Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

Bőhönye az első 1970-ben húszmilliós betétállomány MEGYÉNK ELSŐ takarék- szövetkezete a böhönyel, 13 évvel ezelőtt alakult 169 tag­gal. Starkbauer Ferenc ügy­vezető elnökkel és Horváth Béláné vezető könyvelővel be­szélgettem a napokban a ta­karék tizenhárom esztendejé­ről. A megalakulás évé’oen még csak 1600 forint volt a betétállományuk. Aztán a kör­nyék parasztjai megszerették, növekedett a bizalom, mind többen helyezték el megtaka­rított pénzüket itt. és sok rá­szoruló taron segített a taka­rék. 1968-ban már tízmilliós betétállományról beszélhettek Aöhönyén. 1969-ben 5 440 000 forinttal növekedett az állo­mány, ez év február közepére már megközelítette a 17 mil­liót. A környék lakói közül 1285 betétes megtakarított pénzét őrzik, kezelik. A veze­tők nagy feladatot tűztek ki 1970-re: elérni a 20 milliós be­tétállományt. A jelenlegi be­téttel a takarék első a me­drében. Érdekes kezdeményezés Bö- bönyén. hogy az 1000 forint fölötti betétesek részére sorso­lást rendeznek, ahol a három Ládák külföldre Évente majdnem hatvanezer köbméter gömbfát dolgoznál; fel Csurgón a fűrészüzemben. S akinek ez nem mond sokat, hadd tegyük hozzá: az évi be­vétel ebből megközelíti a százmillió forintot. Ennek tekintélyes része exportból származik. A telepen több szakaszban folyik a fafeldolgozás. Vijjogó fűrészek szelik — az igények és a gömbfa formája szerint — deszkákra, lécekre a rönköt. A hulladék — az itt már nem hasznosítható fűrész mellék- termék — mag számottevő, bár a gépek mellett dolgozók ügyelnek, hogy minél keve­sebb legyen. — A fa minden részét hely­ben kellene hasznosítani. Amo­lyan faipari kombinátban. A legértékesebb fától a legki­sebb forgácsig és a fűrészpo­rig. — Mire lehetne a fűrészport használni? — Olaszországban sok he lyen műanvagból készítik az ajtókat, ablakokat. Ezek nem vetemednek, tartósak és tet­szés szerinti színűek. Ahhoz, hogy szilárd legyen a keret, közeit valamilyen teherbíró és olcsó anyaggal kell kitölteni. Erre kiválóan alkalmas a fű- fésroor. Különböző vegvi el­írásokkal használható hézag­pótlót lelhet belőle készíteni. — Van már ilyen anyaguk? — Kísérletezni kell mondja Tropsa Imre, az üzem főművezetője, de hangjában a bizonyosság cseng A főműve­zetőt erősen foglalkoztatja, miként lehetne a ienyőimpor- tot csökkenteni — ez jelenleg mintegy harmadát teszi ki a felhasznált mennyiségnek. A szovjet fenyőt magyar nyárral szeretné helyettesíteni. De a nyárfa könnyen vetemedik, s ezért olyan vegyi eljárást kell kidolgozni, mely tartóssá teszi anyagát. Az üzem term el vényeinek listája hosszú. Félkész és kész­termékeik nagy résziét expor­tálják. Dongaanyagot Bécsbe, töl«ybú tori óce t és parkett­alapanyagot Svédországba, ra­kodólapot akácból és cserből Franciaországba. — A csert az értéktelenebb fák közt. tartják számon. Még­is ezt a fajtát exportálják? — Az említett országokban kiváló impregnálási (tartósító) technikát alkalmaznak. A fa­anyagot tökéletesen telítik konzerváló vegyszerrel. Mivel a cser faanyaga értékes, im­pregnálva nem marad el a tölgy mögött. Az üzemben különösen sok láda készül Legalább három­százféle. Kevés európai ország akad, ahova nem jutnak el a legváltozatosabb rendeltetés­sel és alakban. Még az Egye­sült Államokba szállított ju­goszláv hangszerek Is csurgói ládákban kelnek útra. Cb. T. szerencsés mosógépet, rádiót és porszívót nyerhet. Ezt az akciójukat félévenként megis­métlik. A takaréknál jelenleg 1 300 000 forint a gépkocsi­nyeremény takarékbetét; ta­valy 3 gépkocsit nyertek. Az állandóan növekvő be­tétállomány lehetővé tette azt is, hogy mind több tagon se­gíthettek kölcsönnel. 1969-ben több mint 7 millió forintot folyósítottak. A legtöbben ter­melési célokra, állatvásárlás­ra, méhészetfejlesztésre, gyü­mölcstárolók építésére vették igénybe a takarék segítségét. A gondos, jól szervezett munkát hűen tükrözi a szö­vetkezet évről évre növekvő eredménye. 1968-ban 77 000 forintot, 1969-ben 115 000 fo­rintot könyvelhettek a nyere­ség rovatba. Ez év január 1- ón már 730 000 forint volt a szövetkezet salát vagyona. 1967-ben a fejlődés jelentős állomásához érkeztek Böhö- nyén. Ekkor adták át ugyanis rendeltetésének székházukat. Olyan az üzletház, mint egy 'razi bankémüet. Berendezés­sel együtt 332 000 forintjába került a szövetkezetnek. Jelenleg a környék tizenegy községe tartozik hozzájuk. 1961-ben már kirendeltségük működött Taosoryban. két év­vel ezelőtt Nemesviden, ta­valy Mesztegnyőn nyitottak új kirendeltséget Ez évben újabb hálózatfej- 'esztést terveznek. A nemrég megtartott küldöttgyűlés ha­tározatot hozott, hogy a fel­sőbb szervek lóváha óvásával tharosberény központtal szer­zők meg a szövetkezet pénz­ügyi szolgáltatásait Tnko. Tha- zosberénv Romogvcsirsó Tha- ros és Pogányszentpéter köz­A SZÖVETKEZET működé­si területén a legtakarékosabb község Böhönve. Az itt lakók adiák a betétek felét Köl­csönfolyósításért legtöbben Böhönyéről és Veséről fordul­nak a szövetkezethez. Már évek óta bekapcsolódott a ta­karék a kiváló címert folvó munkaversenybe. Eddig hét elismerő oklevelet kapott. Dévai Zoltán Villamos energia: kicsiben és nagyban A dal néhány hét alatt slá­ger lett. Az Omega együttes új száma, a Petróleumlámpa, valami olyasmiről szól, amit a tizenévesek túlnyomó többsége már csak olvasmányaiból, fil­mekből, az idősebbek elbeszé­léseiből ismert. A petróleum- lámpáról szóló dallam termé­szetesen elektromos gitáron és orgonán csendül föl, az elekt­romosság rögzíti hangszalagon, hanglemezen, s a villanyáram közvetíti a hallgatóhoz, akár lemezjátszó, magnó, rádió vagy televízió legyen a közvetítés eszköze. A villamos energia ma már szinte oly nélkülöz­hetetlen feltétele életünknek, mint a víz, a levegő, a nap­fény. Létezni is nehezen tud­nánk nélküle, haladni, fejlődni pedig egyáltalán nem sikerül­ne 11 diadal nyolc évtizede A nyolc évtizedes múltra visszatekintő villamosenergia­ipar története bővelkedik dia­dalokban. Száz éve, 1870-ben, a világ energiatermelésének 70 százalékát még a fa fedezte. A századfordulón, mikor meg­kezdődött az elektromosság \ agy üzemi termelése, a szén került az első helyre; 69,7 szá­zalékkal részesedett az energia előállításából. A fa aránya 26,6 százalékra csökkent, s fel­bukkant két új energiahordo­zó: a kőolaj és a földgáz. 1960 ban a világ energiatermelésé­ből 47,3 százalékot a kőszén. 33,3-et a kőolaj, 13,6-et a föld­gáz fedezett, míg a vízi ener­gia 3,8 százalékot tett ki, s a valamikori listavezető, a fa részesedése, két százalékra csökkent. Világszerte a fejlettség, a gazdasági növekedés egyik fő mutatója az elektromos ener­gia termelése, s egy főre jutó fogyasztása. 1900-ban 15 mil­liárd kWó volt a világterme­lés, 1929-ben 280 milliárd, annyi, amennyit harminc év múlva a Szovjetunió egymaga előállított. 1962-ben hazánkban befeje­ződött a faluvillamosítás, min­den településre eljutott a vil­lany. Sok helyen villanypász­tor őrzi a jószágot a legelőn, villanyújság adja tudtul a leg­Magyarország villamos erőművel, energla-elosztóhálozata éa az áramtermelés alakulása 1938—1968 között. * OS O 19 IMI LENINRŐL 18. Sokat gondolkozott az em­berekről. Nyugtalanította az. amit így fejezett ki: — A mi apparátusunk ve­gyes. Október után sok idegen is bekerült. Ez az ön kedven­cének, a jámbor értelmiség­nek a bűne, ez az ő alávaló szabotázsuk következménye. Ügy bizony! Ezt akkor mondta, amikor sétáltunk. Gorkijban. Nem emlékszem, miért te­reltem a szót Alekszinszkijra. Azt hiszem, éppen az idő tájt követett el valami gazember­séget. — Elképzelheti: első talál­kozásunk óta valóságosan fi­zikailag undorodom tőle. Le­küzdhetetlen az undorom. So­ha, senki nem ébresztett ben­nem ilyen érzést. Amikor együtt kellett dolgoznunk, minden erőmmel uralkodtam magamon. Nem volt könnyű dolog, mert éreztem, hogy ki nem állhatom ezt az elfajzott embert. Csodálkozva vont vállat, és így folytatta: — És lám, azon a semmi­rekellő Malonovszkijon* nem bírtam keresztüllátni. Nagyon sötét eset ez a lWalonovszkij . Velem úgy viselkedett, mint a szigorú tanító és a jóságos, »gondos barát«. — Rejtélyes ember maga — jegyezte meg egyszer tréfál­kozva. — Az irodalomban, a jelek szerint, kiváló realista, az emberekkel való kapcsola­taiban pedig romantikus. Ma­gánál mindenki a történelem áldozata? Mi ismerjük a tör­ténelmet, s azt mondjuk az áldozatoknak: döntsétek le az áldozati oltárokat, zúzzátok szét a szentélyeket. Le az is­tenekkel! Maga pedig arról akar meggyőzni, hogy a mun­kásosztály harcos pártja min­denekelőtt az értelmiségiek kényelméről köteles gondos­kodni. Lehet, hogy tévedek, de úgy vélem Leninnek jólesett velem beszélgetni. Csaknem mindig invitált: — Ha megjön, hívjon fel, találkozzunk! — Egyszer pedig azt mond­ta: — Magával mindig érdekesen lehet beszélgetni. A maga él­ményvilága gazdagabb és tá- gabb.- Kérdezgetett az értelmiség hangulatáról, különös figye­lemmel a tudósokról. Én ugyanis akkoriban Halatov- val együtt dolgoztam a tudó­sok életkörülményeinek meg­javításával foglalkozó bizott­ságban. Érdeklődött a prole­tárirodalomról is: — Mit vár tőle? — Mondtam, hogy sokat. De feltétlenül szükségesnek tartom, hogy irodalmi főisko­lát szervezzünk, nyelvtudo­mányi, idegen — nyugati és keleti — nyelvű, néprajzi, vi­lágirodalomtörténeti és külön • (R. V. Malonovszkij 1906-ban csatlakozott a munkásmozgalom­hoz, és 1904-ig szolgáltatott róla adatokat a rendőrségnek). orosz irodalomtörténeti tan­székekkel. — Hm-hm — mondta hu­nyorogva, és nagyot kacagott. — Nagyszabású és káprázatos! Hogy nagyszabású legyen, azt nem ellenzem. De vajon ilyen káprázatos is lesz? Saját pro­fesszoraink nincsenek eb­ben a szakmában, a burzsoák pedig olyan történelmet fog­nak bemutatni, hogy... Nem, most nem szabad ilyenbe kez­denünk. Még vámunk kell három, négy, öt évecskét És így panaszkodott: — Egyáltalán nincs időm olvasni. Nyomatékkai és több ízben hangsúlyozta Gyemjan Bedrij munkájának agitációs jelen­tőségét, de így vélekedett ró­la: — Kissé nyers. Az olvasó után kullog, pedig egy kicsi­vel előtte kellene haladnia. Majakovszkijról bizalmatla­nul, sőt ingerülten nyilatko­zott: — Kiabál. Mindenféle torz szavakat talál ki, és valahogy nem sikerül neki. Szerintem nem sikerül, és kevéssé ért­hető. Mindent szétszór. Nehéz olvasni. Tehetséges? Sőt na-, gyón? Hm-hm. Majd meglát­juk! De nem gondolja, hogy nagyon sok, verset írnak? A folyóiratokban egész oldalakat töltenek meg verseik, és csak­nem naponta jelennek meg újabb kötetek. Azt feleltem, hogy a fiatal­ság ilyen időkben természete­sen dalra vágyik, és hogy vé­leményem szerint könnyebb dolog közepes verset írni, mint jó prózát A vers ke­vesebb időt kíván, ráadásul nagyon sok emberünk van. aki kitűnően tanítja a vers­tant — No, hogy verset írni könnyebb a prózánál, azt nem frissebb híreket a fővárosi nagykörúton, yiUanymozdony húzza a szerelvényeket egyre több vonalon, a villany mű­ködteti a másfél millió tele­víziókészüléket, a mosógépe­ket, a hűtőszekrényeket... Nemcsak az ország arculatá­nak, de a családok életének változásait is szoros szálak fű­zik a villáimosenergia-terme- lés növekedéséihez. Az országot behálózó 92 ezer kilométer hosszú vezetékrendszer — 1960-ban még csak 63 ezer ki­lométer — a szó szoros értel­mében mindennapi életünk fő ütőere: a villanyáram elapadá­sa megbénítaná az életet Gyorsan növekvő fogyasztás A Magyar Villamos Művek Tröszt huszonhárom vállalatá­nak 37 ezer dolgozója a leg­gyorsabban fejlődő iparágak egyikében tevékenykedik. Az ipari beruházások tetemes szá­zalékát hosszú esztendők óta a villamosenergia-ipar kapja — a harmadik ötéves tervben 17 milliárd forintot —, s pél­dául 1968-ban 3,8 milliárd fo­rint értékű beruházást helyez­tek üzembe. . A villamosenergia-fogyasz- # tásban a csúcs hosszú eszten- t dők óta a december. 1969-ben f ez a csúcs meghaladta a 2700 megawattot, az 1968-as decem­berinél 8,6 százalékkal volt több. A kiragadott példát is arról tanúskodik, hogy évről évre gyors ütemben emelke­dik a fogyasztási igény, s en­nek zavartalan kielégítésében a hazad termelőkapacitások bő­vítése mellett nagy szerepet játszik az import, a KGST-or- szágok egyesített energiaháló­hiszem. Nem tudom elképzel ni. Még ha megnyúznának, akkor sem tudnék két sort írni — mondta, és elkomoro- dott. — Az egész régi forra­dalmi irodalmat el kell jut­tatni a tömegekhez. Az egé­szet, ami csak nálunk és Nyu- gat-Európában van. Orosz volt, de sokáig élt Oroszországon kívül. Ezért fi­gyelmesen vizsgálgatta saját hazáját, amely távolról színe­sebbnek, ragyogóbbnak lát­szott. Helyesen mérlegelte az ország potenciális erejét, a nép rendkívüli tehetségét, amely még alig nyilatkozott meg, amelyet még nem rázott. Kincset Nem vaspántos lá- fel nehez es nyomasztó tor-1 évszázadok óta pihe_ tenelme, de a fantasz.ikus n. aranyrudakat és drágakő- orosz elet sötét hattere előtt fyek t J M Lsar„ mindenütt aranycsillagkéntL^M Hetvennyolc és fél raffirog. ... [Celsius fokos bugyborékoló Vlagyimir Lenm, e világ Jforrósá& metve ^ már nagy és igaz emberemohait , használnatom a minőségét je- Halala nagyon fájdalmasan I t- ^ á] ^ sújtotta mindazok szívét, akik? Amikor 0]a'jat kerestek az ismerték őt. Nagyon "^A"halál komorsága azonban* még nyomatékosabban hang- ^ ha azt svakkor les’ súlyozza a világ előtt, hogy * '65 ha azt. E?m-^kkor legT miiven jelentős személyiség \ alat?bf J* uunosegu ivóvizet i hozhatnak napvilágra. A vizs­né°£n^ vezeW gálatok kiderítették, hogy an­népene* vezetője. fnak a medencének a középé­1 ív?-- 1 o «pvp ^ fúrtak, amelynek a szélé­lolet felhője:, aneve korai tér-,» a ^isztapuszta fürdö már jengő hazugság , 8 J felépült, és évek óta működik, felhő meg stoibb volnal is, azi A kincskeresők tavaly búk­sem számítana. orrnak rá a termálvízre, s ; S * iSíS bármilyen témáról es­a iáklyának a te_ y’ > J sen is szó a járási, községi Ixmin emelt magasra e tóbo- £ szerveknél, előbb-utóbb a víz lyult világ ío) g volt. hasznosítására lyukadnak ki. geben. Itojta« volt* A meleg víz feltárására és meg senki, aki Y [hasznosítására a Mélyépterv to volna a világ orok emléke- tanulmánytervet készített, ,;,re' . . __amely három lépcsőben kép­V lagyimir ji „ zeli el a víz felhasználását. De élnek elméjének es aka-f . rátának örökösei. Élnek ésl> Eloszor két állami gazdaság olyan eredményesen dolgoz-fás "fgy termelőszövetkezet nak, mint ahogv senki sem f Jjoz létre, s közös dolgozott még soha — sehol (' beruházásból tizenötezer négy- a világon f zetméter üvegtetős és har­<» mincezer négyzetméter fóliás fVége) f hajtatóházat építenek. A kö­zata. A legnagyobb villamo®- energia-fogyasztó, az ipar, évente átlagosan 6, a lakosság 14 százalékkal több energiát igényel a villamosipartóL Csillapíthatatlan éhség A villám os energia-iparban csillapíthatatlan éhségként je­lölik a fogyasztási igények gyors emelkedését. Az ipar, a mezőgazdaság korszerűsítése, a háztartások modernizálása, a közutak megvilágításának bő­vítése: több és több energiát követel. Az iparág elkészült — s a kormányzati szervek által jó­váhagyott — negyedik ötéves terve 40—45 százalékos fo- gyasztásemelkedéssel számol, gyakorlatilag tehát az évtize­denkénti megkétszereződéssel. A terv legfőbb adatai szerint az 1965. évi 12,5 milliárd kWó fogyasztás 1970-ben már 17,6- re emelkedik, 1975-ben pedig eléri a 25,5, 1980-raa35,5 mil­liárd kWó-t. Így válik érthetővé, miárt szükséges a negyedik ötéves tervben az 1966—1970 között kiépített kapacitások megkét­szerezése, 1.6 millió kilowatt erőművi teljesítmény létreho­zása. Befejeződik a gyöngyösi Gagarin Hőerőmű építése, s 1973—1975 között sor kerül a százhalombattai Dunomenti Hőerőmű bővítésére négy, egyenként 215 megawattos áramtermelő blokk létrehozá­sával. A százhalombattai óriás ezzel 1975 végére 1500 mega­wattos kapacitásával Európa legnagyobb szénhidrogán-tü- zelésű erőművel között foglal helyet. M. O. Mit rejt Táska „táskája“? vetkező lépcsők tartalmazzák a fürdő, majd ezt követően a szállodák megépítését A táskái meleg víz most már nemcsak a megye, hanem az ország számára is fontos. Az Országos Gyógyfürdő Igazga­tóság a gyógyfürdőfejleszté­sek második csoportjába so­rolta Hajdúszoboszlóval és Rábasömjénnel együtt. Ez pe­dig már rangot jelent és biz­tosítékot arra nézve, hogy a hozzávetőlegesen százhúsz milliós program nemcsak ígér­getésekkel teletűzdelt álom lesz. Több országos szerv és in­tézmény is megmozdult a tás­kái kincs kiaknázására. Az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium pályázatot ír ki a fürdő tervére, az Egészség- ügyi Minisztérium díjmente­sen végezte el a laboratóriumi vizsgálatokat, a SZOT négy­száz személyes állandó, és há­romszáz személyes fél éven át üzemeltethető szállodával tár­sulna. az OVH pedig az ön­költségi árnál két százalékkal magasabb összegért végezné °z üzemeltetést. Az idén elkészül a fürdő ta­nulmány- és kiviteli terve, és 1971- első félévében üzembe helyezik a vízkiemelőt. & a 0 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 197*. február

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents