette a kereskedelem. És anélkül, hogy kereskedelempártinak tűnnénk — azt hiszem, jogos a vásárlók nevében a kérdés: mikor jut el az ipar e né­hány, értékében talán nem je­lentős, de igen keresett, olcsó áru üayében a megéri-től a liell-ig? T. T. Egymillióról tízmillióra Sokan fordulnak meg naponta az új Irodában, Ez év végen jubilál lók és Vidéke Takarékszövet­kezet: a falusi embereknek ez a pánze&helyezési és köl­csönző irodája 1980 decem­berében alakult meg Szülő­kön. A megalakulást követő évben már egymillió forintos betétállományt jegyeztek a ta­karékszövetkezetben — ma tízmilliónál tartanak. Csemyeczki Mária vezető könyvelő, a takarékszövetkezet alapító dolgozója az -elmúlt több mint kilenc évről el­a Szu- I mondta, hogy a szulókiak é= a környék lakói évről évre nagyobb bizalommal tették pénzüket a takarékba, a köl­csönlehetőségek pedig külön­féle vásárlásoknál, beruházá­soknál jelentettek és nyújta­nak most is könnyítést Ta­valy októberben nyitották meg 1 új irodájukat, melyet mintegy 290 000 forintért épí­tettek, s 100 000 forintos költ­séggel bútoroztak be. Sokan keresik föl pénzükkel vagy ép­pen kölcsönért a szép, kor­kölcsőnfajta az áruvásárlási és a személyi kölcsön. Káimáncsa, Homoksaent- györgy, Lad, Patosfa, Istvándi, Darány és Szülők, valamint az ezekhez a községekhez tar­tozó számos kisebb település lakóiból áll a takarékszövetke­zet tagsága. Darányban és Ho- mokszentgyörgyön, kirendelt­ség működik. A távlati ter­vekben szerepel, hogy a Drá­va menti községekkel tovább bővül a körzet —, s ezzel nyilvánvalóan a jelenlegi tíz­szerű irodát- legkedveltebb S millióé betétállomány is Munkásfellegvár Ma rcoliban: Gyárépítés harmincnégy törzsgárdataggal Ezernél valamivel több em­ber dolgozik a Mechanikai Művek marcali gyáregységé­ben. Ez a szám évről évre to­vább növekszik, s a negyedik ötéves terv végére — a mun­kás- és alkalmazotti létszám 3000 lesz — megyénk egyik legnagyobb vidéki üzeme mű­ködik majd Marcaliban. A fejlődés örvendetes. Ez­zel együtt azonban jelentkez­nek az egyre szaporodó gon­dok is, amelyek nehezítik a fiatal üzem egészséges fejlő­dését A marcali járási párt-végre- hajtóhizottság foglalkozott a gyáregység pártszervezetének munkájával, hogy ezzel is se­gítséget adjon a feladatok megoldásához. Bállá Bélával, a járási pártbizottság munka­társával, Czeglédi Istvánnal, a gyáregység vezetőjével és Csonka Istvánnal, a pártszer­vezet csúcsveze tőségének tit­kárával arról beszélgettünk, hogyan láttak munkához a vb-ülés után. Kétszázötvenmilliós termelési érték — A gazdasági és a pártve­zetés között jó az összhang. Tudjuk valamennyien, hogy feladatainkat csak így, együtt­működve tudjuk megvalósíta­ni. Hova jutnánk, ha külön utakon járnánk, s nem azt kutatnánk, hogyan dolgozhat­nánk még eredményesebben — jegyezte meg a beszélgetés elején Czeglédi István gyár­egységvezető, s ehhez csatla­kozott a csúcsvezetőség titká­ra, Csonka István is. Mindket­ten elmondták, hogy olyan gazdaságpolitikai célokat tűz­tek ki erre az évre, amelyek megfelelnek a párt-vb határo­zatának, megvalósíthatók, és segítik a gyáregység fejlődését Az összehangolt, megfelelően előkészített munkára igen nagy szükség van azért is, mert a Marcaliban készülő olajkály­hának országosan jó híre van, a kereskedelem egyre többet vár belőle. Tavaly 87 000, az idén 200 000 olajkályhát gyártottak. A gyár­egység évi termelési értéke 108 millió forinttal több mint 1969-ben volt, s csaknem el­éri a 250 millió forintot Harmincnégy törzsgár dalaggal! Az sem lesz könnyű feladat, hogy a gyáregység elérje az 55 millió forint nyereséget A tervhez elegendő a munkás­létszám, jónak mondható a gé­pesítés színvonala, s ez még javul is, mert ebben az évben több új, modem géppel gazda­godnak. Nagy gond azonban, hogy a gyáregységnek mindössze 34 olyan munkása van, aki öt évnél hosszabb ideje dolgozik itt, illetve a mostani gyáregy­ség elődjénél. A munkások nagyobb része fiatal, vannak olyanok is, akik csak mosta­nában ismerkednek meg az üzemmel. Ezeket az embereket betanítani, a gyárhoz ragasz­kodó munkássá nevelni igen nehéz. Nagy a vándorlás, a múlt évben januártól októbe­rig 344 dolgozó, az összlét- szám 48,6 százaléka lépett ki. A párt- és a gazdasági ve­zetők legfontosabb feladatuk­nak a három pártalapszerve- zet megerősítését és a szak- szervezet munkájának segíté­sét tartják. Ugyanakkor ha­sonlóan fontos és állandó fel­adatuknak tekintik a munka­körülmények és a keresti le­hetőségek állandó javítását is. A munkaerő-vándorlás égető gondjuk, mégsem alkusznak meg. Csak azoknak emelik a bérét, akik legalább nyolc hő­napot ledolgoztak már. Gyako­ri orvosi ellenőrzéssel csök­kentik a megbetegedések szá­mát. hamarosan átadnak egy új öltözőt, s elkezdik egy kor­szerű öltöző-mosdó építését is Túl a lehetőségeken Ma még gyakori a késés, az igazolatlan hiányzás, a mun­kások egy részé még nem ér­zi magáénak a gyárat Csonka István ennek ellene­re is számot adhatott arról, hogy mind több a gyáregység­hez ragaszkodó munkás, és ez a pártszervezetek, a kommu­nisták munkájának eredmé­nye. Kétszeresére nőtt a kom­munisták száma, amióta a csúcsvezetőséget megalakítot­ták. A pártszervezet erősítése tovább tart. mert a tudatfor­málás, az új munkások neve­lése a fejlődő gyárban mind nagyobb szerepet kap. A szak- szervezet munkája is egyre javul. Igen nagy segítséget je­lent a gazdasági és pártveze­tés számára annak a társadal­mi ellenőrző bizottságnak a. rendszeres munkája, amelyet a szakszervezet hozott létre a párt- és a KISZ-szervezet, a szakszervezet képviselőiből. Egyre több a szocialista bri­gád, tartalmasabb a szocialis­ta munkaverseny és sok fia­tal munkás érdeklődik a tanu ­lás iránt, nem elégszik meg azzal, hogy csupán betanított gépmunkás legyen. Hegesztő- és targoncavezetői, . vegvi- anyag-kezelői tanfolyamok in­dulnak rendszeresen a gyár­egységben. többen lakatosszak­mát tanulnak, s vannak már ipari tanulóik Budapesten és Kaoosváron is. Az irányító szakemberek továbbképzését azonban mégsem oldották meg. Igen nagy szükség lenne arra, hogy a gépipari technikum­nak legyen egy kihelyezett osztálya Marcaliban a szakem­ber-utánpótlás végett. A végrehajtó bizottság a járási tanács feladatává tette, hogy segítsen a gyáregység la­kásgondjainak megszüntetésé­ben. Lakáshiány miatt ugyan­is nem kapnak megfelelő irá­nyító vezetőket. A Mechanikai Művek több lakás építését vál­lalta. Szalal László SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970, máreíes 8. V

Next

/
Thumbnails
Contents