Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
A somogyi fejlődés útja fPÁRTTITKÁROKÉ A SZÓ Fokozatosan javulnak az életkörülmények A magye nópességszáma fokon közel két és félszeresé1969 folyamán —■ a megelőző néhány év tendencia.j anak megfelelően — valamelyest nőtt, s a népszámlálás előzetes adatai szerint 1970. I. 1-én 363 ezer volt A csekély lélekszám- növekedésben a természetes szaporodás némi emelkedése és az elvándorlás (a megyéből kiköltözők és az ide települők számának egyenlege) kedvező alakulása egyaránt szerepet játszott A megyében foglalkoztatottak száma a múlt év során kb két százalékkal tovább emelkedett A növekedés mértéke azonban alatta maradt az előző évinek, s nem érte el az országosat sem. Ennek fő oka a nyugdíjas és járadékos termelőszövetkezeti tagok számának a korábbinál jelentősebb emelkedése, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma mintegy háromezer fővel tovább csökkent. A többi gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma viszont a korábbi évekhez hasonló mértékben emelkedett. Ezen belül az iparban 10 százalékkal, az építőiparban 5 százalékkal, a kereskedelemben 4 százalékkal nőtt a dolgozók száma. A felsorolt ágazatok létszámnövekedése főleg a nagy számban munkaképes korba lépőkből, termelőszövetkezeti bedolgozó családtagokból tevődött kL A foglalkoztatottság bővülése mellett az átlagkeresetek is növekedtek: a dolgozók havi átlagkeresete — nem számítva a mezőgazdaságban foglalkoztatottakat — 3—4 százalékkal növekedett, ezen belül az építőiparban ennél nagyobb (5 százalék) volt az átlagbér-növekedés. Az 1968. évben realizált nyereségek utáni részesedés, valamint az 1969. évi nyereségre előlegként történt kifizetések eredményeként a dolgozók jövedelme a béreknél nagyobb arányban emelkedett; §.z egy munkásra jutó munkabér és egyéb személyi jövedelem az iparban és az építőiparban egyaránt 7 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. A foglalkoztatottak számának és az átlagkeresetek növekedésének együttes hatásaként a lakosság munkabérből és egyéb bérjellegű jövedelemből származó pénzbevétele az 1968. évinél 14 százalékkal nagyobb volt, és meghaladta a 2,5 milliárd forintot A megye kiskereskedőim i áruforgalma az országoshoz hasonló arányban, 9 százalékkal emelkedett 1968-hoz viszonyítva. E forgalomnövekedésben a fogyasztói árszínvonal lassú emelkedése — amely éves viszonylatban átlagosan 2 százalékosra tehető —< is hozzájárult Egyes árufélék (pl. ruházati cikkek) árai az átlagost meghaladó arányban is emelkedtek. Kedvező viszont, hogy a mindennapi szükségletet képező élelmiszerek árszínvonala az átlagosnál kisebb arányban, csupán egy százalékkal nőtt A forgalomnövekedés az első negyedévben nagyobb, az utolsó negyedévben kissé alacsonyabb szintet ért el az évi átlagnál. Ez utóbbiban a karácsony előtti kedvezőtlen időjárás okozta áruutánpótlási zavarok és a vidéki lakosság közlekedési nehézségei miatt elmaradt vásárlások játszottak közre. A kiskereskedelem az előző évinél 9 százalékkal nagyobb forgalmát alig 3 százalékos készletnövekedéssel bonyolította le, amelynek eredményeként a bolti árukészletek forgási ideje az 1968. évi 51 napról 49 napra csökkent A viszonylag kis készletek esetenként kedvezőtlenül hatottak a lakosság áruellátására. A hiánycikkek, vagy a csak időszakonként kapható áruk köre 1969-ben nem szűkült. A problémák egy része a kereskedelem — már említett — óvatos beszerzéséből, a várható igények alábecsléséből adódott, más részük termelési tényezőkre vezethető vissza. A lakosság — vásárlásainak növelése mellett — pénzbevételének egy részét takarékbetétként tartalékolta. Az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél levő betétállomány 1969 végén 21 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, és megközelítette az egymiUiárd forintot A takarékszövetkezeti betét 41 százalékkal nőtt A megyében felépült lakások száma együttesen 6 százalékkal volt több, mint az előző évben. A községekben csökkent a lakásépítés, míg Síére, Kaposváron pedig egyhar- madával nőtt az elkészült lakások száma. A megyében több mint 600 lakás szűnt meg, így a lakásszaporulat a múlt évben 1450 volt. Az egészségügyi hálózat — a körzeti orvosi ellátottságtól eltekintve — 1969-ben tovább fejlődött. Ebben a legfontosabb tényező az 1968. év végén műszakilag átadott siófoki kórház volt. A megyében 1969 végén 527 orvos működött, 7 százalékkal több, mint az előző év december 31-én. A javulás a kórházi és a szakorvosi ellátottságban jelentkezett. A születések növekvő számának következménye, hogy az állandó bölcsődei helyek 7 százalékos növekedésével, és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők számának csaknem kétszeresére történt emelkedésével egyidejűleg a bölcsődék helykihasználtsága — a városokban és a községekben egyaránt — is nőtt. Hasonló irányú változást mutatnak az óvodák adatai: a he- I lyek száma 125-tel, a beírt gyermekek száma 281-gyel nőtt. Kedvezőtlen viszont, hogy ezzel a már eddig is helyhiánnyal küszködő kaposvári és siófoki óvodák zsúfoltsága tovább fokozódott. Kétszazkilenc holdon termelt tavaly őszi- és kajszibarack, valamint szilva a gamá- si Aranykalász Tsz gyümölcsösében. A hetvenhárcon va- gonnyi termés nagyobb részét a MÉK vette át, kisebb meny- nyiséget á Balatanboglári Állami Gazdaságnak adtak el. Tiszta jövedelmük a gyümölcstermésből 1048 000 forint Ahogy Somogyvári János, a szövetkezet elnöke mondta, az idén változásokat terveznek. Ezek közül is legfontosabb a hatvan hold területű szilvás kiirtása. A fák már csemetekorukban fertőzöttek voltak, ezért vált szükségessé kipusztításuk. A területre meggyfák kerülnek. Az idei termést a megkötött szerződés alapján a MÉK- nek adják el. A múlt évben 9 8 ' r Az önállóságról sok szó esik manapság. A szavak mögött az a nagyon helyes elv húzódik meg, hogy minden ügyben ott döntsenek, ahol a legjobban ismerik. A mostani gazdasági mechanizmusnak egyik fontos kérdése ez Érthető, hogy a földvári két hét alatt sokat beszéltek, erről as emberek. Előadók Is nemegyszer hangsúlyozták ennek és az üzemi demokráciának a szükségességét Báli István, az Óbudai Gépipari Ktsz marcali üzemének pártti tikára: •— A gyakorlatban, sajnos, még nem mindenütt érvényesül az az elv, hogy ott döntsenek, ahol a legjobban ismerik az ügyet, s ez az üzemi demokrácia szempontjából is káros. A központi tervezés nálunk is megvan még: Pestről kapjuk negyedévenként hogy mit kell csinálni, s ezzel mást, mint végrehajtani, nem lehet tenni. Az üzem vezetői mindig kérik a pártszervezet segítségét, de itt már legföljebb arról lehet szó, hogyan és milyen módon teljesítsük a kötelező terv-számokat. No, ne értsenek félre, nem arról van itt szó, hogy vitassuk meg, érdemes-e csinálni vagy sem azt, ami az üzem feladata, hanem arról, hogy amikor készül a ktsz terve, akkor kérdezze hiányból származó adósságot kifizetni. A 22 formte« munkaegység is a múlté már, tavaly 30 forintot fizettek. Az eredmények Somogyvári János szerint még pontosabban, jobb munkára kell serkentsék a szövetkezet tagjait- A tavalyi siker ebben az évben hatvannyolc embert ösztönzött a belépésre. Többségük 45 éven aluli. A munkaerő szaporodása ellenére is gondolnak gépparkjuk felújítására. Hetvenöt lóerős lánctalpas traktort vettek. Rendeltek egy kombájnt is. Szeretnének még ebben az évben korszerű gépműhelyt építeni. Készül a harminc férőhelyes sértésfiazta- tójúk is. Július elején adja át rendeltetésének a tsz építő- brigádja. Gamási tervek sikerült az 1968. évi mérlegA hőskorszaktól napjainkig Húsz éve jött létre a Somogy megyei Népbolt MOST FEBRUÁRBAN húsz esztendeje annak, hogy létrejött a Somogy megyei Népbolt. Nem egy üzletről van sző — a név kereskedelmi há- lőzatot jelent. — Megyei vállalat vette át a régi kiskereskedelem örökségét Somogybán — mondja az egyik »örökös-«, Tóth János, a Somogy megyei Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője. — És milyen volt az örökség? — Sok gondot, tennivalót ■hozott magával. Én azt hiszem, ezzel kezdődött a somogyi kereskedelem hőskorszaka. Akkor csináltuk azt, amit mostanában... az új gazdaságirányításban. Csak _ most mindent a nagyobb, szélesebb választékért, akkor meg a legszükségesebb árukért. Föl a teherautóra, aztán irány az Alföld, Szeged... És amiért tényleg hőskorszak volt — akkor tanultunk kereskedni. Üj kereskedelem kellett, kezdődött az iparosodás, nagyobbak lettek az igények. Olyan szűkös helyen dolgoztunk, hogy féloldalt ültünk az asztalok mellett, úgy írtuk a számlákat. Nem is nagyon töprengtünk azon, hogy jó-e. amit csinálunk vagy sem... Muszáj volt, mert sürgettek a percek is. Akkoriban még nem is láthatott volna konzervárut a polcokon. De szerencsére volt hús, liszt, meg itt volt a cukorgyár. Ahogy megindult az élet, úgy kellett követnünk. És a nyolcvan üzlet követte, Egy év alatt — 1950-ben — nagy utat tettek meg. ■— Szétvált az iparcikk-kiskereskedelem és az élelmiszer-kiskereskedelem. Először az országban. De megérte ez a türelmetlenség. Jobban láttuk így tennivalónkat, tudtuk pontosan, mi áll előttünk. És még 1950 őszén létrejött harmin-cegynéhány üzlettel a Somogy megvet Eleimiszer- kiskereskedelmi Vállalat. Ezt jelzi ma is az eladók fehér köpenyén az embléma: SÉV... Növekvő igényekről, szélesedő hálózatról esett szó. A kereskedő mindig tudja, mit kivan a vásárló. — Legalábbis szeretnénk, ha tudná — fűzte tovább gondolatait Tóth János —, de nem mindig használják ki a panaszkönyv adta lehetőséget. Amiben tudunk, abban segítünk ... De a «szálak az iparhoz vezetnék.« — Mi a véleménye az ipar kínálatáról? Mennyire változott? — Változott, nagyon sokat és jő irányban. Ha azt mondom, hogy jó, az túlzás. Hiszen a vásárlók látják, hogy milyen az áru, látják, hogy van-e választék. Beszerezzük a luxuscikkeket is, mert ennek is lennie kell a pulton, ez is kell ma már. Higgye el, nem öncélúan dolgozik a kereskedelem. Igyekszünk beszerezni olcsóbb élelmiszerereket is. De néha megállunk az igyekezetnél. Nem gyárt az ipar. Sokáig beszéltünk olcsó hentesárukról, arról, hogy miért hiánycikk. Nem volt elég sertés. Hát nézze... ezt még megérthetjük, de hogy az olcsó keksz miért hiánycikk, azt magam sem értem. Mert liszt van... Amíg Tóth János beszélt, eszembe jutott, amit az 1950- es esztendőről mondott Hőskorszak. Szavai azt bizonyítják, hogy a jó kereskedelemiben egy kicsit, mindig «hőskorszak« van... Nemrégiben került új igazgató, Kovács Lajos a vállalat élére. — Az ősszel ünnepeljük az eddigi húsz esztendőt Most tavasszal a negyedszázados felszabadulást A vállalásokat a brigádok dolgozzák a boltokban. ök vannak legközelebb a vásárlókhoz, gondolják végig ők, hogy mit kellene a még jobb kereskedelemért tenni. — A húszéves múltról beszélgettünk. Milyen lesz a vállalat jövője? — Elég, ha csak , annyit mondok, hogy verseny lesz. És ebben szeretnénk állni a sarat. Szebb üzletekkel, jobb ellátással bővül hálózatunk vidéken is. Mert nemcsak versenyre hívnák bennünket hanem mi is versenyre bírjuk a fogyasztási szövetkezeteket Például Barcson, Az ABC-típusú üzleteknek nagy jövőjük van. Bővítjük az északnyugati városi hálózatot is. Május 1-re megnyitjuk az Qmnia kávészalont Jön a tavasz. Remélem az idén nem lesz probléma a friss zöldáruval. Szerződést kötöttünk a Kapos menti tsz-ek értékesítési társulásával, és közvetlenül tőlük vesszük át az árut Azt hiszem, a vásárlók elégedettek lesznek ezzel. — És az utánpótlás? MEGÍTÉLÉSEM szerin? a Kaposváron végző kereskedelmi tanulók nagy részéből jó kereskedő válik. Most már jobban szívügyünk lesz a sorsuk. Ott kezdjük, ahol a legfontosabb — több fizetés* kapnak a üaíalok. Trosz* Tibor üzemek nek meg bennünket is: mit szeretnénk csinálni, hogyan akarjuk megvalósítani? Csonka István, a Mechanikai Művek marcali gyárának pártti tkára: — Egyre több olajkályhát kér tőlünk a kereskedelem. Tavaly kilencvenezret készítettünk, az idei tervünk kétszázezer. Farekeszekbe szállítjuk el ezt a nagy mennyiségű árut, s a rekeszeket valahonnan az Alföldről küldik vagonokban, pedig az üzemmel szemben ott van a fafeldolgozó. Ebben a fűrészüzemben éppen tíz forinttal olcsóbban állítanák eló, nem is számolva, hogy megtakarítanánk más áruk szállításra egy csomó vagont. Nem okozna gondot a tárolás sem De nem dönthetünk ebben az ügyben. Vagy itt van egy másik dolog: az Óbudai Gépipari Ktsz marcali telepén helyben elkészítették volna a kereteket. Kértünk is árajánlatot a ktsz-tól. Kedvezőbb volt: olcsóbban tudták volna adni, mint amennyiért most kapjuk. Csak éppen hogy ki nem kaptunk a központtól emiatt Az üzemben a csúcsvezetőségi ülésen nagyon sokszor felvetődött már, hogy az ilyen dolgokba miért nincs beleszólásuk az üzem vezetőinek? És miért nem szólhat bele a gyár irányításába közvetlenebb módon a pártszervezet "meg a szakszervezet? A múlt évben például 177 millió forint értékű készárut termeltünk, de ha fölvesznek egy munkást, annak a bérét nem állapíthatjuk meg. Azt Budapesten, a központban mondják meg, hogy mennyi lesz az órabére. S ha valaki jól dolgozik, ott is emelik föL Csak egyet nem értek: ott, vagy Marcaliban tudják jobban, ki hogyan dolgozott? Báli István: — Nálunk hasonló a helyzet. Csak mi például az alkalmazottnak azt se mondhatjuk meg, hogy körülbelül -mennyire számíthat, ha hozzánk jön dolgozaú. Az teljesen a központtól függ, hogy mennyit ad. A fizikai munkásnak ajánlatot tehetünk az órabérre. A beszélgetés alatt, a kérdés többször is fölvetődött: miért nem lehet a bérrel is ott gazdálkodni, ahol termel nek, a munkát irányítják. A telepek, a kisebb egysegek sorsa lenne, hogy önállóan semmiben sem dönthetnek? Csontos László, a csurgói fűrészüzem parttá tkárától ellenpéldát is hallottunk. — Nálunk mindig megvolt az együttműködés lehetősége. Mindén vezetői értekezléláé. meghívtak bennünket S most az új rendszerben — úgy vesszük észre — még, inkább méglesz. Például nem tudnánk elképzelni; hogy a. munkásat, ink bérét a központban állapítsák meg. Sok gondot okozhat az ilyen rendszer. , , ^ Báli István-: , — Például olyat, hogy ha egy jó munkást föl akarunk venni, akkor annak addig várnia kell, amíg a központban megállapítják a bérét. De melyik vár addig? Hiszen mindenütt kapkodnak a jó szakemberekért Aztán meg hogyan lehet a differenciált bérezést így megvalósítani? Ha valaki kiválóan dolgozik, hogyan lehet'kiemelt bért adni neki? Kercza Imre Gépek exportra Határidő előtt egy hónappal elkészültek a Mosonmagyaróvári Gépgyár kaposvári üzemében a félautomata paradicsomfeldolgozó gépsor első elemet A gépeket a Szovjetunióba szállítják. \z MGF—OB mezőgazdasági gyorsszállító gép ferde felsordőja is határidő előtt készült el Tíz darabot Vé'-ítefteb i csehszlovák exportra. SO MOOT* VtVttAV WWL íaSswsfe- 3É,
