Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
1 HájiMs, ismeretterjesztés, —fialj] szemek tMen Kerekasztal-bsszélgetésen főiskolás, egyetemi hallgatók között A megyei tanács vb- termeben, ahol köz- ügyeink szelepeinek napirenden, ezekhez méltó témából rendeztek — most első ízben — kerekasztal-beszélgetést a népművelési gyakorlatra megyénkbe látogatott főiskolás, egyetemi hallgatókkal. ök számoltak be tíznapos ittlétük tapasztalatairól a megye művelődési intézményeinek vezetői előtt, a művelődésügyi osztály és a KISZ-bizottság képviselőinek jelenlétében. A hallgatók megadott szempontok alapján vizsgálták a falusi népművelés időszerű kérdéseit és gyakorlatát. Ezek közül a legfontosabbak: az Olvasó népért mozgalom helyzetének fölmérése, az ifjúsági klubok munkája, a műkedvelő mozgalom, valamint a KISZ tevékenysége. A tíz végzős orvos, tanár és agrármérnök három brigádban, Kéthelyen, Nagybajomban és Nagyberkiben kapcsolódott be a népművelési és ismeretterjesztési munkába S hogy ezt nem tekintették üres, felesleges feladatnak, arra bizonyság, hogy éles szemmel figyelték falvaink embereit, a formálódó falusi társadalmat, és sok tapasztalatot szereztek ezekről. Az ő tapasztalataik is hozzásegíthetnek bennünket a tartalmi munka színvonalának emeléséhez. Legtöbb szó az ismeretterjesztésről esett ezen a kerek- asztal-beszélgetésen. Statisztikai adataink azt mutatják, hogy megyénkben az ismeret- terjesztő előadások jelentős hányada egészségügyi témákkal foglalkozik. Az egyik medikusjelölt azonban szóvá tette, hogy tapasztalata szerint az egészségügyi előadások témái nem megfelelőek, túlságosan általánosak. nem konkrét problémákhoz kapcsolódnak. A helyi aktualitásokat nem veszik figyelembe, amikor az ismeretterjesztő előadásokat megtervezik. Nagyberkiben például még mindig sok helyen otthon ravatalozzák föl a halottat — ennek az egészségre Is kiható káros voltáról mégse esett szó egyetlen egészségügyi felvilágosító előadáson sem. M egyénk lakosságának jelentősebb része, mintegy hatvan százaléka a . mezőgazdaságban dolgozik. Á népművelésnek és az ismeretterjesztésnek ezt messzemenően figyelembe aeil vennie. A mezőgazdasági ismeretterjesztésnek, mint közvetlenül a termelésre is visszaható tényezőnek, a meglévő ismeretek elmélyítésével mindig elevenen kell kísérnie a korszerű gazdálkodást. A falu kulturális ellátottságánál; javulása, az igények növekedése szükségessé teszi azt is, hogy korszerű formában történjen az Ismeretterjesztés. A falusi könyvtárakat el keli látni a legújabb kutatásokat és eredményeket bemutató szakkönyvekkel. A 'televíziónak és a rádiónak bevonása a népművelésbe, az ismeretterjesztésbe — nélkülözhetetlen. Az ismeretterjesztés akkor érheti el igazán célját, ha valóban azoknak szól, akik az új ismeretekkel — gazdagodnak. A kiscsoportos, klubra, azaz állandó, összetartozó közösségre épülő ismeretterjesztés a legkedvezőbb forma, a spontánabb előadói stílus pedig hatásosabb — ezt a két- helyi tapasztalatokból szűrte le az egyik orvosjelölt T alán szándékosan is beszéltek utoljára fogadtatásukról az egyetemisták. Szerényen meg is kerülték volna a témát ha nem rejlene mögötte általánosabb probléma. A tanári szobákban »hide gen«, elzárkózva fogadták a vendégeket. S ez a zárkózott ság nemcsak a főiskolások- | nak, egyetemi hallgatóknak i szállt; megállapításuk szerint a nagyobb települések tantestületein belül nem megfelelő a légkör. A pedagógusok nem kapcsolódnak be ezeken a helyeken a falusi népművelés-, be, ismeretterjesztésbe. Nagybajomban a pedagógusok pél dául nem Járnak a könyvtár ba. Hogyan nevelik olvasóvá a fiatalokat, ha ők magú' sem tűnnek ki ebben? Az is kola és a könyvtár kapcsol?, ta is rányomja bélyegét a fel növekvő generációra. Az előbbrejutás szándéka vezette a kerekas fal-beszél - getés valamennyi részvevőjét. Hangjukban felelősséget éreztünk, s azt az ígéretet, hogy szívesen vállalják tanulmányaik befejeztével a falusi ember tudatformálását, ízlésének alakítását. Horányi Barna Milyen leszel, r? A könyvtár folyóiratolvasóiában hosszú perceken keresztül néztem az ablakot. A színes hetilapokat és irodalmi folyóiratokat már mind átlapoztam, hangulatom az elkeseredettség küszöbe előtt to- porgott. — Mi jut eszedbe étről az épületről? — szólalt meg jó oarátom, a város szelleme. — Az, hogy nekem nincsenek olyan jó gondolataim a könyvtárban, mint Vörös- nartynak. — Hát ha ennyire nehéé a elfogásod, akkor fölfrissítem :iz emlékezeted. Ugyebár nem- régiben jöttek, láttak, győztek i pécsi tervezők Kaposváron, t közigazgatási központ terv- nályázatán ... — Megvan! Csakugyan igaszintes OTP Irodaházat és megyei tarácsszékházat tervezett. mint ahogyan azt a rajion is láthatod. — Ez így gyönyörű. De mi lesz az itteni lakásokkal és üzletekkel? — Nyolcvan lakás lebontása árán szabadítható fel a Május 1. utca és a könyvtál közötti belső terület. Ez persze nem megy egyik napról a másikra, először a sarki könyvesbolt tűnik el, majd szép fokozatosan a többi épület. — s az üzletek? — A rajz bal sarkában látható egy lakóépület, amelynek a földszintjére különbőzé szalonok kerülnek, a többi üzlet az Irányi Dániel utcában lesz, ahol megszűnik majd a gépkocsiforgalom. Az első díjas pályamunka perspektívarajza. fr A megyei tanács székházát nyolcszintesre tervezte... — Mit jelent az, hogy a érv jól ütemezhető? — Miután az egész köz- • igazgatási központ létrehozása a negyedik ötéves terv egyik ■ észe, építőipari kapacitás és »dezet függvénye az építke- és. Az első ütemben készül el . z OTP irodaháza, majd az íjúsági ház és a megyei ta- ács új székháza. — A régi megyeházának mi iesz a sorsa? za van — csaptam a homlokomra —, hiszen a könyvtár szerves része lesz ennek a iff: — Kultúrközpont lesz. A múzeumból átköltözik ide a levéltár, s más egyéb kulturális szervek és intézmények kapnak helyet az épületben. Az udvarát pedig hangversenyek megtartására alkalmas szabadtéri színpaddá alakítják át. — Itt tartják meg a kívánsághangversenyeket is? — Az ilyen provokatív kérdésekre legközelebb egyáltalá- lán nem fogok választani. Mikor hallottál te a megyeházán kívánsághangversenyt? — Itt van egy másik raji is — tereltem gyorsan másra a beszélgetést —, miért nem sz lett az első? — Az ötlet harmadik díjat apott, mert a beépítés üteme kifogásolható, és a megyei tanács székházát nyolcszintesre tervezte. Ez nagyon kilógna a városképből. — És a kaposváriak? —t Hűek maradtak a város építészeti hagyományaihoz, a szecessziós stílushoz, hangulatos és kedves a terv, ezért is vásároltuk meg. 4 Békétől az Arany oroszlánig központnak, a pályázati felhívásban is így szerepelt. — Végre leesett a húszfillé- res! Akarod, hogy elmagyarázzam, mi lösz ezen a környéken ? —1 Persze, nagyon kérem. — Valamennyi pályázó a Béke szálló és az Arany oroszlán patika közötti terület fel- használását kapta feladatuk Az első díjas pályamunka gazdaságosan, jól ütemezhe- tően képzelte el a közigazgatási központ felépítését# NégyEz volt a kaposvári tervezők elképzelése. Vita A felnőttekben is van Érdeklődéssel olvastam az Hiúságról szóló vitaindító cikket és az eddig megjelent hozzászólásokat, amelyek közül különösen dr. Szi- getváry Sándor és Paál László gondolatai keltették föl a figyelmemet Jóllehet sokszor és sokan elmondtuk már az ifjúságról alkotott véleményünket, ezek természetesen sokban különböznek is egymástól. Vannak, akik egyértelműen azt állítják: »nincs probléma a mi fiataljainkkal, csak meg kell őket érteni«. Mások pedig egy kalap alá veszik az egész fiatalságot, és néhány kirívó, rossz példa láttán általánosítva jelentik ki: »ezek a mi fiatáljaink«. Én azt mondom: ismerni, érteni, szeretni és neveim kell a fiatalokat Mive’ a mi íiata’sámink már beleszületett szo-’ai'^tá rendszerünkbe, az idősebb korosztáiyná1 lén”eff?sen könnyebben. keve sebb harc árén iutott a munka és tánutás iosához, s a» elért eredményeinket is természetesnek tártja. Ez néha aztán szélsőséges eseteket is produkál: némelyek többet kö_ vetetnek maguknak, lebecsülik elért eredményeinket, türelmetlenek és alaptalanul is kritizálnak. De a zömük nem ilyen. Tisztelettudó, jól dolgozó, a közösségért tenni akaró fiataljaink vannak többen. Nagy hibát követnénk el, ha azt a következtetést vonnánk le egyértelműen, hogy azért, mert a mai fiatalok számára természetes a szocializmus, nem ragadják magukkal a társadalmi fejlődés pozitív vonásai, hogy ne tudnának különbséget tenni alapvető kérdésekben. De az is igaz, hogy nem szeretik a felnőttek néha meg. nyilvánuló tehetetlenségét, kétszínűségét, a felettük való állandó bábáskodást. Neon szereik a hangzatos, szép szólamokat, frázisokat. S ebben igazuk is van. Lenin írta egyik tanulmányában a következő sorokat: »A kommunista ifjúság nevelésének nem abból kell állnia., hogy mindenféle émelygős beszédekkel és moralizáló szabályokkal traktáljuk az ifjúságot. Nem ez a nevelés... Csak a munkásokkal és a parasztolcl-Ml vállvetve végzett munkában válhatunk valódi kommunistákká., j* Ehhez szeretném hozzáfűzni, hogy a felnőtt társadalom (nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők, munkatársak, is!) felelős az Ifjúság alakításáért, formálásáért. A munkahelyi kollektívákban meglevő viszonyulásoknak maghatározó szerepük van, ezek hatnak az emberre, és kommunista tulajdonságot fejlesztenek ki személyiségükben is. Példamutatás! — de sokszor elhangzik fórumokon. De ha a fiatal ipari tanuló azt látja a körülötte dolgozó felnőttektől, hogy keresik az alkalmat a lógásra, hogy nem őszinték, és így tovább, akkor milyen jogon követeljük az ellenkezőjét tőle?! Ha a körülmények nem állnak összhangban a fiatalok tényleges környezetével. ha nem győződn»'- meg lénten-nvomon arról hogy maga az élet, a munkakörülmények teszik szükségessé a körültekintést, a fegvel- met, a pontosságot, az igazmondást stb., akkor a munka nevelő ereje is csökken. A vitaindító és a hozzászó- ’ások is foglalkoztak az ifjúságot tömörítő szervezettel, a KISZ-szeL Húszéves mozgalmi hiba munkában szerzett tapasztala taim alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy az ifjúsági szervezet tartalmi, szervezeti tevékenysége, élete nem kielégítő. Sokszor csak formális az ifjúsági munka, a tagok fizetik a tagdíjat, részt vesznek a taggyűléseken, táncesten, esetleg egy-két előadást is meghallgatnak, aztán nincs tovább. Több vitaestre, felnőttekkel, vezetőkkel való találkozókra színes, érzelmekre is ható nrogramokra van szükség Példák sorával tudnám bizonyítani, hogy a mi fiataljaink elvárják a vezetőktől a tájékoztatást (hálásak is ezért), hogy mozgósíthatók a közösség érdekében végzendő feladatokra, van érdeklődés bennü'- a társadalmi kérdések iránt Véleményem szerint a KTSZ szervezetek mellett működé ifjúsági klubok igen jelentős nevelési tényezők. Magam több éven keresztül vezettem egv száztagú, különböző iskolai végzettségű, érdeklődési körű fiatalokból álló klubot. Ta- nasztalatom az, hogy a közös tevékenység, a közösség meg állapodása, a szabályzat, a terv, a klubtanács döntései, a közös céloknak és feladatoknak ilyen konkrét forrná; egyesítik az ifjúságot közösséggé. Sok jól működő ifjúsági klubra, klubkönyvtárru, művelődési otthonra van szükségünk. Ezek jelentősen ellen- úlyozhatják — sőt teljesen ki s iktathatják — a káros ha tásokat, a helytelenül befolyásoló tényezőket. Egy hozzászólás mérete természetesen nem teszi lehetővé, hogy sokoldalúan, összefüggően fejthessük ki gondolatainkat Végezetül még azt kívánom elmondani, hogv a felnőttek társadalma is differenciált (van »problémás« felnőtt is éppen elegendő!), természetszerű, hogy fiatalságunk is az. Félreértés ne essék, ezzel nem azt akarom mondani, hogv nyugodjunk bele: olyan a fiatalság, amilyen, úgysem változtathatunk rajta! Ezzel a nevelés lehetőségét a nevelés optimizmusába vetett hitemet cáfolnám meg Nem, erről szó sincs! TemivalSlk van bőven. A felnőtt társadalom, valamint a példát mutató fiatalság minden rétegének aktív közreműködésével jelentő változás állhat be a követke ző években ezen a téren is. Dorcsi Sándor — Elég nagylelkűen hangzott ez a mondat! — Jegyezd meg, hogy még Kaposváron sem lehet mindenki próféta — a saját városában ... Saly Géza Csillagvizsgálót építenek Pécsen A középkor nagy magyar költője, Janus Pannoninus, már a XV. század közepén csillagvizsgálót álmodott Pécsre. Terve félezer éven át nem valósulhatott meg, most azonban a TIT kezdeményezésére felépül a csillagvizsgáló. A tudományos intézményt Janus Pannonius halálának 500. évfordulóján avatják fel, s így adóznak a nagy humanista emlékének. Ebből az alkalomból nemet közi tudóstalálkozót rendeznek Pécsen. A Pécsi Tervező Vállalat mérnökei már elkészítették a tanulményter vet. Az építkezéshez Pécs vé ros és Baranya megve taná- ~sa, valamint a SZOT jc’entös rér.zösszevekkel, a pécsi— baranyai üzemek, váll r latok, :ntézmények dolgozói és a lakosság pedig társadalmi mun- '•éva! járul hozzá. SOMOGYI NÉPLAP Vasáram 1976. március L I
