Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

Élesztő a cukorgyárban A itagyveMe .őrfeáz nem je- tenífcaaeft '■/fi , ■.£ ■ *" A főmérnök,, dr Sooacsek Tánot. még egyszer prob üko- •jptt. .Aztán mégegysaer.,, Bf«0ménylidenül, , Akkor összehívta az embe­reket, s azt mondta, menjenek hjjza. A gyár leáll Másnap, reggelre felszaba­dult Kaposvár. A? örház, amelyik 1944~ben úton a decemberi napon nem válaszolt a főmérnök telefon­jára, most is ott áll, ahol az országút kettéválik Pécs és Dombóvár felé. A cukorgyár­ból ínóst nem hívja senki. Decsi János, aki melegen tar­totta a gyárat nem is jelentkezik s ez senki­nek sem tűnik fel. A jelző sze­repét már betöltötte. Három nap múlva már ke­resték az embereket: jöjjenek dolgozni Akiket megtaláltak, azok bementek, s megkezdő­dött a március 6-ig tartó há- rcBTÍhónapos kampány a gyár­ban. Ez alatt a. három hónap alatt pontosan huszonhét napig főzték a cukrot Feldolgoztak 2100 vagon répát S ebből 194 vagon cukrot kaptak.- Nem. so­kát Nagy volt a cukorveszte­ség:' négy százalék körül moz­gott:, A földek sem fizettek va­lami jól a háborús években. Harmincöt, mázsás volt az át­lagtermés. A múlt évben en­nek körülbelül öt és félszeres sét takarították be.-rr Akkor -négy napig ment a mijnka, aztán újra leáll­tunk. —■ Az öreg munkás, Decsi• János emlékezik. — Én maradtam bent a Vukov Konstantin, a Dán Jóska bácsi mag az Örsolics István. Azt mohdták, nem kell semmit csinálni, csak tartsuk melegen a gyárat... Aztán megint mentünk két hétig, akkor va­lami történt Nagybajomnál a fronton és ismét leálltunk... Sok . ember hiányzott... kö­rülbelül a munkások fele. A háború elvitte őket Az élesztőt Győrfi György ké­szítette. Az üstökben cukor főtt. Lent a műhelyben és az öntö­dében a hosszú, orosz őrmes­ter irányításával fogaskereke­ket meg dugattyúkat készítet­tek a harckocsikba. A régi gár­da egy új világról kezdett be­szélni, A. tanoncok azért vár­ták a háború végét, hogy vizs­gázhassanak és megkapják a segédlevelet. Az öregek pedig azért, hogy másként menjen a munka a gyárban. S az össze­szokott gárda megalakította a szakszervezetet 1945 áprilisá­ban pedig már a kommunista párt is megalakult — Próbáltunk valamit tenni, hogy könnyebb legyen a gyá­riak élete A mostani főmér­nöki iroda előterében akkor élesztőt erjesztettünk... Em­lékszem most is a receptre: tíz vödör melaszhoz ugyanannyi forró vizet adtunk, meg egy kiló élesztőt. Aztán egy egész nap mozgattuk levegővel... Az első hetekben még csak öt­hat kilót, később pedig tíz- tizenkettőt is nyertünk így egy nap alatt Ami kellett, azt fel­használták az emberek, ami pedig fölösleges volt, azt arra cserélte mindenki, amire tud­ta. korért lehetett venni két son­kát meg lisztet és babot is. Az egész termelést átvették a gyárban a szovjetek, de a sa­ját ellátására mindenki kapott Akkor ez többet ért, mint a fi­zetés. A fórint megjelenéséig csak cseréből éltünk. Éltünk? Akkor tényleg ellehetett mon­dani, hogy a gyár tartott el bennünket. Karácsonyra cuk­rot, zsírt, lisztet adtak. Meg cipőtalpat te. Azt tudtak sze­rezni — Soha nem lesz olyan tisz­ta a gyár, mint akkor volt Már végleg leálltunk, de még a melasztartályok alján lecsa­pódott cukrot te összeszedtük- K ellett, mert érték volt Pedig itt a gyárban igazán nem pa­naszkodhatott senki: a fizetés mellett — valójában fizetés­ként — mindenki kapott cuk­rot tunk. Napközben alkatrészeket csipáltunk lépt a műhelyben a harckocsikhoz, munka után fi jövő közlekedése? • Alkatrészeket csináltunk lent a müholybcn a harckocsikhoz.» Laki István veszi át a szót: — S mi abban a zűrös idő­ben olyan szívesen dpigoz­-És közben szurkoltunk az Iván bácsinak.» lödig a megváltozott életről beszélgettünk. Arról, hogyan lehet ezután? — És közben szurkoltunk, hogy az Iván bácsinak — a hosszú, orosz őrmestert hívtuk így — sikerül-e megint eldug­ni bennünket, amikor jöhhek a katonák, hogy kell ménni »társadalmi munkára* — teszi hozzá Keczeli József és foly­tatja a történetet azzal, hogy lent a műhelyben az inasok már akkor arról beszéltek; hogy rpilven lesz az ifjúsági szervezet S arról, hogy milyen lesz a munka, ha felszabadul­nak. A segédlevél megszerzésére gondoltak ilyenkor. A felszabadulás azonban ezen a tavaszon, egészem mást is jelentett, Kercza Imre SZOCIOGRÄFTJSOK, ur­banisztikai szakemberek sze­rint a 2000. évben 50—80 mil­lió lakosú szupsrvárosokkal kell számolnunk. Ma még a legtöbb városi ember sok­szor zsúfolt és kényelmetlen közlekedési eszközre van utal­va A század végére meg­kettőződik és megnégyszere­ződik a városok lakóinak'szá­ma. 400 km kiterjedésű szu- pervárosók épülnek . majd. A személyi közlekedés .• kis tá­volságokra szállítószalagok, közepes távolságra .pedig a maitól eltérő megoldású föld­alatti vasutak látják el. Az egyéni közlekedés fontos esz­közei »önkiszolgáló* taxik lesznek, a nagy távolságokat pedig óránként 800 km-es. se­bességgel csőpostaszerű fül­kékben teheti meg a városok lakossága. A városon belüli rövid tá­volságokra 10—16 km/óra se­bességű szállítószalagokat ál­lítanak majd be. Két város közötti közepes távolságok­nak, vagy nagyvárosok 15—20 km-es útszakaszainak közle­kedését megálló nélküli föld­alatti vasút láthatja el, amely kb. állandó 30—40 km-es óránkénti 1 sebességgel halad; a fel- és leszállóhelyeken is­mét csak szállítószalagok hi- daljákü át. a földalatti és a gyalogjáró sebességkülönbsé­gét _ Az egyéni forgalmat-az uta­kon te villamos hajtású, _koe- ka alakú gépkocsik bonyolít- ják le. Ezek veszályés kiug­rások nélkül, Iákerekített élek­kel készülnek, szabványos hosszúságban, mert így tóöny- nyeb’oen 'kezelhetők, és- adott esetben nagyobb tartályokban szállíthatók is. Az önkiszol­gáló taxik útját számítógépek vezérlik. Az utas betolja a mágneses műanyag bérletét a megfelelő . résbe, az elktroni- kus »agy-“ kiadja az enge­délyt. Az utas kinyithatja a kocsi ajtaját és elfoglalhatja a helyét, a kortipány mellett Az automatikus közlekedési rendszerekkel ellátott főútvo­nalak önműködően irányítják a járműveket céljaik felé. A járművezető egy központi számítógéppel közli úticélját Automatikus közlekedési rend­szer tartja a kocsik közötti állandó távo 1 sáeot is. A HOSSZÜ TAVRA alkal­mas, új közlekedési rendszer a csőrendszer lesz. Csövekben nemcsak folyadék lesz szál­lítható, mint ma, a világot behálózó kőolajvezetékekben, hanem a levegőrétegen ’ úszó tartályokban szilárd anyagot is szállítanak. ‘ A tartályokat ugyanaz a levegő hajtja a csövekben max. 800 kin órán­kénti sebességgél, olyasféle fülkében, amilyen a rpai re­pülőgépek törzse Ezeket a fülkéket te levegőrétegen úsztatják. A szabad élet dokumentumai »Baranyai helytörténeti írás* címmel -320 oldalas, gazdag tartalmú kiadvány jelent meg Pécsen a levéltár kiadá­sában. A helytörténeti kötet­ben — a felszabadulás évfor­dulójához kapcsolódva — Pécs és Baranya új, szabad életének kibontakozását be­mutató írások, dokumentu­mok kaptak helyet Az 1944— 45-ös felszabadító ! har­cok, az agrárátalákulás és az oktatáspolitika mellett idős kommunisták visszaemlékezé­se alapján — írásos forrás­anyag ugyanis nincs — érde­kes tanulmány foglalkozik a pártalapítássaL Takács Lajos két sonkát cse­rélt két kiló cukorért. Ezt Győrfi György meséli, s nem tudom megállni kérdés nélkül: — Minek volt akkor a legna­gyobb értéke? Sokan beszélgettünk már a szobában. Takács Lajos felel: — Azt hiszem, a cukornak. Szennában akkor két kiló cu­Felszabadulási rejtvénypálvázat Baloldalon: A Balaton déli fővárosának nevezik azt a várost, mnelv­ben ez a tizenhárom emeletes épület áll. Minden évben hús- vétkor érkeznek ide' az első külföldi "csoportok, hogy el- töltsenek néhány napot a ma­gyar tenger partján. Mi a ne­ve ennek az épületnek, ame­lyet Angliától az Egyssült Államokig Svédországtól Olaszországig nagyon sokan ismernek? Jobboldalon: A vár és a község neveze­tes emlékeket őriz. Egy ide­ig itt volt a veszprémi püs­pökök székhelye, és itt szü­letett az a költő, aki a bol­dog és a kesergő szerelemről. egyaránt verseim tudott A várat az Országos Műemléki. Felügyelőség 1957 és 1963 kö-r zött régészeti feltárás alapján állíttatta helyre. Hol látható a vár? lia nyit a halahsnlellei Kt'iViV ;i*. V BECSALI CSARDA LAKATOS ISTVÁN és népi zenekara, játszik, n. osztályú árak. Zónaételek, tájjellegű borok. lUtötdl a balatonszdrsző! VÉNDIOFA étteremben LAKATOS KAROLY népi zenekara játszik. □. osztályú árak. Tájjellegű horok, Kitűnő konyha Belvárosi tlzemi Vendéglátó Vállalat, Balatonlelle 1 (7284) HM .......... W -^1-IÍlilK 'Ilii _ , -í • ik Mini's is őrzi. Most nem a paprik. szegeden épültek ezek a l ázak, és a papucsokra gondolu A város az elmúlt évtizedben hanem arra az iparág sokat fejlődött Középületek, ' amelynek legfontosabb üzen üzemek, iskolák fiatalítják Szegeden - varrnak. Melyik Szegedet, amely a hagyományt i iparágról van szó? Tíz évvel ezelőtt kezdték meg az oktatást ebben az > üetben, amely akkor , még - itr-r egyetlen felsőfokú volt Néhány ház­épül fel a közel- , • intézmény korsze­.yelmas kollégiuma, j E juúi a kaposvári utcából in- »dúlnak el hároméves tanulás itán a fiatalok a somogyi falvakba. Milyen intézményt íbrázol a képünk? 1 Felszabadulási reiívénvpálvázal s SOMOGYI' NÉPLAP ' Vasárnap, 1970. siárcias L,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents