Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-10 / 34. szám
Átmeneti visszaesés ntán ismét emelkedik a megye lakosainak száma Alacsony a természetes szaporodás — Vándorlási veszteség — Több a nö, mint a férfi A Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatósága a február 7-én kiadott jelentésében nyilvánosságra hozta az 1970. január 2-a és 12-e között végrehajtott nép- számlálás előzetes somogyi eredményeit. A közölt adatok a későbbi tételes ellenzőrzés és részletes feldolgozások során módosulhatnak, de így is alkalmasak arra. hogy a megye népességének alakulásában jelentkező tendenciákat és változásokat kifejezzék. Somogy megyében az 1970. január 1-i népszámlálás 363 ezer fős — úgynevezett — je-1 len levő népességet talált. A népességszám 2 százalékkal (8 ezer fővel) kevesebb, mint I960, január 1-én, a megelőző népszámláláskor volt A csökkenés nem a legutóbbi években, hanem még az 1960-as évek elején következett be. A népességfogyás az elmúlt évtized közepéig tartott, majd egy-két éves stagnálás után a legutóbbi 3 évben — csekély mértékű — növekedés indult meg. Megyénk népességének a 10 évvel ezelőttihez viszonyított kedvezőtlen alakulása nem egyedülálló jelenség Míg az ország lakossága ez idő alatt 3,5 százalékkal nőtt. addig a 19 megye közül 10-ben *"**>es- ségcsökkenés következett be. Említést érdemei, hogy 7 megyében a somogyinál is nagyobb volt a csökkenés mértéke. Az említett népességfogyás döntően két tényező együttes hatására következett be. Az egyik az úgynevezett vándorlási veszteség: 10 év alatt az állandó vagy ideiglenes jelleggel (elköltözők száma majdnem tízézer fővel haladta meg a Látogatóban az OVH-nál Duna—Balaton csatorna? Oldalakat lehetne telei mi, hogy a víz milyen szerepet játszik az ember életében. Aztán ismét oldalakat, hogy a megyében még hány községben rossz az ivóvíz; egy-egy áradás milyen károkat okoz, és mennyit árt a mezőgazdaságnak, de az egész népgazdaságnak is egy csapadék nélküli esztendő. Amikor Budapesten az Országos Vízügyi Hivatalban jártam, elsősorban arra kerestem választ, milyen központi döntések születnek Somogy ivóvíz-hasznosításáról és gazdálkodásáról. És természetesen arra is kíváncsi voltam, hogy mi lesz a Balatonnal. Készül a bogiári öntözőfiirt Nyári Ödönnel, a Mezőgazdasági Vízhasznosítási főosztály főmérnökével arról beszélgettünk, milyen súllyal szerepel Somogy az OVH terveiben? — Engedje meg, hogy segítségül hívjam a statisztikát Hasonlítsuk össze Somogyot egy másik, területileg és gazdaságilag hasonló megyével, Például Szolnokkal! Ott ki- lencvenkét és fél ezer kataszt- rális holdat öntöznek beépített öntözőtelepekről, és 488 hordozható berendezésük van. Somogybán 1689 kát holdat öntöznek beépfíett telepekkel,' s csupán száznegyvennyolc a hordozhatók száma. Erről a nézőpontról tekintve Somogy hátul kullog a listán, pedig állattenyésztő hagyományai és a Balaton előbbre kellett volna, hogy léptesse az országos rangsorolásban. Az a véleményünk, hogy a mezőgazdasagi vízhasznosítás területén a víztárolásban adottak a lehetőségek megyéjükben. A balatonbogláriak kezdeményezését nagyon fontosnak és indokoltnak tartjuk. Az öntözőfürt terve már készül. Betonlavór vagy tó? A Balaton komplex fejlesztési programját a kormány a közelmúltban elfogadta, az Országos Vízügyi Hivatal pedig tavasszal terjeszti a Gazdasági Bizottság elé. Mi mindent tartalmazott ez a terv, s ebből mi érinti Somogy me- i gyét? — tettem föl a kérdést d.r. Bogárdy István főmérnöknek. — Talán a legfontosabbá! és a legérdekesebbel kezdeném, a tó vízjátékának szabályozásával. A Balaton szeszélyes víz. Van, amikor egy métert is változik a szintje, de a hajózási és üdülési követelmények arra szorítanak bennünket, hogy maximum negyven centiméternyit áradjon vagy apadjon, A jelenlegi, másodper- centkénti ötven köbméter áteresztőképességű Sdó zsilippel nem oldható meg. Három- százmillió forintos beruházással átalakítjuk másodpercenkénti nyolcvan köbméteresre. — Régóta beszédtéma nálunk egy Balaton—Dráva-csa- torna. — Nálunk is, de a számítások alapján a Dunának jobbak az esélyei. — Mi a program másik fontos fejezete. — A partvonal védelme A déli part erősen eróziós, egyre több partvédőművet kell építeni. — Ezek szerint egy hatalmas betonlavór lesz a Balatonból? — Nem, ezt el akarjuk kerülni. Szeretnénk természetes állapotokat teremteni: föveny es, homokos, strandolásra alkalmas partot A negyedik ötéves tervben Siófok és Világos között húszkilométeres szakaszon kotrunk — erre már megkötöttük a megállapodást a Siófoki Városi Tanáccsal. Sajnos, öregszik,.. — Az utóbbi időben egyre több kétsegbeesett cikket olvashattunk a keszthelyi öböl eliszaposodásáról. Hogyan lehet ennek gátat vetni? — Tudomásul kelj. vennünk, hogy — sajnos —, a Balaton öregszik. Ezt nem a szó emberi értelmében értem, hanem úgy, hogy erőteljesebben indult meg az öregedési folyamat Ezt megakadályozni nem lehet — lassítani viszont igen. — Miben nyilvánul meg az öregedés? — Elsősorban a feliszapoló- dásban, a vízinövények elburjánzásában, és a víz minőségének romlásában. Kutatóintézetünk, a VITUKX mintegy négy és félmillió forintos költséggel modellben megépíti a keszthelyi öblöL, hogy közvetlen közelről tanulmányozhassák a vízresz mozgását A tapasztalatok alapján kezdődnek meg majd a munkák. — A hínár elterjedését ha^ lakkal is meg lehet állítani. — A tudósok igazolták ezt de ha a Balatont benépesítjük amurral, akkor viszont a mo- szatok szaporodnak eL — Mi a gondjuk a víz minőségével? — A tónak egyébként is kisebb az öntisztulási képessége, mint egy folyóé, de a Balatoné egyre csökken. Ennek többek között a rengeteg növényvédó- szer használata is oka. — Végül az érdekelne, hogy mit várnak a megyétől? — Somoggyal jó a kapcsolatunk, a megyei vezetők és az OVH vezetői rendszeresen tájékoztatják egymást a döntésekről. Az volna a kérésünk, hogy a partvédőművek kiépítése előtt tegyenek rendet a telekkönyvekben, mert enélkül sem mi, sem pedig a községek nem tudnak dolgozni Saly Géza megyébe beköltözőkét Ez a jelenlegi népesség 2,6 százaléka. A másik tényező a természetes népszaporodás (az élveszületé- sek és halálozások számának különbsége) rendkívül alacsony volta. Főleg a népesség kedvezőtlen korösszetétele, pontosabban az idős korúak magas aránya miatt nagyobb a halálozási és kisebb a születési arány, mint máshol. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a természetes szaporodás aránya az elmúlt 10 év átlagában a megyék között Somogybán a legalacsonyabb mértékű. 0,6 százalékos. Ugyanakkor e mutató országosan 3,5 százalékos, Szabolcs—Szatmár megyében 9,6 százalékos volt. Az említett két tényező léltetik: nagyságrendje alapján először a vándorlási veszteség tűnik jelentősebbnek. Viszont a megelőző évtizedben is csaknem ilyen mértékű volt az elvándorlás, de az ebből adódó népességcsökkenést az akkori természetes szaporodás még bőven pótolni tudta. Az is tény azonban, hogy a vándorlási veszteség jobbára a fiatalabb, a munkaképes korúakat csökkentette. Emiatt pedig nőtt az idős korúak aránya, így majdnem törvényszerű volt a születési és halálozási arány romlása. Az 1970. I. 1-i népesség járásonként! megosztását és változását az alábbi adatok szemJárás, város 0001 ! » n 2 0 »J S 1 ©,Ci bt 13«. 1960. 1385. I. 1-i népesség százalékába! Barcsi 31 8 85 91 99 Csurgói 34 7 85 93 102 Fonyódi ' 44 12 107 101 too Kaposvári 73 20 89 91 97 Marcali 37 10 88 89 95 Nagyatádi 33 9 100 96 99 Siófoki 50 14 87 91 97 Járások összesen 392 80 91 93 98 Kaposvár 54 15 161 124 110 Siófok 17 5 175 132 120 Városok összesen 71 20 161 126 112 Megye összesen 363 100 100 98 100 A járások népességalakulá- sának eltérő tendenciájában, illetve a városi lakosság számának nagyarányú fejlődésében szintén a már említett természetes szaporodás és a vándorlási különbözet eltérő aránya játszott közre. A városi lakosság arányának emelkedése természetesen a községi népesség számának és arányának további csökkenésével járt. E tendencia szinte jellemző: a községek zömében csökkenés, egy részükben stagnálás tapasztalható, s csak kis hányadukban következett be növekedés. Ennek következtében a megye aprófalvas jellegének további erősödése figyelhető meg. A települések lélékszám- nagyság szerinti megoszlása és a községek átlagos népességszáma az alábbi: Népesség nagyságcsoport 2A t 3 © & < ee S tóS s •o , 1» N ,o V © a® ce c S5 < A települések e e s g * C xtII 1360 1970 1360 X3?0 1960 1330 — 500 47 63 5 6 372 354 501— 1000 84 89 17 18 740 737 1001— 2000 83 69 31 27 1381 1419 2901— 3000 21 16 13 10 2412 2396 3001— 5090 13 10 12 in 3688 3696 5991—10000 5 3 10 6 7837 7130 10091 főn felül — 1 — 3 — 10397 Községek összesen 252 250 88 80 1302 H70 Városok 1 2 12 20 MEGYE ÖSSZESEN 253 252 100 100 Az ossznépesség nemek szerinti alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a nők számának csökkenése némileg meghaladta a férfiakét. (Országosan pedig a férfiak számának növekedése volt valamennyivel nagyobb arányú.) Ennek következtében az 1000 férfira jutó nők száma az 1960. évi 1087-ről 1079-re mérséklődött. A nőtöbblet azonban megyénkben így is magasabb, mint az országos átlag (1067). Párttitkárok tanfolyama Balatonföldváron Kéthetes továbbképző tanfolyam kezdődött tegnap Ba- latonföldváron a somogyi ipari üzemek, kereskedelmi és közlekedési vállalatok, gazdasági intézmények párt- titkárai részére. A százhetven részvevőt Kovács Béla, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője köszöntötte. Tegnap délután Somogyi Gyula, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetője A gazdaságpo- litika időszerű kérdései címmel tartott előadást. Hencz Páltól, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársától, a továbbképző tanfolyam vezetőjétől kaptunk tájékoztatást a programról. Ma a megye IV. ötéves tervének fő célkitűzéseiről és a párt káderpolitikájáról, valamint az állami személyzeti munkáról hallanak előadást a titkárok. A kommunista és munkáspártok vezetőinek múlt évi moszkvai tanácskozása. a tömegpoliti- ka és a kulturális munka időszerű kérdései, a pártszervezetek helyzete, a pártdemok- rácia kérdései szerepelnek a következő napok előadásainak programjában. A pártmunka módszerének Jellemző vonásai, a tanácsok munkája, a megye múlt évi gazdálkodásának eredményei, a szövetkezetpolitika időszerű kérdései is helyet kapnak a tanfolyam programjában. Az előadások után konzultációs kérdésekre válaszolnak a tanfolyam előadói. 200000 olajkályha készül Marcaliban A Mechanika! Művek marcali telepén négy típusba» hat- és tízezer kalóriás olajkályhákat készítenek. Tavaly 86 500 kályhát készítettek. Az idén kétszázezer kályhát gyártanak. A termelést úgy tudják megháromszorozni, hogy a dolgozók létszámát 1300-ra növelik, a második szerelőcsarnokot is átadják, és a gépeket jobban kihasználják. Minden alkatrész megmunkálása a sajtolással kezdődik. Az előszerelő n-ben ponthegesztéssel állítják össze a kályhákat. Egy műszak alatt 580—300 kályhát állítanak össze a t» telőszalagon, SOMOGTl WSPLAP iSm. ttixnár Ift 3
