Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

MAI KOMMENTÁRUNK „Magasabb színvonalra emelni az eszmei, politikai munkánkat“ Ünnepélyesen megnyitották as othónapos pártiskolát Dr. Nagy Lajos, az MSZMP megyei oktatási igazgatóságá­nak vezetője köszöntötte teg­nap délelőtt az oktatási igaz­gatóság kaposvári székházában megjelenteket: üzemek és ter­melőszövetkezetek, hivatalok és állami gazdaságok párttrtká- rait, pártveaetőségi tagjait, akik hallgatói lesznek a most induló és öt hónapig tartó pártiskolai tanfolyamnak- Kö­szöntötte Bíró Gyulát, a me­gyei pártbizottság titkárát, s az igazgatóság tanári karát is, mindazokat, akik részt vettek az ünnepélyes megnyitáson. A megyei párt-végrehajtó­bizottság nevében Bíró Gyula tolmácsolta a pártiskola hall­gatóinak, s a tanári karnak a vb jókívánságait, majd beszélt megnyitójában a pártiskola, il­letve a tanulás jelentőségéről, fontosságáról: — Pártunk mindenkor nagy gondot fordított a vezetők és az egyszerű párttagok képzé­sére. Még az illegalitás hosszú éveiben, amikor a lehetőségek korlátozottak voltak, pártunk akkor is szervezte, irányította tagjainak képzését, mert val­lotta: a párt eszmei, politikai és cselekvési egységének erősí­tését azzal biztosíthatja legin­kább. ha növeli a párttagok felkészültségét, tisztánlátását Bíró elvtárs ezután arról be­szélt, hogy a szocializmus tel­jes felépítésének követelmé­Bírö Gyula, a megyei pártbizottság titkára megnyitó beszédét mondja. nyel egyre több új feladatot ál­lítanak pártuk, az egész társa­dalom elé. —■ Ez követeli meg, hogy fo- kozottt figyelemmel törődjünk az ideológiai munkával, s emeljük annak színvonalát. Bebizonyosodott, hogy a tudo­mányos szintű politikai veze­téshez, a dolgozók szocialista Békevonat a Szovjetunióba neveléséhez, mozgósításához a korunk jelenségeit, hazánk fejlődésének tapasztalatait he­lyesen elemző, az eseményekre gyorsan reagáló, ingadozástól mentes, harcos ideológiai te­vékenység szükséges. Utalt Bíró elvtárs a IX. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet ezzel kapcsola­tos határozataira, s amikor a megyei párt-végrehajtóbizott­ság nevében jó tanulást kívánt a hallgatóknak, arra kérte őket: használják ki a lehetősé­geket, gyarapítsák tudásukat Ezt kérte az igazgatóság ta­nári kara nevében dr. Nagy Lajos is, ígéretet téve arra, hogy minden segítséget meg­adnak a tanuláshoz, ahhoz, hogy a hallgatok az öt hónap után még eredményesebben, magas színvonalon végezhes­sék a pártmunkájukat flz ipari szövetkezetek nemzetközi együttműködése Jelentős nemzetközi mun­kaértekezlet részvevőit bú­csúztatták néhány nappal ez­előtt Budapesten: befejező­dött egy megbeszéléssorozat, amely cselekvőén hozzájárult hat szocialista ország szö­vetkezeti iparának együtt­működéséhez. Az OKISZ kezdeményezésére és meghí­vására a bolgár, a cseh és a szlovák, a lengyel, a mon­gol és a román ipari szövet­kezetek szövetségeinek el­nökei emlékeztetőt írtak alá a tárgyalások tartalmáról és a jövő feladatairól. A meg­hívottak az egyhetes találko­zón több mint ötezer ipari szövetkezetei és másfél mil­liós szövetkezeti tagságot képviseltek. A megértést es a meg­egyezést segítette az az elő­terjesztés, amelyet az OKISZ — fölmérve a múltbeli, egy­re erősödő kapcsolatokat — részletes javaslatokkal elő­zetesen eljuttatott a szocia­lista országok szövetkezeti ipari szövetségeihez. E ta­nulmány megfelelően ele­meibe a mozgalmi és a kul­turális, a szakmai és a gaz­dasági kapcsolatokat, illetve a nemzetközi szövetkezeti mozgalomban eddig kifejtett tevékenységet. A : következett, munkaérte­kezleten ugyanakkor új, az eddigi kapcsolatokat tovább gazdagító javaslatok hang­zottak el a távlati együtt­működés sokoldalú fokozásá­ról. Részletesen tárgyalták a szolgáltatások közös fej­lesztésének, az árucsere és a termékválaszték növelésének lehetőségeit, a közös licenc­vásárlások hasznát stb. Egy­hangúan igényelték, hogy az ipari szövetkezetek" verseny- képes termékei hivatalosan kerüljenek föl az államközi kereskedelmi tárgyalások és megállapodások kontingens- listájára. Az elnöki értekezlet a teljes egyenlőség, az elő­nyökben való kölcsönös és arányos részesedés elvéből kiindulva gondolkodott és határozott. Elhatározták nem­zeti és közös munkabizottsá­gok alakítását, amelyek elő­készítik a két- vagy több ol­dalú tárgyalásokat és a konkrét megállapodások ter- vezetét. A tárgyalás emlékez­tetőjét megküldik más szo­cialista országok szövetkeze­ti szerveinek, hogy azt ta­nulmányozhassák, s kapcso­lódhassanak áz általuk hasz- nosru.k ítélt részletekhez. Az OKISZ kezdeményezése a szövetkezetek életében mindeddig egyedülálló. Ahogy a bolgár szövetségi elnök jellemezte: gazdaság­történelmi lépés! A cseh és a szlovák szövetségek éltig- kei azt fejtegették, hogy kö­zös feladatainkat . együttesen könnyebben oldhatjuk meg. A lengyel küldöttség a gyü­mölcsöző együttműködés hasznos állomásának nevezte a munkaértekezletet. A ro­mán küldöttség vezetője rendkívül szerencsésnek és időszerűnek tartotta az érte­kezlet összehívását. A talál­kozón elhatározták, hogy a szövetségek elnökeinek leg­közelebbi találkozóját az év őszén Prágában tartják. J. L. Somogyba látogat a Szovjet Hadsereg Művészegyüttese — „Lenin és az ifjúsági vetélkedő Tegnap délelőtt ülést tartott Zárszámadásokról jelentjük Évi szá H legeredményeseiib év Mikén a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége. Kiss József né titkár ismertette a ta­valyi év eredményest, majd tá­jékoztatta az elnökség tagjait az idei feladatokról. A társa­ság ez évi munkáját a két nagy eseményre — a felsza­badulás negyedszázados évfor­dulójára és a Lenin-oentená- riumra —■ építette fel,, úgy, hogy önállóan és más szervek­kel együttműködve ismerteti a szovjet nép kulturális életét, hagyományait és eredményeit Április első napjaiban szov­jet tisztek lesznek a megye vendégei, akik részt vettek Somogy felszabadításában, míg március végén, április elején hat községben lép pó­diumra a Szovjet Hadsereg Művészegyüttese, A megyei nőtanáccsal és a Hazafias Népfronttal közösen állítják össze a békevonat utasainak névsorát. A testvérmegyéből érkező delegációknak és tu­ristacsoportoknak olyan prog­ramot szerveznék, hogy mind­egyik legalább egy alkalom­mal baráti találkozón vehessen részt, termelőszövetkezetben vagy ipari üzemben. A Lenin-centenárium méltó köszöntése lesz a népfronttal, a szakszervezetekkel és a KISZ-esekkel közösen rende­zendő Lenin-napok, valamint A VIETNAMI NÉP évszá­zados harcot folytatott a sza­badságáért, függetlenségéért, amely azonban mindig elbu­kott a gyarmatosítók kegyet­len terrorja miatt. A változás reménye negyven éve, 1930. február 3-án csillant meg a v;eínami nép előtt forradal­mi pártja, az Indokínai Kom­munista Párt, mai nevén: a Vietnami Dolgozók Pártja megalakulásával. A pártprog­ramjában harcot hirdetett a gyarmatosítás, a feudalizmus ellen, harcra szervezte az el­nyomottakat. 1930. szeptembe­rében már a párt vezette a parasztok fölkelését Közép- Vietnam két tartományában A felkelő parasztok kezükbe vették a hatalmat, tanácsokat alakítottak, és hozzáláttak a demokratikus agrárreform megvalósításához. a szakmunkástanulók szeEemi vetélkedője, Lénia és az. ifjú­ság címmel A Lenin-napok előkészüle­teiben kiváló munkát végző fiatalok közül ötszázan kap­hatják meg a Lenin-jelvényt, s nyolcán a békevonatnak is utasai lehetnek.-A vitában több felszólaló is foglalkozott az orosz nyelvtan­folyamok megszervezésének nehézségeivel Elmondották, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol a munkakörök egy része megkövetelné az orosz nyelv ismeretét, ott sem támogatták a nyelvtanfolyamok megkez­désére tett javaslatukat, s olyan hely is akadt, ahol még csak nem is válaszoltak a ké­résre. Egyre kevesebben je­lentkeznek a nyelvtanfolya­mokra, és nagy a lemorzsoló­dás. Ezen csak akkor lehet változtatni, ha rendelkeznék majd az új oktatási módsze­rekhez nélkülözhetetlen tech­nikai berendezésekkel Kiss Józsefné ismertette még a Masvar—Szovjet Ba­ráti Társaság alanításának ne­gyedszázados jubileumi prog­ramtervezetét, amelynek fő ünnepségére júniusban kerül sor. A megyei elnökség az idei munkaprogramot egyhangúlag elfogadta. A gyarmatosítás elleni első szervezett rohamot a franciák kegyetlenül vérbe fojtották. De a paraszti töm. gek forra­dalmi szellemét, amelyet a párt plántált beléjük, többé már nem lehetett megtörni. A párt állt a francia gyar­matosítók kiűzéséért folyta­tott harc élére a Vietnami Demokratikus Köztársaság 1945. évi megalakulását ered­ményező nemzeti demokrati­kus mozgalomban. Az 1945-ös augusztusi forra­dalom és a VDK megalakulá­sa azonban nem jelentette a harcok végét. A gyarmatosítók iámét támadásba lendültek. A vietnami nép kilenc évig tar­tó küzdelemben 1954-ben Dien Biem Phu-nál döntő ve­reséget mért a francia gyar­matosítókra. Észak-Vietnam felszabadult. Amikor vége volt a közgyű­lésnek, csak lassan szállingóz­tak az emberek hazafelé. Ki- sebb-nagyobb csoportokba ve­rődve beszélgettek. »Közös ün­nepen — boldog emberek« — valahogy így fogalmaztam magamban. Az öröm kákíván- kozák az emberekből, s itt nemigen volt olyan, akinek ne lett volna valami éJmomdarü- valója — Fordítsuk szembe a szé­keket, úgy jobban esik a be­szélgetés —• mondja Winter Andrásné. S míg vele és Pfei­fer József névál ezzel foglala­toskodtunk, valaki odalépett az éppen közénk ülni készülő Bauer Ádámhoz. — Ádám, gratulálok a di­csérethez, amit kaptál — két kidolgozott parasztkéz szorítot­ta meg egymást — És köszö­netét mondok neked én is. Tudod, mennyi malaca lett a kihelyezett kocámnak? Tizen­öt! — Az jó! Csak vigyázz rá­juk! — Ti neveltétek a kocát. Gondoltam, élújságaiam az örömhírt. Az 1951-ben alakult Viet­nami Dolgozók Pártja, a In­dokínai Kommunista Párt ügyének folytatója, megkezd­te a tömegek szervezését a békés építés programjának végrehajtásáért A NAGY LENDÜLETTEL megindult munkát az ameri­kai agresszorok támadása za­varta meg. A vietnami nép ismét fegyverhez kénytelen nyúlni szabadsága, független­sége és a békés épitőmunká- ban kivívott eredményeinek védel mezesére. S a hős viet­nami nép el van szánva, hogy forradalmi harcokban edzett pártjának vezetésével küzd az amerikai agresszorok ’kiűzéséig, a béke és Vietnam egységének megteremtéséig. Bauer Ádám mosolyog. Az egyszerű szavakkal foglalma- zott dicséret jólesett Aztán megered a beszélgetés a múlt év munkájáról, eredményei- rőL. — Erre csak azt lehet mon­dani, hogy szép esztendő volt. — Pfeí férné társaira néz — Aki nem restellt dolgozni, az szép értéket kapott. A férjem­mel ketten 35 000 forintot vet­tünk fel tegnap. Emellett min­den hónaoban megkaptuk a munkaegységenkénti tízforin­tos előleget. — Ilyen évünk még nem volt, az biztos! (Később, amikor végignéz­tem a három női szocialista brigád követésre méltóan de­koratív, szép naplóját, a köny­velésben dolgozó egyik asz- szony megjegyezte: »Kétmil­hó-hait&zázharmincezer forin­tot fizettünk ki a tagoknak két nap alatt«) — Én meg valahogy úgy vagyok, hogy örülök is meg nehéz is a szívem — szól köz­be Bauer Ádám. Kilenc óv óta dolgozott a sertéstenyész­tésben, de megbetegedett és leszázalékolták. —• Szomorú, hogy most teli abbahagyni, amikor már köny- nyebb a munka, mások a kö­rülmények, jobbak az ered­mények. Bizony, eleinte nehéz volt Az ember a sudárfával húzta a vizet. Most? Kinyitom a csamot és folyik: — Kilenc év tapasztalatát azért át kell adni — szól köz­be Pfeifemé. — Meg sem tudnám állni, hogy ne dolgozzak. Ami tő­lem telik, persze, hogy meg­teszem. De azért egy kicsit mégis szomorú. (Kivonat Frank Gyula el­nök beszámolójából: »A 11. zárszámadást tartjuk ma, s az eddigiek legszebb, legeredmé­nyesebb évéről adhatok szá­mot A gazdaságirányítás je­lenlegi rendszerében igyekez­tünk kibontakoztatni a gaz­dálkodásban és a vezetésben mindazt, ami eredr" úlye-eNoő teheti munkánkat, feszes be­vételünk a tervezetthez viszo- nvítva hárommillió forinttal több. Tiszta ram-on unk 3 329 009 forinttal emelkedett, így csaknem tlzenkilencmilliós tiszta vagyonunk van. A ki­ugróan eredményes, jó eszten­dőért minden termelőszövetke­zeti tagunknak, alkalmazot­tunknak és dolgozónknak a ve­zetőség nevében őszinte kö­szönetét mondok.) *— Sokat dolgoztunk — mondta Wintemé. — Most már úgy vagyunk, hosv egyik a másikát figyelmezteti, ha va­lami nem úgy van, mint kel­Juhileumi zárszámadó köz­gyűlést tartott tegnap a két- helyi termelőszövetkezet. Tíz évvel ezelőtt, 1960-ban ezen a napon, február 2-án mondták ki a kéthélyi gazdák a dön­tést, hogy közösen igyeksze­nek boldogulni. Amikor Fúró László elnökkel a vezetőség beszámolójáról beszélgettünk, azt mondta, hogy ilyen sok mondanivaló még egyik zár­számadáskor sem halmozódott össze: tíz ér alatt annyi min­den történt, hogy azt nem le­het néhány mondattal elütni. Összefüggnek a lezárt eszten­dők a kezdődő újjal, így ju­tottak el a legutóbbi mérleg elkészítéséhez, amelynek ered­ményét tegnap hirdettek ki. Érdemes néhány példát ki­ragadni annak érzékeltetésé­re, milyen tényezők játszottak szerepet az összeredmény ala­kulásában. Itt van néhány terménvféleség, a búza, az őszi árpa, a kukorica: az egyiknél 20,6, a másiknál 18,2, a harmadiknál — májusi mor- zsoltban számolva — 30,5 má­zsa volt tavaly a holdanként! átlag. A tervezettnél 66 va­gonnal több szemes terményt takarítottak be, s ez nemcsak pótolta a másutt mutatkozó kieséseket, hanem számottevő többletet is jelentett. A nö­vénytermesztés bevétele töb'; mint egymillióval, az állatte­nyésztésé pedig több mint másfél millióval haladta meg a tervezettet. — Munkában nincs rokon­ság', nincs barátság ... Ezt már mindenki megérti, — Persze. A közösség ro­vására megy, ha nincs egyet­értés. öregszik a tsz, kevés a fiatal, nagyon össze kell fog­nunk.-— Egy dolog biztos; Ezt mi látjuk a legjobban. Ez. a tizen­egy év nemcsak szép eredmé­nyek t hozott, az emberek is mások lettek. Lelkiismerete­sebbek. Igen. Sokkal lelkiisme­retesebbek ... Már jó ideje egymás köri beszélgetnek. Nem volt szük­ség kérdésre Az őröm, a jó­kedv megoldja a nyelvet, szár­nyat ad a gondolatnak. Az eredmények , mögött kor­szerű termelési és szervezési módszerek vannak, és embe­rek, akik éltek ezekkel a. le­hetőségekkel, s helytállásukkal hozzájárultak, hogy ez a zár­számadás méltó lehetett a ju­bileumhoz. Olyan anyagi erőt gyűjtöttek össze a kéthelyiek, hogy minden eddiginél na­gyobb tartalékokat tehettek félre, ugyanakkor a részese­désre is többet fordíthattak, mint korábban: 5,5 millió fo­rintot kaptak a tagok részese­désként. S mivel túlteljesítet­ték tervüket, az egy .munka­napra eső átlagkereset — csak­nem 77 forint tízórás munka­nappal számolva — még »-tol­dalékot« is kapott: nyereség­részesedést fizetett a szövetke­zet azoknak a tagoknak, akik tavaly 250 tízórás munkanapot teljesítettek és nem volt igazó- laijlan mulasztásuk (nőknél 100 ilyen munkanap volt a felté­tel). Ezek a gazdák 23 napi át­lagkeresetüket kapták nyere­ségrészesedésként, azok a 60 évnél idősebb gazdák pedig, akik 150 munkanapon felül teljesítettek, tizenegy és fél napi keresetüket kapták. A tegnapi közgyűlésen bú­csúztatták a szövetkezet első huszonhárom nyugdíjasát. A tsz vezetősége emléklapot és 500—500 forintot adott min­den nyugdíjba vonuló idős gazdának, s mindehhez, az út­törőktől egy-egy virágcsokrot is kaptak. Vörös M.—Heruesz EV Negyven éve a népért lene, 23 napi nyereségrészesedés Kételyen SOMOGYI üßPLAP Mm. tebraár 1 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents