Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

Konfekció — divat A hasa fáj a babának Lacika az előbb még elé­gedetten gyönyörködött saját kezecskéiben. Most meg már keservesen hullatja könnyeit, tekergeti magát, mint egy kis ki®y ó, és dobálja a testét. De hirtelen megváltozott a kicsi hangulata! Mi lehel az ilyen kínos fetrengésnek az oka’ Sokan nem tudják kitalál­ni. Enni adnak a babának, mert azt hiszik, hogy éhes, ezért ilyen haragos. Mások já­tékkal. szórakoztatással, sze- retget issei igyekeznek elejét venni düi\össégének. Mindez persze hasztalan próbálkozás, mert a hasa fáj Fényhatású szintetikus ballonkabát (japán import) mode n szabással, kétscros gombo­lással. Alja deréktól lefelé bővül. Tavasszal már kapható lesz többféle, kék, szürke és bézs színben. Szintetikus import ballonkabát a divatos trencskó fazonban. A képen látható kabát anyaga vízhatlan, nem gyúródik, mint autós­kabát is praktikus viselet. CSALAD a kics'nék. A hasfájás nem I ritka dolog a babáknál. Nem betegség, csupán egy kis | megrontója a babaéletnek. 1 A fiatal csecsemő beleinek izomzata még nem elég fej­lett, ezért a bélmozgások nem mindig tökéletesek. A gyenge bélizomzat olykor nem tud megküzdeni a táplálék továb­bításának nehézségeivel. Időn­ként meg-megakad a táplálék a kanyarokban, a bélgázok megszaporodnak és feszítik a belet. Mindez kellemetlen ér­zést vagy görcsös fájdalmat okoz, amit a kicsik keserves sírással, erőteljes testdobálás- sal jeleznek. Néha szopás közben, más­kor negyed-, félórával utána jelentkeznek a hasfájás jelei. A kicsi azért dobálja testét, hogy segítsen magán. Sokkal többet segíthet azonban az ügyes anyuka. Mivel és hogyan? Segíteni lehet a has eny­he masszírozásával, hasra fek­tetéssel, száraz, melegített tár­gyaknak, melegített pelenká­nak a hasra helyezésével. Tornáztatást is végeztethe­tünk a következőképpen: a babát hanyatt fektetjük, lá­bát térdben behajlítjuk és óvatosan nyomjuk fel a has felé. Ezt a mozgást többször A MINI ELÉG RÉGÓTA divat, unalmas már egy kicsit, a maxi még nem tört be ná­lunk, helyettesíti egyelőre a nadrágkosztüm. Igaz, ez sem kimondott újdonság, új benne az, hogy a nadrág trapézvona­lú. A maxi helyett tavaszra ez lesz a divat A jelek szerint a konfekció- ipar már számolt ezzel, és a divatbemutatókon a legújabb divatirányzat szerint készült modelleket vonultatták fel. Szakemberek szerint a nadrág­kosztüm nagyon kényelmes viselet utazáshoz, sporthoz, sőt munkába is: pulóverral, blúz­zal jól kihasználható. Véle­ményünk szerint nyugodtan vi­selhetik a három X-en túli, teltebb alakú nők is, mivel a karcsúsított fazonú zakó nekik is előnyös, csak a színre kell vigyázni. Inkább a közép­vagy sötétebb színű anyagokat ajánlják, lehetőleg egyszínű sima, de semmi esetre sem kockás vagy nagy virágmintás anyagot Legutóbb a SZÖVÁRU Vál­lalat rendezett bemutatót, ahol több mint 130 konfekcio­nált modell reprezentálta azt a választékot, melyet a szövet­kezeti áruházaknak és szaküz­leteknek kínál a vállalat ta­vaszra. A felvonultatott mo­dellekre azért is érdemes oda­figyelni, mert a szövetkezeti kereskedelem képviselői ezek­ből válogattak, ezekből ren­deltek. Itt láttuk a Sikk Ktsz és az Űj Divat Ktsz említett trapézvonalú nadrágkosztü­méit — konfekcionált kivitel­ben és szolid árakon. A PARÁDÉS bemutató bő­velkedett újdonságokban. Ilyen volt például a Japánból im­portált műantilop, melyből a Pilisi Ruházati Ktsz nőknek csinos tavaszi kabátokat, a férfiaknak pehelykönnyű za­kókat készített Ennek az anyagnak több előnyös tulaj­donsága van: szemre is, ta­pintásra is olyan, mint a való­di bőr, vízhatlan, rendkívül könnyű, nem gyúródik, és ha bepiszkolódik, házilag is ki lehet tasztítani. Az sem előny­telen tulajdonsága, hogy jóval olcsóbb, mint a valódi antilop­kabát vagy -zakó. A Május 1. Ruhagyár való­di bőr ruházati cikekket mu­tatott be, ezek közül az ujjat-, lan, cipzárral csukódó ruhákat említenénk, nemcsak azért, mert divat, hanem elsősorban azért, mert hétköznapi hasz­nálatra nagyon praktikus: strapabíró blúzzal vagy puló­verral változatosan viselhető. Nem okoz gondot a mosás, a vasalás sem. Mint alapanyag, újdonság a szintetikus, fényhatású ballon is, mely szintén japán im­portból származik. A Ruhaipa­ri Ktsz ebből kétsoros gombo­lásé, modem szabású, lefelé bővülő fazonú női kabátokat készített. Ugyanebből az anyagból láttunk trencskó sza­bású férfi ballonkabátokat is. Egyébként, ami a férfiakat il­leti, ismét divat a trencskó és ennek csak örülhetnek: az import ballonkabátok anyaga vízhatlan és nem gyúródik. Változott a női ballonkabátok szabásvonala is: derékig kar­csúsított, deréktól lefelé bő­vül. VILÁGSZERTE nagy divat a meilenyes öltözék szoknyá­val vagy nadrággal, és külö­nösen népszerű a hímzésdíszí­tés. Mi előnyös helyzetben va­gyunk, hímzésmintákat nem kell más népektől átvennünk, saját népművészetünk eredeti díszítőelemeit használhatjuk. A SZÖVÁRU divatbemutató­ján látott mellény-szoknya és mellény-nadrág együtteseket például Matyóföldön hímezték. A mellény alá viselhetünk pu­lóvert is, de előnyösebb a blúz, legyen az hosszú vagy rövid ujjú. Csak arra kell ügyel­nünk, hogy a blúz színe a hímzés domináns színével meg­egyező legyen. Hímzett mel­lényhez ne viseljünk például kockás vagy pettyes, de külö­nösen ne csíkos blúzt. Az alkalmi ruhák közül az , Általános Ruházati Ktsz dél­előtti, délutáni, és estélyi ru- t hái tetszettek legjobban a kö- { •zönségnek, különösen a csip­kéből készült együttesek. Be­mutattak kötött alkalmi ruhá­kat is — a Budapesti Finom­kötöttárugyár termékei — kü­lönlegesen szép lurexes anya­gokból. Külön figyelmünkbe ajánlották a világszerte diva­tos Trevira szintetikus fonal­ból kötött ruhákat elsősorban praktikussági szempontok miatt: ha a ruha bepiszkoló­dik, tisztíttatni nem kell. há­zilag mosható, vasalni nem kell, sőt nem Is szabad. A BUDAPESTI gyárak és szövetkezetek konfekcionált termékeiről nagyon jó véle­mény alakulhatott ki a szak­emberekben. Ezt igazolja az a tény, hogy a SZÖVÁRU be­mutatóján végzett piackutatás szerint a szövetkezeti kereske­Szohanövények tavaszi ápolása A téli hónapok — különö­sen az idén — a legtöbb la­kásban megviselték a dísznö­vényeket Sápadt hajtásokat hoztak, leveleik / nagy része »lesárgult«, és szinte teljesen fölélték a cserepükben lévő táperőt. Az idő megenyhülésé- vel tehát rendbe kell hoznunk növényeinket, ha azt akarjuk, hogy lakásunknak valóban dí­szei legyenek. Mindenekelőtt a rosszul ön­tözött, kiszáradt talajú növé­nyeket állítsuk be egy vödör vízbe, hogy a víz a cserepet teljesen elfedje, s addig tart­suk benne, amíg a talajból bu­borékok jönnek föl Utána szedjük le a sárgult leveleket, elszáradt hajtásokat, beteg haj­tásvégeket. Ha a növények szá­ra megnyúlt, vágjuk vissza a hajtásokat. A száron levő rej­tett rügyek szépen kihajtanak. S minél közelebb vannak a hajtások a talajhoz, annál szebben fejlődnek, dúsabban virágoznak. A visszavágást éles késsel, a kést alulról föl­felé húzva végezzük. A levá­gott felső lombos hajtások to- vébbszaporításra, dugványo­zásra a legtöbb esetben fel- használhatók. A húsos szárú növények könnyen gyökere­sednek (muskátli, szabadföldi begóniák, verbénák stb.), ezek tiszta folyami homokban, mér­sékelt öntözés mellett 6—10 nap alatt gyökeret eresztenek. A vastagabb szárú és félfás dugványokat gondosabban kell kezelnünk (leander, szobai be­góniáig: a gyökereztetésre szolgáló cserép aljára tegyünk egy sor törött cserepet (vízel­vezető rétegnek), utána a nö­vény igényeinek megfelelő ta­lajjal töltsük meg félig az edényt, majd ennek a tetejére tiszta, rostált (korhadó anya­got nem tartalmazó) folyami homok kerüljön. Ebbe dugvá- nyozzuk a kényesebb növé­nyeket, s az egyenletesebb hő­mérséklet és páratartalom biz­tosítására borítsuk le a dug­ványt egy üres befőttes üveg­gel. Azokat a növényeket, ame­lyek »kinőtték« jelenlegi cse­repüket, vagyis teljesen átszőt­ték gyökérrel, ajánlatos na­gyobb cserépbe, tápdús földbe átültetni, hogy a táplálékfel­vétel és így a további fejlődés is zavartalan legyen. Átültetés előtt 1—2 órával jól öntözzük meg a növénye­ket, vagy szívassuk tele víz­zel a gyökérzetet, mert a szá­razon átültetett növény ké­sőbb nehezen veszi be a vizet. Ajánlatos az új cserepeket is (melyekbe a növények kerül­nek) beáztatni, mert a száraz cserép a növénytől vonja el a nedvességet. Az új cserép a réginél leg­alább 2—3 cm-rel nagyobb le­gyen, hogy a gyökérzetnek alul is, oldalt is legyen helye a terjeszkedésre. (Gyorsan nö­vő növényeknél 3—5 cm is le­het a különbség.) Átültetéskor lazítsuk meg kissé a növények gyökérzetét, a megmohosodott; összeállt talajt kaparjuk ki. s a gyökérlabda alján lévő régi cserépdarabot vegyük ki. és helyezzük el az új cserép víz­levezető nyílására, A gondos tavaszi növény- ápolás nagyban elősegíti szo­banövényeink egész évi erőtel­jes fejlődését, ezért ne sajnál­juk most növényeinktől a fá­radságot megismételhetjük fokozatos erősséggel. A hasfáján önmagában — ha más . tünet, például há­nyás vagy hasmenés nem tár­sul hozzá — nem jelent nagy bajt. Előfordulhat azonban, hogy a gyermek hasa valami­lyen emésztési zavar követ­keztében . annyira folpuffad, hogy akadályozza a tüdő sza­bad mozgását, ia légzést is. Ilyenkor ajánlatos az úgyne­vezett szélcső használata. A szélcső körülbelül 10 centimé­ter hosszú, a beöntő csőnél valamivel vastagabb falú gu­micső, és arra szolgál, hogy a belekben felgyűlt gázok ki­ürítését elősegítsük vele. Használat előtt mindig ken­jük be vazelinnal. Így köny- nyabben csúszik és nem sér­ti meg a végbelet. Óvatosan feltoljuk a végbélbe — a vé­gét természetesen kívül hagy­va — és akár egy óráig is bent hagyhatjuk, rendesen bepelenkázva a kicsit. A szélcső sokszor segit a gyermek általános állapotán, hangulatán. A szelek távozása után a baba megnyugszik. A hasfájások a cecse­mőknél gyakran ismétlődnek, de ahogy a baba fejlődik, a bélizmok is erősödnek, és mind ritkábban kell segíteni munkájukat . a mamának. Mind ritkábban kell találgat­ni, hogy miért sír, miért do­bálja magát a baba. Csirke jóasszony módra Egy nagy, másfél kilós vagy két kisebb csirkét megtisztí­tunk és megtöltjük a követke­ző töltelékkel: 10 deka darált húst összegyúrunk egy tejben megáztatott és kifacsart zsem­lével, a csirke elkapart májá­val, kevés zsíron pirított, re­szelt vöröshagymával, egy nyers tojással és sóval, törött borsisal, majoránnával. A nyí­lást összetűzzük, és a csirkét evőkanálnyi zsiradékon félpu­hára pároljuk. 6—8 kis meg­tisztított vöröshagymával. Közben egy másik edényben félpuhára főzzük a megtisztí­tott, kockára vágott burgonyát, és levétő! leszűrve, a csirke köré rakjuk, úgy, hogy a kis vöröshagymafejeik a tetejére kerüljenek. Az egészet befed­jük alumínium-fóliával vagy zsírpapírral, a sütőbe tesszük, s puhára pároljuk, majd a fó­liát levéye, felső lángon ropo­gósra sütjük a pecsenyét, a burgonyát és a hagymát. Na­gyon szép, ha így közvetlenül kivéve adjuk asztalra és aszal tszilva -kompótot adunk hozzá. 5. A munkásság felfegyverzé- jsével a kommunisták termé- > szelesen egyetértettek, és na­gyon valószínű, hogy csakis Ja felíegyverzett munkásság ^segítségével lehetett volna )az október 15-i kiugrást ered- iménvesen végrehajtani. Arról Iazonban szó- sem lehetett, )hogy a munkásságot a Hor- )tüiy-rendszer védelmében fegy­verezzék föl. Két nap múlva, amikor Horthy olyan információkat kapott, hogy a németek még­sem kívánnak tiszta nyilas delem mintegy 60 ezer darabot \ kormányt alakítani, közölte, igényel ezekből a divatos ru- ihbgy az egesz dolog tárgyta- hákból, szoknyás és nadrágos ilan- ,mert a közvetlen veszély kosztümökből, bőrkabátokból, íelmúU' Lehet-e ezek után csodál­kozni azon, ami történt? A németek többé-kevésbé nyíltan készültek arra, hogy teljesen kezükbe vegyék a , ■ hatalmat. Jó információval és most mar csak a termelő ? rendelkeztek minderről, első­gyáraktól és szövetkezetektől f sorban Horthy gyengeségéről függ, hogy az igényelt meny- f Egy ködös hajnalban élrabol- nyiség és választék el is jus- fták Bakay Szilárd tábornokot, son a vásárlókhoz. 'akinek az átállás esetén Bu­tiszta gyapjú és laminált ka- < bátokból. hímzett mellényes1 kosztümökből stb. Az érdeklő- * dés rendkívül nagy a szép és ] valóban divatos modellek iránt , Alföldi Erzsébet fdapest védelmét kellett volna .fvezetnie, Szálasit pedig egy gellérthegyi villában tartották készenlétben. Ugyanakkor a felszabadító Vörös Hadsereg, amely Makó mellett szeptember végén lép­te át az ország határát, már elfoglalta Debrecent és Szege­det, és egyes pontokon alig 100 kilométerre állt a fővá­rostól. A fegyverszünetet aláírták, csak cselekedni kellett volna. De Horthy most is habozott, s a németek megelőzték. Egy olyan időpontban provokálták ki cselekvését, mely számuk­ra volt kedvező, ezáltal Bu­dapestnek és az ország jelen­tős részének szenvedését hó­napokkal meghosszabbították. 1944. október 15-ének ese­ményeit nagyon sokan megír­ták már, ahogyan ezt a drámai nap szereplői a maguk szem­pontjai szerint látták és el­mondták. Ezért szükségtelen­nek véljük e helyen a nap ese­ményeit időrendben ismertet­ni. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a nap sorsdöntő je­lentőségű volt. Két dolog minden kétséget kizáróan megállapítható. Az egyik: hogy a sikertelenség oka nemcsak a rossz szervezés és az árulás, hanem az őszin­teség hiánya is. Másodszarban: a felelősség oroszlánrésze mindezért Harthyt terheli. Egyéni magatartása még azok számára is kiábrándítóan ha­tott, akik kezdettől fogva tá­mogatták 25 éves »országlásá- val«. Egy ilyen szembefordulás időpontját jól meg kell vá­lasztani, és ha már elkezdték, konzekvensen végre . is kell hajtani. Horthy egyiket sem tette. Az időpont ötletszerű volt. Nem józan megfontolás alapján történt, hanem fia el­rablása miatti felháborodása olvastatta be a proklamáció! És alig néhány órával később már fel is adta a küzdelmet... Lázár testőrparancsnok a kormányzó rendeletére csak a Vár közvetlen védelméről gon­doskodott. Erre a védelemre korszerű harcra nem használható testőrségen kí­vül — két zászlóalj állt ren­delkezésére, az egyik 800, a másik 643 fős állománnyal. Szemben álltak velük a né­metek Tigris tankjai. Vörös János vezérkari főnök október 14-én felkereste a kor­mányzót. Horthy azt mondta neki, hogy másnap döntésre akarja vinni a dolgot a néme­tekkel, ezért délelőttre össze­hívja a koronatanácsot. Mikor a vezérkari főnök a katonai előkészületekről ér­deklődött, Horthy azt felelte; hogy »azzal ő most nem is tö­rődik, különben is Vattay fő­szárnysegéd mindent elintéz«. Ugyanígy nem volt hajlandó Vörössel arról sem tárgyaim, hogy haladéktalanul Husztra menjen a magyar csapatokhoz. Ennek aztán az lett a követ­kezménye, hogy a proklamá­ció után az első magyar had­sereg parancsnoksága tájéko­zatlan maradt, pedig Dalnoki Miklós Béla parancsnokot be­avatták a kormányzó terveibe, és az ő feladata lett volna, hogy északról megnyissa az Alföldre vezető utat a Vörös Hadsereg előtt. Mikor a koronatanács vasár­nap délelőtt 10 órakor össze­ült, a kormányzó már tudott fiának elrablásáról. Ennek ha­tására kiadta az utasitást, hogy a kiáltványt azonnal olvassák be a rádióban. A németek pontosan ezt akarták. Tudták ugyanis, hogy a katonai elő­készületek hiányosak, de a fegyverszünet megkötésének bejelentésével kitűnő ürügyük, lett arra, hogy most már min­den ^ gátlás nélkül Szálasit ül­tessék hatalomra. A koronatanács meglepe­téssel vette tudomásul a kormányzótól a fegyverszünet megkötését és a problamáció rövidesen megtörténő beolva­sását. Laka tos m i n iszterel nők val­lomása szerint, az utóbbiról 6 maga sem tudott. Emlékiratai­ban Horthy ezt azzal magya­rázza, hogy Lakatosban ugvan megbízott, de a kormány tag­jaiban nem. Hogyan lehetett elképzelni, hogy a tényleges hatalmat gyakorló miniszterelnök tud­ta nélkül sikerüljön az átál­lás? (Folytatjukj ü SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. március 4,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents