Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
Vasalás — ülve Beszélgetés a rákszűrésről H rák elleni védekezés lehetőségei Az utóbbi évtizedek során modernizálták ugyan a vasalókat — könnyebbé, áramvonalasabbá tették őket, hőfokszabályozóval látták el stb. —, de a vasalás módszere gyakorlatilag semmit sem változott ez idő alatt. Pedig a vasaló tologatása kifárasztja a kart, a hosszas álldogálás pedig a lábakat. A képen látható újfajta angol háztartási vasalógép könnyíteni igyeszik a háziasz- szonyok nem éppen kedvelt munkáját. A varrógéphez hasonló berendezés elektromosan fűtött hengerére könnyed húzással rá kell feszíteni a kisimított vasalnivalót, amit a lasI san forgó henger egyenletesen magával visz. A vasalási hőfok lábkapcsolóval szabályozható. Igaz ugyan, hogy így a vasalás ülve, kényelmesen végezhető, de még ezzel sincs megoldva a «-bonyolultabb« ruhadarabok — ingek, blúzok, szoknyák stb. — vasalása. A postás időnként kézbesíti az értesítést: a nőket rákszűrésre hívják, hiégis sokszor süket fülekre talál a hívó szó. Félelemből vagy talán kényelemből, nemtörődömségből, még inkább rosszul értelmezett szeméremérzetből távol maradnak. Pedig... Az egyik évben Magyarországon 17 51)0 új rákos megbetegedést jegyeztek föl. En-. nék több mint a fele a nőkre jutott. A 9500 rákos nőből 6000-nek a betegségét, annak a kiindulási helye miatt korán, nagy biztonsággal fölfedezhették volna. Ha az illetők elmentek vcdna időben a szűrésre, sokkal hatékonyabban gyógyíthatók lettek volna. Éppen ezért a ráikszűrés jelentőségével kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel az Országos Onkológiai Intézet nőgyógyászati osztályán. — Miért fontos a rákszűrésen való megjelenés? A hideg ártalmai A tél ártalmai között a legismertebbek — ugyanakkor a legkönnyebben összekeverhetek — a megfagyás és a fagydaganat. Sokan a kettőt egy kalap alá veszik, pedig nem azonosak. Mások azt mondják, hogy a fagydaganat egy korábban elszenvedett felületes fagyás következménye, és kialakulásához a szervezet hajlamossága szükséges. Mi a különbség a kettő között? Először lássuk, ml a hasonlóság? Mert ebből kell kiindulni! Mind a kettőnél az ereket bántja a hideg. Görcsösen összehúzódnak úgy, hogy a vér folyamatos áramlása lassúvá, akadályozottá válik. Tudjuk, hogy a szervezetben keletkező meleget a vér viszi széjjel a testben. A meleg vérrel úgy fűti magát az ember, ahogyan a központi fűtés forró vize melegíti a lakást. Azzal, hogy a környezet hidege a vér keringését akadályozza, csökken a test melegítő hatása, tehát az ártalom önmagát súlyosbítja, ugyanakkor a szervezet károsodását növeli. Ha tehát hidegben a test vérellátása zavart szenved: ez — természetesen — mindkét kórformát előidézheti. Megfagyáskor a sejtek folyékony állománya megfagy. Ha ez csak a bőrre terjed és az elfehéredik, majd vörös lesz és hámlik, első fokú fa- gyásról beszélünk. A másodfokú fagyás, már hólyagképződéssel, esetleg kisebesedés- sel jár. A harmadfokú fagyás igen nagy hideg tartós hatásának következménye, és szerveket pusztíthat vagy fagyhalált is okozhat. Átlagos életviszonyok, rendes fűtés és kellő ruházkodás mellett a megfagyás igen ritka. A fagydaganat már fagypont körüli hőmérsékleten is elég gyakori. Ennél a vérkeringés akadályozottsága a bőr alatti kötőszövetben vizenyőt — f oly a d éki e Lszapor odást — okoz, és a károsodott testrészt — főleg a lábujjakat, bokát, sarkat, fület, orrot — megduzzaszt ja, megvörösíti és kínosan viszketővé teszi. A fagydaganat legkellemetle- í ebb tulajdonsága az, hogy igen gyakran kiújul, és ha a hőmérséklet faPvpont tájára süllyed, újra és újra jelentkezik és minden évben megkínozza a beteget. Mi a tennivaló fagyártalom esetén? Azt már mindenki tudja, hogy a fagyott végtagot hóval kell dörzsölni és csak lassan, fokozatosan szabad fölmelegíteni. Az is köztudomású, hogy az alkohol nem véd a hideg ártalma ellen. Sőt az erős alkoholhatás súlyosbítja a veszedelmet, mert csökkenti az érzékenységet. A fagydaganat kellemetlenségeit enyhítik a különféle fagykenőcsök és fagybalzsamok, illetve a váltogatott hideg-meleg fürdők, amelyek az ereket tágítják, szűkítik, tehát valósággal tornáztatják. A leghatásosabb megelőző módszer azonban a helyes öltözködés. A ruha legyen több rétegű, kellően bő, hogy a vérkeringést sehol ne akadályozza, kívül sűrű szövésű, hogy át ne nedvesedjék, és minél több levegőt tartson a test közelében. A helyes öltözködés a fagy- ártalom megelőzésén túl a megfázás vagy meghűlés ellen is védi az embert. Meghűlés alatt a testnek azt az általános vagy helyi hőcsökkenését értjük, amely alkalmassá teszi bizonyos kórokozók megtelepedésére, és különféle hurutos betegségek kialakulására. Meghűlést már a megszokott hőmérséklet pár fokos csökkenése is okozhat, ha felkészületlenül, vagy különösen felhevült, kimerült állapotban éri a testet. A tél veszedelmei közé tartoznak a szél, a csapadék — a hó, eső és havas eső — ártalmai is. A modern téliruha felső rétege vízhatlan. Ez a vízhatlan réteg a nyakon, a csuklókon és a bokáknál tökéletesen záró, biztonságos legyen, olyan, hogy sem az esőt, sem a havat ne engedje át. A púba harisnya, kesztyű és sál telerakódhat hóval. Ezeket a vízhatlan felső réteg alá kell felvenni. Nagy hidegben, erős szélben használjanak fülvédőt vagy lehúzható sapkát, és az arc szabadon maradó részeit valamilyen zsíros kenőccsel — ha csak lehet, valamilyen sportkrémmel — kenjék be, mert a zsiradék a hideget, a szelet és a havas esőt is ellensúlyozza. Végül a hóról visszaverődő napsugár ellen alkalmazzák a napvédő füstszínű szemüveget, amit nyáron indokolatlanul túlbecsül a divat, de aminek viseléséről a téli havas napokon megfeledkezik az ember. Pedig a tél elleni fegyvertárnak ez is egyik igen hasznos darabja, ha célszerűen alkalmazzák. Dr. Buga László — A rosszindulatú daganatokra az jellemző, hogy alattomosan támadják meg a szervezetet. Kifejlődésük, növekedésük »némán-«, tünetmentesen történik. A beteg évekig növeszti testében a daganatot, anélkül, hogy panasza lenne. Amikor már jelentkeznek a tünetek, és ezért a beteg orvoshoz fordul, már nagyon előrehaladott a kór. A rosszindulatú daganat gyógyítása pedig annál biztosabb, minél korábban kezdődik meg a kezelés: műtét, besugárzás vagy gyógyszer. Sőt, ma már az az orvosi törekvés, hogy az ún. rákelőző állapotot is fölfedezze. A rák rendszerint nem a teljesen egészséges szövetekben fejlődik ki, hanem valamilyen alapbetegségből. Az egyik fontos feladat tehát azoknak az alaipbetegségeknek a fölfedezése és gyógyítása, amelyekből a tapasztalat szerint rák lehet. A rákszűrő vizsgálat célja tehát, hogy bi- zonvos életkor fölött kiszűrjék a rákos vagv rákelőző állapotban, illetve az alapbetegségben szenvedőket. — Müven szerveknek hatók, a méhszáj környékének | a nyálkahártyája is jól látható, megfelelő műszerrel, az ún. koiposzkóppal kitűnően vizsgálható. — Hogyan történik az alapos rákszűrés? —- Az orvos először is megtekinti az egész bőrfelszínt. Utána a látható nyálkahártyák (száj, garat) következik. Az emlők megvizsgálása után a has áttapintása, majd a külső nemiszervek és a véggbél- nyüás vizsgálata következik. A belső nemiszervek és a végbél tapintással történő vizsgálata zárja a műszer nélküli szűrést. A fejlettebb szűrőállomásokon ezután műszeres vizsgálat következik. A már említett műszer, a kolposzkóp, lényegében egy állványra szerelt, minden irányban mozgatható, de bármely helyzetben rögzíthető nagyító. Lehetővé teszi, hogy a felszíni szöveteket »élőben« vizsgálják; nem szükséges tehát szövetdarabot kimetszeni mikroszkópos vizsgálat céljára. A kolposzkópos vizsgálat nem pótolja ugyan a szövettani vizsgálatot, de a hozzáértő szakember biztosain el tudja vele bírálni, hogy keli-e további, tehát sejttani vagy szövettani vizsgálat. Ugvanakkor bizonyos elváltozásokat jobbam kimutat, mint a szövettani vizsgálat. — Mi történik, ha a rákszűrésen valamilyen rendellenességet észlel az orderíthe* *ő fel n rnkelöző ó llapota? — Elsősorban ilyen szervek a bőr, a látható nyálkahártyák, valamint az emlők. A nőket leggyakrabban a méhnyak és az emlő rákja fenyegeti, ezért érinti a szűrés a nőket. Az emlők jól vizsgálvos? — Ha a szűrés csak szabad szemmel történt, és szín- vagy alakbeli eltérést találnak, to- vábbküldik az illetőt kolposz- kóppai fölszerelt állomásokra, ahol kolposzkópos analízist végeznek. A továbbiakban — ha szükséges — sejttani, illetve szövettani vizsgálatot hajtanak végre a gvanús nyálkahártyarészeken. Ebben a munkában — szükség esetén — ’génybe veszik az Országos Onkológiai Intézetet is. A leletek birtokában eldöntik, hog» milyen elváltozásról van szó, ás milyen gyógyeljárás szükséges. Sajnos, még nem minden rákszűrő állomás van fölszerelve koiposzkóppal, ezért a műszer nélküli szűrésen gyanúsnak találtaiknak esetleg utazniuk kell. De érdemes a fáradozás, hiszen nagy jelentősége van, ha időben fölismerik a bajt! Nem szabad tehát megijedni, ha a szűrést végző orvos »talál valamit«, és az illetőt továbbküldi szakorvosi vizsgálatra, konzíliumra, vagy akár felutaztatja az Országos Onkológiai Intézetbe. Minél alaposabb a kivizsgálás, minél körültakintőbb a földerítés, annál jobban és biztosabban leltet gyógyítani. — Milyen időközökben célszerű megjelenni a szű- résen? — Ha a szűrővizsgálat semmilyen gyanús elváltozást nem talált, akkor egy év múlva kérik újra az illető megjelenését, azzal az utasítással, hogy akkor is jelentkezzen, ha nemim panasza sincs! Viszont, ha bármi apró panasz is jelentkezik, azonnal forduljon orvosihoz. — Statisztikai adatok is alátámasztják a rákszűrés jelentőségét? — Az utóbbi évek magyar adatai szerint az összes rákos elhalálozások 56,4 százalékét olyan rák teszi ki, amely kiindulási helye miatt észlelhető. A méhnyak 18 százalék, az emlő 17 százalék, a bőr 16 százalék, a szájüreg 1,7 százalék^ a külső nemiszervek 1,7 százalék, a végbél 2 százalék gyakorisággal vesz részt az 56,4 százalékban. Hogy évente mégis kereken 10 000 nő had meg hazánkban ezekben a betegségekben, ez azt jelenti, hogy késői stádiumban kerültek kezelésre. Későn, akkor, amikor a betegség már panaszokat okozva kényszerítette őket orvoshoz! OTTHON CSALAD---------KÜRTI £E= = ==== ANDRÁS = v ----1-1 j n budai ;villa titka 29. f — Nem kell mindjárt rémeket látni, kislány. Holnap reggel a barátunk már biztosan jelentkezik. Inkább mérjük fel a pillanatnyi helyzetet! Most j visszamegyünk a Békébe, í mindenesetre üzenetet halj gyünk Hondának. Az ünnepi J vacsorából és az azt követő dá- ■ ridóból, sajnos, nem lesz semmi. Ez a Kovacsevicsné vagy hogy az ördögbe is hívják, majd minden pénzemből kiforgatott, amit csak e célra magammal hoztam. Még a rántást Jjis felszámította az a szipirtyó! ! i Szóval, szép>en hazamegyünk, lés kettesben csapunk egy orgiával egybekötött házibulit. (»Mit szólsz hozzá? Valami harapnivaló és itóka biztosan otthon is akad. Szinte nem is bánom már. hogy a barátunk át- (i menetileg eltűnt. Tíz hosszú i napiig úgyis csak gondolatban i lehettem veled. Nos? A doktorkisasszony felragyogó szemmel bólintott. * • « Már Budán suhant három utasával a sárga Opel. Egyre néptelenebb tájakon. Még két kanyar, és megérkeztek a Má- linkó utca aljához. — Nem állsz meg a villánál! — adta ki az utasítást Bálintnak Mucur. — Feljebb horgonyzunk le. Annak a teleknek a túlsó végén, tudod, annál az ismerős telefonpóznánál. A gördönhajú a parancsnak megfelelően a kijelölt helyre kormányozta a kocsit, leállította a motort, felhúzta, rögzítette a kéziféket. Aztán össze- nyaklott, mint egy rossz rugó- jú bicska. Attól a borzalmas karate-ütéstől, amelyet Mucur a tenyere élével mért a nyak- szirtjére. — Na, hajasbaba — mondta a merénylő Hondának —. te most szépen kiszállsz, és le- cövekelsz a kocsi mellett, de mindig csak háttal nekem. Láthattad, hogy nem ismerem meló közben a tréfát! A karodat hátul össze kell kulcsolnod. Honda némán engedelmeskedett Szemét le nem véve Hondáról, a kopasz tarkóra irányított revolverrel Mucur is kikászálódott a hátsó ülésről, és mögé ie lépett — Kérem tisztelettel — szólalt meg Honda —, elárulná, hogy mi történik itt? — Hogyne. Egyszerű szerepcsere. Mint a színházban, amikor náthás lesz a primadonna, és egy másik cica ugrik be a helyére. Bálint szerepét én veszem át. A tied változatlan. Bemegyünk a villába, hozunk abból a bigyóból, és a flepni- ket lefotózzuk. Észre sem fogják venni, hogy itt jártunk. A zárakat én is ki tudom nyitni, nem lesz semmi difi. — De lesz — jelentette ki halkan, de határozottan az alacsony, kopasz férfi. — Én addig egy lépést sem teszek, amíg nem tisztáztuk, hogy kicsodák maguk, mit akarnak a szimpxatronnal és mi történik velem az akció után. — Igazán?! — kérdezte nyájasan Mucur. Megfogta Honda karját, és vasmarkával megszorította, hogy a szerencsétlen felvisított a fájdalomtól. — Csend, ez csak a kezdet! Aki nem fogad szót, annak Mucur bácsi kendőt töm a szájába, és szilánkokra töri a csontocs- káit. Ebben a pillanatban páros reflektorfény tűnt fel az utca tövében, és motorzúgás hallatszott. A délutáni esőtől még nedves macskaköves úttesten két sárgás fénynyaláb kúszott fel sietve. Mucur a nyakánál fogva a telek bokrai közé rántotta Hondát, és a tenyerét rátapasztotta a szájára. Az érkező kocsi az Ambrózy- villa előtt állt meg. Előbb a pn’ofeszoir bújt ki belőle, aztán Andrea. — Kié lehet az a nagy kocsi? — kérdezte a lány. és a húsz méternyire feljebb parkoló, a sötétben csaknem teljesen elmosódott körvonalú Opelre mutatott. A férfi arrafelé tekintett, és megrándította a vállát. — Fogalmam sincs, talán ... — Segítség! Segíts... A kiáltás az idegen autó mögül jött, utána tompa puffanás hallatszott. — Ez... Ez Honda volt! — kiáltotta a professzor, és rohant a zaj irányába. — A lány szaladt volna utána, deltát tűsarkú cipőben, nedves úttesten, felfelé... Mire Andrea a tett színhelyére ért. Honda mellett már a professzor is eszméletlenül feküdt a földön. Egy pontos horogütés terítette le. A doktorkisasszony néni kezdett sikoltozni. Hiába is tette volna e kihalt vidéken, hanem elhajítva retiküljét, tíz körömmel ugrott neki Mucur- nak. Félperc múlva a saját sáljával a szájában, összekötözött kézzel-lábbal, ott feküdt ő is a barátai mellett. (Folytatjuk.) ü SOMOGYI NEPLA1’ Szerda, 1970. február 4.
