Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

AZ MSZMr SOMOST Mzevtl iizottsAoAmAK LAPJA VIGYÁZAT, OMLIK...! XXVI évfolyam, 31. szám Péntek, 1970. február 6. A szakirodalom ünnepi hónapja 4 mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Tizenharmadszor rendezik meg hazánkban a mezőgazda- sági szakirodalom ünnepi hó­napját februárban. Hagyomá­nyos és egyre nagyobb jelen­tőségűvé váló rendezvényso­rozaton irányítják a mező­gazdaságban dolgozók figyel­mét a szakkönyvek, a szakfo­lyóiratok olvasásának jelentő­ségére, nélkülözhetetlenségére. A könyvhónap megyei ün­nepi megnyitóját tegnap tar­tották Magyaratádon a Szalma István klubkönyvtárban. Bak- sa Sándor, a községi tanács elnöke köszöntötte a megyéből összegyűlt mezőgazdasági irá­nyítókat, dolgozókat Tóth ba­jos, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyi­tó beszédében a könyvhónap jelentőségét méltatta, s felhív­ta a figyelmet arra, hogy a rohamosan fejlődő mezőgaz­daság megköveteli az itt dol­gozóktól a folyamatos és cél­tudatos önképzést. -Ma már csak az a vezető és dolgozó tud megfelelni a követelmé­nyeknek — mondotta többek között —, aki lépést tant a technika, a tudomány fejlődé­sével, és azokat a saját üze­mi, munkahelyi adottságainak megfelelően alkalmazza is.» Tényékkel, adatokkal mutatott rá a mezőgazdasági termelés fejlődésének megyei tapaszta­lataira és arra, hogy ezeknek az eredményeknek az elérése és továbbfejlesztése csak úgv valósítható meg, ha termelő­szövetkezeti, állami gazdasági vezetőink, dolgozóink felhasz­nálják azokat az újabb isme­reteket, mélyéket a szakiro­dalom olvasásával szerezhet­nek meg. Dr. Molnár László, a Fel­sőfokú Mezőgazdasági Tech­nikum állattenyésztési tanszé­kének vezetője előadásának bevezető reszaben a tudomány rohamos fejlődéséről szólt, hangsúlyozva, hogy ezzel a fejlődéssel lépést kell tarta­niuk azoknak, akiknek hiva­tásuk, hogy a gyakorlatban gyümöl csörtessék a kutatások eredményeit. Lényegében ezt a gondolatot támasztotta alá előadásának második része, melyben a háztáji és a közös gazdaság újszerű kapcsolatá­ról szólt Vetített képekkel szemléltette annak a jelentős kísérletsorozatnak első tapasz­talatait, melyet a kisíalkás háztáji sertéshizlalásban foly­tattak Raksibsn és Gödién. A megnyitó és a nagy ér­deklődéssel, figyelemmel kí­sért előadás után sokan vásá­roltak azokból a kiállított me­zőgazdasági szakkönyvekből, melyeket az ünnepi hónap al­kalmából jelentetett meg a kiadó. Az utolsó pillanatban ug­rott félre a Dózsa György ut­cában egy apró gyerek, s így sikerült elkerülnie a magas­ból lezúduló »■áldást'“, jó né­hány kilónyi vakolatot, be­ton törmeléket. Hasonló eset történt az Ap- I rilis 4. utca egyik házánál, de láttunk ilyet a Noszlopy Gás­pár és a Hippi-Rónai utcá­ban, s korábban a Kapos szál­lónál is. Emlékszünk még arra a né­hány év előtti tragédiára, amely Budapesten történt: a maagrbol le-oniló mázsányi párkány, faltöredék balálra zúzott egy fiatal párt. Mint a vizsgálat megállapította, gon­datlanság történt. Akkor el is rendelték az ilyen veszélyes épületek felülvizsgálását. Ez az intézkedés azonban a két fiatal életét már nein adhat­ta vissza! A téli szertelen időjárás, a fagy, az utána következő hir­telen olvadás, majd ismét a fagy káros hatással volt kü­lönösen a régi épületekre. Sok helyen tapasztalni, hogy a te­tőzet, a párkány és a fal om­ladozik vagy közel áll a le­omláshoz. A baji .jobb megelőzni, mint utána sajnálkozni a jó­vátehetetlen következménye­ken. Beszéltünk Németh Gyu­lával, az ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat igazgatójá­val. Elmondta, hogy sürgősen felülvizsgálják a forgalmas utakon lévő — elsősorban a régi — épületeket, s a hibá­kat folyamatosan kijavítják. De addig Is 3, házfelügye­lők, a gondnokok vagy ma­guk a lakók is tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ahol szükséges, inkább zár­ják el a járdán a közlekedést, minthogy bárki súlyos sérü­lést szenvedjen a leomlo tör­melékektől. Sz. Lw Szerencsés nyerfes Erőfölény Megkérhetlek egy kis szívességre? (A Wochenpresse karikatúrája.) Könyvterjesztők (Tudósítónktól.) Megyénkben nyolc járási faluellátó könyvesbolt és mintegy hétszáz bizományos foglalkozik könyvterjesztéssel. 1969-ben 8 947 000 forint érté­kű könyvet értékesítettek. Ez az összeg valamivel kevesebb, mint 1968-ban volt. Szép eredménnyel dicseked­het viszont a marcali köny­vesbolt: 215 000 forinttal nö­vekedett a forgalma. Ugyan­csak magasabb forgalmat eredményezett a csurgói, a ka­posvári, a siófoki és a nagy­atádi könyvesbolt munkája is. Néhány bizományos teljesít­ménye megyei szempontból dicséretes. Szabó Lajos nyug­díjas tanár 200 000-, Pintér Jánosné 127 000 forintot for­galmazott. A csurgói Vincze Pál és Liets Istvánná nagy­atádi nyugdíjas szintén száz­ezer forinton felül adott el könyveket. „Trónfosztásra“ készül a Fecske A fiatal ellenőrt munkahe­lyén mindenki ismerte taka­rékosságáról, néha szinte túl­zásba vitt spórolásáról. Nem volt semmiféle káros szenve­délye, nem dohányzott, sze­szes italt ritkán fogyasztott. Egyedül a lottózás örömének hódolt. Hétről hétre nagy gonddal kombinálta a tíz lot­tószelvényhez szükséges szá­mokat. Ezeket külön papírra följegyezte, hogy ha bárhol tartózodik is, módjában le­gyen ellenőrizni. Egyszer vé­letlenül a fiókjában máradt a cédula. Egyik tréfás kedvű munkatársa megtalálta, s így szólt: — Gyerekek, akartok egy jó kis heccet? Ha a barátunk visszajön és megkérdezi a nyertes számokat, ezeket fog­juk neki bemondani — és uj­júval a középső számsor négy számjegyére bökött. Amikor a fiatalember visz- szatért, rögtön előkereste a számokkal teleírt papírt és megkérdezte: — Ki tudja a lottószámokat? Szőke hajú kolléganője — a tréfacsinálók egyike — fel­állt: — Mindenki vegye elő a szelvényeit, diktálom a nye­rő számokat. Alighogy befejezte, a fiatal­ember felugrott és örömuj­jongásba tört ki: — Hurrá, négyes találatom van! — Ug­rált és táncolt, mint egy kis­gyerek, összecsókolta munka­társait. Már tervezgetni kezd­te, hogy mit vásárol a nyere­ményből, amikor kacagást hallott. Rémülten kapta fel a fejét, és kérdőn nézett a ne- vetgélöre. — Csak nem?... Ugratás volt az egész? Erre a többiekből is ki­buggyant a nevetés és jóked­vűen veregették meg a »nyer­tes« vállát. — Nem baj, pajtás, legköze­lebb több szerencséd lesz. — Hát, ha már így esett próbált mosolyogni, de belül a düh fojtogatta —, azért az áldomást megisszuk — és az egész társaságot meghívta egy pohár italra. Az egy pohárkát azonban több is követte, és igencsak borvirágos hangulatban tér­tek haza. Otthon nem merte bevalla­ni feleségének, hogy őt csap­ták be. — Képzeld, megtréfáltuk az egyik kollégánkat, hogy négyes találata van., és ennek örömére fizetett nekünk. Magában pedig hozzátette: »Legalább így legyek szeren­csés nyertes, csak azt nem tu­dom, hogyan számolok el a hiányzó pénzzel.« F. £. Az első magyar folyami önjáró tankhajó Az idén tovább nő a keres­let, várhatóan ismét több ci­garetta fogy majd. Legalábbis a Magyar Dohányipar — amely különben évről évre igen pontosan méri fél a vár­ható igényeket — ezt jósolja 1970-re. A tavalyi csaknem 20 milliárcjdal szemben várha­tóan 21,3 milliárdnyi cigaret­tát vásárolnak a trafikokban, üzletekben. A filteres cigaretták aránya tovább javul, és az idén eléri a 36 százalékot. Ennek meg- felően némileg módosul majd a legnépszerűbb cigarettá’- sorrendje. Tavaly 6,7 milliárd- dal máig a Kossuth vezetett amely a néhány év előtti 9 milliárdos rekordról fokoza­tosan esik vissza- A dohány­ipariak szerint talán még nem lesz »trónfosztás-“, elsőbbség- azonban már nagyon is ve­szélybe kerül. A listavezető helyét nem a 4,1 milliárdos jelenlegi második helyezett, a Szimfónia ostromolja, hanem az 1969-ben harmadik volt Fecske, amelynek tavalyi 4 milliárdos fogyasztása 1970-ben várhatóan 5,5 milliárdra nő majd, arra a szintre, amelyre a Kossuth esik vissza az év végéig. A Munkás 3,6 mil­liárdos fogyasztással várha­tóan megtartja a negyedik he­lyet A Magyar Dohányipar ta­valy hat filtercigaretta-gyártó gépet vásárolt az NSZK-ban; ezeket a berendezéseket az Egri Dohánygyárban már munkába állították. Az új be­rendezések lehetővé teszik, hogy tovább növeljék a vá­lasztékot A Budapesti Nem­zetközi Vásárra új füstszűrös cigarettát hoznak ki, erősebb és viszonylag olcsóbb fajtát. POSTÁNKBÓ' Miért késünk annyit? A tabi Rudnay Gyula Gim­náziumba járok tizenkét isko­latársammal együtt, aki szin­tén Andocson, illetve Nágocson lakik. Az Andocs—Tab közötti 15 kilométeres utat minden reggel autóbuszon tesszük meg, ám az rendszerint, késik, de előfordul, hogy nem is jön. Rajtunk kívül még harminc általános iskolás diák utazik naponta e járattal. Nágocsról nem lehet mással eljutni Tab- ra, mert nincs vasút sem. így aztán sorozatos hiányzások ne­hezítik tanulásunkat A sok késésben az időjárás­nak már kevésbé van szerepe. A többi busz lényegesen ke­vesebb késéssel közlekedik. Homola Sándor és 13 t^rsa A Folyamszabályozó és Kavlcskotró Vállalat tankhajót vásárolt a Szovjetuniótól. Ez az első önjáró folyami tankhajó, amely magyar lobogó alatt közlekedik majd a Dunán. Rakománya 160 tonna üzemanyag. Tavasztól mint úszó üzemanyagtöltő állomás a Du­nán dolgozó kotróhajókat látja el. Ez a tankhajó szállítja majd az üzemanyagot a jég­törő hajóknak is* TARKA SOROK Papagájok Párizsban nemrégiben befejeződött a XX. nem­zetközi papagáj kiá.l 1 ftás. Két kiállított madár mind­járt fiimszerepet is kapott, mert hosszú párbeszédet tudnak folytatni, sőt szá­molni is megtanultak. Ve­nezuelai kollégájuk, sze­gény. azonban igen rosszul járt. Mihelyt visszatért Ve­nezuelába, börtönbe dug­ták, mivel forradalmi da­lokat énekelt. Jobb a fogházban ? Egy izlandi fogház igaz­gatója jóváhagyta, hogy az elítéltek naponta kijárja­nak és dolgozzanak föld­jeiken. De becsületsza­vukra megígértette velük, hogy este visszatérnek a fognázba. Egyetlen elítélt­tel gyűlt csaK meg a baja. Ä fegyenc rendszerint el­késett, s csak éjfél körül tért vissza. Amikor azon­ban az igazgató megfenye­gette. hogy ha még egy­szer késik, kizárja éjszaká­ra, olyan pontos lett, mint egy svájci óra. Nagyon kardos felesége lehet neki, ha így ragaszkodik a fog­házhoz. Csak postakocsin William Henry Brown 80 éves bácsi ka a világ leg- vaskalaposabb embere, öt­ven éve nem vásárolt öl­tönyt magának, nem hasz­nálja a telefont, nem ve­zettette be a villanyt, es­küdt ellensége minden kor­szerű találmánynak. A vil­lamosokat, gépkocsikat messze elkerüli, s egyetlen egyszer sem utazott, mert manapság már nincsenek postakocsik. Kutya egy emlékmű Joy Ellis oxomi (Anglia) asszony márvány emlék­művet rendelt megboldo­gult kutyusának. A sírem­lék terveinek elkészítését egy Burgess nevű szob­rászra bízta. A maestro egy két méter magas lám­paoszlopot faragott már­ványba, mert szerinte a kutyák minden bizonnyal azt kedvelik legjobban a világon. Joy asszony azonban nem volt megelégedve a magyarázattal, s egy pennyt sem fizetett a mű­vésznek. Az ügy epilógusa a bíró­ságon zajlik. Vége a türelemjátéknak Több ezer tiltakozó levél után hasznos újítást vezet­tek be az indonéziai tele­fonszolgálatban: ábécé sor­rendben tüntetik fel az előfizetők névjegyzékét. Eddig ugyanis — akár hi­szik, akár nem — a tele­fonszámok nagysága sze­rint állították össze a te­lefonkönyvet. úgyhogy a szegény telefonálóknak órák hosszat kellett lapoz­gatniuk benne, amíg rálel­tek a keresett számra. Somopui Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefons 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldői* kérira'ot nem Őrzőnk meg és nem adunk vfssza. Terjeszti a Magyal Pasin. Elő- izethető a helvj nos ahiv:i‘t lóknál és postáské-’b'•síteknél. Előfizetés elf 1 efr' 20 Ft. Index r 2“ 06" Készüli a Somogy megyei Nyonjaa- ipári Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető; Máutizer JózseL

Next

/
Thumbnails
Contents