Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

MAI KOMMENTÁRUNK Fájdalmas emlékezés ŐSZ HAJÚ, szép arcú asz- szony néz k_i mellettem áz ab­lakon. Figyeljük a közeli kis teret, amelynek szélső házán jól olvasható: Váradi Adolf tér. Arcán könnycseppek futnak végig, hangja is elcsukük, amikor megszólal: — Ez a tér férjem nevét vi­seli ... Néhány nappal múlott huszonöt esztendeje, hogy a németek — amikor másodszor visszafoglalták Siófokot — agyonlőtték. A község lakói az iránta érzett kegyeletből tisz­teletből adták e térnek férjem nevét. S én meg ittmaradtam egyedül, kifosztva és lelkileg is összetörve... Fájdalmas emlékeket, még ma is vérző sebet érintünk, amikor Váradi Adolfné életé­ről beszélgetünk. Hiszen vér­tanú férjében nemcsak élet­társát vesztette el, hanem har­costársát is! Azt, aki által kö­zel került a munkásmozga­lomhoz. s akinek a sorsa ala­kulásán keresztül megismerte azt is, hogy ezert milyen következmé­nyeket kell vállalni. Á tra­gédiát a fáj­dalmat még növeli, hogy éppen akkor kellett elvesz­teni, amikor már csak né­hány órányira volt a végle­ges felszaba­dulás .... Hamar ösz- szeszedte ma­gát, mert úgy érezte, férje helyett is dol­goznia kell Alapító tagja a Magyar | Kommunista Párt siófoki szer­vezetének, a demokratikus nő- szövetségnek. Küzd azért, hogy óvodát nyithassanak. Adományokat gyűjt, fölösle­gessé vált edényeket és más használati tárgyakat S ami­kor több mint húsz évvel ez­előtt megnyílik az első óvoda, együtt örül azokkal az anyák­kal, akik gyermekeiket a meg­nyitó ünnepségre vezetik. Tabon és Ádándon, Szóló­don és Nagycsepelyen minde­nütt találkozni vele Nem tud munka nélkül létezni. Ma is őriz tucatnyi nevet — valami­kor jól tanuló általános isko­lások voltak —, akiket tovább­tanulásra buzdított. A MÚLTBAN férjével együtt megbízhatatlanként ke­zelték. Lakásában valóságos dokumentumgyűjtemény ta­lálható, amely egy harcos élet keserű és szép emlékeit őrzi. Az enyingi járás íőszolgabí- rájánalk 1943-ban kelt határo­zata is megvan, amelyben el­rendelik rádiójuk azonnali be­szolgáltatását. mert külföldi adókat is hallgatnak, s veszé­lyeztetik az allarn biztonságát. Férjével együtt internálták 1944-ben. majd a Veszprém megyei királyi ügyészség ha­tározata alapján őt szabadom bocsátották. Egy meghívó az MKP 1948 februári megyei értekezletére, amelyre Váradi Adolfnét tel­jes jogú küldöttként hívják meg, s egy másik — ugyan­csak ebben az esztendőben — az MDP megyei, alakuló érte­kezletére ... Fényképek. A Parlamentben 1963 márciusá­ban, a nőnapon kitüntetik a Szocialista Munkáért Érdem­éremmel — előtte megkapta a Tanácsköztársasági Emlékér­met. A képen Kádár János és más vezetők társaságában. So­mogyi asszonyokkal a Szov­jetunióban, hazánkban nyaraló szovjet gyermekek között a Balatonon... FÉLTŐ szeretettel őriz min­dent. Egy levelet, amelyben J. Imréné köszönetét mond pár­tunknak és Váradi Adolfné elvtársnőnek, amiért annyit fá­radozott gyermeke érdekében. Pedig, ami tett — s nagyon sokat vállalt és tett —, nem köszönetért, elismerésért tet­te. Ezt tisztelték, becsülték benne a siófokiak, s ezért vá­lasztotok meg 1950-ben tanács­tagnak. Ma, hetvenegy eszten­dős korában is foglalkozik a tanácsban ifjúsági és gyám­ügyekkel. látogatja az idős, te­hetetlen. beteg embereket. El­sősorban az ő érdeme, hogy Siófokon néhány éve öregek napközi otthona működik. De a községi és a területi pártveze- tősógben is helytáll erejéhez, egészségéhez mérten. Antikor nemrégen beteg volt, s neki is pihennie, feküdnie kellett vol­na, akkor sem tudott ágyban maradni; az utcáin találkoztak A háztáji gazdaságra is gondolnak Napjainkban a terme­lőszövetkezetekben dolgozó emberek közös munkája mel­lett egyre többet kerül szóba a háztáji gazdaság is, mint a közös tevékenység kiegészí­tője, annak szerves része. A háztáji gazdaság és állattartás fejlesztésében — úgy, ahogy a szövetkezeti törvény is ki­mondja — egyre több tsz- vezetőség igyekszik segíteni a tagoknak- Népgazdaságunk igényt tart erre a tevékeny­ségre. A samogyszobi Kossuth Ter­melőszövetkezetben Kisülés Sándor elnöktől arról érdek­lődtünk, hogyan támogatja a vezetőség a háztáji tevékeny­séget, idei gazdasági tervük­ben hogyan rögzítik ezt. Éppen a tervkészítés utolsó stádiumá­ban voltak. Ahogy Kisülés Sándor elmondta, a háztáji burgonya-, kukoricaföldeket minden évben máshol mérik, nincs visszatartott terület. (Ki­vételek ez alól a tagok zárt kertjei.; 'öld megművelését is a t3j. végzi, ha erre a szö­vetkezeti tag igényt tart. Ugyanolyan megmunkálásban részesülnek ezek a táblák is, mint a közös terület, önma­gában ebben is kifejezésre jut, hogy a nagyüzemi gazdaság két ágát egységesnek tekintik. A betakarítás is azonos módon megállapított ár szerint törté­nik. A kormányrendelet alap­ján módosított alapszabály, mely szerint egy szarvasmar­hánál többet is lehet tartani a háztáji gazdaságokban, nem hozott alapvető változást So- mogyszobon. A tez-tagok túl­nyomó többsége csak a saját részére nevel szarvasmarhát Sertéstenyésztéssel harmincöt- negyven család foglalkozik. Takarmányt kaptak a szövet­kezeti tagok. A pénzfizetésre való áttéréskor is lehetővé teszi a vezetőség a tákarmány- vásárlást Az értékesítés is a szövetkezeti kereteken belül ■ ör+énik A tagok a vételáron kivifl a nagyüzemi ár felét kapják. A tsz-nek 313 szarvas- marhája, 517 sertése és 791 ju­ha van. Férőhélyproblémával küszködnéd. Különösen a ser­tésférőhely kevés. A meglevő állományt egy 1961-ben léte­sített szerfás épületben he­lyezték el, mély már nem fe­lél meg sertéstenyésztési cé­loknak. A szövetkezet csak jö­vőre tud újat építeni- Több juhot is csak akkor tenyészt­hetnének, ha több férőhelyük lenne. így nagy szükség van arra, hogy a tsz-tagok fokozot­tabban foglalkozzanak háztáji keretek között állattartással A somogyszobi Kossuth Ter­melőszövetkezet vezetősége ösztönzésül azt is rögzítette a tervében, hogy a háztáji ser­tések nevelését olcsóbba teszik, a legeltetés problémáját pász­tor szerződtetésével oldják meg. Húsz óv óta nem volt pásztor a faluban. Az idén a tavalyi évhez hasonlóan szer­vezik meg a csirketáp nagy tételű szállítását. Az alkalma­zottak háztáji gazdaságát is segítik. A szarvasmarha-állo­mány legeltetésénél a szövet­kezeti tagoknak mindössze a pásztor munkabérét kell fizet­niük. Nemrégiben két vagon repaszeletet rendeltek Nagyba- rátiból, igény szerint el is osz­tották a háztáji állatállo­mánnyal rendelkezők között. A vetőmagok beszerzését is a közös ' végezte. Mv—48-as kukoricát és nemesített bur­gonyát kapták a háztáji szá­mára a szövetkezeti tagok. A vezetőség felmerte a műtrágyaigényt is, és egysé­ges növényvédelmet biztosí­tott. A gépek ugyanúgy dol­goznak majd a tagak földjein is. mint a közösén. A tsz tag­sága főként idősebb emberek­ből áll, akik már nemigen vál­lalkoznak a nagyobb mértékű állattartásra. A fiatalok pedig nem szívesen foglalkoznak ve­le. Ezért keresi most több szö­vetkezet is a scenogyszobiho hasonlóan az új utakat, az új formákat a, háztáji termelés növelésére. Találkoztam olyan példákkal is, ahol már előbb­re jutottak. A kálmánesai asz- szonyok elmondták, hogy há­rom-négy szarvasmarhát is gondoznak az ottani istálló­ban, s az ólakban nyolc-kilenc sertést hizlalnak. S nemcsak a számszerű fejlődést tartják szem előtt, de a minőségit i$. A balatonszabadiak pedig ar­ról beszéltéig hogy a terme­lőszövetkezet milyen jó mun­kaszervezéssel könnyíti meg a háztáji szőlőtermesztést Fon­tos tennivalóként kell kezelni minden tsz-nek a háztáji kér­dését, hiszen a gazdálkodó üzemek tevékenységének két, szorosan összefüggő részéről van szó, amikor a közös mun­ka és a háztáji kapcsolatáról beszélünk. Ezt bizonyítja a Mi­nisztertanács döntése is, mely hangsúlyozza, hogy a közös­ségben végzett munkának szá­mít a termelőszövetkezeti ta­gok háztáji gazdaságban vég­zett szarvasmarha-, sertéste­nyésztő tevékenysége. Lesko László vele, amint ajándékot vitt agy nála idősebb, betegebb ember­nek. — Hiába, ilyen a természe­tem, nem tudok nyugodtan maradni ... Az fáj, hogy erőm, energiám egyre kevesebb, s igy egyre kevesebb az is, amit vál­lalhatok. Ó, bár lehetnék vala­mivel fiatalabb, hiszen még annyi mindent kellene elintéz­ni. Mégis, amikor arról beszé­lünk, mennyit gazdagodott az ország, a közben várossá ava­tott Siófok, kissé mégnjmgsák. A teret nézzük, amely vérta­nú férje nevét viseli. Itt kora reggeltől késő estig mindig nagy a forgalom. Autóbuszra, vonatra sietnek az emberek. Rengeteg az iskolás, aki a kö­zeli községekből jár Siótokra gimnáziumba. — Én valamikor ilyen idő­ben mezítlábas cseléd voltam. Megjártam Angyalföld és Cse­pel üzemeit, s kenyeret keresni jöttem ide Siófokra. Ezeket a jól öltözött, boldogan tanuló fiatalokat látva érzem, tudom, hogy életem, tevékenységem nem volt eredménytelen. Ha az utcára megy, ismeret­len ismerősök köszöntik, üd- vözlik. — Doh néni, hogy érzi ma­gát... ? — Dőli néni. jó egészséget...! A NŐNAPON Siófok egyik üzletében asszonyok csoportja vette körül, s hóvirággal, szeg­fűvel köszöntötték. Tisztelet, szeretet veszi körül özvegy Váradi Adolfnét, azt az asz- szonyt. aki az elmúlt negyed­század alatt jóformán minden percét a közösségnek, a társa­dalomnak áldozta. Szálai László (teliéi! e varasért Nincs olyan települése az országnak, amelynek lakói ne szeretnék, hogy falujuk, Városuk még szebb, még vi­rágzóbb legyen, még nagyobb ütemben fejlődjön. E törek­vés alól a kaposváriak sem kivételek, s ha bizonyítani akarjuk igazunkat, nem is kell túlságosan visszaszalad­ni az időben. A város lakói már nemegyszer és nem kis mértékben adták tanújelét áldozat vállalásuknak, hogy aztán a jól végzet: munka ■eredményeit élvezhessék. A lakosság tennie,marásá­nak egyik fokmérője a társa­dalmi munka, az az önzetlen és közhasznú tevékenység, amely kiegészíti népgazdasá­gunk lehetőségeit. Ki-ki a maga munkaterületén, szak- képzettségének megfelelően vállal részt ebből, van aki csákányt fog, van aki logar­lécet vagy éppen seprüt, es portájának tisztán tartásával vállalja a kaposvári lakos kötelezettsegeii. Amióta megszületett a Tegyünk töb­bet Somogyért! mozgalom és az emberek belátták,, hcfjy megyénk, városaink es fal- vaink költségvetése nem korlátlan, megnőtt a társa­dalmi munkában alkotott lé­tesítmények száma, és a tár­sadalmi munkások létszáma is. — Óvoda kell? Megépítjük társadalmi munkában, csak anyag legyen. Átalakítjuk az egyik épületet öregek napkö­zi otthonává, felépítjük az autóbuszvárót is, csak enge­délyezzék — jegyeztem föl magamnak ilyen és hasonló mondatokat községeinkben, és jó példát Kaposváron is lehet találni. Lapunkban luub alkalom­mal is foglalkoztunk a KISZ 1. és KISZ II. lakótelep gáz­ellátásával. A ..városi tanacs vb ülésén jelentették be a KÍISZ-esek, hogy a gázveze­tek kiépítését társadalmi munkában vállalják,, csak a költségvetési üzem adjon szerszámot, Ha megkapják és a munkát elvégzik, nyolc­ezer társadalmi munkaórát teljesítenek és május-június­ban cg a gáz a tálcásokban, — Jó, jő — mondhatná bárki, de a sajátjukat csinál­ják, ezért pedig érdemes ál­dozatot hozni! Igen ám, de a hazak kö­zötti zöld gyep, a rózsalugas vagy akár a sportpálya nem a sajátunk? Nem nekünk lesz szebb, nem nekünk címezi-e elismerő véleményét az ide­gen? Igaz, név szerint nem tudja. meg. kinek a keze, munkáját dicséri, de az egész részekből áll össze ugyan­úgy. mini a közös munka eredménye. Amellett, hogy a társadal­mi munka, értéket. hoz létre, a lakosság nevelésének (le.-, hét, hogy kicsit erősnek tet­szik ez a fogalmazás, hiszen nem iskolás gyerekekről van szó) is fontos eszköze. Abban, az esetben, ha a lakosság, tudja, hogy mát várhat veze­tőitől, és a vezetők is lisztá-- ban vannak a közvélemény áldozatvállalásának mértéké­vel, sok-sok olyan érték szü­lethet, amire nemcsak mi, hanem az utókor is büszke lehet. Bs ezért érdemes lapátot vagy körzőt fogni. S. G. Százharminchat millió, tizenöt milliméter A sartengerben elköltött milliókból patika tisztaságú szerelőcsarnok épült. A falai már állnak, tető is van rajta, de a 3500 négyzetméter egye­lőre még a kőművesek biro­dalma. A fürge kezű munkás­nak csak az ősszel költöznek ide, s az óriás csarnokban na­gyon apró terméikeket készíte­nek. A legnagyobb elektron­cső is — hiszen tizenegy tí­pus készül majd — mindössze 65 milliméter hosszú. Sirríkó András, az Egyesült Izzó Ka­posvári Elektroncsőgyárának főmérnöke a pénzről, a 136 millió forintról keveset beszél. A csövekről annál többet. Pe­dig, hogy csöveket készíthes­senek, ahhoz először pénzt kel­lett szerezni. — A százharminchat millió — mondja később — a nagy- beruházás első üteme lesz, s a gyár akkor évi 13,5 millió elektroncső gyártására lesz képes. Ehhez itt készülnek az alkatrészek is. Sok kézi mun­kát igényel a gyártás. Egyre több ügyes kezű emberre lesz szükségünk. A második ütem­ben még százhúszmilliós be­ruházás valósul meg, s akkor már az alkatrésztől a kész csőig mindent itt Kaposváron készítünk. Az ipartelepen, ahol a tél kövér, dagasztó sarat hagyott hátra, még nehezen lehet a ... s az alkatrészek, amelyek közül a legnagyobb sem hosz- szabb 65 milliméternek IPs ö-rij- kezdődik meg a termelés. szürke és téglaszínű épületek­be elképzelni a fehér köpenyes munkásnőket. Pedig az első ütem első része hamarosan befejeződik. A csarnoknál előbb átadják a szolgáltató­épületet, a tranzisztorállvá­nyokat gyártó csarnokot és a gázházat. És a szolgáltatóépü­letben — ha minden sikerül — áprilisban már dolgoznak. Az­tán a többi is elkészül — ígé­rik az építők, a Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozói — október végé­re Egy álomból megint valóság lesz. Kaposvár a hazai elektron­csőgyártás bázisává nő. A csövek készítésére alkal­mas gépekkel együtt ide, a vá­ros keleti oldalára hozzak az Egyesült Izzó , háromnegyed százados gyártási tapasztala­tát is. Hihetetlenül nagy ismeret- anyag ez. Az ember természe­tesnek veszi, hogy mindenki törekszik: minél előbb valóra váljon a terv. A főmérnök csöndesen szól: — Sok nehézséggel jár egy ilyen beruházás... ezt mond­hatom ... Most éppen gáz kel- ’ene. A kész elektroncső gyár­osát addig nem lehet megkez­dem, amíg nincs gáz. Mi úgy terveztük, hogy március 31-re eljut a vezeték hozzánk. A KÖGÁZ azt mondta, nincs kapacitás. Aztán vitatkoztunk, érveltünk, de eddig még alig jutottunk előre. Egy biztos; március 31-re nem lesz gáz. Pedig ez az, Izzó beruházását Pesten is zavarja. Nekünk le kell hozni a berendezéseket, az üvegmegmunkáló gépeket, hogy területet szabadítsunk fel a központban. Ezeknek a gépeknek a helyére Pesten ugyanis integrált áramkörök gyártására alkalmas berende­zéseket telepítenek. Addig nem is mozdulhatnak, amíg a mi gépeink ott vannak. Mi viszont hiába hozzuk le addig, amíg nem tudjuk üzemeltetni. — S nü lesz a késés miatt? — Sajnos, alighanem csú­szik negyedévet a gázbeveze­tés .. . De reméljük, csak ne­gyedévet Hogy mi kell eh­hez? Akik tehetnek valamit, azok értsék meg: számiunkra nagyon fontos a gáz, nagyon fontos, hogy időben elkészül­jön ez az új gyár. * A kérés jogosságához nem fér kétség. Keresa Imre 80WOQTI WfiPLAP CHMMNk. 1990, saáztÉm 13L I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents