Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

CSD A KATASZTERI HOLDTÚL Jő! nevettünk, amikor tavalyelőtt olvastuk, hogy Ausztráliában bevezették a Celsius rendszerű mértékegy­séget Ugyanis, amikor a de­rék ausztrálok reggelemként hallották a rádióban, hogy odakint a hőrnénsékteit 20 Cel­s'us fok, sejtelmük sem volt, hogy most téliskabátot vegye­nek fal, vagy ingujjban in­duljanak dolgozni. Addig ugyanis mindig Fahrenheit­ben számoltak, és ott a szá­mok egészen mások voltak. Ugyancsak meglepődtünk azonban, amikor a napokban a Központi Statisztikai Hiva­tal éves jelentésében olvastuk, hogy tavaly nálunk a búza 27,1, a kukorica 38 mázsával fizetett — hektáromként. Bi­zony hirtelenjében mi sem tudtuk, hogy ez most sok vagy kevés? Közben ugyanis az történt, hogy mi is elhatároztuk: mér­tékegységet változtatunk. Át­térünk a terület mérésében, nyilvántartásában és számolá­sában a kataszteri holdról a nemzetközi hektárra. Az átté­rést fokozatosan hajtjuk vég­re, de meglehetősen gyorsan. Győr és Békés megyében, va­lamint Budapest körüli járá­sokban már most hektárt mu­tatnak a nyilvántartások. Még az idén megtörténik az átté­rés Vas. Komárom és Fejér illetve Csongrád, Szolnok és Hajdú megyében. 1972. de­cember 31-ig pedig befejező­dik az egész országiban, A voltaképpen csupán el­méleti változásról a kisembe­rek plakátok útján szerezhet­nek tudomást. Ezeket a pla­kátokat. az érintett* körzetek­ben mindig az aktuális idő­pontban függesztik ki. Ugyan­akkor 15 napra közszemlére teszik az átszámolt birtokive­ket. Innen tudhatja meg min­denki, hogy földecskéje hány négyzetméter, illetve hektár, milyen művelési ágba tarto­zik, és mennyi az átszámított kataszteri tiszta jövedelme. A nagyüzemek hivatalos másola­tot kapnak az átszámított ok­mányokról. Fizetni ezért nem kell senkinek. Az áttérés mód­szere egyszerűen a számolás, amit elektronikus gépek vé­geznek éL A szakértők véle­ménye szerint az adatok ma megbízhatók, mert ezeket a földtörvény végrehajtása so­rán több ízben ellenőrizték, új felmérésre tehát nincs szükség. Hivaiitai egyébként lehe­tőleg már most is hektárban számolunk, és ennek első jele a napokban megjelent tervje- lentés, amely az adatokat ka- tasztrális holdakban nem adja meg. Búcsúzunk tehát a katasz­teri holdtól, és búcsúzóul iga­zán semmi rosszat nem mond­hatunk róla. Százhúsz évig volt hűséges kísérőnk ez a mértékrendszer, és közvetíté­sével mindig érdekes adatok­ról szerezhettünk tudomást. Már a millénium után a ma­gyar mezőgazdaság fokozatos fellendüléséről. Közben a föld- birtokviszonyok felháborítóan igazságtalan voltáról. De ké­sőbb jöttek a nagy számok. Először a föMrefarmrai, az­után a nagyüzemek kialaku­lásáról, az utolsó években pe­dig a terméseredmények tisz­teletreméltó emelkedéséről. Mindezek kataszteri holdban. Miért kell most elhagynunk ezt a régi, hűséges kísérőn­ket? A válasz egyetlen mon­datban foglalható össze: azért, mert eljárt fölötte az idő. .Modernizálni akarjuk pél­dául földnyEvántartásunkat, térképészetünket, egyáltalán statisztikánkat A modernizá­lás útja az elektronika. A mindentudó elektronikus szá­mológépek azonban négyszög­ölben és kataszteri holdban csak igen drágán hajlandók nyilvántartaná és számolni az adatokat A zsebünk kívánja tehát, hogy a jóval egyszerűbb tízes számrendszerre épülő hektárhoz nyúljunk mi ma­gunk is. A másik indok, hogy lassanként érdemes már ná­lunk a hozamokat a világszín­vonallal összehasonlítani. A világszínvonalat azonban. hek­tárokban fejezik let Hát ezért. Bizonyára lesznek majd, akik a változás hallatán vala­miféle szoJgaielkűségre, maj- molásra, gépies utánzásra gyanakodnak. Erről nincs szó, inkább lehetett volna 120 esz­tendővel ezelőtt. A das Joch (a Hold) ugyanis egy osztrák mértékegység volt, annyi terü­letet jelentett, amennyit hold­keltétől holdnyugtáig föl le­hetett szántani. A »K. u. K.« törvényhozás ezt tette kötele­zővé az egész monarchiában. Ennek alapján fektették fal a földnyilvántartást, azaz ka­tasztert, innen a «-kataszteri“ jelző. Azonban maguk az oszt­rákok már néhány évtized múltán elhagyták ezt a mér­tékrendszert, és később foko­zatosan ezt tette a monarchia többi, önállósult népe is. Félszabadulás előtti uraink azonban, óvakodtak az átté­(Tudósítónktól.) Tegnap fejeződött be Fo­nyódon az Egyesült Izzó üdü­lőjében a Somogy—Zala me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalathoz tartozó gyárak ve­zetőinek, párt- és szakszerve­zeti titkárainak kétnapos mű­szaki konferenciája. A tanács­kozás részvevői az elhangzott beszámoló alapján megállapí­tották, hogy a vállalat tavaly minden megrendelőnek a kí­vánt mennyiségben és a meg­yéstől, mert a számolgatás újabb fényt vetett volna feu­dális birtokviszaiiyaiiTjkű'a. A felszabadulás óta pedig — számtalan feladatunk közepet­te — most jött el az idő, ami­kor áttérhetünk a hektár- számításra. Meg kell azért mondani, hogy a számolgatás nem lesz csupán gépies, összes mai Mamáink ugyanis lehetőleg kerek számokat tartalmaznak és négyszögölben. Nyilván ke­rek számodat kell majd ke­resnünk négyzetméterben is, tehát például a háztáji gazda­ság 800—1600 öles határérté­keit matematikai pontossággal nem alkalmazhatjuk. Az alap- elv itt már megszületett. Ille­tékesek úgy döntöttek, hogy ez esetben az egy/ kataszteri hold némi kerekítéssel 6000 négyzet­méterrel legyen egyenlő. A döntés következtében akinek eddig egész hold járt, az ez­után 68 négyszögöl Jel (245 négyzetméterrel) többet kap. A munkateljesítmények mé­résénél a kerekítés azonban fordítva, a kisember kárára is sikerülhet, ezért a normák át­állítását . mindenütt alapos kö­rültekintéssel kell majd elvé­gezni. Tehát meg kell tanulni hek­tárokban és négyzetméterek­ben gondolkodni. Nem lesz könnyű, és bizonyára akad, aki hátralevő életében ezt a tudományt már el sem sajá­títja. Vigaszul csak annyit mondhatunk, hogy a kataszte­ri. hold több mint egy évszá­zadot élt, de ha az én szülő­hazámban valakinek azt mondták, hogy a hagyma 160 t mázsát fizetett holdanként, az csak értetlenül nézett. De ami­kor hallotta, hogy kisláncon- ként 10 mázsás volt a termés, akkor bólogatott: no, az már szép. Befejezésül pedig elárul- I hatom, hogy hektárokban szá­molni sokkal könnyebb. A métert mindenki tudja lépni vagy mérni. És százszor száz .méter az tízezer négyzetméter, vagyis egy hektár. Ebben a számolásban — szükség esetén —- bármelyik iskolás gyerek segíteni tud a szüleinek. Földeáki Béla felélő minőségben leszállította a téglát, összesen 226 millió téglát és négymillió cserepet értékesítettek. A múlt évben helyezték üzembe a korszerű, automati­zált balatonszentgyörgyi tég­lagyárat, fokozták a zalaeger­szegi cserépgyártást Az idei feladatokkal kapcso­latban elmondták, hogy 227 millió téglát gyártanak. 227 millió téglát gyártanak az idén Meddig ér a takarónk? A MEGYE »PÉNZTÁRCÁ­JÁÉ * N« 1970-re hatszázki- len tmillió forint van. Ha az er a sokezernyi száz- forintos kötegre gondol, akkor iszonyatosan nagy összeg, ha viszont arra, hogy csak a szín­ház rekonstrukciójának elő­készületei kétmillió forintot emésztenék föl, és ez csupán egy apró tétel a pénztárca legkisebb rekeszében, akkor mindiárt megváltozik a több mi.it félmiUiárdról alkotott véleménye. Bárki fölvetheti, hogy sok vagy kevés az idei költségve­tés összege, és mi lesz ezek­ből a forintokból. Lakás vagy kórházi ágy, tanterem vagy szociális otthon, utcaseprő gép vagy sütöde? A megye la­kóinak az a fontos, hogy tisz­ták legyenek az utcák, sorba­állás nélkül is lehessen ke­nyeret kapni szombaton, és ne negyvenöt , hanem harmincöt társával járjon egy iskolai osztályba a gyermekük. Az országgyűlés előírta a megyének, hogy fejlesztésében melyik ágazatokat kell ki­emelten kezelni. Ilyenek a la­kásépítés, a víz- és csatorna- ügy, a kórházi ágyak számá­nak növelése, a középiskolai fejlesztések, valamint a sütő­ioar új beruházásai. Kezdjük a legelsővel, a la­kással, hiszen az érdeklődés homlokterében évek óta ez áll. Amikor az 1970-es terve­ket jóváhagyták, Somogy — annak ellenére, hogy a lakás­gondok Kaposváron nagyon súlyosak — nem kapott álla­mi lakásépítési keretet, és az előkészített, illetve előkészítés alatt álló 355 lakás építését az OTP — mint öröklakást — és a vállalatok kezdik el A kommunális ellátáson be­lül a következő a szennyvíz- tisztító és a szennyvízcsator­na. Mind a kaposvári tisztító, mind pedig a lellei csatorna építése elmaradt az ütemtől, befejezésük 1970-ben sem lát­szik biztosítottnak. Ezeknél jobban áll a nagyatádi és a marcali szennyvízcsatorna építése. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGA­ZAT legjelentősebb beruházá­sa a nagyatádi ötszáz ágyas kórház építése tesz, ennek munkálatai tavaly már meg­kezdődtek. Kaposváron a szol- gáltatóház létesítésével együtt új orvosi rendelő és gyógy­szertár építése fejeződik be, és megkezdődik a fonyódi és a taibi rendelőintézet építése is. Regi vesszőparipája lapunk­nak, hogy Kaposváron kevés az általános iskolai tanterem. Ötvenkét gyermek jut egy tanteremre — még leírni is sok, amikor az országos átlag negyvenegy. Az idén harminc­öt általános iskolai tantermet építünk a megyében, ősszel elfoglalható, lesz a közgazda- sági szakközépiskola, és elő­készítés alatt áll a tizenhárom tantermes, nyolc ' mühelyter- mes gépipari szakköziépiskola az ötszáz személyes kollé­giummal. A nagyatádi és a siófoki já­rási, illetve városi művelődé­si házak építése áthúzódik a negyedik ötéves terv éveibe. A többi ágazat fejlesztésé­nél elsősorban a szolgáltatá­sok színvonalának emelését, az ipar fejlesztését és az épí­tőipari kapacitás növelését tűzzük ki célul. Tanácsi se­gítséget kap a Patyolat, a nyomdaipar, a 'bútoripar és az építőipari vállalat, valamint a sütőipar. Honnan lesz ezekre a beru­házásokra, fejlesztésekre pénz? Először is az állami támo­gatásból és a tanácsi költség­vetési többletbevétel átcsopor­tosításából, valamint a helyi bevételi forrásokból A mező­Győztes a pécsi trió Tegnap délelőtt a megyei ta­nács épületének első emeleti folyosóján jó néhány fiatalem­ber bolyongott — csaknem va­lamennyien a harmadik ik- szen innen — keresték a vb- termet, ahová a meghívójuk szólt. Kettesével, hármasával léptek be az ajtón, körbejár­ták a kistermet, a falak mel­lé állított tablókat, nézegettek, hümmögtek. Első látásra senki nem nézte volna M belőlük az építészt, komoly tervpályáza­tok részvevőit és nyerteseit. Tizenegy óra után megérkez­tek a közigazgatási központ tervpályázatának zsűritagjai is: Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára. Su­gár Imre, a megyei tanács vb~ elnökhelyettese, Rostás Ká­roly, a városi tanács vb-elnöke és megkezdődött a hivatalos eredményhirdetés. Sugár Imre értékelte a terv- ’pályázatot, gratulált a nyerte­seknek, majd Rostás Károly méltatta a pálvzat jelentőségét és adta át a díjakat. A hetvenezer forintos első díjat a pécsi trió. Erdéhti Zol­tán, Máté András és Horváth Margit kanta, a második és a harmadik helyen is megyén kí­vüliek végeztek, míg a helv- beli tervezők: Kamvis Miklós, r'r’ved Tibor, Huszár László és Lőrincz Ferenc oá 1 vamunkéját megvásárolta a zsűri. Ki tudja hánvadik kézszorí­tás és gratuláció után néhány percre sikerült elhívni társa­ságától Erdélyi Zoltánt — Mi dönti el. hogv egy ter­vező vagy tervező közösség be­nevez-e egy pályázatra? — Az ember mérlegeli ma­gában. hogv körülbelül mit kí­vánnak a tervtől, és képes-e gazdasági termelőszövetkeze­tek, a vállalatok és szövetke­zetek befizetései, a tétekérté- kesítésék, valamint a lakos­ság adói gyűlnék össze a közös »kasszába«, s így változnak át a forintok tanteremmé, kórházi ággyá, lakássá és csa­tornává. Sok Vagy kevés végül is ez a hatszázkilencvenötmillió fo­rint? Sok is, kevés is. Ugyanis tavaly sem sikerült az összes rendelkezésünkre álló forintot elkölteni, mert nem volt, aki beépítette volna; ugyanakkor kevés is, mert ha el akarunk kerülni a statisztikák legvégé­ről, és meg akarjuk gyorsíta­ni a felzárkózást az ország közepesen fejtett megyéihez, akkor sokkal több helye ten­ne a százezreknek és milliók­nak. A MEGYEI TANÁCSÜLÉ­SEN elhangzott felszólalások­ból — ott vi tatták meg a költségvetést — világosan ki­tűnt, hogy csak addig nyúj­tózkodhatunk, ameddik a ta­karónk ér. A fejlőd«; üteme adott és emelkedő. Ha az idén teljesíteni tudjuk az elénk tű­zött feladatokat, akkor nyu­godtan vállalhatunk nagyobb terheket a negyedik ötéves tervben, mert a biztosítékokat is te tudjuk tenni az asztalra. Saly Gém ezt megcsinálni. Ha igen. ak­kor belevág'... — És önök belevágtak! —■ Az egyetem elvégzése után három évig dolgoztam a kaposvári tervezőirodában. Gyakran feketéztem a Béke teraszán, vásároltam a köny­vesboltban, érthető tehát, ha érdekelt a pályázati kiírás. Kollégáimmal összedugtuk a fejünket, átvészeltük az «öt­letrohamot« —> ez az időszak, amikor valamennyien millió elképzeléssel állunk elő —, és kialakítottunk egy egységes I véleményt, melynek alapián nekiláttunk dolgozni', — Hány pályázaton vettek eddig részt? — Nyolc pályázata kiírásból hatra küldtünk be terveket, s ebből néggyel szerepeltünk a »megvették«, illetve »nyertek« kategóriában. A sürgés-forgás mintha mű- lóban volna körülöttünk, a garbós, trapéznadrágos mérnö­kök, tervezők, rajzolók bú­csúzkodnak, s ki-ki utazik, vagy visszamegy a munkahe­lyére. S. G. Hiány és túlkínálat a konzervgyárban Eredmények és elképzelések Ötmillió forint nyereséget — ötvenmillió forint termelési értéket — vitt el a kedvezőt­len időjárás a Nagyatádi Kon­zervgyárból tavaly. A forró nyár m:att nem kaptak any­uvá nyersanyagot, mint amennyire számítottak, s kö­rülbelül hétszáz vagon áru­val kevesebbet készítettek a tervezettnél. A múlt év eredményeit az előző évihez viszonyítva is érdemes szemlélni: elkészült az ötezer vagon kapacitású nagy gyár, s egyik évről a másikra nem kevesebb, mint negyven százalékkal nőtt a termelés. Negyvenhét száza­lékkal többet értékesítettek tavaly, mint egy évvel ko­rábban. Az az áru, amelyet itthon és külföldön eladtak, meghaladta a kétszázmillió forint értéket. Kevés az uborka A kevesebb termés ellenére jól gazdákodott, megfelelően dolgozott a Nagyatádi Kon­zervgyár. A kiosztható nyere­ség meghaladja az egymillió forintot. (A borítékolás még hátravan, de a vállalatnál már ’borítékoltak«: a munká­sok lakásépítésének segítésére — kamatmentes hitelként — százezer forintot ad a gyár. A kölcsön 18 hónapra szól, de csak hat hónap után. kell kezdeni a térítést Eddig húsz család kapott ebből a pénz­ből.) Legjobban a főzelékfélék — a borsó, a gyümölcs — jöve­delmeztek. Legtöbb gondjuk az uborkával volt. S úgy lát­szik ez a gond az idén is meg­maradt. Tavaly Dél-Somogy- ban 330 vagon uborkára szá­mítottak. A gazdaságok — pedig megvolt a szerződés — csak 167 vagonnal adtak át a gyárnak. Ez évben pedig a 394 vagonos igényből csak 202 vagont biztosítottak szer­ződéssel/ — Idegenkednek az uborká­tól a tsz-ek — mondja Sas­vári Ferenc igazgató. — Az egyesült gazdaságok általában neon szerződnek annyit, mint amennyit korábban a tagszö­vetkezetektől kaptunk. Az. okokra nehéz egyértelmű választ adni, hiszen megéri a termelés: közepes hozam ese­tén 12—15 000 forintot jelent holdanként, de a tavalyi ta­pasztalatok alapján a 20— 22 000 forintos bruttó bévé tel sem tartozik a kiemelkedő eredmények közé. Az idén a gyár emelte a felvásárlás; árat, s a mostani árkonstruk­ció főleg azoknak a gazdasá­goknak kedvez, amelyek az apró csemegeuborkát szállít­ják. Ezzel lehetőséget adott, arra a gyár, hogy a szedésben részt vevőket jobban megfi­zessék a gazdaságok Segítenek a gépesítésben Az uborka fő cikk a gyár­ban, s a korábbi években kedvelt növény volt Somogy­bán is: 550—600 holdat is ül­tettek a tsz-ek. A termés hetven százalékát exportra küldik, s ez mindenképpen meglátszik a félvásárlási áron is. A gyár érzi, hogy elsősor­ban a szedés okoz gondot Ezen segíteni egyik napról a másikra nem lehet A kon­zervipar kísérletezik, ,és ter­vei szerint 'a negyedik ötéves terv időszakában megoldja a borsó, a bab mellett az ubor­ka — és valószínű a paprika — betakarításának gépesíté­sét is. Ez kétségkívül sokat segít a gazdaságoknak, de a gyár mostani gondját néni oldja meg. Az ötezer vagon kapacitással működő üzem nyersanyagának már csak az ötven százalékát termelik meg a somogyi gazdaságok- A má­sik ötven százalékot szinte az egész Dunántúlról küldik­Több évre is köt szerződést Amilyen gondot okoz, hogy kevés az uborka, ugyanolyan- nehéz megbirkózni a gyárnak a más növényekből jelentkező túlkínálattal. Körtéből erre az évre például a dupláját szer­ződték te, mint amennyit akartak; szilvából és sárga­barackból másfélszeres, őszi­barackból és almából három­szoros a kínálat Gyenge vir szont az úgynevezett piros gyümölcsök — a meggy, a cseresznye — kínálata, s ezt a gyár környékén működő gaz­daságoknak mindenképpen érdemes számba venniük. A Nagyatádi Konzervgyár arra is hajlandó, hogy több évre kössön szerződést ezekkel a. gazdaságokkal. K. L SÖMÖGt! NÉPLAP ÖSf&rtääk, 1970, tt&smsz- 11 3

Next

/
Thumbnails
Contents