Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

fILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Sommi Népioo AZ M SZMP S OffOGY HÉCYII B I ZOTTSÁC Ä L A P j a' XXVI. évfolyam, 32. szám 1970. február 7., szombat Újabb üzemek kelteitek a tonyódiJárásba Ülést tartott a Fonyódi Járási Pártbizottság Az 1970. évi ítépszámlálás előzetes eredményei A Központi Statisztikai Hí- év alatt a községek népességé­A járás gazdasági helyzeté­ről és az idei feladatokról tár­gyalt tegnap a Fonyódi Járási Pártbizottság kibővített ülése. Megállapította, hogy a járás gazdasági fejlődése 1969-ben eredményes volt. Az ipartele­pítésnek köszönhető, hogy most kilencszáz emberrel töb­bet foglalkoztathatnak a járás­ban, mint korábban. Tíz év alatt azonban hat és fél ezerrel nőtt a járás lakossága, ezért a teljes foglalkoztatottság érde­kében tovább kell folytatni az ipartelepítést — elsősorban Fonyódon, Lengyeltótiban és Balatonszentgyörgyön. A be­dolgozó rendszert pedig az ide­genforgalom nyári munkaerő- igénye miatt szükséges to­vábbfejleszteni. A mezőgazdasági üzemek hatékonyan kihasználták ta­valy a gazdasági mechanizmus adta lehetőségeket és a kedve­ző időjárást. Különösen nagy arányú volt a fejlődés a nö­vénytermesztésben. Az állatte­nyésztés árbevételei azonban nem érték el az 1968. évi szin­tet. s a háztáji gazdaságokban az állatok száma nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy növekedett a közös ál­latállomány. A termelőszövet­kezeti építkezések összege sem érte el a tavalyelőtti szintet, ez is károsan befolyásolta az ál­lattenyésztés számbeli fejlesz­tését Tavaly nyolc termelőszövet­kezet tagsága határozta el az egyesülést; a termelőszövetke­zeti gazdálkodás további meg­szilárdításának érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyesült tsz- ekre. Megállapította a pártbizott­ság, hogy tovább javultak a járás lakosságának életkörül­ményei, emelkedett az élet­színvonal. Tovább javult — ha nem is a kívánt mértékben — a kommunális, egészségügyi és A Balaton hűvös »lehel ete- miatt csak plusz öt fok kö­rüli hőmérsékletet mértek tegnap a Zala torkolatánál, ahol január 28-a óta megfe-, szített küzdelem folyik az olaj megfékezéséért A vízügyi szakemberek mindent megtesznek, hogy ne érje szennyeződés a Balaton vizét Az Országos Vízügyi Hivatal vízminőségi felügye­letén tájékoztatásul elmond­ták munkatársunknak, hogy amikor az olajbeömlás tör­tént a parti növényzetre is elég niagv mennyiség rakó­dott le. Most az olvadás kö­vetkeztében megindult ennek az olajnak a beszúrődése a Mába. Ma lángszórókkal kezdik meg a parti növény­zet leégstését. A Zala felsó folyásánál 28-a után még egy olajvezeték él-törött. Itt körulár'.tolták: az olajat, s eddig sikerrel aka­dályozták meg. hogy újabb ola.iforrása is legyen a Za­lának. Az olvadás miatt azon­ban ez a veszély még nem múlt el Mától kezdve repü­lőgéppel ellenőrzik az olaj útját, '*s újabb »szűrőállomá­sokat« is létesítenek a Bala­ton torkolatáig, valamint a Keszthelyi-öbölben. szociális ellátottság. Erőfeszí­téseket kell azonban tenniük, hogy az idegenforgalom szem­pontjából egyre kulturáltabb körülményeket biztosítsanak a járásban. A pártszervezeteknek es a kommunistáknak döntő szere­pük van abban, hogy a járás elérte az eddigi eredményeket A vitában elsősorban a me­zőgazdaság és az idegenforga­lom fejlesztésével foglalkoztak a hozzászólók. Völgyesl János, az öreglaki Állami Gazdaság igazgatója elmondta, hogy egy­re több tsz-szel. sőt már álla­mi gazdasággal is együttmű­ködnek, Szóvá tette, hogy a járás termelőszövetkezetei azonban még nem ismerték fel az együttműködés kölcsönös előnyeit. Horváth László, a Karikás Frigyes Gimnázium igazgatója azt javasolta, hogy a három állami gazdaság mi­nél több termelőszövetkezeti szakembernek adja át gazdag tapasztalatát. Ennek a szüksé­gessége csengett ki dr. Ruda Gyula járási vb-elnökhelyettes hozzászólásából is, aki n nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés helyzetét elemezte. górnál is , nagyobb gondot okozott országosan a közúti hálózatban. A közlekedés zavartalansá­gát a legnagyobb erőfeszíté­sek árán sem tudták mindig biztosítani, noha a közúti közlekedés biztosítására mint­egy tízezren tevékenykedtek, s ehhez időnként többezer főnyi társadalmi segítséget is kapott a KPM. A havat 70 hómarógép és 700 hóeke ta­karította. A síkosság elleni védekezésre egyebek között 33 000 tonna sót, 300 000 ton­Végül elmondták, hogy a t Zala folyó élővilágát a nö­vényzeten kívül nem érte kár, s ez az intenzív védekezésnek köszönhető. Tegnap még nem | Balassa Béla, a járási párt- MÍzottság titkára bőven foglal­kozott kiegészítőjében az ide­genforgalommal. Kimutatta, hogy a fonyódi járás részese­dése mindössze 28,3 százalék a balatoni idegenforgalomból, noha náluk jóval hosszabb szakaszon húzódik a tó. Ennek oka elsősorban a gyengébb ki­építettség. Szokola Károlyné ár., a járási tanács vb-ütkára ezt azzal egészítette ki. hogy a hét legforgalmasabb község­ben naponta hatvanháromezer emberről kell gondoskodni a szezonban, noha az összlakos­ság tizenhatezer. Ezért nagy gondja a járásnak, hogy 1965 óta nem volt érdemi fejlesztés. Nemes János, a járási párt- bizottság első titkára úgy ösz- szegezte a vitát, hogy a járás jól zárta az évet, sok azonban még a tartalék, s ezt minél gyorsabban fel kell tárni min­denütt. A pártszervezetek tá­mogassák a gazdasági vezetők kezdeményezéseit. És a közel­jövőben megtartandó taggyű­léseken szabják meg a tenni­valókat na homokot és salakot hasz­náltak feL Az utakon hoel- takarítás, a ■ tél elleni véde­kezés addig mintegy 200—250 millió forintba került Tegnap Kaposváron, az AG- ROKER rendezésében a TIT székhazában a burgonya vegy­tudták megjósolni, hogy med­dig tart a küzdelem az olaj­jal a Zalában és a keszthelyi öbölben. B. B. Gronsiko és Bahr találkozója Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Egon Bahr, az NSZK kormányának ál­lamtitkára tagnap több mint háremórás megbeszélést tar­tott annak a tárgyalássorozat­nak keretében, amelyet a két fél az erőszakról való lemon­dás ügyében kezdett Moszkvai nyugatnémet for­rások szerint a találkozón, amely Bahr kérésére jött lét­re, a két tárgyalópartneren kívül más diplomaták nem voltak jelen. Az eszmecserén — az említett körök szerint — áttekintették az eddigi tárgya- ’.ásók eredményeit és a kínál­kozó következtetéseket Üjabb szovjet—nyugatnémet megbeszélésre a jövő hét ele­jén kerül sor. (MTI) Márciusban folytatódnak a megbeszélések Tegnap délután Varsóban véget értek azok 'a megbeszé­lések, amelyeket Józef Wi- niewicz külügyminiszter-he- - lyettes és Duckwitz külügyi államtitkár folytatott a len­gyel, illetve a nyugatnémet kormány képviseletében poli­tikai kérdésekről. A PAP lengyel hírügynök­ség értesülése szerint a meg­beszélések őszinte, tárgyilagos légkörben folytak és haszno­saknak bizonyultak. A felek megegyeztek abban, . hogy megbeszéléseiket már­cius második hetében, Varsó­ban folytatják. szeres növényvédelméről ta­nácskoztak a tudományos ku­tatók, a gyakorlati, termesztői munkában részt vevő szakem­berek és a vegyszereket gyár­tó és forgalmazó szervek veze­tői. A burgonya növényi és ro­varkártevői évente több mil­liós károkat okoznak, s ez a tény a növényvédelem, ponto­sabban ennek korszerű formá­ja — a vegyszeres növényvé­delem — felé fordítja a fi­gyelmet Somogybán a nö­i watal — a községi és városi ta­nácsok összesítései alapján — összeállította a népszámlálás előzetes eredményeiről szóló összefoglalást (Az adatok a részletes ellenőrzés, illetve fel­dolgozás során módosulhat­nak.) Magyarország népessége 1970. január 1-én 10 314 152 fő volt, 353108 fővel (3,5 száza­lékkal) több, mint a legutóbbi, (1960) népszámláláskor, és 15 százalékkal több, mint 25 év­vel ezelőtt Száz évvel ezelőtt — 1870. január 1-én. az első hivatalos magyar népszámlálás időpont­jában — Magyarország jelen­legi területén 5 millió lakos élt. Népessége számát tekintve magyarország 32 európai or­szág között a 13. helyen álL A hozzánk legközelebbi orszá­gok; Hollandia (13 millió), Bel­gium (9,7 millió), Portugália (9,6 millió). Hazánk népessége 1970 elején Európa lakosságá­nak 1,6 százalékát tette ki. 1970. január 1-én a férfiak száma 4 991 000, a nőké 5 323 000 volt; az elmúlt tíz év alatt a férfiak száma 187 000-rel (3,9 százalékkal), a nőké 166 000-rel (3,2 százalék­kal) növekedett Jelenleg ezer férfira 1067 nő jut. hattal ke­vesebb, mint tíz évvel ezelőtt; de még mindig több, mint a második világháború előtti bármely népszámlálás idő­pontjában. A két népszámlálás közötti időszakban folytatódott a vá­rosiasodás. 1970. január 1-én a népesség 19 százaléka Bu­dapesten, 26 százaléka a többi városban, 55 százaléka a köz­ségekben élt. Az elmúlt száz Miután lejárt az amerikai hadvezetőség és a saigoni bábkormány által elfogadott rövidke tűzszünet az ameri­kai intervenciósok ott foly­vényvédő szerek választéka ez idő szerint kielégítő — mond­ták ki ezen a tanácskozáson. Ezen belül azonban több olyan nyitott kérdés van, amire a vá­lasz nem várathat magára so­káig. A burgonyának több mint a féle a háztáji gazdasá­gokból kerül ki, s ez egyút­tal megkülönböztetett igényt is jelent. Ezért is alakulhatott ki olyan élénk — s merjük re­mélni — gyümölcsöző vita a tegnapi tanácskozáson. Van egy sor permetező- és porozó­szer — s lesznek újabbak is —, több-kevesebb eredménnyel már alkalmazzák is a gazdasá­gok ezeket, de sajátos igényt támasztanak a háztáji gazda­ságokban és a házikertekben levő burgonyaparcellák. Itt ugyanis nagyüzemi mód­szerekkel alig vagy egyáltalán nem oldható meg a vegyszeres növényvédelem. Varrnak, akik a permetezést vélik az egye­düli járható útnak ezeken a te­rületeken is, mások itt a poro­zást látják célravezetőbbnek. Tény, hogy egyik módszer sem vezethet a várt eredményhez — megfelelő hatóanyagú vegy­szer, a célra alkalmas gép és hozzáértő szakember közre­működése nélkül. A tegnapi tanácskozás jó al­kalom volt arra. hogy a iegil- letékesebbek mondták el véle­ményüket, és megállapodtak a konkrét feladatokban — egye­bek között abban, hogy a vegyszert gyártó és felhasználó üzemek szorosabb kaocsolatot létesítenek —, s talán már a közeljövőben igyekszenek is hasznosítani a véleménycsere tapasztalatait. nek aránya fokozatosan csök­kent. Nagymértékben nőtt Bu­dapest népességének arányai száz évvel ezelőtt 6 százalék, 1949-ben 17 százalék, 1960-ban 18 százalék volt. A többi város népességének aránya az évszázad közepéig alig nőtt; azóta népességnöve­kedésük meggyorsult (1960- ban már az ország lakosságá­nak 23 százaléka, jelenleg 26 százaléka él ezekben a váro­sokban). A legutolsó népszámlálás (1960) óta Budapest népességé- nek száma 7,5 százalékkal (135 ezer fővel), a többi városé pe­dig 16 százalékkal növekedett A megyei jogú városokban a népesség' szaporodása (21 szá­zalék) jóval nagyobb volt mint a járási jogú városokban (14 százalék). Az ötvenes évekhez viszonyítva a városok mindhá­rom csoportjában, de különö­sen Budapesten és a járási jo­gú városokban lassult a népes­ségnövekedés üteme. Budapesten a népszámlálás eszmei időpontjában — 1970. január 1-én — 1 939 522 sze­mély tartózkodott A megyei jogú városok kö­zül továbbra is Miskolc népes­sége a legnagyobb; 173 000 fő. Az ország harmadik legnépe­sebb városa Debrecen: 155 000 lakossal, a negyedik Pécs. ahol az elmúlt évtized igen magas — 27 százalékos — szaporodá­sa következtében a lakók szá­ma megközelítette a 146 000-et. Szeged lélekszóma is megha­ladta a százezret, és most meg­közelíti a 119 000 főt Az ország területén tizenhá­rom, 40 000 lakosnál népesebb járási jogú város van. Közöt­tük a legnépesebb Győr (87 000 lakossal). tatták, ahol másfél nappal ezélőtt elhagyták; Tegnapra virradóan Dél-Vietnam terü­letén összesen 68 összetűzést provokálták. A híreik szerint különösen heves .harcok folytak a de- militarizált x övezettől délre eső területeken és Saigon kör­nyékén. A DNFF a holdújév alkal­mából négynapos tűzszünetet f hirdetett meg. Az amerikaiak és a saigo­ni bábkormány ezt nem fo­gadták él, és a maguk részé­ről csak huszonnégyórás tűz­szünethez járultak hozzá. (MTI) a vasán számunk TARfALMÁBÓL: TRÖSZT TIBOR; Kié ca gyár? (3. oldal) SALT GÉZA: MILYEN LESZEL. KHP0SVÄR? (4. oldal) VÖRÖS MARTA; Azon a Katalin-bálon... (5. oldal) SZALAI LÁSZLÓ: Hajnali tűzpárbaj (6. oldal) PERIKLÉSZ KOROVESSZISZ: VALLATÁS (7. oldal) ANTALFFY GYULA: „Somogyország“ székvárosa Kaposvár (8. oldal) Lemérik a szűrőknél az olajat L. G. 250 millió forint az utakon Az 1969—70-es tél az átla­Ldngszórókkal a parti növényzet eilen ,y Helyszíni tudósítás a keszthelyi öbölből Porozzunk vagy permetezzünk? Véleménycsere a burgonya vegyszeres növényvédelméről Vietnami tűzszünet Az amerikaiak hamar abbahagyták H. R

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents