Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

Együtt a műszaki haladás htján Előkészületben a Trabant-kooperáció — Magyar közreműködéssel épül a drezdai metró — Széles körű munkamegosztás Magyarország és az NDK között a gépiparban A téli erdőben Hazánk és az NDK között eddig több mint 30 szakosítási, kooperációs és közös kutatás: szerződés megkötésére került sor. Ezek több száz termék, il­letve kutatási téma kooperá­cióját körvonalazzák. A legkiterjedtebb együttmű­ködés a közúti járműgyárban alakult ki. Az NDK városi és közúti autóbuszigényeit kizá­rólag Magyarországról fedezi, s napjainkban már több mint 10 000 Ikarus autóbusz közle­kedik az NDK útvonalain. Je­lenleg évente mintegy 1500, a következőkben pedig 2000 autóbusz szállítására kerül sor. Ezzel szemben hazánk sze­mélygépkocsi-importjának kö­rülbelül félét az NDK-bó’ szerzi be. Most újabb tárgyalások folynak nagy horderejű Tra- bant-gyártási , kooperációról. Az eddigi elképzelések szerint a magyar ipar átveszi a Tra­bant gépkocsik sebességváltói­nak és fékberendezéseinek gyártását, s így az NDK-ban felszabadult kapacitások to­vábbi gépkocsik szerelésére nyújtanának lehetőséget Az eddigiek szerint a magyar ipar teljesen berendezkedik ezek­nek az alkatrészeknek a gyár­tására, s évente mintegy 150 000 sebességváltót és fék­berendezést szállít az NDK autógyárának. Így valamennyi Trabant gépkocsit magyar be­rendezésekkel láthatják el. Ha ez a kooperáció létrejön — a szállítások ellenértékeként — évente mintegy 10 000 darab Trabant gépkocsit kapunk. A nemzetközi együtt­működés mintapéldájaként emlegetik a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár és a lipcsei Bodenbearbeitungsgeräte Werk között a mezőgazdasági gépek gyártásában létrejött kooperá­ciót A két fél a kutatástól a műszaki fejlesztésen át a gyár­tásig minden fázisban együtt­működik: közösen készítették el a különböző növényvédő gépcsaládok mintapéldányait. A két ország szerszámgép- gyártó ipara tízfajta gép sza­kosításában állapodott meg. Számottevő az együttműködés a híradástechnikában is. ahol többféle fénycső, speciális adó­cső és híradástechnikai beren­dezés gyártását szakosították. A műszeripar legjelentősebb, — csehszlovák partnerekkel együttműködését a Magyar Optikai Művek és a Zeiss Mű­vek alakította ki. Ez az együtt­működés tette lehetővé, hogy a magyar műszeripar napjaink­ban már nagy szériában és a Zeiss színvonalán álló minő­ségben állíthatja elő szem­üveglencséit. Az Irodagép- és Finomme­chanikai Vállalat a Secura- cégtől az A—20 típusú pénz­tárgépek teljes gyártási do­kumentációját vette át, s né­hány éven belül évi 14 000 da­rab ilyen típusú pénztárgép előállítására rendezkedik be. A közelmúltban újabb megálla­podás is született, amely sze­rint a magasabb műszaki szín­vonalon álló KL—35 típusú pénztárgépek teljes gyártását is a magyar vállalatnak adja át a Secura. A program sze­rint 1973-ban indul a terme­lés és 1975-ben már várhatóan mintegy 10 C00 ilyen korszerű pénztárgép készül a magyar vállalatnál.1 A gyártással együtt az exportjogot is a ma­gyar vállalatra ruházzák. A gumiiparban létrejött együttműködés lényege: a kft ország üzemei megosztották egymás között az autóköpeny gyártását. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki az orvosi műszergyárak között is közösen —, komplett kórházi berendezések és kész kórházak exportjára is vállalkoznak. A gyógyszeriparban magyar— NDK kutatási megállapodás született. A magyar építőművészetet is mindinkább megismerik az NDK-ban, hiszen számos vá­rosrész, kórház, üzemi- és iro­daház épült már magyar ter­vek szerint. A rostocki War- nov-hidat is magyar tervek alapján építik éppúgy, mint például a berlini Alexander­platz aluljáróját. Már folynak a tárgyalások a két ország szakértői között arról az el­gondolásról, hogy a drezdai metró tervezésével és esetleg építésével is a magyar szak­embereket bíznák meg. A műszaki-tudományos együttműködés kiterjed a n>e- zőgazdaság szinte minden ágá­ra is. 14 magyar és 11 NDK kutatóintézet között született együttműködés és különösen a növénynemesítés terén talá­lunk kiemelkedő eredménye­ket. Az NDK éghajlata például kevésbé alkalmas vetőmagok termesztésére, ezért az NDK mezőgazdasága a szükséges vetőmagot jórészt Magyaror­szágról szerzi be. N. L. A kietlen téli erdő. Éles nyugati szél borotválja arcunkat. A szánkó sima tal­pa alatt időnként meg-meg- roppan a tömör hó, amely az egész látóhatár szélességében fehér lepelként borul a vég­telen mezőre. A kabátgallér mögé bújva didergőnk a ba­kon, miközben az erdőkkel tarkított vései határt szemlél­jük. Minden rideg és kietlen. És mégis szép. Hálózatfejlesztés erősödő versenyszellem A múlt évi irányelvektől el­térően, amikor gyakran a nye­reség volt a vállalati tevékeny­ség egyedüli mozgatója, ebben az évben a lakosság ellátása nagyobb súlyt kap. Elsősorban a kereskedelemre érvényes ez. A Somogy megyei kiskereske­delmi vállalatoknál érdeklőd­tünk, hogy bővül-e az idén el­látási körzetük. Az Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat szeretné to­vábbra is jól ellátni régi kör­zeteit, de felveszi a versenyt a fogyasztási szövetkezetekkel is. Csurgón már megnyílt egy kis ABC, ahol nemcsak élelmi­szert, hanem iparcikkeket is Megvalósulnak a közérdekű bejelentések árusítanak. Szeretnének a jö­vőben Marcaliban és Barcson is egy-egy üzletet nyitni. Tö­rekvésüket támogatják a köz­ségek vezetői, hiszen a kiala­kuló verseny során nő a vá­laszték, s a vásárlók igényeit mind nagyobb mértékben elé­gíti ki. Kaposváron is ugyan­ilyen megfontolásokból új ABC áruházát fognak építeni az északnyugati városrészben, kisebb üzleteket nyitnak a Kis­faludy és a Ságvári utcában. Az önerőből történő beruhá­zás egy részét képezi a háló­zat bővítésének, a többit ta­nácsi juttatásokból, s állami hitelből fedezik. Az Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalat is terjeszkedik. Je­lentős beruházásokat hajtanak végre Kaposváron (Ruházati Áruház), Barcson (kisáruház) és Nagyatádon (cipőbolt). Ki­sebb kötött-divatáru és cipő­bolt nyílik Marcaliban, két kisáruház Balaton bogláron, és ruházati bolt Balatonszemesen. Bővítik a raktárhelyiségeket is. Nemcsak a nagykereskedelem­től vásárolnak, hanem közvet­lenül a termelőktől is, hogy minél szélesebb árukínálatot alakíthassanak ki. A fejlődés iránya tehát az, hogy az állami kiskereskedelmi vállalatok egyelőre csak a já­rási székhelyeken, de a későb­biek során a nagyobb közsé­gekben is fölveszik a versenyt a fogyasztási szövetkezetekkel — s ennek elsősorban a vá­sárlók látják hasznát Cs. T. Kőhaiításnyi út választ már csak el bennünket az erdő széliétől, ahol a kopár fák fa­gyosan bólogatnak a szélnek. A tájra boruló nagy csöndet a harkály kopácsolása töri meg. Ahogy beljebb haladunk az erdő úttalan léniáin, a sűrű­södő fák kopár törzsén a szél szilaj ereje is megtörik. A lo- , vak patái alatt ropogó hó és rőzse zajára időnként magá­nyosan repdeső madarak húz­nak el mellettünk riadt számycsapásokkal. A kietlen környezetben mintha a cinege éneke is bágyadtabban hang­zana. A mellettem ülő Kálmán József, a véseiek erdésze ébe­ren figyel. Éles szeme a leg­kisebb mozdulatra is szeiz­mográfként reagál, áldozatra vár. Bár ahogv elmondja, a Nemesdéd és Vése közötti ha­társzakasz erdeiben kevés vad kóborol. Olyan szótlanul hala­dunk tovább a fák között, mintha mindketten a csendtől várnánk a szerencsénket, de hiába. Hosszabb gyaloglás után az egyik erdei tisztás szélén füst- gomolyag és kisebb embercso­port tűnik fel A favágók az ebédszünet perceiben, magas gúlába rakott fa ropogo tüze mellett melengetik fázós tag­jaikat. A tűzrakástól jobbra kis gé­pi fűrész, körülötte pedig ró- zsecsomók és kidöntött fatör­zsek tanúskodnak az eredmé nyes délelőtti munkáról. Nem is zavarjuk sokáig a falatozó­kat. Bár az ég kissé borongós a január végi nap éledező su­garai időnként átkacsintanak a kopár lombokon, és fényük­re vakítóan verődik szemünk­be a fehér hó éles csillogása. A fák panaszos nyikorgásával egyesülő szél moraját figye­lem. Aztán kísérőim vállához emeli fegyverét, majd éles dörrenés szakítja meg az alvó táj csendjét. A célba vett tap- sifülesmek azonban sikerül menteni az életét, s pil­lanatok alatt eltűnik szemünk elől. Józsi bácsi a felébredt vadászösztön hatására futásra váltja gyorsuló lépteit, de mi­után felismeri reménytelennek tűnő helyzetét, megáll és bosz- szúsan legyintve karjával, csalódott arccal visszafordul. Amikor dideregve, pirosló arccal ismét szánkóra ülünk, szállingózni kezd a hó, és új palástot von a poshadt térí­tőre. Az erdőből kiérve tőlünk távol, a mező másik részén, rönkökkel megrakott szánka­raván halad. Csengőik éles. ünnepélyes csilingelőse, a falu házainak közelsége tüzet önt fagyos ereinkbe. De alig enge­dünk fel a dermedt zsibongás- ból, máris meghűl bennünk a vér. Az úttalan mezőn hirte­len hasig ereszkednek lovaink a hóban, majd a szántalpak is eltűnnek a mélyben. Szeren­csére a kellemetlen percet bo­rulás nélkül átvészeljük, közös erővel segítjük járhatóbb te­repre a szánt. Majd a két de­res új erőre kapva frissen vág neki a havas mezőnek. K. Varga József (Tudósítónktól.) A Hazafias Népfront járási elnöksége és a járási tanács végrehajtó bizottsága a közel­múltban együttes ülést tartott Nagyatádon. Megtárgyalták, hogyan valósultak meg az 19G7-ben tartott országgyűlési képviselői és tanácstagi jelö­lő gyűléseken elhangzott ja­vaslatok. A jelölő gyűléseken csaknem négyszáz közérdekű bejelentést tett a lakosság. Ezek megvalósítása a községi tanácsok és a járási tanács szakosztályainak igen fontos feladata. A választások óta el­telt három év szükségessé tet­te, hogy megvizsgálják a ja­vaslatok sorsát. Megállapítható, hogy a jelö­lő gyűléseken elhangzottak fel­dolgozását, megvalósítását a községi tanácsok és végrehaj­tó bizottságaik kellő időben és megfelelő színvonalon . meg­szervezték. örvendetes, hogy a végrehajtásban a lakosság is részt vett, a tanácstagok pedig . szervezői voltak a megvalósí­tásnak. A társadalmi munka évről évre emelkedik: 1967­ben 109. 1969-ben pedig 118 forint volt az esv ' V-osm jutó tár«ad?lmi munka értéke. A közérdekű hívásiatok többe’ge a kommunális ellátás rootH avffására von •>‘■kozott. A közsáoakhen több ín'ot hetve" kö7>~ b‘kű betéten* kt tette1r útépítésekre. Ezeknek jelentő* része már megvalósult. A be- jelentAsek alanton került el a rinyas-"ntkirá1vi. a Visbaiom1 beirat" út: Belegén, Kuntele­KÜRTI =E ANDRÁS = villa titka pen pedig a község belterüle­tén építették ki a kövesutat. 1967 óta a járás területén har­minc kilométer hosszúságú járda épült. Több felszólaló r foglalkozott a megfelelő ivó- $ _ _ _ m vízellátással. Ennek nyomán f BH HB (ff 1 Segesden és Somogyszobon el- é MM í*jjj lij df® K készült a törpe vízmű. Nagy- f *’*’ ** H atádon bővítették a meglevő f hálózatot. Folyamatban van Bolháson a vízellátás kiépíté­se, és megalakult a mikei törpevízmű-társulás is. Meg­történtek az előkészületek a közműtársulatak szervezésére Görgetegen, Lábodon és Ku- tason. f A villanyhálózat bővítésére 1 Vissza sem akasztotta a vonatkozó felszólalások főként J kagylót a horogra. Kiugrott a Ötvöskónyi, Bolhás és Görge- ifülkéből, az ajtót sem csukta teg jelölő gyűlésein hangzót- i^ maS után. pedig ez a leg- tak el. Ezek elsősorban a kül- J elemibb. T' területek villamosítását szór- f illem! ga: mázták. A tanácsok jelen- 4 tős összeget költöttek hálózat- J 28, Dehát Mucur és az Még az előszobába sem en­gedte be őket, úgy tárgyaltak. Azok ketten a folyosón, ő az előszoba ajtajában. Dehát értse meg, asszo­nyom, mi csak azért keressük, ihogy elvigyük vacsorázni — magyarázta türelmesen Amb- rózy. . ,,, . ij — Lent áll a kocsi — tette Az együttes ülfe megáik -!- ,hozzá Andrea. - Kilencre be­tolta hogy a közérdekű beje- Jszéltiik meg a találkozót a Bé- 'entések megvalósítására nagv Jke-szállóban. Negyedórát vár- «ondot fordítottak a tanácsok. Jtunk & nem m Hát most A lövőben is fontos feladatuk- fhol keressük? nák tekmtik a lakosság koz- \ rtdekű beielentéseinek gyors i Kovalcsikné vallat vont. megvizsgálását és megvaiósí- i — Bánom is én. Keressék, tását. 'ahol akarják! A pokolban, oda fejlesztésre. A bejelentések, alapián sikerült növelni az i autóbuszjáratok számát is., Űiabb öt községet kapcsoltak i be az autóbuszjárat vonalába, i A bejelentések alapján tettek i intézkedéseket tanácsaink az ( egészségügyi és művelődésügyi i szolgáltatások javítására is. való. Nekem két havi lakbé­remmel tartozik az a huligán. És a rántásom is odaégett miatta. Már csapta is volna be a lá­togatók orra előtt az ajtót, de Ambrózy a nyílásba tette a lábát. — Jó. hogy említi kedves asszonyom. Nekem egészen ki­ment a fejemből. Honda úr megbízott, hogy egyenlítsem ki a tartozását. Mennyiről is van szó? Az ajtó szempillantás alatt tágra nyílt — Két hónap — mondta Ko­valcsikné. — Ezernyolcszáz fo­rint A professzor nyúlt a pénz­tárcája után. — Ezernyolcszáz és négy fo­rint — helyesbített gyorsan a főbérlőnő. — Négy forint a rántásért, kérem szépen. A látogatók összenéztek, az- tás a professzor Kovalcsikné tenyerébe leszámolta a száza­sokat a tárcájából. Az aprót a zsebéből kotorta hozzá. — Először egy telefon volt — kezdte tájékoztatóját a há­zisárkány. — Valami szem­üvegről beszéltek, ö aztán el­ment, és nekem csak annyit mondott, hogy a Pálma-presz- szóba megy. Az itt van mind­járt a körúton. Ha be tetszenek fordulni... Csupa készség volt, csupa jóindulat és bűbáj. Elkísérte a vendégeit a lepcsöházig. Szimpatron nélkül. * * * — Megkérhetem — szólt Honda a Népköztársaság úti kereszteződés előtt Bálintnak, amikor a lámpa tilosat jelzett — hogy a Béke-szálló előtt is álljunk meg egy pillanatra? Csak a portással váltanék két szót. Ö féláron szerzi be nekem az italt, és kifogyóban már a készletem, és ... Nem fejezhette be a monda­tot. Enyhe, hideg, fémes tárgy­tól eredő nyomást érzett a tar­kóján. — Egy mozdulat, és az egész tárat a buksidba eresztem, ha­jasbaba! — sziszegte Mucur a hátsó ülésről. — Ne fordul j hátra, ne nézz a szemembe, nem fogod velem még egyszer megjátszani azt a szuggerálást! Te pedig, drága haverom — mondta Bálintnak —, nem állsz meg a Béke-szálló előtt. Egyáltalán, sehol sem állsz meg. — Honnan kerültél, te ide? — kérdezte ijedten a pakom- partos vezető. — Mit akarsz te itt? Az döcögve felnevetett. —■ Búj ócskát játszottam, úgy kerültem ide. És most furikáz­ni akarok. Kellemes társaság­ban. Világos? — Dehát mégis ... hová me­gyünk? — Ó, én, a segédmunkás ho­gyan is merném megváltoztat­ni a szakember eredeti útirá­nyát? Természetesen a Málin- kó utcai villához megyünk. Így terveztétek, nem? És té­ged is figyelmeztetlek, mama­kedvence. hogy menetközben semmi stikli! Irmersz, hamar eljár a kezem. És amúgy is a bögyömben vagy. Átváltottl a lámpa, nyomás! * * « — Hogyne emlékeznék — mosolygott a felszolgálólány, és köténykéje zsebébe süly- lyesztette a húszforintost. — Még össze is nevettünk Zsuzsi­kával — intett a pénztárosnő felé — , mert amikor kimen­tek, az a magas, göndörhajú, jóképű fiú úgy simogatta meg annak a kicsi kopasznak a fe­je búbját, mintha valami csi­nos kislány lett volna. Nincs még öt perce sem, hogy tá­voztak. s Az utcán Andrea és a pro­fesszor tanácstalanul néztek egymásra. —• Nagyon-nagyon nem tet­szik nekem ez az egész dolog — szólalt meg végül is a lány. ■— Akiről mi azt hisszük, hogy a szemüveget véletlenül, zava­rában felmarkolhatta, az egy szeplősképű, szögletes állű, le­nyúlt hajú, szőke fiatalember volt. Nem lehetett az, akivel Honda találkozott itt a presz- szóban. Aggódom. Itt valami nincs rendben. Ambrózy legyintett. (Folytatjuk.) El SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. február 3.

Next

/
Thumbnails
Contents