Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
✓ Kiállításra készülnek a textítmüvekben Levelek, képek, emlékek »... értesítem a vállalatot, hogy Kaposváron, a Papsa- j ra-dűlőben... tervezett országos jelentőségű pamutfonoda létesítésével egyetértek. Druskó István, a városi tanács vb-elnöke.« — A Drusko-levél az egyik fontos okirat, .de ezenkívül meg jonehány van, ha nem is eredetiben, hát fotómásolatban •— mondta a papír- és fényképhalmaz rendezgetése közben Both. Rudolf, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának kultúrfelélőse. — A felszabadulás negyedszázados évfordulója tiszteletere rendezzük most a kiállítást, hiszen pontosan jövőre leszünk két évtizedesek. Lényegében azonban már több mint húsz év áll mögöttünk. Dokumentumok tanúsítják. Mert a gyár nem az első gép íelzúgásával, hanem a gyárépítéssel kezdődik... — És a gyárépdtök? — Sokat beszélnek a két évtizedről. És ezeket a vállo- másokat magnószalagra vesz- szük Draveczky Balázzsal, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatóhelyettesével, aki a kiállítás szaktanácsadója. — Tulajdonképpen nehéz volna szétválasztani, hogy ki mit csinált. Gyűjtöttült, rendeztük az anyagot reggeltől estig, és még mindig nem beszélhetünk múlt időben, mert a tablók elkészítése még előttünk áll.,. Az anyaghalmazban valóban csak a rendezők ismerik ki magukat, és a munka szemlélőjének annyi jut csupán, hogy vallatóra fogjon néhány emléket idéző képet. Az egyiken — épül a gyár. A másikon — cipelik a munkások a I gépeket. És szinte képaláírásnak kívánkozó két évtizedes történet arról, hogyan hozták be Fiilöp Vendéin é, a kazánt. Elő- váló dolgozó, szőr autóval. többszörösen kitüntetett kiElemér Both Rúd ott. Március 29., Nagybajom Felszabadulási ünnepség, ifjúsági találkozó Harcbemutatő a csatatéren — Díszszemle az emlékműnél Térzene, színes kulturális műsor, kiállítások A győztes csata és Nagyba- ta is bizonyára nagy sikert jóm felszabadulásának negyedszázados évfordulójának tiszteletere nagyszabású rendezvényre kerül sor március 29-ón a községben. E napon itt találkoznak a járás KISZ-istái és a könnyező községek lakói. Katonai egységek korhű ruhában bemutatják a felszabadító győztes harcoknak egy mozzanatát, majd az ünnepi megemlékezés és a szovjet hősök emlékművének megkoszorúzása után díszmenetben vonulnak el az emlékmű előtt. A község művelődési házában a Nagybajom 25 éves fejlődését bemutató fényképkiál- lítást tekinthetik meg az érdeklődők, s ugyanitt a Dél-Du- nántúl felszabadító harcairól dokumentumfénykép-kiáUítást is rendeznek. Megismerhetik az ünnepségre látogatók a járás fafaragóinak, hímzőinek ügyességét is a legszebb munkákból készülő kiállításon. Részt vesznek az ünnepségen a hazánkban ideiglen állomásozó szovjet csapa' képviselői is. Fúvósaenekaruk a reggeli órákban térzenét ad a község főterén. Kultúrcso- portjuk, illetve szólistáik este a művelődési házban az ünnepi műsorban működnek közre. 1 A BM tánccsoportja a »Fel- szabadulás« című táncjátékot adja elő. s bemutatót tart a néphadsereg egyik alakulatának kultúrcsoportja is. Napközben több sporteseményre is sor kerül. A Nagybajom—Porrogszentkirály közötti bajnoki labdarúgó-mérkőzés, az MHSZ modellezőinek bemutatója és a katonai egységek torna- és gúlagyakorlaarat majd. Az egésznapos felszabadulási ünnepséget este a művelődési házban táncmulatsággal zárják. Kaposvár lakói, fiataljai közül is nagyon sokan érdeklődnek a nagybajaim ünnepség és az ifjúsági találkozó iránt. Ezért a, 13-as AKÖV — elegendő jelentkező esetén — közvetlen autóbuszjáratokat indít Nagybajomba. majd dömperrel akarták. Se- hogysem sikerült. Végül két harckocsi próbálkozott. Nem bírták elével. De négy tank- már behúfeta. Ahogy a haditechnika fejlődik, azóta már biztosan mo dernebb harckocsik foglaltak el a négy helyét. A nehezen becipel t kazán még ma is ontja a meleget. És egy csoportkép. A gyár dolgozói, akik Lő- ráncén tanulták ki a mesterséget. Köztük egy mosolygós fiatal nő — akit Fülöp Vendelné- nek hívnák. — Megmondom őszintén, én sohasem akartam fonónő lenni, ápolónőnek szerettem volna tanulni. Aztán ide hívták. Nemigen tetszett az egész. Kihoztak bennünket, és magyaráztak ... Makettot is mutattak ■ Hát én nemigen hittem. Hogy itt ezen a dűlőin gyár lesz?! Meséljék a... — Aztán mégis felépítettük, és gyár lett. Kitanultam a szakmát, és ha hiszi, Íja nem, már nem hagynám abba. Nekem a szivemhez nőtt. Azt mondta a fonónő — aki kiváló dolgozó és szb-tag is — felépítettük. A kiállítás rendezői, amíg az. anyaghalmazt válogatják szívesen mondanák már, hogy megrendeztük. De még sok munka van hátra. A tablók készítésén Bemáth László dekoratőr dolgozik. A hatalmas, »szélesvásznú-" gyár képét Vértes Elemér kultúrbizottsági tag szárítgatja. Reggeltől estig tart ez a munka. De mindegyikük őszinte lelkesedéssel mondta, hogy megéri a fáradtságot. Tröszt Tibor A felszabadulási‘ munkaverseny vállalásai: Határidő, jobb minőség A megérkezett tavasz kedvező lehetőséget teremtett ahhoz, hogy a somogyi építő- és építőanyag-iparban dolgozó szocialista brigádok valóra váltsák a felszabadulási munkaverseny vállalásait. A tapasztalatok szerint- a felszabadulási munkaverseny-f elhívások jó alapot, teremtettek ahhoz, hogy tartalmasabbá tegyék a munkaverseny-moz- galmakat. A tömegszervezetekkel egyetértésben több somogyi építő- és építőanyagipari vállalat felhívással fordult a munkásokhoz, hogy vegyenek részt a. jubileumi versen ymozgal maiéban. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál például az átadási határidők betartását, a lakásépítési terv túlteljesítését, a kiesett munkanapok és az igazolatlan órák csökkentését meg a balesetek megelőzését, vállalták többek között. A határidők fontos szerepet. kaotak a Tanácsi Építőipari Vállalat versenyvállalásaiban is. Ez érthető, hiszen sokszor volt elcsúszás az utóbbi években. Marcaliban Ha.rmath Ernő kőművesbrigádia például felajánlotta. hogv a járási székbei ven épülő tizenhat lakásos házat egy hónappal o határidő előtt átadják. Hasonló felajánlás és a munkaidő teljes kihasználása szerepel a munka- versenyben részt vevő valamennyi brigdnál. A Kaposvári Közúti Építő Vállalatnál 25 brigád 315 tagja tett felajánlást o minőség- javításra, a gépek és egyéb munkaeszközök eddiginél jobb kihasználására. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál azt remélik, hogy a jubileumi munka-verseny felajánlásai elég alapot szolgáltatnak a szocialista vállalat megtisztelő cím elnyeréséhez. Ezért mind a harminckét termelő egységben megszervezik a szocialista üzem címért folyó versenyt. Természetszerűen az idei munkaverseny ezeknél a vállalatoknál még nem tudott teljesen kibontakozni, de a szak- szervezet termelési bizottságának megállapítása szerint a szervezés a feltételek biztosítása érdekében tett kezdeményezés nemcsak számszerűsóg- ben, hanem tartalmi vonatkozásban is a munkaverseny- mozgalom fejlődését eredményezheti. MAI KOMMENTÁRUNK Mi a ff Ezekben a napokban es hetekben kaptak — illetőleg kapnak — első ízben fölemelt bért a felsőoktatás dolgozói, az ápolónők, a vasutasok, ás némileg nagyobb összeget a- alacsonyabb nyugdíjban Té- szesüiők. A többlet, amit március elsejétől folyósítanak nekik, nem azonos. Az ápolószemélyzet bérét emelték a legnagyobb arányban, míg az érintett nyugdíjasok szerény többletet kapnak. Az állam- háztartás jelenlegi lehetőségei szabták meg a béremelésben részesülők társadalmilag jelentős, országosan mégis viszonylag szűk körét, s a béremelés mértékét is; értve e lehetőségeken a gazdálkodás már elért eredményeit, de még inkább a benne rejlő és a reform segítségével kibontakoztatható további lehetőségeket. Ez egyszersmind a pillanatnyilag egyedül lehetséges válasz azoknak is, akik ugyancsak joggal várják életkörülményeik megjavulását. Válasz olyan értelemben, hogy íme, mihelyt a nemzeti jövedelem alakulasa, a költségvetés számoszlopai bármily csekély módot adnak a leginkább rászoruló rétegek gondjainak enyhítésére, az intézkedések nem késlekednek, mégha némileg elólegzetten (mármint a jobb munka, a jobb közérzet reményében) kell is hitelezni a szükséges pénzügyi fedezet egy részét. Nem véletlen tehat, hogy a művelődésügyi miniszter nemrég az ország- gyűlésen jelentette be: a kővetkező tervidőszakban kiemelt feladat lesz a pedagógusok fizetésének, életkörül- itlényeinek megjavítása. A párt- és a kormány életszínvonal-politikájának, ezen belül jövedelemelosztási, gyakorlatának megnyilvánulásai ezek, amelyeknek keretében nem kis kérdéseket keU megoldani. Többek között azt, a talán legtöbbet vitatott kérdést, hogy most vajon a jövedelmek kiegyenlítése vagy éppen nagyobb mértékű eltérítése — úgymond nivellá- lása vagy differenciálása — van-e napirenden? Nos, a kormányzat mindkettőre törekszik, mert. mindkettőre szükség van. Amíg ugyanis az legalacsonyabb jövedelmű rétegek nem kapják meg hiánytalanul mindazt, amire az ország adott fejlettségi színvonalán szükségük van, addig a szocialista jövedelempolitika nem mondhat ín e rétegek — tehat a legk&* sebb keresetűek, a sokgyerekeseit, a csekély nyugdíjnak, — sorsának következetes javításáról. Sőt; társadalmunk, államunk végül is ennél többre törekszik, arra, hogy mindenki kulturált, emberhez méltó körülmények között élvezhesse a kor és a rendszr vívmányait. Innen származik tehát a kiegyenlítés, a nivellálás szükségessége. Am ténylegesen nagyobb hangsúlyt kapott mostanában — főleg a gazdasági* reform bevezetésével — a jövedelmek nagyobb mértékű differenciálásának szükségessége is, mert e nélkül nincs anyagi ösztönzés, és az ország elért fejlettségi színvonalán nem lehet megfelelően gyors, dinamikus gazdasági, műszaki továbbfejlődés sem! Nem egyszerű dolog c k.é1, követelménynek egyszerre eleget tenni, de mégsem lehetetlen. Mindkettő ugyanis annak az alapvető elvnek van alárendelve, amely szerint jövőnk, sőt jelenünk kockáztatása nélkül csak azt oszthatjuk el, amit már megszerzett, amit, már magáénak tűd, gazdaságunk. Az ösztönzésnek ilyen értelmű különleges fontossága tűzte egyebek mellett napirendre annak idején a gazdálkodás reformálását is. És ezt a gondolatmenetét továbbfűzve vetődnek fel olyan kérdések is — éppen a nyereségrészesedés kifizetésének napjaiban —, hogy vajon mennyiben lehet függővé tenni a munkás vagy az alkalmazott keresetét a vállalat anyagi eredményeitől, amelyeket sok külső, a munkavállaló által alig korrjgálható tényező is erősen befolyásol. Akad e körül is vita. Azt azonban senki sem vonja kétségbe, hogy a vállalat — mint ahogy as egész népgazdaság — nem fejlődhet megfelelően bizonyos ösztönző bérpolitika nélkül. Következésképpen: a. jól dolgozó és anyagilag sikeres vállalatnak lehetővé kell tenni, hogy — a szocialista elosztás elvével összhangban — jobban fizessen és magához vonzza, kösse az embereket. Mint ahogy az embereket is meg kell győzni'arról, hogy jobb, sikeresebb munkájuk anyagi eredménye, jutalma nem maradhat el. Huzamos ideig semmi esetre sem. Ez a lényeg. b. i. Bálát,onszabadi kezdeményezés: Mozgalom a háztáji fejlesztésért »SZERETNÉNK a háztáji termelés fejlesztését egy lépéssel elörevivni — írja levelében Valter Imre, a balaton- szaibadi November 7. Termelőszövetkezet elnöke és Pápai Lajos elnökhelyettes, a háztáji bizottság elnöke —, ezért tervtárgyaló közgyűlésünkön a tagság a következő felhívás mellett foglalt állást: Valamennyi termelőszövetkezet elnökének, valamennyi háztáji bizottság elnökének! A népgazdaság — s ezen belül a lakosság — jobb húsellátása érdekében indítsunk egy mozgalmat, egy munkabérsenyt, a háztájiban. Legalább minden második család, a saját szükségletén felül, hizlaljon és adjon át a felvásárló vállalatnak egy hízót! Tegyék magukévá est az ügyet a háztáji bizottságok, és segítsenek ennek minél sikeresebb megszervezésében!« Figyelemre és elismerésre méltó ez a kezdeményezés. Az első, ami kicsendül a sorokból, az, hogy a balatonszabadi vezetők — a tagság is, hiszen közgyűlési határozatról van szó — őszinte felelősséget éreznek a háztáji állattenyésztés fellendítéséért. Az általánosan érvényesülő tendencia Balatonszabadira is jellemző volt: rohamosan csökkent a háztáji állomány, s ebben — mint másutt is — több. egymással összefüggő körülmény játszott közre. A balatonszabadi háztáji bizottság már létezése óta — de különösképpen az új kormányhatározatok alapján — azon munkálkodik, fáradozik, hogy ösztönözze, biztassa, segítse a szövetkezet tagjait, a háztáji gazdaság fejlesztésében. Legutóbb például összehívták azokat a gazdákat, akiknek kihasználatlan épületeik vannak, és volna lehetőségük arra, hogy háztáji állattenyésztést, hizlalást folytassanak. Erinek az egyetlen megbeszélésnek eredményeként ötven anyakocát, három hasas üszőt igényeltek a gazdák, és három helyen jelentették be, hogy baromfitenyésztéssel kívánnak foglalkozni. Természetesen a szövetkezetnek és a háztáji bizottságnak nem csupán az a dolga, hogy a megüresedett gazdasági épületek benépesítésére biztasson, fontosnak* tartják, hogy megfelelően, kellően gondoskodjanak a takarmány- ellátásról is. Nem kis feladatot jelent ez, hiszen az idei felmérés szerint összesen mintegy 360 vagpn terményt, fát és egyéb árut kell hazaszállítani a tagoknak. Ez átlagban azt jelenti, hogy majdnem minden nap egy vagon házhoz szállításáról kell gondoskodni. Igaz az, hogy a háztáji bizottság rendelkezésére áll éven keresztül öt fogat és két erőgép, de még így is igen körültekintő szervezettségre, pontosságra van szükség, hogy ezt a nagy feladatot megoldják. Távolról, sem mindegy az, sem a szövetkezetnek, sem a tagoknak, hogy mikor es hogyan kerülnek haza a termékek, termények, hiszen köztudott, hogy a háztáji állomány csökkenésének okai között szerepeltek éppen, a takarmányellátásban jelentkező zavarok, fennakadások. Közgyűlésen ismertették ■ és határozatba foglalták, hogy az aratás után az állomány nagyságától függően , hány mázsa bálaszalmát biztosítanak, és elhatározták azt is, hogy térítés ellenében a háztáji feu- koricaföklökre is juttatnak holdanként három mázsa vegyes műtrágyát. Kiszámították, hogy ha csak hat mázsával nő a holdankénti. átlagtermés, akkor 450 hízóval többet nevelhetnének fel és értékesíthetnének a háztájiból, A BIZTATÓ, a felvilágosító szavak mellé Balatonszabadí- ban »odateszik« a határozatba foglalt, közvetlen támogatás módját is. Ennek együttes eredménye a bevezetőben említett felhívás, az az elhatá- i-ozás, hogy adjon közfogyasztásra legalább minden második család egy hízott sertést. Példás a kezdeményezés is, és példás a szövetkezet gondoskodása is. Reméljük lesznek követői a megyében! V. M, SOMOGY! H8FLAP Äfsütöriök, 1970, március
