Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

120 lakás a szántóföldre Hittel és erővel Az új városrész csak tervja­vaslatokban létezik. A javaslatokból rövidesen valóság lesz. Pauszok és makettfényképek íölé hajolva pénteken merész­nek tűnő, de reális tervek szü­lettek erről a VBKM Kapos­vári Villamossági Gyárának tanácstermében. Akik tervez­tek — vállalati igazgatók, épí­tészek, KISZ-titkárok, jogá­szok —, lakóházakat varázsol­tak a traktor szántotta föl­dekre A városrész — a pauszokon — az északkeleti iparteleppel szemben húzódik. Pénteken arról döntöttek, hogy a pauszokról átlépjenek a valóságba. A javaslat,, amelyet Szondy István, a Kaposvári Villamos­sági Gyár KISZ-titkára ter­jesztett elő, így hangzott: vál­lalati segítséggel építsenek ezen a területen négyszintes sorházakat KlSZ-lakáskénti A javaslathoz csatlakozott a villamossági gyáron kívül a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, a Mosonmagyaró­vári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyára, az Egyesült Izzó Rt Kaposvári Elekfcrom- csőgyára és a Somogy megyed Építőipari Vállalat. Az idei előkészítés után jö­vőre százhúsz lakás építését kezdik -meg. Az északkeleti ipartelep sok ezer munkásából százhúsznak megoldás felé közeleg a la­kásgondja. — Mi úgy képzeltük — mondta a villamossági gyár KISZ-titkára —•, hogy az épü­letet a Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalat elké­szíti, a szakipari munkákat pedig — a vállalat leterheltsé­ge miatt — másik céggel vé­geztetjük. De lesz-e anyag az építke­zéshez? A kérdés nagyon is indokolt. A kaposvári középblokküzem a közeljövőben Nagyatádra te­lepük A májusban elkészülő kaposvári panelgyámak rend­kívül szoros határidős munkái Traktort javítanak, mozdonyalkatrészt gyártanak Csokonyavisontán Összeszerelik a porleválasztó ciklont« Január elsején vette át a Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat 2. számú csokonyavison- tai állomását a darányi és csokor.yavison.tai termelőszö­vetkezet. Ahogy Füipovics Pál igazgató tájékoztatott ben­nünket, változást a főprofil­ban ez nem okozott. Elsődleges feladatuk tovább­ra is a mezőgazdasági rounka- és erőgépek javítása. Ottjár- tunkkor éppen a Görösgali Ál­lami Gazdaságból érkeztek gépek bizonyítva, hogy más megyéből is szívesen keresik föl a csokanyavisontai telepet. A környékbeli termelőszövet­kezetekből is gyakran érkez­nek »beteg, gyógyításra váró« traktorok, —■ Régi kapcsolataink meg­maradnak más vállalatokkal — mondta az igazgató. — A Bajai Ganz Villamossági Gyár egyenirányítású mozdo­nyához 280 féle alkatrészt ké­szítünk. Régebben a jugoszlá­viai Rumába szállítottak tő­lünk gumiörlőüzernhez pneu­matikus berendezést Most Bulgáriába indul egy hasonló szállítmány. Beléptünk a TÁSZI fa- és fémipari osztá­lyába. Negyven hagymaszedő gépre kaptunk megrendelést az NDK részére. Az anyagot a Makói - Gépgyár szállítja ne­künk, így tulajdonképpen bérmunkát végzünk- Tárgyal­unk a budapesti ERDÉRT-tel is. Nekik ingafűrész-berende- zést gyártunk. Most a két prototípust fogjuk elkészíteni. Előreláthatólag ötven darabot kell majd kiviteleznünk. A makóiak ciklonokat is rendel­tek. Van egy traktorosgárdánk tizenöt géppeL Szállításokat végeznek a környéken az erdőgazdaságnak. Dolgozóink létszáma nem változott jelen­tősen. 167 embert foglalkozta­tunk. Ebből 42 ipari tanuld Hegelsberg József részleg­vezető a pneumatikus beren­dezés csomagolásánál el­mondta, hogy a terveket a bu­dapesti Vegyigéptervező és Fő- vállalkozó Vállalat készítette. A kivitelezést . Csokonyavi­sontán végezték N. Druzsin Béla főtechnológus irányításá­val L. L. Makett a Barátság Folynak a Barátság II, kő­olajvezeték építésének az elő­készületei. Azt vizsgálják a szakemberek, hogyan lehetne minél gazdaságosabban kihasz­nálni a gépeket. A Siófoki Kő- olajvezeték Vállalat a Barát­ság XI. építésére külön létesít- mény-főmémöknélí nevezte ki Ferenczi Miklóst. Ő mondta el, hogy pontosan feltérképezik azt az útvonalat, amelyen majd. a vezeték halad. A Képző- és Iparművészeti Vállalatnak pe­dig már megbízást adtok, hogy a fényeslitkei szovjet fogadóál­lomástól számított húsz kilo­méteres szakaszra készítsék él a makettet. Ennék a segítsé­gével végeznek tereptanulmá- nyokat a szakemberek, s kije­lölik az anyaigot szállító és a munkagépek számára legalkal­masabb utaikat, átkelőhelyeket. Ez nagyon fontos, hiszen nem egy gép önköltsége 800—1000 forint óránként. Húsznál több olyan gép dolgozik a Barátság II. építésén, amelyik önköltsé­ge 5—600 forint között mozog óránként. Vizsgálják annak a lehető­ségét is, hogy a makettnél ol­csóbb légi felvételek alkal­mazásával jelöljék ki a szállí­tási útvonalakat, vannak: él kell készíteni a Kalinyin lakótelepen épülő 330 lakásos középmagais sávházhoz az elemeket, s a száznyolcvan­négy lakásos paneliház tömb­jeit is — a városi tanáccsal történt megállapodás értelmé­ben — Inkább egy fél nappal előbb, mipt néhány órával a határidő után kell szállítani. • A kérdésre Radios Sándor, a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat főmérnöke vá­laszolt: — Vállalom •— s ha,kell, irá­nyítom is a munkát —, hogy a két határidős szállítás között a panelüzem legyártsa az észak­keleti városrészhez szükséges 120 lakás elemeit. A főmérnök bejelentése sok akadályt elhárított. És miiben segíthetnek még a vállalatok? A villamossági gyár önkölt­ségi áron tud adni villamos- szerelési cikkeket Az elektron csőgyárnak saját központifűtés-szerelői vannak. Segítenek. Az épületet gázka­zánnal fűtik majd. A mezőgazdasági gépgyár is megtalálja a segítési lehetősé­get. Ezenkívül valamennyi válla­lat 10—20 ezer forinttal toldja meg a lakásépítési akcióban részvevők pénzét. Akik az új városrész első lakásaiba beköltöznek, vala­mennyien kis fizetésű fiatalok. Egy értekezleten sok min­den eldőlt. A részvevők mégis úgy fogalmaztak, hogy nagyon sok értekezletet kell még tar­taná, mire kulcsot kapnak az első lakók. Az építkezés szokásos gond­jain, a koordinációs tanácsko­zásokon túl olyan problémák is megoldásra várnak, mint az első százhúsz család élelmi­szer ellátása. Hiszen ezen a részen még ‘a traktorok dol­goznak, a városrésznek nyoma sincs. Az első lakók úgy jönnék j majd ide, mint a honfoglalók. Akik az ő érkezésüket készí- I tik elő, szép feladatot végez­nek. Még sokat kell tenni, hogy minél előbb érkezhessenek. Kercza Imre Az ereje, a hite és az aka­rása ragadott meg legjobban. Ez érződött a szavaiból, min­den mozdulatából, őszinte te­kintetéből. Amikor elsorolta, hányféle társadalmi munkát végez nyugdíjasként, nagyon elcsodálkoztam. — Nézze, én nem érzem, hogy a kor elmúlt. •. Örökké mozgó, ezerféle megbízatást szívesen végző asszony va­gyok. Tudja, az én koromban sokan már tehetetlenek, sőt már előbb is ... Akkor is és később is, igye­keztem megfejteni Benczen- leitner Józsefné örökifjúságá­nak, roppant életkedvének tit­kát. Többször találkoztam ve­le a beszélgetés után is ün­nepségeken, gyűléseken, s ab­ban véltem ezt megtalálni, hogy minden napját, minden gondolatát az emberekért, a közösségért, a mi rendünkért végzett munka tölti ki. Éres­sen hitte már negyvenöt előtt a férjével együtt, hogy eljön majd a szebb és a jobb világ. S amikor ránk virradt a várva várt szabadság, első pillanattól! áldozatkész és tudatos harco­sai közé, lépett. Tagja lett az MKP-nak, részt vett az MNDSZ megalakításában, s az első vezetőség gazdasági fe­lelőseként tevékenykedett Az Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatói székéből ment nyugdíj­ba 1960-ban. Apróbb és nagyobb örömök Gyermekmosolyok. Pontosan megmaradt benne, mint a fö­venyben a lábnyomok. Ponto­san és kitörölhetetlenül- Min­den ilyen emléke egy-egy csöppje ma már a történelem­nek. Ügy osztogatta ezeket a könnytől—boldogságtól csil­logó történeteket, mint az igazgyöngyöket Közülük is a legtisztább fényűeket válogat­tam ki. — Ott voltam az első nő- kongresszuson... A főváros még romokban hevert. Csodá­latosan szép gyűlést tartottak. Az utcákon egymást karolva A nagy vizsga e ott A késői tavasz megsokszorozza a mezőgazdaság feladatait HIVATALOSAN tegnap kö­szöntött be a tavasz. Az idő­járásnak ez a szigorú pontos­sága igen nehéz helyzetet te­remtett a mezőgazdaságban. Más években erre a tavaszi napfordulóra már földbe ke­rült a mák, a borsó, a tavaszi árpa, a zab és megkezdték a cukorrépa és a napraforgó ve­tését is. Az idén azonban még egyetlen vetőgép sem indult el. Minden eiknúló nappal csak tovább torlódnak a feladatok, s ha önmagában csak a szo­kásos tavaszi munkákat szá­mítjuk, akkor is érthető az a fokozódó aggodalom, amit a megyében —1 de mondhatjuk országszerte — tapasztalni le­het a mezőgazdaságban dolgo­zók, a mezőgazdasági irányítók közötti Hiszen azt a feladatot, melyet általában február kö­zepétől május első harmadáig szoktak, elvégezni, most mind­össze öt-hat hát alatt kell el­látni. Ez önmagában is szo­katlanul nagy erőpróba. De ezen a tavaszon nemcsak ez­zel kell számolnunk. A tél úgy köszöntött ránk, hogy mintegy kilencezer hold kukorica termése kinn maradt a földeken, legalább 45 000 holdon lábon állt a kukorica- szár és 70 000 holdon nem vé­gezték el a szükséges agro­technikai művelést, a mély­szántást. Nem túlzás tehát azt mondani: az utóbbi évek egyik legkedvezőtlenebb tavaszával kell számolnunk. A mezőgaz­dasági munkákban olyan torló­dás van, illetve lesz, amilyenre évek óta nem volt példa. Még akkor is helytálló ez a megál­lapítás, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt hónapokban a kinn maradt kukorica egy ré­szét betakarították es mint­egy húszezer holddal csökkent a levágatlan kukoricaszár te­rülete is. Érthető, hegy ilyen nehéz helyzetben a megszokottnál, az átlagosnál lényegesen kö­rültekintőbb, gondosabb szer­vező, irányító munkára, oda- adóbb munkavégzésre van szükség. Mert nem csupán megbirkózni kell ezzel a sok feladattal, hanem olyan minő­ségben elvégezni, hogy az idő­járás okozta hátrányok ne csökkentsék a termést. Nagyon fontos, hogy minden üzemben fölmérjék a tenniva­lók sorát, a rendelkezésre álló erőt, és kidolgozzák, milyen ütemben, hogyan láthatják el ez alatt a rövid idő alatt a fel­adatokat. Saját — de közvetve közös — érdekünk, hogy ezek a tervek következetes szigorú­sággal megvalósuljanak. Bár sók mindenről lehetne szólni ennek a nehéz tavasz­nak a kapcsán, még csak egyetlen tényt szeretnénk megemlíteni. Éppen úgy, mint a szervezettségnek, a megfele­lő anyagi érdekeltségnek is ki­emelt jelentősége van és lesz a következő hetekben. Nem egy tapasztalat igazolta már, hogy rendkívül nagy ösztönző erő rejlik ebben. FEJEZZÜK HAT KI ily mó­don is elismerésünket azoknak, akik átérezve a felelősséget, valóban sokat tesznek, kiemel­kedő, áldozatos munkát végez­nék, hogy a most következő nagy vizsgát sikerrel, jó ered­ménnyel tehesse le mezőgazda­ságunk Vörös Márta, hömpölyögtek a paraszt-, a munkás- és az értelmiségi aas­szonyok Le­bombázott, szétlőtt házak körülöttünk, mi pedig dalol­tunk Sohasem felejtem el azt a felszabadult éneklést... — Mit da­loltak? — Ivlozgalmi indulókat: Szép gyerme­kem jöjj ki a rétre, Sződd a selymet elvtárs, Fel vörösök, proletárok. Hát szóval, ezekerti Harsogott Bu­dapest, ezt me­rem. állítani. A vonatok tetején utaztunk de akkor is el­mentünk vol­na a nőkong­resszusra, ha gyalog vágunk neki az útnak Nagyon jól emlékezett rá, milyen boldogság volt 1919- ben, amikor a proletárgyere­kek a Balaton partján üdül­hettek. Ezért vállalta nagy örömmel 1946 őszén, hogy szerez egy romvllláít' Fonyó­don a proletárgyerekeknek — Romokban hevertek még a villák amikor Dezső József- néval megérkeztünk, úgyhogy még lakást se kaptunk. Ta­láltunk egy nagyon szép, L alakú villát, amely azelőtt a volksbundistáké volt. Még az ágyak is megvoltak Azonnal kiutaltattuk az MNDSZ-nek, s hazautazva, megkezdtük a nyári üdülés megszervezését. Olyan rászoruló gyermekeket válpgttunk ki, akik még könyvből sem ismerték a Ba­latont, Kaptunk égy nyitott teherkocsit, azon vittük őket Fonyódra. Emlékszem a nagy izgalomra, a boldog nevetésre. Sohasem felejtem el, annyit sírtam az úton, hogy őrület •.. Dehát azok a helyes kisgyere­kek akiknek a szemében, az arcán ott tükröződött a ki­mondhatatlan öröm. Ha va­lahol feltűnt az út mentén egy nagyobb vízkiöntés, po- osolya, a gyerekek elrikkan­tották magukat: —- Juci néni, a Balaton! Életének legnagyobb fordu­lata volt, amikor kinevezték a Rózsa vegytisztító igazgatójá­nak 1950-ben. Özv, Prandler Árpádné volt az üzem első munkásigazgatója. Együtt ala­kították meg az MNDSZ-t, s így került először a pénztárba az ő révén, majd pedig "a he­lyére. Hogy mit érzett ak­kor? — Tanulólány voltam a Ró­zsa-gyárban. Amikor kikiáltot­ták a Tanácsköztársaságot, éreztem, tudtam, hova tarto­zom. Mindenhol ott voltam. A felvonulásokon, a gyűléseken, a pártszékházban. Rózsáék le­húzták a rolót a házuk abla-, kán, s a réseken,, keresztül les­ték, ki vonul közülünk a , me­netben ... A Tanácsköztársa­ság megdöntése után mind­nyájunkat beárultak, s elbo­csátottak a gyárból. Azt vág­ták öda nekünk, hogy kommu­nista munkásnőkre nincs szük­ség .,. Hát ez jutott eszembe, amikor kommunista asszony­ként igazgató lettem a. hajda­ni főnököm gyárában. Lajos Géza Nem élnek a lehetőséggel A korábbi fölmérések ta­pasztalatai alapján már ko­rábbam létrehozták Csurgón a megye első vidéki szociális foglalkoztató hálózatát Azóta hogyan alakult a csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatása? A járásban huszonkétíéle munkakör van, ahol csökkent munkaképességűeket lehet al­kalmazni. Ezekben 125 sze­mélyt foglalkoztatnak. Megle­pő, hogy e speciális munkahe­lyeken mindössze harminckét csökkent munkaképességű fér­fi és tizenöt nő dolgozik. Het­vennyolc személy teljes értékű munkaerő. Pedig a huszonkét munkaköriben kinek-kinék le­hetőség nyílna a rokkantság mértéke szerinti élhelyezke­désre. Legtöbb személyt éjjeli­én, pénztárosi, hivatalsegéd! és portás munkakörökben, va­lamint a konfekcióiparban tudnának alkat má zni. A tapaisztaltak meglepetéssel szolgáltak, ugyanis nem a vál­lalatok, intézmények vezetői idegenkednek az ilyen munka- vállalóktól, ellenkézőlég, a csökkent munkaképességűek jó része idegenkedik ezektől a a munkaköröktől. A járás munkaadói nem tudnak a va­koknak és a csökkent látásúak- nak munkahelyet biztosítani H. 8. Etagc-kazánok a családi házakhc# Az Oroszlányi Szénbányák­nál megkezdték a családi há­zak központi fűtésére alkal­mas etage kazánok gyártását. A pályázatra érkezett tervek­ből olyan típust alakítottak ki, amely a Komárom megyei bá­nyavidékek jó minőségű barna szenével kifogástalanul műkö­dik. Az oroszlányi Vértes 20 nevű folytonégő kazán egy-két szin­tes, 2—3 szobás családi ház fűtésére alkalmas, de jól hasz­nálható a keltető állomásokon, istállóikban is. A kazán órán­ként 20 000 kalória hót és per­cenként 10 liter 40 fokos me­leg vizet ad. Hőfoka automa­tikusan szabályozható. Kétféle kivitelben készítik: az egysze­rűbb a pincében, a szemre is tetszetős külsejű, a szo­bában helyezhető el. A kazánok gyártására külön üzemet rendez be az Orosz­lányi Szénbányák. Az idén 1500 kazánt adnak át, jövőre pedig 4000 gyártására készül-, nek fel. Termékeikre 2 éves garanciát vállalnak és ellátják a szervizszolgálatot is. S0M06T! NÉPLAP Vasáraaip» -10281 g&. s

Next

/
Thumbnails
Contents