Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-27 / 49. szám
Párttitkároké e sző Hol szorít [ DiáJcparlament a Táncsicsban a cipó a ktsz-eknél ? Bátran bírálnak Az előadásokon reszt vettek a kisipari termelőszövetkezetek pártalapszervezeteinek vezetői is. Azt hiszem, őket a párt szövetkezet-politikai koncepcióival foglalkozó előadás érdekelte a legjobban. Csapó József, a Bőripari Ktsz párttitkára; — Az elaődás megmutatta a ktsz helyét, szerepét a népgazdaságban. Beszéltek arról az útról is, melyet a jövőben járnunk kell. Azt hiszem, a mi párttagjainknak közös érdekük az, hogy a megyei párt- bizottság és a megyei tanács vezetői még néhány konkrét problémáról, ha lehet, előaddr formájában tájékoztassanak bennünket. — Milyen vonatkozásúnk legyenek ezek az előadások? Angyal István, a Fodrász és Fényképész Ktsz párttitkára: Foglalkozzanak a kisipari termelőszövetkezetek belső felépítésével, szervezeti munkájával. Nézze, én nem túlzók, de állítom, hogy nálunk minden apró-cseprő kérdésben a közgyűlés dönt Szerintem ez áldemokratizmus, hiszen nyilvánvalóan sokkal jobb lenne, ha egy-egy adódó probléma megoldásával egy, a közgyűlés által választott testület foglalkozna- Gyorsabb, rugalmasabb lenne így az ügyek intézése. Horváth Jenő, a Vegyesipari Ktsz párttitkára; — Hasonló a nyugdíjazás kérdése is. Képezzük a fiatalokat, szeretnének a munkapad mellé állni, de ha az idősebb dolgozónak nincs kedve nyugdíjba menni, akkor ők legfeljebb odébbállnak, máshol keresnek munkát Ezt is szabályozni kellene. Párttagjaink igénylik. Angyal István: — Az előadás alapján úgy ítéljük meg, hogy a kisipari termelőszövetkezetek közül azok az egységek, illetve ágazatok képesek fejlődésre, amelyek a lakosság szolgáltatásait látják el. Nálunk ez a jövő útja. De a lakosság igényei ma már meglehetősen összetettek. Azzal, hogy mi is helyet kérünk majd az, új szolgáltatóházban, még korántsem elégítettük ki az igényeket. Mert szeretnénk beruházni a jövőben is. Csakhogy minden termelőegység fejlődéséhez hitel kell. És ehhez nem kapunk kellő támogatást. Illetve ezt a tanácsokra bízták. Csapó József: — Nekünk pedig bankhitel kellene a fejlesztéshez. A ktsz-ek ma már annyira sokrétű tevékenységet folytatnak, hogy úgy mondjam, annyira beépültek egy kooperációs hálózatba a nagyiparral, hogy nyilvánvalóan nemcsak a javító-szolgáltató tevékenységünk a jellemző. A kereskedelem például igényli tőlünk a cipőkészítést, ezzel speciális igényeket elégít ki. tehát kis szériában rendel. Ezt a nagyipar nem biztosítja számára. Hogy mi biztosíthassuk, ahhoz beruházás kell, a beruházáshoz pedig hitel. Ehhez várnak a parttagjaink segítséget. Tröszt Tibor BÁB KÉRDÉSEIKKEL nem szoktak várni, a diákparlamentre huzamosabb ideig készülődtek. Kimondottan jó érzés felnőttesen, a pontos válasz igényével kérdéseiket föltenni az iskola igazgatójának, a megyei KISZ-bizottság titkárának — ritkán adódik ilyen alkalom, A Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanulói jól kihasználták. Több mint kilencven diák szorongott a »Tisztelt Háznak« kikiáltott osztályteremben. A kilencven diák majdnem kilencven kérdést jelentett Merő Bélának, az iskola igazgatójának és Varga Tetéznek, a megyei KISZ-bizottság titkárának. Van-e jövője a gimnáziumnak? Mit tesz a tanintézet a hátrányos helyzetű tanulók megsegítéséért? Miért tanítják a lányokat esztergályozni a gyakorlati foglalkozásokon? Bent tarthatja-e a tanár a tanulót kicsengetés után? A fiúknak miért nem kötelező a formaruha? (Az inkább fricskának szánt kaján kérdést természetesen egy kislány tette föl.) Dohányozhatnak-e a tanulók? A válaszokat nem adjuk közre, a leglényegesebbek minden bizonnyal nem ismeretlenek az olvasó előtt. Ellenben megkértük Virányi Istvánt, a gimnázium KISZ végrehajtó bizottságának titkárát és két Vb-tagot: Endre - dí Gabriellát és Kovács Barnát, hogy beszéljenek az iskola KISZ-életének gondjairól, eredményeiről. Virányi István: — A diákparlament is lehetőséget adott arra, hogy Amíg a Chaddar elkészül Kicsi üzem. Megkopott, sárga falai között és boltíves pincéjében készül, érik a Chaddar sajt Csurgón csak sajtgyárnak nevezik, pedig a községet tejtermékekkel is — ' 'annaterj, kakaó, túró, tejföl — az látja eL De a közszáj mégsem »tájékozatlan«, bizonyítandó: legfontosabb termékük még- iscsak a sajt A g|| Chaddar. — Honnan ered ez a név? — Angol szó. Valószínűleg ott készítették először ezt a fajtát. — A boltokban nem lehet kapni. Miért? — A Chaddar elsősorban az ömlesztett sajtok alapanyagát adja. Tulajdonképpen félkész termék, s ezért kerül ritkán a kiskereskedelmi forgalomba. — Fogyasztásra alkalmas? — Hogyne. Kicsit savanykás íze miatt nagyon keresett. — Mennyit készítenek belőle? — Havonta négy vagon hagyja el az üzemet, ez napi 15—20 mázsára tehető. Lóki Lajos fiatal üzemvezető a kalauzom. Készséggel és szakértelemmel magyaráz. Terpeszkedő sajtkádakat mutat, melyek oldalát a beépített csövekben keringő gőz melegíti, s a két fordított Y-t utánzó bolygókeverő nyomán lustán hullámzik a tej. Bonyolult vegyi és mechanikai folyamatok közben válik a tej masszává, majd sajttá. Az igen öreg éoületben átható szag fogad. Paraffinozás. A gézhez hasonló, ritka szövésű. úgynevezett molinó zsákba helyezett saittömbök itt kap iák meg útiköpenyüket Mielőtt elszállítanák őket, az érlelőben oihennek hat-nvolc hetet. A légkondicionált, kellemesen hűvös pincében nitrogén es-sós-vizes ruhával töröl- getik, hogy a penészesedéit meggátolják. A sajtkezelők ősi szerszáma, a fakalapács is sűrűn kopog a hengerek oldalán. A szép csengésű tömbön próbafúrást végeznek, s a jó minőségűeket máris szállítják ... — Sokat exportálunk. Belgium és az NDK a legjobb partnerünk. Belföldön pedig az ömlesztett sajtot gyártó válla- 'atok. Cs. T. I visszapillantsunk. Sokat beszélünk a KISZ-tagok kötelességeiről, jogairól. Észrevettem, hogy sok diák nem is ismeri ezeket. Előfordul, hogy azt sem tudják, mit tartalmaz az akcióprogram. így . bizony nehéz előrelépni.. . Hogy néhány alapszervezetünk nem végez jó munkát, azért nem másokban kell keresnünk a hibát. Megesik, hogy a diák »lakkozza« a problémákat. Nem akar ujjat húzni az osztályfőnökkel, az osztályával, így aztán elsikkad a lényeg. Ezek a »bírálatok« csak arra jók, hogy a diák emlegethesse; ő is hozzászólt a vitához. Aránytalanul sok a végrehajtó bizottságunk feladata, s ez több esetben súlyos tizedeket von le a vb-tagok tanulmányi eredményéből. Magam is negyedikes vagyok, készülök a felvételire, nem mindegy, hogyan segítenek a KISZ-mun- kában. Tessék-lássék módon nem érdemes hozzáfogni, mert úgy a KISZ-nek csak neve van, de nincs értelme. Kovács Barna: — A végrehajtó bizottságban kultúrfelelős vagyok. Az utóbbi hónapokban a Kilián Ifjúsági Házban sikerült létrehozni az iskola klubját. A mi gondunk, hogy minden alkalommal tartalmas program várja a tanulókat. Nagy a lelkesedés, a következő hetek majd eldöntik, hogy tartósnak bizonyul-e. Endrédi Gabriella: — Az egyik legfiatalabb vb-tag vagyok, az első osztályba járok. Még csak ismerkedünk a mozgalommal, de annyi bizonyos, hogy sok feladat vár rám és elsős társaimra. Biztató, hogy nem kell mindent elölről kezdeni, bár ahogy a diákparlamenten tapasztaltam, nem kell tartanunk a tétlenségtől. KerteLés nélkül beszélnek. Most természetes, hogy egyoldalúnak tetszik a kép, a diákparlamenten nem dicsérni szoktak... ÖT FIATAL vesz részt márciusban a Táncsicsból a megyei diákparlamenten. Már megkezdték a válogatást: mit vigyenek a fórum elé. Ha a válogatással akadhatnak is gondok, a felfogással nem valószínű ... Pintér Dezső MA! KOMMENTÁRUNK A felelősségvállalás mechanizmusa Előfordul, hogy az emberek a reform lényegét bizonyos negatív jelenségekkel: a fogyasztói árak emelésével; a vállalati manipulációkkal, az egészségtelen munkaerő-vándorlással azonosítják. Ezek a vélemények egy dolgot félreérthetetlenül tükröznek: a reform kedvező hatásai többnyire még nem tapasztalhatók szembetűnően a munkahelyeken. Főként azért, mert. az új követelményeknek megfelelően nem korszerűsítették a vállalat belső szervezetét, mechanizmusát A műhelyek, az üzemek lényegében ugyanúgy dolgoznak, mint 3—f évvel ezelőtt. De minek kellett volna változnia? A termelő részlegek ma is alapvetően végrehajtó szervezetek, s ritka kivételtől eltekintve nem állnak közvet. len kapcsolatban a megrendelőkkel, a lehetséges partnerekkel. A termelés techiká- ja, a feladatok jellege sem, változott észrevehetően az utóbbi esztendőkben. Ez is természetes. De az már kevésbé, hogy a termelés szervezetlensége, a vezetés színvonala is a régi. A kapkodás, bői, az anyaghiányból, a se- lejtgyártásból, a fegyelmezetlenségből adódó károkért például ma sem felel senki, mintha legalábbis természeti csapásról lenne szó. Helyenként úgy is beszélnek a vezetők ezekről a hibákról, mint tőlük független objektív nehézségekről. A jól szervezett termelésnek, éppen úgy, mint a lelki- ismeretes, gondos vezetésnek, felelősségvállalásnak, megvan a maga sajátos mechanizmusa. £ kétféle mechaniz_ mus szoros kapcsolatban is áll egymással, s közülük a vezetői hatáskörök és kötelezettségek rendezésének van meghatározó szerepe. Nevezetesen a vezetők között olyan munkamegosztásra van szükség, amelyben minden feladatnak van felelős gazdája. Tehát, ha valamilyen feladó» tói nem, vagy rosszul végeznek. el, akkor azért mindert esetben valaki anyagilag, erkölcsileg, sőt, szükség szerint, büntetőjogilag is felel. Á jól dolgozó szakembert és vezetőt pedig a megérdemelt anyagi és társadalmi elismerés illeti. A jogokat és a kötelességeket tehát mindenekelőtt a vezetés különböző lépcsőfokain kell rendezni, s ezt követően lehet csak a beosztottajktól is számon kérni. A fegyelmezetlenség, amelyre például oly sok vezető pavnszüodik, nem annyira a társadalom »laza erkölcsi felfogásából«, mint inkább az adott, vezetés színvonalából következik. Mert ahol az egyenletes anyagellátás, a futószalag, a jól szervezett munka diktálja, a termelés ritmusát, senki nem ér rá fegyeimezeúenkedni A vezetők felelősségét azonban nem szabad formálisan, mechanikusan értelmezni, ahogy ezt többnyire az elavult vállalati belső mechanizmusok. teszik. Vagyis az érdemi munka végzése helyett nem szabad a vezetőket levelezés, feljegyzés, gyártására, magyarázkodásra. »bőr- papírok« produkálására serkenteni. A felelősségáthárítás, a labdázás rendkívül kifinomult módszereivel csak ak'cor szakíthatunk, ha bátor kezdeményezésekre, kockázatvállalásra ösztönözzük a vezetőket. A vezetők joga és kötelessége a kockázatvállalás is. Vagyis esetenként olyankor is merjenek intézkedni, amikor a kínálkozó nagy előnyök nem tekinthetők 100 százalékosnak.. Nem szabad tehát azt a vezetőt büntetni, aki körül. tekintő mérlegelés után az adott időnonthan helyesen döntött, noha döntését az_ élét utólag nem igazolta. A kockázatvállalás lehetősége az aktivitást, mint fontos vezetői tulajdonságot hangsúlyozza, de semmiképpen nem jelentheti az érdemi felelősség ködösítését vagy tompítását K. 3 A negyedik ötvenmillió A somogyi takarékszövetkezetek hálózatuk erőteljes fejlesztését és a betét jelentős növelését irányozták elő 1969- ben. A tervek teljesítéséről és a gazdasági eredem ényékről a napokban befejeződött küldöttgyűléseken számoltak be az igazgatóságok^ Kiss Józsefet, a megyei szövetség takarékszövetkezeti titkárságának vezetőjét kértük meg, elemezze a múlt évi tevékenységet. — Országos szövetségünk értékelése szerint takarékszövetkezeteink valamennyi megyét megelőzték a hálózatfejlesztés és a betétgyűjtés ütemében. Egyetértünk azokkal a küldöttekkel, akik takarékszövetkezetük eredményeivel elégedettek voltak. A megyében tavaly két új takarékszövetkezet alakult meg, a már működők pedig hat kirendeltséggel és harminc betétgyűjtő pénztárral bővítették üzlethálózatukat. Ez év elején összesen 83 egység állt a tagok és a lakosság rendelkezésére. — indokolt volt-e a nagyaranya hálózatfejlesztés? — Feltétlenül. Ugrásszerűen, 43 millió forinttal emelkedett a betétállomány, s most 150 milliót tesz ki. Majdnem ötezerrel növekedett a taglétszám, s a tagoknak az 1968. évi 45 millióval szemben csaknem 84 millió forint kölcsönt folyósíthattak. A betét- és kölcsönnövekedés nagy mértékben az új egységek munkájának köszönhető. — A tagok milyen célra kértek kölcsönt? — Legtöbben fogyasztási kölcsönt igényeltek, összesen 17 millió forint összegben. A háztáji termelés segítésére 11,9 millió, áruvásárlásra 11, építésre 9, kisépítésre 8,5 millió forintot folyósítottak a szövetkezetek. — Ezek szerint a kölcsön- szolgáltatások köre nem bővült? — De igen. Lehetőséget kaptak a takarékszövetkezetek arra, hogy kisiparosoknak kölcsönt adjanak tevékenységük megkezdéséhez. Ezenkívül a tagok kérhettek kölcsönt gáz, víz stb. bevezetésére. A hiányos propagandamunkának tudható be, hogy ezt a szolgáltatást csak kevesen vették igénybe. — A kimutatások tanulmányozása közben feltűnt, hogy a forgalomhoz viszonyítva csak kis mértékben nőtt a nyereség. — A nyereseg elsősorban a kamat nagyságától függ. A takarékszövetkezeteknél? nem volt céljuk a kamatok emelése, sőt arra törekedtek, hogy mérsékeljék a korábban megállapított kamatlábakat. Ez a törekvés a tagság érdekeivel megegyezik, a nagyobb forga- '■'m elérését szc’gálja. — Az OTP és a takarékszövetkezetek között fennálló mű ködös] terülctelhatárolás már évek öta fájó pontja volt a szövetkezeteknek. Van-e val| tozás? — Sajnos, nincs, annak ellenére, hogy megítélésünk szerint elsősorban a gazdasági reform alapelveivel nem egyeztethető össze a területelhatárolás. Másodsorban úgy véljük, hogy a jelenlegi helyzet csorbítja az OTP működési körzetében élők szövetkezé- si jogát. Tudomásunk szerint országos szövetségünk már tárgyalásokat folytat az illetékesekkel a területelhatárolás feloldása érdekében. A tárgyalásokon, reméljük, szó lesz arról Is, hogy az OTP-vel azonos szintre emeljék — a tagság igényeinek megfelelően — az egyes kölcsönök felső határát. — Ez évi célkitűzések? I — Három új takarékszövet- 1 kezet, négy kirendeltség és tizenöt betétgyűjtő pénztár létrehozása. s kétszázmillió forintos betétállomány elérése szerepel a tervekben az első helyén. Többek között fokozzák a propagandamunkát, gyorsítják az ügyintézést. A vezetés színvonalának növelését szövetségünk tanfolyamok, továbbképzések megszervezésével segíti. Reméljük, hogy a most elfogadott új alapszabályoknak megfelelő működéssel a takarékszövetkezetek az idén is rászolgálnak a tagság elismerésére — fejezte be tájékoztatását Kiss József a U SOMOGY! I8PIAP 1A9A fffthmáv 3ML i
