Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

Fejlődő mezőgazdasági oktatás és kutatás A Kaposvári Felsőfokú Szenet spórái az antnila Jelzöhőmérők a lakásban — kigyullad a lámpa a kazánházbcm Eddig csak a külső hőmér­Mezőgazdasági Technikum je­lentős érdemeket szerzett az elmúlt esztendőkben az állat­tenyésztés műszaki fejlesztése érdekében végzett oktatási és kutatási tevékenységével. Er­ről. az összetett munkáról tart ma tájékoztatást Budapesten, a Technika Házában dr. Guba Sándor igazgató, országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A tájékoztató jelentőségét növe­li, hogy megyénknek arról az oktatási intézményéről szól, amely rövidesen »felsőbb osz­tályba lép«: üzemmérnök­képző főiskola lesz. Arról a témáról érdeklődtünk Guba elvtárstól, amely a mai orszá­gos tájékoztatónak is a leg­főbb tartalma, — Ez az intézmény arra hi­vatott és azon munkálkodik ma is, hogy az állattenyésztés területén kutassa-keresse és népszerűsítse azokat az új el­járásokat, technológiákat, amelyek a termelést olcsóbbá teszik, nagyobb árukibocsá­tást tesznek lehetővé és segí­tik a termelékenység fokozá­sát. Egyre növekszenek az igények az új fajták előállítá­sára, ezek kielégítését célozza kutatási munkánk. A felada­tok megoldásához jól képzett szakemberek kellenek, s az új módszerek elterjesztéséhez és eredményes alkalmazásához, népszerűsítéséhez nélkülözhe­tetlen a száktanácsadás. Ezért a mi bárom irányú törekvé­sünknek egy a célja: az állat­tenyésztés segítése v — Hogyan állítják e cel szolgálatába as oktatást? — A jól képzett állatte­nyésztési szakember elenged­hetetlen feltétele ennék az ágazatnak a fejlődéséhez. Nappali és levelező tagozaton eddig mintegy négyszáz hall­gató végzett nálunk, csaknem háromnegyed részük termelő- szövetkezetekbe, húsz százalé­kuk állami gazdaságokba ke­rült Nagy az érdeklődés ez iránt, az oktatási forma iránt jóval több a jelentkező, mint amennyit fölvehetünk- A gaz­daságok igényeinek csupán 35—30 százalékát elégíthetjük ki A hallgatók 35 százaléka somogyi, ezenkívül az ország­nak még tizennégy megyéjé­ből érkeznek tanulók. Az itt elsajátított ismeretek további bővítését segítjük azzal, hogy a végzett hallgatóknak évente rendszeresen találkozókat szakmai továbbképzéseket szervezünk. _ Miben, mutatkozik a k utatási munka és a szak­tanácsadás eredménye? _ Kutatási témáink min­dig a munkák közvetlen se­gítésére irányulnak. A Mező­g azdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól rendszeresen megbízásokat kapunk külön­féle témák feldolgozására, így most például szarvasmarhával kapcsolatban tizennégy, jüh- val és sertéssel kapcsolatban pedig négy, illetve egy témá­val foglalkozunk. — Kaphatnék erre né­hány példát? — Kidolgoztunk egy hizó- tnarha-istálló rendszeri, ki­mutattuk előnyeit a hagyomá­nyossal szemben. Földolgoztuk a rákst a góllei háztáji ser- téshizialás eredményeit: e­szerint a háztájiban átalakí­tással 300—400 forintba kerül egy hizóférőhely, a megye tsz-eiben átlagosan 7000— 8000 forintba; az egy kiló hús előállításához szükséges abrákfelhasználás és a napi súlygyarapodás ugyancsak kedvező. — Hogyan bővül as in­tézmény és az üzemek kap­csolata? *— A múlt évben az intéz­mény munkatársai 83 szakelő­adást, 27 bemutatót tartottak Somogybán és a megyehatáro­kon túl 75 üzemmel van kap­csolatunk. Hallgatóink min­dig a legkorszerűbbet hallják, látják, s ezt vihetik maguk­kal a mindennapi munkába Eddigi tapasztalataink sze­rint jól hasznosítják az itt szerzett ismereteiket, s ezzel is törekvésünk helyességét igazolják. séklethez és a szél erősségéhez igazodva fűtötték a kazánokat a kaposvári Kalinyin lakótele­pen, mert fogalmuk sem volt a kazánházban dolgozóknak, hegy hány fok van a lakások­ban. Szombat óta azonban egy- csapásra megváltozott ez a helyzet, mert kísérletképpen fölszerelték a kazánházban a hőfokjelző autornatikát, A Honvéd utca 28. számú ház egyik harmadik emeleti lakásában helyezték el a belső hőmérsékletet mérő hőmérő­ket. Az egyik nappalra, a má­sik peqig az éjszakára előírt hőmérséklet állandó megtartá­sát biztosítja a jeladásaival. Ahogy a higanyszáj. eléri a be­épített platinaszálat, a lakás és a kazánház között kífeszí- tett tv-kábelen át elektromos jelzést továbbít a fűtőknek. Az érzékelő, vezérlő és jelző részből álló automatika ponto­san meghatározza, mikor kall csökkenteni s mikor fokozni a fűtést. Amikor a lakásokban nincs meg az előirt hőmérsék­let, rögtön kigyullad a kazán­házban a jelzőlámpa, s a fűtök már lapátolják is a szenet a kazánokba. Amikor a jelző­lámpa kialszik, újra csökkent­hetik a fűtést Az Ingatlankezelő Vállalat ötszázhét lakást és az ABC- áruházat fűti a hat kazánnal, s nem mindegy mennyi szén fogy a téli hónapokban. A kí­sérletképpen bevezetett jelző­rendszerrel csökkenthetik a költségeket és a tüzelő felhasz­nálását Az automatika fölsze­relésének költsége szinte egy nap alatt megtérült, hiszen szombaton körülbelül negyven mázsa szenet takarítottak meg azzal, hogy nem fűtötték túl a lakásokat, s nem az állandóan nyitva tartott kisablakon il­lant el a sok pénzbe kerülő meleg. A jelzőrendszer atyja és lel­kes agitátora a büssüi szár­mazású Váci Gyula gépész­mérnök, az Állami Energia­felügyelet munkatársa. Egy tanfolyamon igerie meg Né­meth Gyula igazgatónak, hogy Somogybán jártában segít az automatika fölszerelésében, a bemérésben és a beszabályo­zásban. Az Ingatlankezelő ve­zetőivel együtt több lakásba elment a héten, s á helyszí­nen győződött meg arról, mi­lyen -meleg van most, hogy föl­szerelték az autornatikát Á magukkal vitt piüanathőmóró műszer kimutatta, hogy min­den lakásban melegebb van az élőírt hőmérsékletnél. Váci Gyula gépészmérnök gyors számítással bizonyítja, hogy a mainai húsz-huszonöt százalékkal kisebb költséggé! lehetne üzemeltetni az ország minden központifűtés-beren- dezését, ha fölszerelnék az automatát — I tt, Kaposváron huszonöt forintba 'kerül a lakás egy köbméterének a fűtése, s há­romezerötszáz forintba a két­szobás lakásé. Ha húsz száza­lékot megtakarítunk, akkor hétszáz forint marad meg egy lakás i fűtésénél. S ha figye­lembe vesszük, hogy százhat­vanezer távfűtéses és egyedi központi fütéses lakás van az országban, akkor legkevesebb ötvenmilliót lehetne megtaka­rítani a jelzőrendszer alkalma­zásával. S hogy nem kell saj­nálni a pénzt a berendezésre, épp az bizonyítja, hogy még egy tízlakásos központi fűtésű házban is megtérül a költsé­ge. — A fővároson kívül hol al­kalmazzák már az autómat! - kát? — Miskolcon, Kecskeméten, Székesfehérváron, és most Ka­posváron. Kialszik és kigyullad a jel­zőlámpa a kazánházban, ahogy a hőmérők irányítják az auto­matikai. A fűtök most tanul­ják a lakások belső hőmérsék­letéhez alkalmazkodó tüzelést Az eddigi megtakarítások a kísérlet biztos sikerét jelzik. Lajos Géza H, F. — Mit mutat az automatika? Információéhség... vaw igaz, úgyszólván alig múlik el tudo­mányos vagy műszaki, gazda­sági tanácskozás, hogy az elő­adók ne hivatkoznának _ rá; meg kell adni, az utóbbi éveik­ben valóban nagy gyorsaság­gal hódít teret ez a fogalom, illetve az, amit takar. Az is tény, hogy a gazdasági reform tovább növelte az adatéhséget, hiszen a hatékonyabb terme­lés, az »életképesebb« tervezés érdekében nélkülözhetetlen bi­zonyos alternatívák kidolgozá­sa 'a vállalatoknál, amelyek sokkalta kevesebb direktívát kapnak felülről, mint koráb­ban. S mégis: mintha kevéssé len­nének kíváncsiak a szakembe­rek a legfejlettebb államok ku­tatási jelentéseire! Legalábbis ezt mondják az információk legfőbb áruházában, az Or­szágos Műszáki Könyvtár és Dokumentációs Központban. Sőt azt is hozzáteszik: mivel a világpiacon egyre drágulnak a könyvek és a folyóiratok, meg­gondolandó és főként megros­tálandó, mit vásárolnák meg a közeljövőben. . Külsőre hasonlít a Vígszín­Áz információk áruháza házra a központ épülete; nem véletlenül, hiszen Károlyi Ist­ván gróf egykori palotáját ugyanazok emelték, akik a Vígszínházát. Belül azonban mindén a tudományt, a mű­száki fejlődést szolgálja: nem kevesebb mint 283 ezer kötet könyv, 344 ezer fordítás tarto­zik a könyvtár állományába. Tavaly 5109 folyóiratot járat­tak a világ minden részéből — ugyan hány millió és millió információ sokasodik e folyó­iratok hasábjain? S főként: ki győzné e töméntelen áradatot akár csak hozzávetőleg, is fi­gyelemmel kísérni? » Ilyen kutató nincs, “de nem is kell, hogy legyen. Azért vannak az úgynevezett tartal­mi kivonatok, hogy elkalauzol­janak az adatdzsungejbem, íme ismét egy statisztikai számsor: 1969-ben 2200 külföldi szak- folyóiratból, 100 magyar fo­lyóiratból, továbbá kutatási je­lentésekből, szabványokból, kongresszusi beszámolókból és monográfiákból 83 795 magyar nyelvű referátumot és 41 033 címfordítást készített a majd 40Ö belső és a két és fél szer küílső munkatárs. Impozáns méreteik, kétség­telen, s ezek már igényt jelez­nek, hiszen jobbára megrende­lésre dolgoznak. így a különfé­le üzemek felkérésére 1 308 000 oldal fordításmásolatot küldtek szét az ország minden részébe, hiszen az OMKDK tevékeny­ségével behálózza az egész ma­gyar ipart. Ha tehát valamely vállalat levélben megkér egy könyvet — megkapja. Úgyne­vezett könyvtárközi kapcsolat­ban állnak Valamennyi megyei könyvtárral. A fejlesztési igaz­gatóság az üzemek műszaki könyvtárait módszertani körle­velekkel, tanácsadással, okta­tással segíti. S ha valaki =«*» könyvre, hanem folyóiratra, pontosab­ban valamely cikkre kíváncsi? Megindították »Gyorsindex« szolgál tatásaikat, méghozzá négy témában: a számítástech­nika, az automatizálás, a kor­róziós károk, valamint az el­lenük való védekezés, továbbá az építéstervezés témakörében. A havonta vagy kéthetenként megjelenő négy sorozat elekt­ronikus adatfeldolgozó beren­dezések segítségéve] készül A szegedi tudományegyetem Minszk 22 típusú számítógépét használják föl e célra; költsé­ges utaztatásról van szó tehát, camputerkapaeitás azonban pillanatnyilag csak Szegeden van. Mi a lényege a »Gyors- indexének? Az, hogy a szak­ember közvetlenül oda lapoz­hat benne, ahol* betűrendben a munkájához szükséges foga­lom megtalálható! A szöveg­környezetből meg tudja ítél­ni, hogy valamely témát a kér­déses közlemény valóban ab­ból a szempontból tárgyal-e, amire kíváncsi. Ha igen: az indexsor végén található kód segítségével a kiválasztott cikk már minden további _ nélkül beszerezhető, Isfordí itatható MAI KOMMENTÁRUNK Gondolatok a Fórumról Hát kisebb-nagyobb : ókke­nőkkel túl vagyunk rajta Kaposvár fejlesztésének ne­gyedik ötéves tervi koncep­cióit és a laJcosságot foglal­koztató kérdéseket a város vezetői és a kétszáz hallgató alaposan és részleteiben meg­ismerhette. A különféle szintű nép­front- és tanácsrendezvénye­ken már többször került a jegyzőkönyvekbe, hogy fóru­mot kell teremteni o válasz­tóknak. A televízió népszerű műsora úttörő volt a köz­életi demokratizmus kiszéle­sítésében, de hasonló rendez­vényekről már beszámol­tunk megyénkből is, először a marcali járásból. Igaz, ez a kezdeményezés azt hiva­tott szolgálni, hogy a járás vezetői egy-egy község la­kóival üljenek össze, és a politikától a járdaépítésig mindenről adjanak számot, részletesen és elemzőén tájé­koztassanak. Tehát, nem meg­határozott, hanem általános, mindenre kiterjedő »infor­mációéhséget-« kellett kielé­gíteni. A kaposvári fórum azért, született, hogy megismerjék a vezetők városfejlesztési el­képzeléseit, egyeznek-e a közvélemény kívánságával? Március 16-a, előtt több alkalommal találkoztam a ta­nács és a városi népfrontbi­zottság vezetőivel. Érdeklőd­tem, mit várnak ettől a ta­lálkozástól? A népfrontosok sok hallgatót, a tanácsi ve­zetők jó kérdéseket, de ezen túlmenően mindannyiuknak az volt a kívánsága, hogy őszintén kérdezzenek és fő­leg közérdekű témákban. A rendezők nem csalódtak. Sem kérdésekben, sem őszin­teségben nem volt hiány. Egy-egy utca l -.kövezésének várható idöpor. :ra például öten is érdeklő - k telefonon és Írásban- Végeredményben ez is közérdekű, hiszen ab­ban az utcában nemcsak egyedül a kérdező lakik és közlekedik, hanem mások is. ötven-nyolcvan ember vél'e- níénye pedig már közösségi, állásfoglalás. A várost, szerető és féltő emberek gyűltek össze a vá­roshaza. nagytermében bel­városiak, donnerialc, cseriek, de átevickéltek a sártengere- ken á peremkerületekben la­kók is, hogy pontosan beér­jenek a, kezdésre. Ez a hétfő este a háziasz- szonyok, vagy otthon a má­sodik műszakot kezdők 'szá­mára elveszett, hiszen nyolc órakor kerültek elő a beér­kezett kérdések, s ha vála­szonként állagban csak két percet számítunk, akkor is több mint másfél órát vett igénybe a válaszadás. Ai első fórumén kiszaladtál: az idő­ből, és a percekkel való ta­karékosságot a. következő fó­rumon jobban szem előtt kell tartani. Az első találkozó legna­gyobb erénye az az összhang, mely a város fejlesztéseben a vezetők és a lakosság kö­zött kialakult. Apró-cseprő ügyekben, járda- és útépíté­sekben természetesen nem beszélhetünk a felek nézet- azonosságáról, de a fokozatos közeledésről már igen. S akik az alapvető kérdé­sekben közös nevezőre jutot­ták, azok elöbb-utóbb a részletekben is megtalálják az egymáshoz vezető legrövi­debb utat. Még akkor is, ha az sáros, és csak jövőre lesz kikövezve... S. G. Hogyan dolgoznak az építőipari szb-k? Egyetértés és kifogás a Tégla- és Cserepipari Valla­JAVTJLT a vállalatok veze­tőinek és a szakszervezeteknek a kapcsolata. A korábbi évek gyakorlatától eltérően például nemcsak a tervek, koncepciók formális megítélésére szorítko­zik a szakszervezeti bizottsá­gok tevékenysége, hanem részt vesznek o kidolgozásban és a végrehajtásban is. Ezt leg­utóbbi ülésén állapította meg az építők szakszervezete So­mogy megyei bizottságának el­nöksége. Annak a következmé­nye ez, hogy a vállalatok és a szakszervezetek vezetői elju­tottak annak a felismeréséig, hogy a megnövekedett felada­tokat csak közös erőfeszítéssel, a vitákban kialakult egyetér­téssel lehet megoldani. A gazdasági vezetők döntő többsége éppen ezért igényli is a szakszervezetek segítő mun­káját. A, kapcsolat természete­sen kétoldalú a vállalatok ve­zetői — s ennek különösen az Állami Építőipari Vállalatnál, A csereiongalmon kívül 6,5 millió forint értékű munkát vásárolt 1969-ben az OMKDK, amelynek csupán a könyvtárát 110 ezer ember — főként mér­nök és technikus — kereste föl. Évről évre átlag 12 ezer új könyvvel gyarapodik az állo­mány — tavaly ennél is töb­bet, 13 és fél ezer műszaki könyvet vásároltak. Sajátos »ága« a szolgáltatásoknak a Budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ létrehozása. Itt Fran­ciaország műszaki kultúrájáról nyerhet képet, szerezhet infor­mációt az érdeklődő. Hagyományos és a legmoder­nebb utak: van tehát miből válogatná, egyszóval ama so­kat' hangoztatott adatéhség csillapí tására bőséges a lehe­tőség. Igaz, drágulnak a be­szerzendő könyvek, s ennék megfelelően az információ­igény kielégítésének módjai, mégis rákényszerül valameny- nyi szakember és vállalat, hogy lépést tartson a leghala- dottabb technikával. K. N. 1 latnál, valamint a Közúti Építő Vállalatnál van szép példája — is támogatják az szb-k munká­ját Sajnos, ellenpéldával is le­het még találkozni. A KPM Közúti Igazgatóságánál és a Somogy megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatnál csak szóban, ismerik el a szakszervezet ten­nivalóit a gazdasági munká­ban. A gyakorlatban éppen az ellenkezőjét lehet tapasztalni. Amikor a vezetők törvénysér­tő intézkedéseivel szemben az szb fellépett, akkor ezt a gaz­dasági vezetéssel való szem­benállásnak minősítették. Azt már szinte felesleges hangsú­lyozni, hogy az ilyen szemlé­let mennyire káros az üzemi demokrácia fejlődésére. A kapcsolatok erősödését kétségkívül elősegítette, hogy egységesen rendezték a hatás­köröket ps jogköröket. Leg­eredményesebben a döntési és egyetértési hatáskör érvénye­sül: ebben van ugyanis az szib- nek a legnagyobb gyakorlata. A véleményezett ellenőrzési és kifogásolási jogok érvénye­sítésénél már több problémá­val lehet találkozni­AZ ÉPÍTŐK szakszervezete Somogy megyei bizottságának elnöksége nem tartotta jónak azt sem, hogy a gazdasági ve­zetők túlzottan óvatosak a tes­tületi vélemények kikérésében. A döntések nem mindig a legjobbak, s emiatt — az el­nökség megítélése szerint — lehetősége lett volna az sző­nek, hogy éljenek a kifogásolá­si joggal. Ezt nem tették. Igaz, több esetben enéllcül is sike­rült megegyezni a gazdasági vezetőkkel, de előfordult ■— például a KPM Közüti Igazga­tóságán —, hogy a szakszer­vezet belenyugodott — a mun­kások rovására — a vállalat vezetésének törvénysértő in­tézkedésébe, K 1. SOMOGT! SSPtá? Eedd, 1970, m&eeiim FA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents