Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

Közvetlen tárgyalásokat javasol Willi Stoph a nyugatnémet kancellárnak Az ADN bonni tudósítójá­nak jelentése szerint dr. Mi­chael Kohl, az NDK minisz­terelnökségi államtitkára csü­törtökön a bonni szövetségi kancellári hivatalban felke­reste dr. Horst Ehmkét, a szövetségi kancellári hivatal miniszterét, és átnyújtotta azt a levelet, amelyet Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke intézett Willy Brandt- hoz, az NSZK szövetségi kan­cellárjához. Hhmke közölte, hogy haladéktalanul továbbít­ja a levelet. Bonniban tegnap nyilvános­ságra hozták Stoph Bramdt- faoz intézett levelét A DPA nyugatnémet hírügynökség szerint az NDK miniszterel­nöke ebben közvetlen tárgya­lásokat javasolt a nyugatné­met kancellárnak. A javaslat szerint a tárgyalásokra feb­ruár 19-én vagy 26-án kerül­ne sor Berlinben, az NDK fő­városában. A hírügynökség szerint Stoph javaslatát a nyugatnémet kancellár ja­nuár 22-i levelére intézett vá­laszában tette. Ahlers, a nyugatnémet kor­mány szóvivője közölte, hogy Brandt kancellár a nyugatné­met kormány csütörtöki ülé­sén ismertette Stoph levelét, de a kormány nem tartott vi­tát annak tartalmáról, és a levélre adandó válaszról sem döntött. Ahlers art mondotta, hogy Stoph javaslatának elfo­gadásáról a kormány jövő he­ti ülésén döntenek, de sze­rinte február 19-éri a találko­zóra »technikai okokból" nem kerülhet sor. Hogy mik ezek az okok, arról a szóvivő nem nyilatkozott. (MTI) Izraeli légitámadás Hatvannyolc halott, kilencvennyolc sebesült Tegnap délelőtt az izraeli légierő gépei újabb támadás­ra indultak egyiptomi célpon­tok ellen. Az EAK belügymi­nisztériumának délben ki­adott közleménye szerint a gépek Kairótól 15 kilométerre északra Abu Zabal fémmü­veit bombázták; a barbár tá­madás során 68 munkás éle­tét vesztette, 98-an megsebe­sültek, köztük sokan súlyosan. Az 1967-as júniusi háború óta ez a támadás követelte a leg­több polgári áldozatot. A se­besülteket azonnal kórházba szállították. AMMAN Tálhuni jordániai minisz­terelnök bejelentette, hogy Husszein király lemondta Abu Dhabi emirátusba tervezett látogatását, s Ammanban ma­rad, a belbiztonsági intézkedé­sek bejelentését kővetően ki­alakult feszült helyzet megol­dása céljából. Talhuni a beje­lentést követően elutazott Kairóba. Az AFP francia hírügynök­ség »paílesztinai ellenállási szervezetekhez közelálló for­rásokból" úgy értesült, lehet, hogy Jasszer Arafat moszkvai látogatását megszakítva Am- manba utazik a jordániai ha­tóságok és a gerillaszerveze­tek között kialakult feszült viszgjiy miatt Tito elnök Kenyába érkezeit Tito jugoszláv elnök és fe­lesége csütörtökön megkezd­te hivatalos látogatását Ke­nyában. Titót, aki afrikai körútja során már látogatást tett Tanzániában, Zambiában és Etiópiában, a nairobi re­pülőtéren kormánytisztvise­lők élén Kenyatta elnök és felesége üdvözölte. Tito elnök nyolc napot tölt Kenyában, majd Szudánba, az EAK-ba és Líbiába folytatja útját. Tito elnök Nairobiba érke­zése után sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdé­seire. Kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy az el nem köte­lezett országok jelentékenyen elősegíthetik a közel-keleti konfliktus békés rendezését Rogers amerikai külügymi­niszterrel folytatott tanácsko­zásáról elmondta, hogy a kö­zel-keleti helyzeten kívül az európai biztonság kérdése is szóba került. Tito felkérte az amerikai külügyminisztert, hogy az amerikai kormány gyakoroljon nyomást Izraelre, ez utóbbi rugalmasabb maga­tartása érdekében. (MTI) Grecsko marsall Lengyelországban mm ■ Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere, W. Jaruselski lengyel honvédelmi miniszter társasá­gában. (Telefotó: CAF—MTI—KS) Az Andrej Grecsko marsall, ti önvédelmi miniszter vezeté­sével lengyelországi baráti lá­togatáson tartózkodó szovjet katonai küldöttség Szczeczin után Katowicét kereste fel. Itt Edward Gierek, a LEMP KB PB tagja, a katowicei vajdasági pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. Tegnap a szovjet katonai küldöttség visszatért Varsóba. Rogers külügyminiszter Etiópiában Az etiópjai fővárosiban tar­tózkodó William Rogers ame­rikai külügyminiszter csütör­tökön protokolláris látogatást tett Hailé Szelasszié császár­nál, majd a kormány vezető tagjaival Nixon »új Afrika- politikáját" ismertette. Rogers — a viharos tunéziai Eogadtatás után — szerdán ér­kezett Etiópiába, az Afrikai Egységszervezet székhelyére. Má/ a repülőtéren arról igye­kezett meggyőzni hallgatósá­gát, hogy Nixon elnök »négy alapelvet" követ afrikai poli­tikájában. Ezek az alapelvek — mondotta — »a faji elkü­lönítés elítélése, az afrikai országok függetlenségének tiszteletben tartása, Afrika tá­vol tartása a hatalmi konflik­tusoktól és Afrika gazdaság-' haladásának elősegítése" Etió­piái részről nyilvánosan még nem válaszoltak az állásfogla­CSEHSZLOVÁKIA A lépiazdasági terv teljesítése a szakszervezeti munka középpontjában Mint -már korábban beszá­moltunk róla, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Ta­nácsának szerdán megtartott prágai plénumán a részvevők jóváhagyólag tudomásul vet­ték Karel Polaceknek, a Cseh­szlovák Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa eddigi elnöké­nek lemondó levelét, s köszö­netét mondtak eddigi mun­kájáért. Ezután egyhangúlag Jan Pillért választották meg a központi tanács elnökévé. Jan Pillér beszédében szük­ségesnek mondotta annak megvizsgálását, hogy a szocia­lizmus ellenségeinek opportu­nista funlccionáriusak segítsé­gével mennyire sikerült meg­bontani a mozgalom egységét. Kifejtette, hogy az eszmei és akcióegységet nem szabad lé­lektelen központosításaik ér­telmezni, hanem olyan elv­ként, amelyben teljes mérték­ben érvényesül a proletár in­ternacionalizmus. Szólott ar­ról, hogy a csehszlovák szak­szervezetek mindinkább fo­kozzák együttműködésüket a' szocialista országok szakszer­vezeteivel és az SZVSZ-szel. Ezután A. Pokorny, a köz­ponti tanács titkára referátu­mában kifejtette, hogy a szak- szervezeti konszolidáció. bizo­nyos részsikerek. ellenére még csak a kezdetén tart. A jobb­oldali opportunista nézeteik be­folyásának következtében a tagság körében még sok ha­mis illúzió él. A szakszerve­zeteik egészséges magva ön-' erőből még képtelén a jelen­legi helyzet leküzdésére. A. Pokorny a szakszervezetek előtt álló legközelebbi konkrét feladatnak minősítette az 1970-es népgazdasági terv tel- 'esíbését. az élősködők ellen vívott következetes harccal és a szocialista versenymozgalom á’talános kibontakoztatásával. A Vitában MezőWlt 0.>stAv Husik, a CRKR KB első tit­kába is. Foglalkozott a januári plénum eredményeivel, s nagy figyelmet szentelt a társadal- m*' problémáknak, amelyek megoldásában — mint mon­dotta — a szakszervezetekre is jelentős rész hárul. Emlékez­tetett továbbá a szakszerveze­tek tevékenységében az utób­bi bét év folyamán megnyil­vánult veszélyes irányzatok okaira, s rámutatott ezek fel­számolásának lehetőségeire. Áz ' ülésen az általuk elkö­vetett politikai hibák miatt el­fogadták L. Hudec, S. Hrzina és V. Svoboda lemondását a központi tanácsiban viselt funkcióiéról. Tekintettel más munkakörbe való átheiverésé­re. L. Mfzerát salát Jcér4sér> fe’meintették a tanács rinöksé- géKen visrit tagsági, tisztségé­ből. L. Mázéra • változatlanul taria mamid, a kömonti ta­nácsnak. A részvevők . vég"’! határozatiban biztosították tá mocatásokról a CSKP KB ja­nuári ülésének következteté­seit. lásra, amelynek célja az Egye­sült Államok és a harmadik világ megromlott viszonyá­nak. javítása. Azt a találkozást, amely, az ugyancsak Addisz Abebában tartózkodó Tito jugoszláv el­nök és Rogers között szerdán jött létre, a UPI hírügynökség kommentátora a közel-keleti helyzettel hozza összefüggésbe. . Á Rogers-által .»igen .hasz­nosnak" minősített, megbeszé­lés. részletei mindazonáltal nem ismeretesek. Amerikai hivatalos szervek nem hajlan­dók válaszolni arra a kérdésre, vajon küldött-e Rogers bármi­lyen üzenetet Nasszer elnök­nek, akivel Tito nemsokára ta- ’álkozik. Rabat, Tripoli, Kairó A rabati csúcsérte­kezletnek kellett volna el­végeznie a jelenlegi politi­kai helyzetből és katonai erőviszonyokból következő összarab politika és taktika megfogalmazását. Az arab világ jobbszámya azonban nem volt hajlandó arra, hogy tovább lépjen a khar- toumi elgondolásokon. En­nek oka nyilvánvalóan ab­ban kereshető, hogy — bár az Egyesült Államok szere­pe, befolyása rendkívüli mó­don alászállt, még a Nyu­gathoz korábban ezvértel- műen hű arab monarchiák­ban is — de Szaúrf - bia, Kuwait, Tunézia, .arofckó és a sejkségéli igyr.- z.nek elkerülni a nyílt szakítást, a ' kenyértörést. Amennyiben ugyanis túllépnek Khar- toumon, s ami ezzel egyet jelent, felsorakoznak a hat­napos háború következmé­nyeit megszüntetni hivatott politikai, vagy fegyveres harc céljainak, szolgálatá­ban, azok a laza kötelékek is feloldódnak, am yvek a történtek ellenére is más orientációt biztosítanák szá­mukra, mint amelyek akár Kairó, akár Damaszkusz, vagy Bagdad kapcsolatait jellemzik. Viszont az arab világnak az a része, amely az izraeli támadást követően egyes te­rületeit elvesztette, s amely­ben. — éppen Izrael makacs­sága miatt — megrendült a bizalom a politikai rende­zés lehetősége iránt, tovább akar — mert tovább kell — lépnie. Amikor Rabatban egy­értelműen kiderült, hogy a társadalmi képletek meg­szabják az egyes arab or­szágok politikai szándékait is, elkerülhetetlen volt a po­larizáció. Ennek jegyében került sor, közvetlenül Ra­bat után, a líbiai Tripoliban arra a hármas találkozóra, ahol a politikilag egymás­hoz legközelebb álló, s ami szintén rendkívül jelentős, földrajzilag is szomszédos arab országok vezetői le­rakják egy rendkívül haté­konynak -ígérkező szövetség alapjait. Ebben a szövetség­ben nem valamifajta jövő­beni föderáció lehetőségei a figyelemreméltóak. Az idő dönti el, szükség lesz-e ar- . ra, hogy . államjogi, külső formákkal is megpecsétel­jék közös céljaikat. Ennél sokkal jelentősebb az, hogy Kairó olyan fegyvertársak­kal alakíthatja, formálhatja elképzeléseit, amelyekkel nincsenek ideológiai vitái, mint a baathistákkal. ■ s amelyek anyagi támoga­tást nem igényelnek (mimst például Dél-Jemen), hanem maguk is jelentékeny esz­közöket képesek mozgósíta­ni a közös ügy szolgálatá­ban. Ennek a progresszív magnak a kialakulása, for­málódása lehetőséget bizto­sított arra is, hogy Kairó olyan összejövetel gondola­tat vethesse fej., ahol a kö­zei-keleti válságban köz­vetlenül érdekelt országok államfői vesznek részt. Ezen a tanácskozáson ugyanis nem elvek, hanem a tenni­valóik, az elvégzendő felada­tok sorrendje körül folyhat érdemi vita. A tanácskozásra,, amelyen az EAK, Szudán, Jordánia, Szíria államfői s az iraki el­nök személyes megbízottja vett részt, a napokban ke­rült sor az egyiptomi fővá­rosban. Rendkívül kevés szivárgott ki a tárgyalóter­mekből, csupán annyi, hogy ott egy politikai és egy ka­tonai referátum vitája folyt A közel-keleti válsággal összefüggő események (a Koszdgin-üzenet amerikai részről történt elutasítása, Izrael katonai tevékenysé­gének látványos fokozása) ismeretében azonban nem lehet kétség a határozatok irányát illetően. A záróköz­lemény — a kairói rádió is­mertetése szerint — leszö­gezi az értekezlet résztve­vőinek azt az eltökélt szán­dékát, hogy folytatják a harcot, nem hódolnak be az ellenségnek, és felszabadít­ják a megszállt arab terüle­teket. Feltehetően az elfo­gadott taktika sem más, mint amit Nasszer elnök, az EAK gazdasági, 'katonai és politikád helyzetét ele­mezve már megfogalmazott Vagyis: az agresszió áldoza­tai nem tűrik, hogy Izrael megtartsa az agresszió gyü­mölcsét, viszont tisztában vannak azzal is. hogy a te­rületek visszaszerzése csak hosszú, Jjemény és áldoza­tos harc árán lehetséges. Ezt a programot, amit az aktív ellenállás taktikájá­nak neveznek, Nasszer még az elmúlt nyáron hirdette meg. A Kairó köré csopor­tosuló, a közös harcra kész arab országok tömörülése jelzi, hogy az EAK, min­den bizonnyal, ennek a poli­tikának nyerte meg a szám­belileg ugyan kisebb, de ha­tásában a rabattnál fonto­sabb, előbbre mutató kairói kiscsúcs résztvevőit. Ó. Gy. A jaltai konferencia évlordulója Éppen negyedszázaddal ez­előtt, 1945. február 4-től 11-ig zajlott le Sztálin, Roosevelt és Churchill részvételével a há­rom szövetséges nagyhatalom vezetőinek jaltai konferenciá­ja, amelyen a háború utáni világ megszervezésével és a nemzetközi biztonság problé­máival foglalkoztak. Jevgenyij Zsukov akadémi­kus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia egyetemes történettudományi intézetének igazgatója a moszkvai Prav­dában emlékezik meg erről a nevezetes eseményről. Beveze­tőben megállapítja, hogy a jaltai, majd később a potsda­mi értekezleteken elfogadott határozatok jó előfeltételeket teremtettek a különböző . tár­sadalmi és gazdasági rendsze­rű országok békés egymás mellett élése számára. A lehe­tőségeket azonban, sajnos, nem használták ki. megfelelő mértékben. A szovjet diplomácia a jal­tai konferencián következetes programot terjesztett, elő a szilárd és tartós béke megte­remtésére, a népek biztonsá­gának és szuverenitásának garantálására,- egyebek- között a német nép történelmi érde­keinek biztosítására is. A Szovjetunió a Jaltában vál­lalt kötelezettségeket mara­déktalanul teljesítette. Né­metország szovjet megszállási övezetében következetesen végrehajtotta a fasizmus gyö­keres kiirtását, a német nép békeszerető, demokratikus erőinek támogatását. Merőben ellentétes irányvo­nalat követtek az Egyesült Államok és Nagy-Britannia uralkodó körei. Kötelezettsé­güket megszegve, gyakorlati­lag megakadályozták a nácit- lanítást és Németország nyu­gati területeinek demilitarizá- lását. így történhetett meg, hogy Nyugat-Németországban a neonácizmus ismét nyíltan kiléphetett a politikai küzdő­érre. A Pravda cikkírója végül rámutat, hogy a német és ja­pán imperializmus feletti győzelem rendkívül kedvező külső feltételeket teremtett a szocialista világrendszer ki­alakulása, a gyarmati és füg­gő országokban folyó sikeres nemzeti felszabadító küzde­lem, egyebek között a kínai forradalom győzelme számára. (TASZSZ) Olaszország Rumor kormányalakítási megbízást kapott Saragat olasz köztársasági elnök tegnap délelőtt befejez­te megbeszéléseit a politikai pártok vezetőivel. Fogadta La Maifát, a Republikánus Párt főtitkárát, továbbá a baloldali függetlenek és a dél-tiroliak képviselőit, majd megbrszálést folytatott a fcépyiselöház és a szenátus elnökével,: végül -per­eiig Gronchi volt köztársasági elnökkel. A köztársasági elnök Maria­no Rumort, a kisebbségi ke­reszténydemokrata kormány lemondása- után az ügyek vite­lével megbízott miniszterelnö­köt, kérte fal az új olasz kor­mány megalakítására. A bejelentést Nicola Picella, a köztársasági elnöki hivatal főtitkára tette azt követően, hogy az elnök több mint egy­órás kihallgatáson fogadta Ru­mort. A főtitkár szerint Rumor fenntartássá! fogadta el a megbízatást. Politikai megfi­gyelők szerint ez azt jelenti, hogy Rumor várakozó állás­pontot foglal ri, és hivatalo­san csak akkor fogadja el a koairpányalakítási megbízatást, ha sikerre van. kilátása. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 197«. febrnár IX.

Next

/
Thumbnails
Contents