Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

Világszép metropolisunk m termé- £k szeti 3 szépsé­gekben, régi és modern építé­szeti remekek­ben, műemlé­kekben és új lakótelepekben gazdag város milliónyi hazai és külföldi lá­togatója ma már aligha ész­lelheti a ne­gyedszázaddal ezelőtti törté­nelmi vihart, amely Buda­pesten is végig­söpört. S bár igaz, hogy a fa­siszta rémura­lom veszett és hódító háborút vesztett, mene­külő fenevadjai visszautasítot­ták a szovjet Vörös Hadse­regnek a város feladására szólító ajánlatát, sőt: a fasiszták a világtörténe­lemben szinte példátlan aljas­sággal orvul meggyilkolták a két hős szovjet parlamentert, Budapestünket mégsem tette a föld színévéi egyenlővé a ször­nyű II. világháború. A győzel­mesen előrenyomuló 2. és 3. ukrán hadsereg felsőbb pa­rancsra kímélve a várost, naf” véráldozatokkal — nehéztü­zérség bevetése nélkül —, csak lassan, szinte házról házra vív­ta a harcot Budapestért. Budapest teljes bekerítésé­nek napjától (1944. december 25-től) február 13-ig tartott fővárosunk felszabadítása, amelyért sok ezer szovjet csa­lád, férj, feleség és gyermek áldozta harcoló szeretteit. A hősök emlékét örök dicsőség illeti... Ma van Budapest felszabadí­tásának 25. évfordulója. A negyedszázaddal ezelőtti eseményekre az idősebbek úgy emlékeznek, »mintha tegnap történt volna«, Ám milyen volt a 25 esz­tendővel ezelőtti — a német és magyar fasiszták által ki­fosztott, meggyalázott s a há­ború viharától tépázott — Bu­dapest? Mit láthatott a sok- hetes pincenyomorból, halálfé­lelemtől felszabaduló és végre a szabad levegőre fölvánszor- gó fővárosi ember? Korabeli statisztika válaszol­jon majd e kérdésekre — szi­gorú adatok a megrázó vagy éppen líraian szubjektív elbe­szélések helyett... A szabadság és a béke el­ső napján a budapesti ember ugyanis az átélt viszontagság, a felszabadulás örömének han­gulatában alig tekinthette át a város fizika5 helyzetét. Csak Tabán, háttérben a Várral 1945. örült a bátor fölszabadítók- nak, az első fekete kenyérnek és a Kommunista Párt immár szabadon publikált jelszavai­nak, amelyek az új, emberi élet elindítására serkentették a fásultakat, a vegetálókat, és az addig halálra szánt üldö­zöttek ezreit. A nehéz harcokban edzett szovjet katonák és a magyar kommunisták azonban tudták és mondták: azonnal cseleked­ni kell, élni és dolgozni kell. A M igához tért a város, f\f\ amelynek képe a kö­vetkező volt: A közúti közlekedés, a víz-, villany- és gázszolgáltatás szünetelt A későbbi fölmérések szerint 32 753 ház és 79 000 lakás (az összes lakások 27 százaléka) pusztult el teljesen vagv sérült meg súlyosan. A szemlélő 4,5 millió négyzetméternyi elpusz­tult tető helyén láthatott a házak gyomrába. Füstös, kormos, égett rom­halmaz volt a fenevadak utol­só rejteke, a budai Vámegyed, amelynek pincéiből ma 25 éve. hogy kihajtottál! a hős szov­jet harcosok az utolsó föltar­tott kezű ellenséget — befe­jezve ezzel Budapest teljes föl­szabadítását. Lelkesítő volt az élet tuda­ta. de mégis borzalmas volt a helyzetkén e 25 évvel ez­előtti napokban. Az ájult vá­rosban akkor lakó alig 833 ezer ember a fasiszták által lerombolt Duma-hidakat, ki­fosztott üzemeket és üzleteket talált. Ügyszólván elölről kel­lett kezdeni az ismét ketté­szakított város egész életet. »Bvd'TTlest lakossága! Ki a Vincékből! Kezdjétek meg a munkát, az újjáépítést/« — b.rdették a párt plakátjai. S ennek a kezdetnek volt ser­kentője az első 400 tonnás ételmiszerszállítm íny, amelyet a győztes, harcolva tovább ha­ladó szovjet hadsereg küldött Budapest éhező népének... 25 esztendő telt el 1943. feb­ruár 13-a, Budapest felszaba­dítása óta. S ez a dátum egy új élet Kezdetét jelentette. Ezért Is marad meg ez a negyedszáza­dos februári nap történelmi fordulópontként a magyar nép életében csakúgy, mmt kortársaink élő emlékezetében. S ha ma — e tavasz előtti ne­vezetes évfordulón — gyönyö­rű fővárosunk utcáit rójuk vagy látjuk panorámáját és mai életének képeit a tv kép­ernyőjén, a lapok fotóin,- alig­ha kell bárkit is meggyőzni arról, hegy a »Budapest szebb lesz, mint valaha« jelszó 25 évvel ezelőtt igazat mondott. Bár az időben még sokan ké­telkedtek e város szörnyű romjainak láttán. Ám akkor még asm ismerték a Kommu­nista Párt és a munkásosztály szervező erejét, amely főváro­sunkat, szabad szocialista ha­zánk közigazgatási, ipari és kulturális központiává. világ­szép metropolissá és az ország eg%z népének büszkeségévé tette. H ála érte azoknak a szovjet harcosoknak, akik életük féláldozá- ával,-bátorságukkal és hősies­ségükkel 1945 elején megte­remtették ennek alapját — a szabadságot! Horváth Mihály "Hajlongva jönnek hegyi házamig a katonák, van ki letérdel, négykézláb kúszik. a havon át. Lent ködlő, ósz tengerré vá'.vá fői Pest, a világ, mögülem bomba és akna fátyol: a Hármas-hegy húsz ágyúja kiált. Front közt vagyunk. Lépek föl és alá a balkonon. Bizton vagyok. Körültem a halál az oltalom. Bujdostam, s íme várrá vált a házam, mióta rom. Kapók, gondolom, most gyertek utánam, mióta golyó kopog kapumon. . Mióta vendég csak olyan jöhet, mint a gránát, amely bevágta tegnap a gyerek­szoba falát. Bevágta! — ülök a kihalt hegyen, élem tovább, vas-zümmögés méhésze, csöndesen, elrettentő remeteség korát. Fogoly vagyok, — de soha szabadabb sorsom előtt. Meghalhatok, — de nem volt soha rab reménykedőbb. Hetes pbrostám félig bár fehér: lakzit ülök,'' nagy nászt naponta, mátkám a veszély: soha ilyen pszsditő szeretőt! Neki köszöhöm a fő férfi jót, az örömet. ... , . hogy — szállnak bár gyilkos jelek, golyók, nem rettegek, hogy bennem itt — ha mindent vesztenék - embert lelek, hogy — dongj, világ! — új sorsot ád az ég: minden reggelre bátrabb életet! A fejlődés útján ’taoan — i»7u. Mondhat az ember újat a mai njagyar fővárosról a mad magyar állampolgárnak? Bu­dapest nem egy város váro­saink sarában, hanem szinte maga A VAROS. A személyes tapasztalás, az újságok, a rá­dió, a tv, a filmhíradó na­ponta ontják a kétmilliós met­ropolis életével kapcsolatos él­ményeket, híreket, tájékozta­tást. A részletek néha elfödik elő­lünk a város életének lénye­ges adatait. Azt például, hogy itt van az ország iparának a fele, Budapesten dolgozik ha­zánk munkásságának több mint 40 százaléka Azt, hogy fővárosunk sok más vonatko­zásban is méltán a legna­gyobb magyar város. A legna­gyobb iskolaváros: egyetemi és főiskolai diákjainak száma csaknem félszázezer; középis­koláiba több mint 60 ezer ta­nuló jár, s általános iskolái­ban 130 ezer gyermeket ok­tatnak. És színházváros majdnem másfél tucat teátrumával (olyan város nem sok akad a világon, ahol két színházban is rendeznek operaelőadáso­kat). És a kézművesek városa is: lévén itt még mindig 16 ezer kisiparos; és — kevesen gondolják! — jelentékeny me­zőgazdasága is van. (A leg­utóbbi statisztika szerint fél­millió baromfit, 5000 szarvas- marhát, 90 ezer sertést tarta­nak Budapest gazdaságaiban.) És ’fürdőváros (csaik Budán 120 a melegforrások számai és sportváros (több mint 200 labdarúgó-pálya, csaknem 200 sportterem, 140 ezer aktív sportoló éj itt); az egészség- ügyi intézmények városa <dK kórház, 31 szakorvosi rendelő- intézet, több mint 8000 or­vos); és folytathatnék tovább a legeket Történelmünk minden je­lentős személyisége megfordult Óbuda, Buda, Pest és az egye­sülésükből született Budapest falai között. Elvetődött Ide Casanova és járt itt Edison. A Vár utcái látták Beethovent. sétált Pest terein Malinovsz- kij; megbuktatta e ''■áros kö­zönsége Carusót, és dermedten fogadta a Mohácsnál diadal­maskodó Szulejmán szultánt A mai Budapest városképé- nak alapvető vonásai, a XIX. század utolsó negyedében és a XX. század eleién alakultak ki. A felszabadulás utáni nag" építkezésekkel a tegnap még perifériának számító városré­szek emelkedtek urbanisztika5 szempontból nagy jelentőség­re. A József Attila-, a lágymá­nyosi. a kelenföldi, a Lakatos A 'kivilágított Erzsébet-híd — 1970b utcai, a Harmath utcai lakóte­lepek már markánsabb vonást jelentenek a főváros arculatán, mint amit annakidején az Üj- lipótvárosnak, vagy a Pasarét- villaövezetnek megteremtése jelentett. Az új építkezések sokasága még követelóbben igényli a város közműveinek gyors ütemű fejlesztését. Ezen a télen is gyakoriak voltak a vízellátás zavarai. Bizonyosan csökkenti a vízszolgáltatással kapcsolatos panaszokat a napi 100 ezer köbméter kapacitá­sú horóny—Burányi vízmű megépítése. A negyedik ötéves tervben napi 1200 000 köbmé­terre növekszik a fővárosnak adandó ^nzmennyiség. Budapest közlekedési gond­jainak megoldása új, nagysza­bású munkálatok egész sorát igényelte. Ezek közül a közel­múltban került sor az Asto­ria- és az Emiké-, valamint a Baross téri aluljárók megépí­tésére es a Soroksári út ren­dezésére. A legjelentősebb mindezek között, hogy gyakorlatilag el­készült már a földalatti első szakasza, és hazánk felszaba­dulásának negyedszázados év­fordulójára üzembe helyezik a földalatti gyorsvasút oly ré­gen várt első vonalát Ez a vasút már nem csupán a Fehér utat köti össze a Deák térrel — a mát is összeköti a holnappal. A holnap Buda­pestjében még jelentősebb sze­repe lesz ennek az új közle­kedési tehetőségnek, hiszen már a hetvenes években a fő­város autóforgalmának meg­duplázódásával lehet számolni. Irigylendőén szép munkát 1 végeznek a városrendezésnek azok a szakemberei, akik Bu­dapest holnapi arcát tervezik. Képzeletük 2000-ig fut a jövő elé. — Mit hoznak a közelebbi esztendők? A város egyes kerületeit tel­iességgel korszerűsítik. Óbu­dán már nekilátták ennek a munkának, s gyors ütemben alakul ki a kerület új centru­ma ... Kispest képe is gyöke­resen átalakul a közeljövőben. Még a városrész tengelye is megváltozik: új főutcája lesz. A Belváros foghíjait beépí­tik, a Váci utcába új üzlet- házak kerülnek, a Tanács kör­út és a Gerlóczy utca sarkára az ország legnagyobb színház­épületét emelik... Erzsébeten 900 ágyas új kórház épül. És az egészségügyi viszonyok megjavítását szolgálják majd — egyebek között — az olyan intézkedések Is, mint az, hogy a Duna és a kiskörút által ha­tárolt területen 1972-ig telje­sen megszüntetik a szén- és a kókszfűtést. A MÁV ugyan­csak 1972-ig a főváros egész területén megszünteti a gőz- mozdonyok használatát. Felgyorsul a lakásépítés üteme, hiszen növekszik a le­bontásra szoruló házak száma A negyedik ötéves terv során 80—85 ezer lakást építene'*' a fővárosban. Mindezek ellenére alapjai­ban nem változik meg még 2000-ig sem a szívünkhöz nőtt kedves városkép. Az ezredvég Budapestje is a mai városszer­kezetre épül. Sem új körút, sem új sugárutak kialakítása nem szerepel a tervekben. A városrendezés során fel­oldják majd azt a ma még szembeötlő ellentmondást, hogy Budapest peremén mo dern, minden kényelemmel el­látott lakónegyedek épülnek, a városmagban pedig elavult, negyedeket találunk. Gyorsít­ják a szanálásokat, és a le­bontott tömbök helyét az ed- d5 ginéi lazábban, levegősebben építik be. Arra törekszenek, hogy a kialakuló városkép őrizze meg a régi Budapest látványának varázsát, de hor­dozza magán a kor építészeti iegyelt is. Sokak szerint ennek során kialakul egy sajátosan magyar, pontosabban — bu­dapesti építészeti stílus. A Budapestre költözők szá­ma — ez részben a vidék vá­rosainak fokozottabb fejleszté­sével függ össze — jelentősen csökken. Ügy számítják, hogy 2000-re sem emelkedik a vá­ros lakossága 2 300 000 fölé. Sokára lesz az a bizo­nyos 2000. év? — A mai húsz­évesek még akkor is emlékezni fognak az érettségi tételükre, és azt is könnyen megmutat­hatják gyermekiknek, hogy hol is volt az. ahol hétre vár­ták őket a Nemzetinél. Bajor Nagy Erná 25 ÉVE SZABAD BUDAPEST Illyés Gyula; Buda, 1945 január ÍOHOGT! NÉPLAP fel Sssáafc, 1Ä7A február IS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents